Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-06-17 / 25. szám

Ápr I li S 15. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 237 Wuclierernek 1800 márka, Andrássy nak és Yorknak 150 márka. II. Diana-díj, Államdij. 5000 márka. 1877-ben eil. belf. és osztr. magyar kanczák­nak. 2000 meter. (43 aláirás.) General Hope sga k Menny ap Cambuscan, a Mildred 56 kilo Osborne 1 Gr. Sztáray János sga k Gamiani 56 kilo Smart 2 Capt. Joe p k Basta 56 kilo Little 3 Gr. Henckel Hugó p k Renata 46 kilo Busby 0 Br. Oppenheim Ede sga k Edeldame 56 kilo Sopp 0 Totalisateur-osztalék 21 : 10. Merény és Gamiani idormárja kijelenté, liogy e neveze­tekkel akar nyerni. Másodszori indulás utána vezetett Merény, nyomában Edeldame, Rena­ta, Basta, hátul Gamiani. Az Unio-dij nyer­tese mindinkább gyorsitá iramát s annyira maga mögött hagyta a mezőnyt, liogy mái­fél uton nyertesnek lehetett tartani. Itt Ga­miani egyszerre javított helyzetén s egymás után hagyta el versenytársait s gyorsan töre­kedett Merény után, melyet azonban be nem érhetett s mint második, tiz hoszszal után érkezett be; harmadik lett két és fel hosz­szal hátrább Basta. Érték: az elsőnek 7312 és fél márka, Gamiáninak 2312 és fél s Bastanak 200 márka. III. Tiszti verseny. 825 márka. A né­metországi hadsereg tényleges szolgálatában levő tisztjei lovainak, melyek nyilvános ver­senyben 1000 márkát még nem nyertek, s ez évben jockey által nem lovagoltattak. Táv. 1800 meter. (9 aláirás.) Heyden-Linden hadnagy 5é sg m Nostiz ap Rus­tic a No Chance 77 és fél kilo Tulajd. 1 Tresckow ulánus hadn. 5é p k Nur zu 77 és fél kilo Tulajd. 2 Leistner hadn. 3é sg m Bulgare 64 kilo Gr. Dohna 3 Tresckow huszárhadn. 3é p k Xerxes 64 kilo Tul. 0 Totalisateur-osztaléü: 1:3. — Vezetett Xerxes erős iramban, de az első kanyarulat­nál kitört s nem is vett többé részt a ver­senyben. Nur zu lett aztán a vezető, nyomá­ban a kedvencz, s jó hátul Bulgare. A nyerő oldalig Nur zu folyvást kalauzolt, de itt Nos­tiz komolyan fogta a dolgot s heves harcz után egy hoszszal győzött; Bulgare 12 liosz­szal Nostiz után harmadik. Érték: az elsőnek 825 márka, Nur zu-nak 135 márka. IV. III. oszt. államdij. 3000 márka 3é belf. mének és kanczák számára melyek I. vagy Il-dik oszt. államdijat még netn nyer­tek. 2200 meter. (4 aláirás.) Hg Hohenlohe Oehringen 4é p k Künstlerin ap Flibustier a Arcadia 60 és fél kilo, körüljárt Madden V. Eladó handicap. Club-dij 1500 már­ka. 3é és id. belf. és osztr.-magyar lovak­nak. 1600 méter. A győztes 1500 markáért eladó. (3 aláirás.) Capt. Joe 3é Adagio 46 és fél kilo Little 1 Hg Hatzfeidt 4é Frau Grant 59 kilo Harding 2 Gr. Schmettow 3é p k Fornarina 48 kilo Peasnall 3 Leistner hadn. id. sga mén The Cock 55 kilo Barlow 0 Wailar ur 4é Hochmeister 60 kilo Sopp 0 Totalisateur-osztalék: 12 : 3. — Vezetett Frau Grant, szorosan nyomában Adagio, hát­rább Fornarina, The Cock. A nyerő oldalig ily rendben haladva, ott heves harcz fejlő­dött Adagio és Frau Grant közt, melyet előbbi csak fél hoszszal nyert meg; harmadik lett 5 hoszszal hátrább Fornarina. Érték: 2040 márka az elsőnek, mely 1590 márká­ért visszavásároltatott. VI. Nyári vadászverseny Club dij. 3000 márka. 4é és id. belf. és osztr.-magyar lovaknak. Urlovarok. 5000 meter. (13 aláír.) Futottak heten s nyertes lett Hoffmann hadnagy 6é félvér p m (a Düppel a Helene) 80 kilo teherrel könnyen győzve; második az Oehlschliiger ur 6é p m Postilion (bezár. 2 és fél kilo külön) 80 kilo. Előbbit Krarasta hadnagy, utóbbit Tepper ur lovagolta. Tota­lisateur osztalék 3:1. Négy ló lovasa lebu­kott, egy ló pedig kitört. * * * Távirat. Berlin, junius 16. Ill-dik nap. t. Sier­stopp-Memorial. 3000 márka. 2évesek. Hg Esterházy Pál 2é p k ap The Palmer a Hope, holt verseny után a graditzi kir. ménes 2é Wer weiss nevű 2é sg ménje ellen ap Trompeter a Vergissmeinnicht. — 2. Állam­dij. 1500 márka. Raimund ur 3é Thsungatai ménje első, hg Hohenlolie-Oehringen 3é. Andante p m 2-dik. — 3. Silberne Schild és 10000 márk. Tallós 1, hg Hohenlohe 4é Blue Rock ménje E-dik, futottak még Ilona, Caleb, Lisstless mén. Seahorse-dij: Humbug. Vigaszverseny: Lemon girl. Hadseregi nagy akadályver­seny: 6é Quodlibet. * * it Szerdán, junius 9-én. Ascot Derby Stakes. Tét. 50 sov. S külön 500 sov.; 3évosek versenye. Swinley Course. Soltikoff herczeg Mask (Carnival — Meteor) 8 st. 10 ft. Cannon 1 Mr. H. E. Beddington The Chirper 8 st. 10 ft. Fordham 2 Lord Fa'mouth Merry-go-Round 8 st. 10 ft. F. Webb 3 Futott még Lagrange gróf Creation­ja, Lord Ro­seberry Ercildoune ja és Mr. Savile Brother to Blank­ney-js,. Mask könnyen nyert canterben; 2 : 1 állottak a fogadások ellene. Royal Hunt Cup. 500 sov. értékben, hozzáadva egy 20 sovereignes Handicap Sweep-Stakes, fele bá­nat, távolság a New Mile. Mr. Foy Strathem (Strathconan, — Charnuone) 4é teh. 6 st. 5 frank Broekwell 1 Sir G. Chetwynd Lord Clive öéves 7 st. 10 font Maidment 2 Mr. H. Hall Tertius 3é 5 st. 7 font Percival 3 Futott még Master Kildare, Parole (ameri Kai), Ja­ponica, La Merveille, Sir Joseph, Prestonpans, Lancas­trian, Vegetarian, Caxtonian, Sutler, Leoville, Hum­bert, Yon der Tann, Briglia, Ruperra, My Delight, Exmouth, Eilangowan, Scapegrace, Maid of Orleans, Lancaster Bowman, Silverstreak, Strathblane, Specula­tion, Linden, Whisht, Roulette és May Queen. Ruperra és Sir Joseph 4 : 1-en, Japonica 10 : 1-en, Strathem pedig 40 : 1-en állott a book-okban. A Start csak félórai vesződés után sikerült.. Határozot­tan egyik sem vezetett. Strathem a pálya háromne­gyed részéig a centrumban tartózkodott s csak az utolsó negyedmértföldnél kezdett fokozatosan előnyo­muld s legyőzvén Sir Chetwynd két lovának (Lord Clive és Sutlernek) továbbá Scapegrace, Tertius és Sir Joseph heves támadását, canterben három hosz­szal nyert. Csü tő r t ők ön, j unius 10-én. Goldcup. 1000 sov. értékben, tét 20 sov. fele bá­nat, táv. 2 és fél mértföld, 34 aláirás. M. F. Gretton Isonomy (Sterling — Isola Bella) 5é 9 st. 3 font Cannon 1 Lord Bradford Chippendale 4é 8 st. 10 fr. Osborne 2 Lagrange gróf 7.ut 4é 8 st. 10 frank Goater 3 Isonomy 9 : 4, Chippendale 95 : 40-en állottak Chippendale szép paceben vezetni kezdett,utána Isonomy, Zut leghátul. Chippendale gyorsítván az iramot, 12 hoszszal futott jó darabig a kedvencz előtt. Cannon csak a pálya közepén kezdett működni s csakhamar utóiérvén Chippendalet egy hoszszal mögötte tartóz mozdítanunk, stb. a hal nagy szaporodási ké­pessége hamar helyre üti a hiányt. De figye­lembe veendő az is, liogy a vadak összessé­gükben kártékonyak is, s az állomány növe­kedése többé-kevésbé a növény-tenyészet, a mező- és erdőgazdaság rovására esik, addig a balak merőben ártalmatlanok, nem tesznek semmi kárt, hacsak egymásban nem. Az országos panasz a halfogyatkozásról felhangzott a kormányhoz is; eredménye egy két miniszteri rendelet lett mely leginkább a ti­lalmi időszakokra s a fogás módjának szabá­lyozására szorítkozott; ezen rendeletek foga­natosításával azonban nem igen gondolt va­laki, s epen ugy feledésbe mentek, mint az egyes érdekeltebb megyéknek e részben jó­szántukból kiadott rendeleteik; az usus meg­maradt ususnak, s a halak ellen folytatott irtóbáborunak épenséggel nem szakadt vége. Az 1868-dik évi országgyűlés melegebb érdekeltséget mutatott, a midőn halászatunk árva ügyének emelése tekintetéből művi halte­nyésztésre 10,000 forintot szavazott meg. Ámde nem itt a dolog bibéje, nem ez az Achylles sarka !! A baltenyészdék, melyek ezen pénzből az ország több pontján felállíttattak, azon tenyészdékkel, melyeket egyes vagyonosabb ügybarátok/ meg társulatok szerveztek, együt­tesen sem használhattak sokat a fennálló vi­szonyok között; ha nagy mérvben hivatva voltak is a halászat ügye iránt figyelmet, érdekeltséget költeni, a halászat siralmas állapotán alig javíthattak valamit. Mert mit használhat a tenyész magnak bőséges productiója, az embryoknak kitétele a folyókba, ha a kifejlett halnak további sorsával nem törődik senki, ba a vizek min­den lehetséges módon kizsákmányoltatbatnak; mit ér egy-egy folyó-részlet kímélése, bené­pesítése, s bármily gondozása egy-két érde­kelt által, ba alul felül, s országszerte is foly az irtó háború, mely ezerféle módon : háló, szigony, bóditó, mérges csalétkek, s a leg­vandalabb gyilkos eszköz a dynamittal stb. eszközöltetik, sőt ha akkor sem maradhat a hal békében, midőn a szaporodás szakában van, mikor kifogása által nem csak az egyed, de a szaporulat pusztíttatik s válik lehetet­lenné, ha a helyett, hogy ivás idejekor abso­lut tilalom tartatnék be, sőt a bal minden módon védelmeztetnék s a tenyésztési proce­dura művileg is támogattatnék, épen az ellen­kező történik, midőn is ilyenkor a halaknak a folyók leghozzáférhetőbb részein való ösz­sze csoportosítása, s akkori ismert butasága, melylyel a veszélytől menekülni nem igen igyekszik, inkább mint igen kedvező alkalom használtatik föl s épen ekkor érvényesül leginkább a massacre, mintha bizony a hal ugy teremne mint a gomba eső után; mit ér a baltenyészte minden törekvése, ha a már benépesitelt folyó partján hirtelen csak egy gyár épül, melynek teljes szabadságában áll mérges hulladékait, festanyagait, maró vegyi terményeit kíméletlenül a folyóba önteni, vagy ba tetszik, a folyót tetszés szerint elcsapni, kerekeire vezetvén, a midőn a száraz meder­ből kosár számra szedik ki az ujjnyi lialaes* kákát, ha ugyanezt teheti akármelyik molnár is, vagy ha egyes folyók épen a hal ívási vándorlásakor egész szélességükben sodrony­rácsokkal rekesztetnek el, ha a folyók sza­bályozásánál a haltenyészet föltételei minden figyelmen kivül hagyatnak stb. stb. (mert, liogy ezt a szabályozás legkisebb hátránya nélkül tenni könnyen lehet, ICenessey nyilván kimutatta). E viszonyoknak csak egy helyes alapokra fektetett, s józanul átgondolt országos tör­vény, egy halászati törvény vethet véget. Egyedül ez lesz képes az ügyön változtatni. Ily törvény nélkül minden, a fenti irányban történendő kísérlet és iparkodás hiába való Don Quixotte-féle harcz; nem lehet üdvös a leggondosabb haltenyésztés sem. Ha majd törvényünk lesz, mely a halászatra való jogosultságot megállapítja; mely a halfogás mód­jait, és annak idejét részletesen, az egyes halfajok természetéből folyólag meghatározandja; mely szabályo­zandja a fogható halak nagyságát, mely a tenyészetre befolyó minden mozzanatot, a halak létfeltételeivel kap­csolatos minden körülményt gondosan figyelembe véve, azokat a halak érdekében hasznositandja: akkor merülhet csak fel érdemlegesen a hal mes­terséges szaporításának kérdése, akkor mű­ködhetnek üdvösen a baltenyészdék; s akkor veendi kezdetét h lászati viszonyainknak lényeges ja­vulása. Szeretjük hinni, liogy ez idő kiizöbön van, s nem kell sokáig fohászkodnunk „Ha­lásztörvény jöjjön el a te országod! (Folyt köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom