Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-04-29 / 18. szám

LT>8 VADÁSZ- ÉS VKRSKNY-LAP ÁPRILIS 29. 1880. > biztos nyerőnek látszott, midőn az eddig várókozólag lovagolt Carnival-kanczával Hanreih sebesen előre csapott s kemény verekedés után egy hosszal győzött. Érték: 900 frt az elsőnek, 50 frt a 2-diknak. VI. Akad. verseny, 800 frt, belf. és német lovak. 4000 meter. A nyertes eladó stb. Gr. Pallavicini Béla id. sp k Hopeful, ap Victorious a Theobalda (800 frt) 60 kii. Jeckel lovász 1 Gr. Esterházy Miklós 4é sga k Seagull (1700 frt) 65 és fél kii. Hanreih 2 Hg Auersperg Engelb. id. p h Heródes (800 frt) 60 kii. Phillips 3 Gr. Kinsky Károly 6é sga h Vitame té (800 frt) Rheynolds 0 Jékey főhdn. 6é p k Masqueiade (1200 frt) Söllinger kapit. 0 Az öreg Heródes jó gyors iramban mutatta az utat, s minden akadályt majdnem együtt ugortak a lovak igen szépen. Egy mértföld megfutása után a vén Hopeful kancza ment az első helyre, melyet kemény tusa után is megtartott egy fél hoszszal Seagull ellen. Heródes harmadik. Masquerade az utolsó ugrás előtt kitört. Hopefult gr. Berchtold Zs. vette meg 805 frtért. Érték 1040 frt az elsőnek, 140 frt a 2-diknak. 1. Br. Dewicz Ottó id. p m Hajnal belf. félvér. 2. Jékey főhadnagy ur 6é sga k Salamandra. 3. Ugyanaz 4é p k Fax., a. Bridgwater a. Flimsey. 4. Vacano kapt. ur id. p h Schlechter Kerl. Elzárva 1880. április 24-én. A pesti Lovaregylet titkársága Sárkány Ján. Per., titkár. Teher-határozás a pesti versenyekre 1880. május. Handicap 1000 frt 2000 M. Tallós 69 kii. Check 52 kii. Nil desperandum 62 „ Leander 50 „ Altona 59 „ Cobweb 50 „ Chelsea 57'/! „ Strasidlo 48 „ Kedvesem 55 „ Niniche 47 „ Trompeter 55 „ Bosporus 44 „ Elemér 55 „ Surema 45 „ Drummer boy 54 „ Honorance 45 45 Wedding peal 53 „ Luika Akadályverseny. Handicap 4800 M. ' Chloe 75 „ Phoebe 62'/

ä „ Finum-Rózsi 72 „ Juanita 62 j, r Hilarius 69 „ Masquerade 62'/» -„ Wartenburg 66 „ Jeanne Granier 60 „ Seagull 64 „ Gr. Bombelles Károly. Nevezések a pesti 1880. májusi lóversenyekre. MÁSODIK NAP. Május 8-án. I. Sweepstakes. 500 frt 1. e. d. Táv. 800 meter. 1. Gr. Festetics Pál 2é sp m Vezér, a Ostreger a Imperatrice. 2. Blaskovics Ernő ur 2é sga k Csapodár a Ostreger a Lenke. 3. Blaskovics Miklós ur 2é sga k Gógó a Bajnok a Grisctte. 4. Br. Springer Gusztáv 2é sga m Mario a Virgilius a Mariolin. 5. T. B. szövetség nev. a kisbéri m. kir. állam-ménes 2é p k Repkény a Remény a Dahlia. 6. Gr. Esterházy Imre nev. gr. Esterházy Móricz 2é sga m a Dangu a Clematis. 7. Hg Hanau Móricz 8. Ugyanaz 9. Ugyanaz 10. Gr. Hunyady Imre 2é sga k a Cambuscan a Bayonette. VI. Reiter-Club akadályverseny. 300 frt készpénzben az első lónak, tét- és bánatösszegek a másodiknak. Táv. kb. 4000 meter. Verseny-naptár 1880-ra. Rozsony (8) május 2. és 3. Pest (8) május 6. 8, 9. Bécs (9) május 17, 20, 23. 25. Lemberg junius 27, 29. Kolozsvár sept. Debreczeu sept. Soprony ( ) ....... sept. 25, 26, 27. Bécs, őszi ( ) okt. 3. és 5. Pardubitz okt. Pest őszi (9) okt. 17 és 19. ÜgetS kocsi-verseuyek Pest, május 2-án, déli 12 órakor a város-ligetben. (Programmja e lapok 12. számában.) Bécs, május 27. 30 és junius 6-án. (Programmja a 15 és 16. számban.) Nevezési zárnapok. (Bécsi nyári versenyekre.) Április. 30. Bécs I. n. Megnyitó v. hcp. 1000 frt nevezés. „ • „ I. n. Államdij 3000 frt, 3é. és id. bf. és ném. — — „ „ I. n. Gátvers. handicap, 600 frt. — — „ „ I. n. Kis-akad. vers, handicap. — — 30. „ II. n. Államdij 5000 frt, 3é. és id. bf. — — „ „ II. n. 2 évesek versenye, 1500 frt — „ „ III. Freudenaui hand. 3000 frt — — ' „ „ „ Bécs város dija (aláírás) — — „ Handicap 80Ó frt. 2é. bf. és ném. — — „ „ III. Vigasz verseny, 600 frt — — „ „ Bécsi n. akad. vers. 3000 frt handicap. — — Május. 6. Bécs. II. Hadseregi akad. vers. 400 arany Ő felségétől stb. nevezés. „ „ IV. Akad. vers, handicap, 300 frt az első, 100 frt a 2-dik lónak — — 6. Pest, Sárkány J. F. Batthyány-Hunyadi-dij nevezés. 8. Pest, Nákó-dij 50 aranyos — — 15 Bécs. II. Trial-Stakes, 2000 frt 3é. és id. bfdi. nevezés. „ „ II. Asszonya, dija, circa 1500 frt ért. _ _ 16. „ I. Eladóversen)-, 600 frt, 3é. és és id. bfdi és német lovak — — 18 „ III. Eladóverseny, 600 frt, 3é. és id. bfdi és német lovak — — 20. „ III. Akad. vers. 1000 frt, 4é. és id. bfdi és német lovak — — 21. „ II. Claiming-Stakes. 600 frt. — — „ „ III. Szűz-verseny, 800 frt, 3é. bfdi és német lovak — = „ „ III. Sweepstakes per 500 frt, •2é. bfdi és németorsz. csikók — — „ „ IV. Henckel-Stakes, 1000 frt, 3é.. bfdi és német lovak. — — Teher közlések napjai. 12. Bécs. 12. „ 13. „ 18. „ 22. „ 23. „ 22. „ Május. „ I. napi kisakad. vers. hand. teh. közi. „ IV. napi nagy bécsi akadv. 3000 frt „ „ Nyári megnyitó vers. hand. „ „ „ III. napi Freudenaui hand. 3000 frt „ IV. napi vigaszvers. 600 frt „ „ „ ÍV. napi 2 évesek handicap. „ „ „ IV. napi akadv. hand. 300frt „ „ Kisbanat-jelentések Áprilisban. 30 Pozsony. Asszonys. dija, akad. vers. hand. kisb. jel. „ „ Pozsouyi hand. 1000 frt. „ „ „ „ Pozsonyi akad. vers. 1000 frt. „ „ Májusban. 4. Pest, Handicap 1000 frt. kisb. jel. Sárkány J. F. Nemz. Casino. Akad. verseny. 800 frt. „ „ 15. Bécs. I. napi megnyitó vers. hand. „ „ „ „ I. napi 600 frtos gátversenye „ „ „ „ I. napi kis akad. vers. hand. „ „ 20. „ III. napi Freudenaui handicap 3000 frt. „ „ 22. „ IV. uapi nagy bécsi akad. vers. 3000 frt. „ „ 24. „ IV. napi 2 éves csikók handicap „ „ Az „Import-dij" nevezési zárnapját a pesti LovarEgylet versenyigazgatósága — ezután augusztus l-re határozá. lovainkat azzá a mik, csalás az amerikai tanítási, idomitási és hajtási rendszer tették. Az angolnak is mindig- rendelkezésére állott ugyanazon faj; s csakis a mi rendszerünk ápolása és a kitartás idézte elő ama különbséget, mely az ő egy mértföldet három perez alatt megtevő lovaik, és a mi ket perez s huszonöt másodperczes sebes ügetőink között van. Ug-y hiszem, jól vagyok értesülve, ha azt mondom, hogy az angol háromperczes ügető ép oly ritk a madár, mint a mi két és fél perczesünk. Ennyit eredményezett az a rendszer, melyet ügetőink tenyésztése, idomítása és hajtása körül követtünk, s melyhez hatalmas segédeszköz gyanánt szolgált a vállalkozó szellem és leleményesség, melyekkel a kocsikban és hámokban a könnyüség az erővel párosittatott. Figyelembe veendő azonban ama körülmény is, hogy az anyol ügető verseny-szabályokban vannak oly tételek, melyek lehetetlenné teszik a legnagyobb sebesség elérését. A kitörés akkép lesz büntetve, hogy ugy a lovas, mint a kocsis soha sem merte lovát a legnagyobb tehetségre szorítani. Ha a ló az ügetésből kitört, a kocsiversenynél lassítani, lovagló-versenynél egyet fordulni kellett. Ez természetesen a nagy gyorsaság elérését lehetetlenité, ámbár a versenyzőket egyaránt sújtotta. A mi szabályaink ezen a téren a sebességet tartják a főczélnak; s némelyek szerint ez előnyt nyújt a kitörőnek és vágtatónak, a nyugodt, derék jármódját nem változtató ló bátrán) ára, a melyik, ha nyer, igazán ügetve nyer. Daczára ennek, elég jók a mi szabályaink, feltéve, hogy becsületesen alkalmaztassanak; legalább nem akadályozza a kocsist abban, hogy lovát a lehető legnagyobb sebességre szorítsa. Részemről én sem imádom ama lovakai, melyekben azért bíznak, mert szeretnek kitörni s szorítva kissé vágtatni ís, s jobb szeretem a tiszta, szép és sebes ügetést; de a mint számtalan, eziránt panaszkodó gentlemannek nem egy izben mondtam, van ennek is orvossága, csak alkalmazzák bátran a birák. Ha ezek ezt megteszik, csakhamar hirét sem hallanók ama kocsisoknak, kik „lovaikat a kitörésre betanitják." Azt hiszem, hogy mesterségünk dicsőségének abban kell kulminálni, hogy lovainkat ugy idomitsuk és hajtsuk, hogy ügessenek, nem pedig, hogy kitörjenek. Ha a kitörés és vágtatás meg van engedve, akkor könnyű kitalálni azt, hogy hasznos dolog lehet a kitörés betanítása; de ha kitörés alkalmával az űgetésre való lassitás meglávántatik, ugy hiszem, sokkal hasznosabb 1 dolog lesz a lovat oda idomítani, hog) ki ne törjön. s * * A mi a lovak külső alakját illeti, ez az ugyanazon törzsbelieknél is nagyon különböző. Úgyszintén a lovak constitutiója, ideértve természetüket, hajlamaikat s a tulajdonok legfőbbjét a bátorságot, annyiféle, a hányfélék külső alakjaik. A lóval való bánásmódra és annak idomitására nézve alkotott általános szabályokon a szerint kell változtatni vagy azokhoz ragaszkodni, a milyen a szóbanforgó lónak alkata, hajlama és tehetsége. Nagyon könnyű volna csak annyit mondani, hogy: „idomitás közben dolgozzék a ló mentül többet, de ne túlságos sokat." A tanács nem rosz, hanem kissé általánosságban volna tartva. Bajos volna megállapítani hol végződig az „elég" s hol kezdődik a „túlságos." Itt kell, hogy előtérbe lépjen az idomár ítélő tehetsége és'tapasztalata, s ha az olvasó e művem átolvasása után tapasztalataimból egyetmást képes lesz elsajátítani — meg leszek elégedve. (Folyt, köv.)