Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-01-08 / 2. szám

2. sz. Budapest, 1880. január 8. XXIV. évfolyam. Előfizetési felhivás „VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP" XXII'. évi folyamára. Egész évre 12 frt, fél évre G frt. BT Az előfizetési pénzek a szerkesztő Sárkány Ján. Ferencz czimére Budapest, Nemzeti Casinó-épü­let II. em. küldendők. Azon reményben, hogy régi személyes ösmerős törzsolvasóink, előfizetőink a „Vadász- és Verseny­lapot tovább is tartani fogják: a lapot küldeni fogjuk — ha az előfizetési pénz az első hetekben be nem ér­keznék is — mindaddig, mig az illetők bennünket a lap beszüntetéséről értesíteni nem fognak, annyit je­gyezvén csak meg, hogy az ily lapbeszüntetések leg­később január 20-ig tudomásunkra kell hogy hozas­sanak. Azontúl mint előfizetőinket tekintjük. LÓTENYÉSZTÉS és VERSENYEK, Levél Erdélyből. B. Wesselényi Bélához. A „V. és V. lap" 52-ik számában velem egy értelemben nyilatkozva, kéred magas kormányunkat a 900 darab aranynak, kizáró­lag erdélyi dijal.ra fordítását, bár jogosnak lát­szék is első pillanatra az ellenvetés, ily szi­gorú elszigeteléssel szemben. Mélt. Kozma Ferencz min. tanácsos ur, tettre szólító, hanyatlásnak indult versenyügyeink pártfogására buzdító nyílt levele ösztönöz mindnyáj unkát, az e czélt elérhető eszközök kimutatására; ennek kifolyásából, eme felszólítás következtében tettem e — versenyeinket elkülönitő — indítványomat, mint nézeteink szerint az erdélyi lótenyésztés egyedüli megmentőjét, S midőn egyfelől biztosíthatjuk versenyeink élén álló tekinté­lyes férfiúinkat, hogy e különösnek tetsző kérelmünk által, — viszonyainkat ösmerve — országunk összes lótenyésztésének emelésére törekszünk, másfelől, higyje el magas kormányunk, hogy kérelmünket egyedül anyagi érdekeink némi felsegélése reményében tettük. Évszázadokon át virágzott Erdély lóte nyésztése; régi erdélyi fajlovaink, később an­gol félvéreink, külföld előtt ismertté tették az erdélyi fajt; magyarországi testvéreink ha jó hátas vagy gyeplős lóra volt szükségök, ná­lunk keresték; félvéreink a szélrózsa minden irányában győzelmesen tették a distance-me­neteket; a lótenyésztésre kedvező cümaticus viszonyainknál fogva, győzősség, tartósság, szivósság tekintetében hires méneseink voltak, és most, midőn mostoha anyagi viszonyaink következtében ezek száma mindinkább keve­sebbül; most, midőn őszintén bevalljuk, hogy az eddigi feltételek mellett a concurrentiát fenntartani nem tudjuk; most midőn oda jutottunk, hogy lovára büszke szittya vérünket megtagadva, magunkat megalázva, kénytelenek vagyunk a példaszót is meghazudtolni, miszerint: még a czigány is a maga lovát dicséri, akkor nem hiszem, hogy szavaink, kérelmünk csak elhangzanának ; felteszem az illető körökről, kormányuntcról, hogy er­délyi lótenyésztésünk emelése által anyagi érdekeink félsegéUsét elömozditandja. Nagyon örvendek, hogy te tisztelt ba­rátom, mint erdélyi lótenyésztőink legtekin­télyesb tagja, mint a versenyügy legbuzgóbb pártfogója — e lapok hasábjain — velem egy értelemben szólaltál fel, s ámbár a medve bőrére nem jó előre alkudozni, engedj meg, bogy a kivitelre vonatkozólag, czikkedre sze­rény észrevételeimet megtegyem; viszonyaink ismertetésével talán ügyünknek használunk. Kérelmemben, a 900 aranynak kizáró­lag erdélyi dijakra megnyerése esetében, rész- 1 letekbe nem bocsátkoztam, és azt csak is ál­talánosságban, kérésünk magyarázatául hoztam fel. Nézetem szerint a 900 darab aranynak, az ed­digieknél több és kissebb dijakra való felosztását tar­tom erdélyi érdekeinkhez mérve czélszei-ünel,\ többek­nek adatván ez által esély a nyerhetésre, ez az érdekeltséget fokozná. Például 300 arany tűzetnék ki legfőbb díjul, állandóan Erdélyben tartózkodó birtokos tu­lajdonát képező lovak számára, poenálizálva a nem Erdélyben idomított, és nevelt lovakat, tehrkünnyebbséget adva az Erdélyben szüle­tett, erdélyi apától vagy anyától származottra. 200 arany tűzetnék ki 3 évesekre, az általad is ajánlott feltételekkel. 100—100 aranyból lenne két díj, eme feltételek szemmeltartása mellett. Bocsáss meg, az akadály-versenyt illető­leg van nézeteinkben némi eltérés; ugyanis azt mondod: hogy akadály-versenyt államdij­jal dotálni nem lehet. Ama rendkivűli eredmények előállításá­ban, melyeket domesztikált állataink felmutat­nak, az okszerű fajkiválasztás mellett, elvitázhatla­ntll: climatikus viszonyok, égalji eltérések, talaj, táp­szer a főtényezők. Az arab száraz, meleg elimájában, ho­mok talajon, az ez°kkel kapcsolatos növény­zeten állítá elő, nemes keleti jelleggel felru­házott, SZÍVÓS, kitartó, czéljainak megfelelő lófaját; oda ment az angol, s az arabs lovat bevitte ködös, nedves, ez által folyton ruga­nyos talajú, bő, erőteljes táplálékot nyújtó hazájába, és emez — a korai fejlés által — sebességet fejlesztő — bő és tápdus étel által — izmot erősítő előnyök felhasználásával, ok­szerű fajkiválasztással ez előnyöket előse­gítve, állott elő háziállataink legtökéletesbje, legnemesbje, az angol telivér versenyló. Vi­gyük vissza eredeti hazájába Arábia sivatag­VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZ STES LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAP-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetés Egész évre 12 frt. Félévre 6 „ „Vadász- és Verseny-lap" szerkesztőségébe PESTEN, Nemzeti Casino épület intézendők. Szerkesztőségi iroda: Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok is. Megjelenik a lap minden c s ü tört ö k ii n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom