Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-03-06 / 10. szám

90 MÁRCZIUS 6. 187 9. Ezenkívül lövetett még 9 kutya és 7 házi macska. Erdészeti hivatal Tarnócza, deczemb. 31. 1878. Haront Béla, erdész. Gr. Károlyi Alajos tót-megyeri, bábi, lászlótelepi és andoshói vadászterületein az 1878-dik idény alatt összesen lövetett : Hasznos vad: Kártékony vad: Vaddisznó 1 Kutya 131 Nyul 245 Macska 305 Fáczány 1816 Görény 104 Fogoly 530 Menyét 314 Fürj 48 Sas 1 Erdei szalonka 50 Ölyv, karvaly 162 Vadkacsa 36 Kánya, vércse 476 Róka 7 Varjú, szarka 2541 Összesen: 6767 darab. Erdészeti hivatal Tót-Megyer, decz. 31. 1878. Szyllaba Károly, föerdész. Zalamegyében az alsó- és felső szilvágyi vadászterületeken, valamint a Bunyában — mint nekünk irják — a lefolyt idény alatt lövetett 31 db ó'zvad, 6 róka és 14 nyul. A két előbbi területet Bezerédy Elek és Leimer Ignácz és János földbirtokosok tartják bérben már évek óta ; — utóbbit pedig ez évben vette ki Tarányi Ferencz ur, a néhai Osterhueber Józsefnek, boldogult Deák Ferenez nagy hazánkfia legkedvesebb rokona s barátjának fia. Mind három vadászterület a hg. Esterházy majoratus birtoka, melyeken a vadászat csakis kópékkal gyakoroltatik. A Szepes püspökségi, sesavnyiki uradalom vadászterületein, nevezetesen a Grenitz, Teplitz, Lethánfalva és vaagi pagonyokban а lefolyt idényben 448 db vad lövetett. E mennyiség az egyes vadnemeket tekintve, következőleg oszlik meg: Ózvad 61 Medve 1 Nyul 35 Róka 13 Vaddisznó 7 Ny est 2 Süketfajd 2 Görény 3 Nyirfajd 7 Ménjét 7 Császármadár 32 Sas 1 Erdei szalonka 6 Héja 9 Fogoly 5 Karvaly 7 Fürj 117 Szarka 19 Vadgalamb 87 Bagoly 2 Vadkacsa 7 Kutya, macska 18 A vadállomány jóval nagyobbra szaporodott ez idén, miután a vadászati törvény §§-ai szigorúan betartatnak ; az orvvadászokra, egyébb káros befolyásokra és a vadnak fentartására — különös gond fordittatik. Legtöbb bajunk és panaszunk az orvvadászok miatt van, kiknek rakonczátlanságait még a birói erély és szigor sem képes zabolázni. Hogy a t. olvasónak erről fogalma legyen, ide irom egynek — a sok közül — legutóbbi viselt dolgait. Mult évben egy szénégető B. J. és egy kicsapott erdőkerülő T. F.-töl lesben való ülés alkalmával, az erdővédek által puskáik elkoboztattak, mire a szepes-szombati k. járásbíróság őket 3, illetőleg 5 héti fogságra elitélte, a két puska pedig az uraságnak kártalanítás fejében meghagyatott. Ez idén egy szomszédos uradalmi csősz, Hosza Márton máskép Szkáza, az Ugóez-sztrizsói tölgyes erdőségben mint orvvadász tetten kapatott és a járásbíróságnak bevádoltatott. Egy más alkalommal, jan. hó 27-ikén Hosza az itteni hites erdővéd Repisesák által a Hernádvölgytől a határos bérez felé az elejtett suta felezipelésénél megállíttatott, de a vad és a puska lefoglalásánál ellenszegült s mit sem adott zálogul; — de ez embernek még ez sem elég! 30-án ismét megcsípték, — az itteni uradalmi hites erdövéd Vanyiczky Jakab az ejtett orvvadászi lövést hallván, azonnal a színhelyre sietett, s föllelvén a fris nyomot, a tolvajt egész a lakásáig űzte, a hol Hosza ép akkor egy őz sutának kizsigerelésével foglalkozott. A vaddisznók már itten nagyon meghonosodtak, holott néhány évvel ezelőtt még hirét sem lehetett hallani. Az elejtett két nagy kocza 13 malaczot viselt. Január hó 25-én egy nagy szarvas a szomszédos murányi uradalomból a sesavnyiki erdőkbe váltott; néhány napot itten töltve, már 31-én Liptó felé vette útját s majdnem mindenütt az erdőszélén kószált. Az előhegységen 0.5 métertől a hó fel a Királyhegy felé 1.5 méterig változik; azért a szőrmés állatok lehúzódtak és itten minden zavar nélkül élnek. Az elejtett vadakon semmiféle betegséget sem észleltünk. A medvék száma nagyon leapadott és az első havon alig lehetett nyomát is látni. Hiúzok itt tartózkodása felöl nincs tudomásunk s bár ne is legyen hire ! Hallomás szerint Késmárk*) táján egy farkast lőttek volna, de más különben Szepességben ezen duvad nem mutatkozik, holott még az ötvenes években mindenütt nagyszerű kárt csináltak és a juh, kutya, csikó és lovon kivül még az özeket is nagyon megdézsmálták és az embereknek is veszedelmesek voltak. Hazafiúi üdvözlettel maradtam Gréniczen, 1879. február hó 2-án. Teschler János, sz. p. föerdész. Sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Pál ur ő mltsgának, Somogy megye, lábodi uradalmában 1878 febr. 1-töl 1879 január 31-ig, hasznon és kártékony vadakban összesen 1789 drb lövetett; — és pedig : Fővad 1 Vadgalamb 36 Dámvad 36 Vadmacska 2 Őzvad 13 Róka 13 Nyul 714 Nyest 2 Fáczány 512 Görény 2 Fogoly 101 Menyét 39 Fürj 26 Kóbor kutya és macska 30 Vadkacsa 15 Sólyom,héja,ölyv,kánya 50 Erdei szalonka 102 Bagoly 40 Vizi szalonka 13 Varjú és szarka 42 A vadászterület, melyen az itt elsorolt vadmennyiség lövetett 8500 kat. hold. — Lábod, február 27. 1870. — Teszár Ferencz, erdész. Vadász-ebek rovata. Tisztelt Szerkesztő Ur ! — Köszönöm szívességét, indítványom (Az eb-törzskönyv) gyors közléseért ; bár lenne ez ügy iránt az érdekeltség ezentúl oly élénk, mint a mily lanyha volt ekkoráig. Pillanat heve Íratta meg e czikket velem s ugyanazért most figyelmes átolvasás után több hiány tűnik fel magában az indítványban is; no de ezen majd segit a kritika ; anyagnak egyelőre elég. Van azonban benne egy, mit okvetlen pótolni kell, miután a lap, közérdeket igen — de magánérdeket díjtalanul uem szolgálhat, minek folytán az indítvány 8. és 9-ik pontja közé következő 9-ik pont szúrandó be: »9. Oly jelentések, melyek eladásra vonatkoznak, a szokott hirdetési dijak lefizetése után a lap hirdetési rovatában tétetnek kőzze'.«**) Ennek folytán természetesen a mostani 9-ik pont 10-ikké válik. Még egyet. Semmire sem haladunk, ha anyagot nem teremtünk. Az én eszközeim szűkek — s végre is egy ember nem sokra megy, ha nagyban nem űzheti a dolgot. Részemről, mi tőlem telik — szívesen megteszem, s igyekezni fogok annak idejében az eladási *) Felkérnénk a késmárki vadászokat (Cs. N. urat) e tárgyról szives tudósitásra. Szerk. **) A hirdetési rovat nem a mi kezelésünk alatt áll ugyan, de mindenesetre iparkodunk jutányos árt szabatni az ily hirdetéseknek. Szerk. és — ha lesz méltó anyag — a fedeztetési dijakat lehetőleg mérsékelten szabni. Azon kedvező helyzetben vagyok, miszerint jelenthetem, hogy épen ma kapott értesités szerint, hg. Solms ö főméltósága szives nekem egy 2éves eredetileg Angliából általa importált Lawyer nevii pointert átengedni — mely pár hét alatt birtokomban lesz — s igy biztos tenyész-anyag lesz már meg nálam. Nem mulaszthatom el, hogy egy igen kedvező alkalomra ne figyelmeztessem t. vadásztársaimat, használják fel mielébb, mivel a Wolfsmühle ivadékai kapósak — sa kiszolgálat tekintet nélkül a megrendelés sorrendjében történik. Sidney IL, Ladym anyja, jelentés szerint, april 1-jén anyai reményeknek néz eleibe. Ösmerik már mult évről e nemes eb kitűnő pedigréejét, mihez még annyit csatolok, hogy az Österreichisch-ungarische illustr. Jagdzeitung, m. é. 14. számában képét közölvén, igy jellemzi : »die zierliche, so oft bewunderte und vielfach prämiirte Pointer Hündin Sidney«, más helyen pedig : »die auch in Wien so vielen Beifall gefunden.« Az apa Naso II., szintén a Solms hg. birtokában — apja Naso (Lorts K. C. S. B. 7 087) és Miranda II. (Cottestől General Prim testvére С. К. S. В. 869) anyja Miranda (Mr. Whitehouse С. К. S. В. 1212.) Ezen Naso mult év sept. 23-án miut egy éves a field-trialban szerepelt s a reeensio róla ez : »Naso a legnemesebb pointer vér tetőtől talpig, mely 2-ik idényben okvetlen nevezetes eb lett, — de még most nehezen rendeli alá urának mesés temperamentumát. Első búzásánál már mindenki tetszését megnyerte. — Látszólagosan egy egyes foglyot marquirozott, de hason elcsúszott mellette, s igy maradt állva — kis idő múlva, még mindig állott., egy folt fogoly röpült fel előtte, s én (recensem) ezen állásáért legnagyobb számmal jutalmaztam volna meg ; de a birák többsége kisebb számot adott neki, mivel szerintök először az egyest kellett volna kiröpítenie. 1-ső malheur. Naso társának azután szépen secundált, s két nyúlnál gyönyörű appelt mutatott. Ezután egy nyulat állott, mely szerencsétlenségre, mielőtt Schmiedeberg ur a kölyköt kellőleg lecsendesíthette volna — 40 lépésnyire két lábra állott, mire Naso ugyan az állással fel nem hagyott rögtön, de aztán mégis megugrott. Nr. 2 malheur. A két kutya ezután két egyenközü répa-földön keresett — társa az egyikben foglyokra húzott, s ez neki beszámíttatván — nyert. Ha Naso ugyanazon földön van — még kivághatta volna magát — de szerencsétlenségére mezőnyében fogoly nem volt. Malheur Nr. 3, hogy secundálása javára he nem számíttatott, s he sem számittathatott, mi igy történt. Schmiedeberg úrral, ki a hg. Nasoját vezette, vele volt öreg Prince-je is, melylyel Naso tanítva volt. Prince secundált Flocknak — Naso pedig nem ennek, vetélytársának — de az öreg Princenek, mely tőle 10 lépésnyire volt — secundált. Naso ennélfogva nem nyert ugyan — de azon napon legtöbb point-et csinálva becsülettel bukott.« Ezen eb tehát az apa. S ez enyém lehetett volna tavaly, most már késő. Ez idén Hannoverben van engageirozva. Egy darab még most biztos, mert ez nekem volt fentartva, de lehet több is. Kár lenne, az alkalmat elmulasztani. Forduljanak Wolfsmiihlébe t. vadásztársaim megrendelésükkel, ezen czim alatt: »Herr Rudolf Müller, Director der Prinz Solms'schen Züchterei in der Wolfsmühle bei Braunfels, Rheinpreusen.« Ara egy 8—12 hetes kölyöknek loco Braunfels 100 Mark. Sürgősségénél fogva az időnek, kérem t. Szerkesztő ur ezen jelentést becses lapja legközelebbi számában közölni.*) Hanván, 187 9. febr. 16. Hanvay Zoltán. УУ A »mayyar Athletikai Club« estéi a farsang multával ismét látogatottabbak. A szabad gyakorlatok (futás, ugrás, birkózás) kedden, csütörtökön és szombaton Zsingor M. ur felügyelete alatt tar*) Bármennyire ohajtottunk a becses felhívásnak megfelelni, — miként azt mult számunk szerkesztői postájában igértiik is, — térsziiko miatt az utolsó pillanatban vissza kellett e levelet tartanunk s csak most állhatunk, szivos készséggel szolgálatára. Szerk.