Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-03-06 / 10. szám

FEBRUAR 20. 187 9. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 87 A »Lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság« melynek májusi programját a mult számunkban közöltük, a kiállítás egyéb részleteinek köztudomásra adáea végett körleveleket és bejelentési lapokat küldött szét a vidéki lótenyésztési bizottmányokhoz és tenyésztőkhöz ; melyből kiemeljük a következőket. Bejelentési feltételek-. 1. A kiállítás és árveréshez köteles a tulajdonos, lovát legalább május 4-én az omnibus istállókba állítani, s ott május 8-án délig tartani. — 2. A kiállított lónak eladónak kell lenni s az árveréshez vezettetni — 3. Minden egyes ló után 10 frt beiratási és hirdetmény-dij, a tartásért naponként 60 kr, továbbá az eladási árból 5 °/

0 a társaságnak fizetendő. — 4. A bejelentésnek minél elébb, de legfelebb ápril 10-ig kell történni; ha 200 ló már bejelentetett, a kitűzött időn tul csak kivételes feltételek mellett történik az elfogadás. — 5. A kiállításra elfogadott lovak között a kitűzött dijak okvetlen ki fognak osztatni a jury Ítélete szerint. — A fentebbiekhez magán uton szerzett értesülésünk folytán még a következőket jegyezhetjük meg. A kiállított lovak szabad kézből is eladhatók, s csak ha el nem adattak, jönnek az árveréshez. A lovak hibái bemondandók ; a kiállító azért a mit lováról mond, felelőséggel tartozik. Lehet azonban minden kezesség nélkül is kiállítani a lovat. Lehet egészen nyers lovakat is kiállitani, sőt azt a külföldi hadseregek szeretik is. — A hirdetési is beiratási dij azért fizetendő, mert e vásár és kiállítás — a külföldi lapokban is közöltetik, azonkívül a falragaszok és nyomtatványok költségeit is ebből kell fedezni; e hirdetések által Európa minden vásárló államában köztudomásra jutván hogy Pesten lókiállitás lesz —biztos és jó vevőket várhatni, csak legyen jó-anyag. — Egy lónak naponként 60 krért ellátása lehető legjutányosb ; ezért egy jó minőségű katonai lc-adagot kap ; •— ebbe azonban a lovász nincs számitva ; de lia az illető nem szándékszik lovászt küldeni, ugy a társaság olyanról is gondoskodik, azonkivül teljes felügyeletet fog gyakorolni. — A kiállítás alatt egy »Istálló-rend« lesz megállapítva, mely szerint történik az abrakolás, tisztítás ; úgyhogy a regg bizonyos — később közlendő órájáig, az istállók tisztába hozandók ; s egy meghatározandó órakor a közönségnek megnyittatnak. — Ezenkívül naponkint lesznek elölovagkifejlődésben, kitűnik amaz érdekes észleletekből, melyek Celle-ben tétettek, a hol is egyidejű bonczolás alkalmával kiviláglott, mennyivel hatalmasabb életszervi tulajdonságokkal birtak az idomított, mint a nem-idomitott lovak ; láthatóvá lett e szerint, hogy az Angliában már oly régóta folytatott idomitási müvelet az egész lófajt ivadékrólivadékra erösbité, miután ott egyetlen lovat sem alkalmaznak tenyésztésre, mig képességét beható kísérlet alá nem veszik. Az idomitás által nyert az Angliába beszállított arab ló nagyobb testet s edzettebb izmokat, nyultabb alakot, erősebb hátat, mélyebb szügyet, terjedelmesebb tüdőt, a mi által az angol telivér ló képesitve van mai napság a gyorsaságban magát annyira kitüntetni, hogy egyetlenegy más lófaj sem múlhatja felül. A »Vadász- és Versenylapok« 1876 iki folyamában »A lovak gyorsfutásra előkészítése« czim alatt már emlékeztünk, miképen történik a versenylovak idomítása, hogy a versenyek ideje alatt a legnagyobb erömegfeszitést — veszedelem nélkül kiállhassák. Katonalovaknál, melyeknek hivatásuk, bármely időben nagyobb, fáradalmasabb meneteket tenni, természetesen a hozzájok kötött igényeket is alább kell szállítani, tekintetbe véve, hogy nem szabad több erőfogyasztást követelnünk, mint amennyit a nyújtott tápszer kipótolhat s igy a tulajdonképi idomitásról szó sem lehet. E lovak idomitásánál csupán ama, már a régibb időkben is ösmert gyakorlatot kell értenünk, melyet a német ugy szokott kifejezni, hogy: »in Athem setzen

.с lások és kocsizások, valamint ló-elövezetések, bizoпуоз meghatározott időben — a közönség előtt. A kiállítás feletti jury tagjaiul Br. Wenckheim Béla, id. Almássy Kálmán gr., Szápáry Iván gr., Esterházy Miklós gr., Simonyi Lajos báró, Jankovich József, Csekonics Endre gr., Harkányi Károly urak, s a földmivelésügyi minisztérium részéről vagy Kozma Per. miu. tan., vagy Horváth tábornok urak lesznek jelen. — Amint halljuk a kiállítás alatt még egy ugrató paripa versenyt is szándékoznak tartani, melyhez azonban még a dijak volnának megszerzendők. A mi az iigetö-versenyek feltételeit illeti, ezekről, addig is mig hiteles programm lenne kiirva, a következő részleteket közölhetjük : Bár mely ló indulhat. Bár ki hajthat ; a kocsis azonban a kirendelt birónak engedni tartozik. Tiz egymásután tett galopp ugrás disqualificál. — Az ügetés a városligeti két vendéglő közt kezdődik (mint már emiitettük), és a Rondeau délfelöli oldalát megkerülve, az artézi kut felé megy, ezt jobbra hagyva, az állatkert előtt halad el, s a tavat megkerülve a vendéglőhöz tér vissza, hol a nyerő pont lesz. Az indulás nem kocsi, hanem idő ellen történik ; egyik kocsi a másik után két perczezel indul. Bejelenteni lehet a verseny előtti napon éjfélig a társaság igazgatóságánál. Intézőkül és Jury tagokul az ügetőversenyhez hg Esterházy Pál, gr. Hunyady Kálmán, hg Odescalchy Gyula, gr. Festetics Andor, gr. Migazzy Vilmos, Melczer Gyula, gr. Batthyány Elemér, Balogh Kornél urak stb. fognak felkéretní. — Végül nem mulaszthstjuk el lótenyésztőinket figyelmeztetni, hogy mindent elkövessenek, miszerint e kiállítás sikerüljön ; ez lesz a legjobb alkalom, hogy a külföldi vásárlókkal a tenyésztők személyesen megismerkedhessenek, a mi után oly régen fohászkodunk. Hozzon kiki a mennyit csak tud, de jó anyagot, — s bizton számitbat reá — hogy áruját közvetítő nélkül adhatja el. Szabadkai lóvásár. (Február 23 —24-én.) Kedvező időjárás mellett nyilt meg az itteni vásár mult hó 23-án ; de mindamellett a megromlott utak miatt nem hoztak annyi lovat, mint egyelőre reméltük s a nyári vásárokhoz képest jelentéktelennek lehetett mondani. Legfölebb 1800 darabra tehető a behozott lovak száma. A legnagyobb vásárlást leginkább szabadkai A szolgálati lovak ily idomitásáról ezúttal mellőzve minden hosszasabb részletezést, csak némely észrevételeket teszünk. Csak hosszabb ideig tartó lépésben és ügetésben való mozgás fejleszti legjobban az erőt, anélkül hogy a csuklókat és a tüdőt fölhevitenők, mit a rövid de heves gyakorlatok könnyen előidéznek. Eszélytelen megzaklatás, mit némelyek nagyobb képességre való begyakorlásnak szeretnek nevezni, csakis az erőt emészti föl, azaz : hirtelen fölhevíti a tüdőt, a csuklókat, elrombolja a szalagokat és inakat, megzavarja a gyomor tevékenységét, az emésztést, holott ezek, az igények fokozatos emelése által, t. i. eszélyes, elvszerü idomitás folytán erősbülnek és javulnak. Szolgálati lovaink képességének különbözőségénél, az ekkép elérendő átlagos képességet illetőleg, túlságos követeléseket szabnunk soha sem lehet, annyival inkább nem, ha figyelembe veszszük, hogy a lovaknak minden egyes momentumban, ép ugy, mint a kitűzött helyre való megérkezés idejében, tökéletesen szolgálatképes állapotban kell lenniök. Menet gyanánt, — midőn nagy távolságok viszszahagyásával a lovat lehetőleg kímélni akarjuk, legalkalmasabbnak mutatkozik az úgynevezett kutya-, vadász-, vagy utazási ügetés ; e menetnek helyes alkalmazásmódja tünteti ki az értelmes lovast, megkülönböztetőleg az úgynevezett » Jucker«.tői ; mig az előbbi tekintetbe veszi a lovat, megfontolja a kitűzött föladatot s ahoz alkalmazza igényeit : utóbbi kifárasztja lovát, elcsigázza, tönkre I kereskedők tették, — miután feltűnőbb és átalában használhatóbb lovakat nem igen állítottak ki. Olaszországi kereskedőkön kivül többnyire budapesti és szegedi kereskedők jelentkeztek, s nagyobb részt pótlovakat kerestek. Az olasz kereskedők fényűzési lovakat akartak vásárolni; azonban minden vásárlási hajlamuk mellett sem tudták a szükségletet beszerezni, mert ebben nagy volt a fogyatkozás, — különben is a mi vásárunk hovatovább а harmadrendű vásárok közé lesz sorozható. E fenebb mondottakkal általánosságban s rövideden azt kívánom jelezni, hogy a mi lótenyésztésünk nem felel meg a mai igényeknek. A budapesti kereskedők közül vásároltak : a Deutschländer és társa czég 84 darabot; Brachfeld 9 darabot; Fischer M. 13 darabot; Szegedről Katona 24 darabot. Olaszországi kereskedők 18 darabot szállítottak el. Az I-sö pótlovazási bizottság szintén megtisztelte látogatásával vásárunkat s a Deutschländer és társa czég által elővezettetett 84 darab ló közül 26 darabot vett meg. Ez alkalommal nem mulaszthatom el annak fölemlitését, hogy Brezovay Sándor urnák a »Vadász- és Versenylapok« ez évi 4-ik számában kifejezett nézete a legtalálóbbnak látszik, jelesen, hogy a mi pótlovazási bizottmányunk mindenkit mást figyelmében részesit, csak a tenyésztőt nem. Az összes eladás 286 darabra rúgott. Olaszország 300 — 450 írtjával, budapesti kereskedők 180—250 frtjával vették a lónak darabját. A ... . Székesfehérvári lóvásár. (Márczius 2-án és 3-án.) Egész héten változékony volt az időjárás s az maradt a vásár tartamában is. Ennek következtében s a járhatatlan utak miatt a lószállitás nagyon csekélymérvü volt, úgyhogy a kereskedőkön kivül csak azok az eladók mutatkoztak, kik az eladásra kényszerülve voltak. A leszállított mennyiség alig rúgott 1500 darabra. Kereskedők körülbelől 350 darabot állítottak ki, többnyire pótlovakat, s ezeket mindjárt az istállókból magok a kereskedők kereskedőktől vették meg. A külföldi kereskedők közül a főkontingenst Olaszország szolgáltatta; magánosak és keresketeszi, hogy ugyanazt a föladatot teljesitse, melyet azonban igen gyakran ugy sem képes teljesíteni. Galopba való begyakorlás, nyugodt, hosszú, alacsony és kinyúlt ugrással, — hogy a ló tüdejének működése a lábak működésével öszbangba jöjjön, — s az egyenlő tempo megőrzése, képesiteni fogja a lovat: hosszabb távolságokat gyorsabb menetnemben meghaladni. A lélekzési állapot mindenkor figyelembe veendő, mert a legjobb lábak megtagadják a szolgálatot, ha a tüdő tökéletlenül végzi hivatását, avagy teljesen fölmond annak ; miután köztudomás szerint a léhlzés első életföltétel. Tüdőbajban szenvedő lovak elvesztik étvágyukat, s maga a még csak keletkező tüdőbaj is, anélkül hogy a lovat szolgálatképtelenné tenné, befolyást gyakorol a tüdőben nyilvánuló vérke'pzödési processzusra, mi nem történhetik oly tökéletesen, mint egészséges tüdőnél ; e miatt aztán nem csak a lovat erösitő táplálkozásban mutatkozik hiány, hanem az elhasznált erőnek a bevégzett munka után való rögtöni pótlásánál is. Nagyon szükséges annálfogva, nemcsak minden hosszasabban tartó nagyobb megerőtetés után a légzési állapot megfigyelése, hanem még amaz időközökben is, • a midőn a ló lépésben megy, megvizsgálandó a lélzése. A lónak rendes lélzését pihenéskor egy perez alatt tizenkétszer észlelhetni, mely szám fokozódik minden mozgásnál, a munka arányához képest. A lélekzetvétel száma,