Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-03-06 / 10. szám

FEBRUAR 20. 187 9. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 87 A »Lótenyésztés emelésére alakult részvénytársa­ság« melynek májusi programját a mult számunk­ban közöltük, a kiállítás egyéb részleteinek köztu­domásra adáea végett körleveleket és bejelentési lapokat küldött szét a vidéki lótenyésztési bizott­mányokhoz és tenyésztőkhöz ; melyből kiemeljük a következőket. Bejelentési feltételek-. 1. A kiállí­tás és árveréshez köteles a tulajdonos, lovát leg­alább május 4-én az omnibus istállókba állítani, s ott május 8-án délig tartani. — 2. A kiállí­tott lónak eladónak kell lenni s az árveréshez vezettetni — 3. Minden egyes ló után 10 frt beiratási és hirdetmény-dij, a tartásért naponként 60 kr, továbbá az eladási árból 5 °/ 0 a társaság­nak fizetendő. — 4. A bejelentésnek minél elébb, de legfelebb ápril 10-ig kell történni; ha 200 ló már bejelentetett, a kitűzött időn tul csak ki­vételes feltételek mellett történik az elfogadás. — 5. A kiállításra elfogadott lovak között a kitűzött dijak okvetlen ki fognak osztatni a jury Ítélete szerint. — A fentebbiekhez magán uton szerzett értesülésünk folytán még a következőket jegyezhetjük meg. A kiállított lovak szabad kéz­ből is eladhatók, s csak ha el nem adattak, jön­nek az árveréshez. A lovak hibái bemondandók ; a kiállító azért a mit lováról mond, felelőséggel tartozik. Lehet azonban minden kezesség nélkül is kiállítani a lovat. Lehet egészen nyers lovakat is kiállitani, sőt azt a külföldi hadseregek sze­retik is. — A hirdetési is beiratási dij azért fizetendő, mert e vásár és kiállítás — a külföldi lapokban is közöltetik, azonkívül a falragaszok és nyomtatványok költségeit is ebből kell fedezni; e hirdetések által Európa minden vásárló államában köztudomásra jutván hogy Pesten lókiállitás lesz —biztos és jó vevőket várhatni, csak legyen jó-anyag. — Egy lónak naponként 60 krért ellátása le­hető legjutányosb ; ezért egy jó minőségű katonai lc-adagot kap ; •— ebbe azonban a lovász nincs számitva ; de lia az illető nem szándékszik lovászt küldeni, ugy a társaság olyanról is gondoskodik, azonkivül teljes felügyeletet fog gyakorolni. — A kiállítás alatt egy »Istálló-rend« lesz megálla­pítva, mely szerint történik az abrakolás, tisztí­tás ; úgyhogy a regg bizonyos — később közlendő órájáig, az istállók tisztába hozandók ; s egy meghatározandó órakor a közönségnek megnyit­tatnak. — Ezenkívül naponkint lesznek elölovag­kifejlődésben, kitűnik amaz érdekes észleletekből, melyek Celle-ben tétettek, a hol is egyidejű bon­czolás alkalmával kiviláglott, mennyivel hatalma­sabb életszervi tulajdonságokkal birtak az idomított, mint a nem-idomitott lovak ; láthatóvá lett e sze­rint, hogy az Angliában már oly régóta folyta­tott idomitási müvelet az egész lófajt ivadékról­ivadékra erösbité, miután ott egyetlen lovat sem alkalmaznak tenyésztésre, mig képességét beható kísérlet alá nem veszik. Az idomitás által nyert az Angliába beszállított arab ló nagyobb testet s edzettebb izmokat, nyultabb alakot, erősebb hátat, mélyebb szügyet, terjedelmesebb tüdőt, a mi által az angol telivér ló képesitve van mai napság a gyorsaságban magát annyira kitüntetni, hogy egyetlenegy más lófaj sem múlhatja felül. A »Vadász- és Versenylapok« 1876 iki folyamában »A lovak gyorsfutásra előkészítése« czim alatt már emlékeztünk, miképen történik a versenylovak idomítása, hogy a versenyek ideje alatt a legnagyobb erömegfeszitést — veszedelem nélkül kiállhassák. Ka­tonalovaknál, melyeknek hivatásuk, bármely időben nagyobb, fáradalmasabb meneteket tenni, termé­szetesen a hozzájok kötött igényeket is alább kell szállítani, tekintetbe véve, hogy nem szabad több erőfogyasztást követelnünk, mint amennyit a nyúj­tott tápszer kipótolhat s igy a tulajdonképi idomi­tásról szó sem lehet. E lovak idomitásánál csupán ama, már a régibb időkben is ösmert gyakorlatot kell értenünk, melyet a német ugy szokott kifejezni, hogy: »in Athem setzen .с lások és kocsizások, valamint ló-elövezetések, bizo­пуоз meghatározott időben — a közönség előtt. A kiállítás feletti jury tagjaiul Br. Wenckheim Béla, id. Almássy Kálmán gr., Szápáry Iván gr., Esterházy Miklós gr., Simonyi Lajos báró, Janko­vich József, Csekonics Endre gr., Harkányi Ká­roly urak, s a földmivelésügyi minisztérium részéről vagy Kozma Per. miu. tan., vagy Horváth tábor­nok urak lesznek jelen. — Amint halljuk a ki­állítás alatt még egy ugrató paripa versenyt is szándékoznak tartani, melyhez azonban még a dijak volnának megszerzendők. A mi az iigetö-versenyek feltételeit illeti, ezek­ről, addig is mig hiteles programm lenne kiirva, a következő részleteket közölhetjük : Bár mely ló indulhat. Bár ki hajthat ; a kocsis azonban a ki­rendelt birónak engedni tartozik. Tiz egymásután tett galopp ugrás disqualificál. — Az ügetés a városligeti két vendéglő közt kezdődik (mint már emiitettük), és a Rondeau délfelöli oldalát meg­kerülve, az artézi kut felé megy, ezt jobbra hagyva, az állatkert előtt halad el, s a tavat megkerülve a vendéglőhöz tér vissza, hol a nyerő pont lesz. Az indulás nem kocsi, hanem idő ellen történik ; egyik kocsi a másik után két perczezel indul. Bejelenteni lehet a verseny előtti napon éjfélig a társaság igazgatóságánál. Intézőkül és Jury tagokul az ügetőversenyhez hg Esterházy Pál, gr. Hunyady Kálmán, hg Odescalchy Gyula, gr. Festetics Andor, gr. Migazzy Vilmos, Melczer Gyula, gr. Batthyány Elemér, Balogh Kornél urak stb. fognak felkéretní. — Végül nem mulaszthst­juk el lótenyésztőinket figyelmeztetni, hogy min­dent elkövessenek, miszerint e kiállítás sikerüljön ; ez lesz a legjobb alkalom, hogy a külföldi vásár­lókkal a tenyésztők személyesen megismerkedhessenek, a mi után oly régen fohászkodunk. Hozzon kiki a mennyit csak tud, de jó anyagot, — s bizton szá­mitbat reá — hogy áruját közvetítő nélkül ad­hatja el. Szabadkai lóvásár. (Február 23 —24-én.) Kedvező időjárás mellett nyilt meg az itteni vásár mult hó 23-án ; de mindamellett a meg­romlott utak miatt nem hoztak annyi lovat, mint egyelőre reméltük s a nyári vásárokhoz képest jelentéktelennek lehetett mondani. Legfölebb 1800 darabra tehető a behozott lovak száma. A legnagyobb vásárlást leginkább szabadkai A szolgálati lovak ily idomitásáról ezúttal mel­lőzve minden hosszasabb részletezést, csak némely észrevételeket teszünk. Csak hosszabb ideig tartó lépésben és ügetésben való mozgás fejleszti leg­jobban az erőt, anélkül hogy a csuklókat és a tüdőt fölhevitenők, mit a rövid de heves gyakor­latok könnyen előidéznek. Eszélytelen megzakla­tás, mit némelyek nagyobb képességre való begya­korlásnak szeretnek nevezni, csakis az erőt emészti föl, azaz : hirtelen fölhevíti a tüdőt, a csuklókat, elrombolja a szalagokat és inakat, megzavarja a gyomor tevékenységét, az emésztést, holott ezek, az igények fokozatos emelése által, t. i. eszé­lyes, elvszerü idomitás folytán erősbülnek és ja­vulnak. Szolgálati lovaink képességének különbö­zőségénél, az ekkép elérendő átlagos képességet illetőleg, túlságos követeléseket szabnunk soha sem lehet, annyival inkább nem, ha figyelembe veszszük, hogy a lovaknak minden egyes momen­tumban, ép ugy, mint a kitűzött helyre való megérkezés idejében, tökéletesen szolgálatképes álla­potban kell lenniök. Menet gyanánt, — midőn nagy távolságok visz­szahagyásával a lovat lehetőleg kímélni akarjuk, legalkalmasabbnak mutatkozik az úgynevezett ku­tya-, vadász-, vagy utazási ügetés ; e menetnek he­lyes alkalmazásmódja tünteti ki az értelmes lovast, megkülönböztetőleg az úgynevezett » Jucker«.tői ; mig az előbbi tekintetbe veszi a lovat, megfon­tolja a kitűzött föladatot s ahoz alkalmazza igé­nyeit : utóbbi kifárasztja lovát, elcsigázza, tönkre I kereskedők tették, — miután feltűnőbb és átalá­ban használhatóbb lovakat nem igen állítottak ki. Olaszországi kereskedőkön kivül többnyire bu­dapesti és szegedi kereskedők jelentkeztek, s na­gyobb részt pótlovakat kerestek. Az olasz kereskedők fényűzési lovakat akartak vásárolni; azonban minden vásárlási hajlamuk mellett sem tudták a szükségletet beszerezni, mert ebben nagy volt a fogyatkozás, — külön­ben is a mi vásárunk hovatovább а harmadrendű vásárok közé lesz sorozható. E fenebb mondottakkal általánosságban s rö­videden azt kívánom jelezni, hogy a mi lóte­nyésztésünk nem felel meg a mai igényeknek. A budapesti kereskedők közül vásároltak : a Deutschländer és társa czég 84 darabot; Brach­feld 9 darabot; Fischer M. 13 darabot; Szeged­ről Katona 24 darabot. Olaszországi kereskedők 18 darabot szállítot­tak el. Az I-sö pótlovazási bizottság szintén megtisz­telte látogatásával vásárunkat s a Deutschländer és társa czég által elővezettetett 84 darab ló közül 26 darabot vett meg. Ez alkalommal nem mulaszthatom el annak fölemlitését, hogy Brezovay Sándor urnák a »Va­dász- és Versenylapok« ez évi 4-ik számában kifejezett nézete a legtalálóbbnak látszik, jelesen, hogy a mi pótlovazási bizottmányunk mindenkit mást figyelmében részesit, csak a tenyésztőt nem. Az összes eladás 286 darabra rúgott. Olaszor­szág 300 — 450 írtjával, budapesti kereskedők 180—250 frtjával vették a lónak darabját. A ... . Székesfehérvári lóvásár. (Márczius 2-án és 3-án.) Egész héten változékony volt az időjárás s az maradt a vásár tartamában is. Ennek következ­tében s a járhatatlan utak miatt a lószállitás nagyon csekélymérvü volt, úgyhogy a kereskedő­kön kivül csak azok az eladók mutatkoztak, kik az eladásra kényszerülve voltak. A leszállított mennyiség alig rúgott 1500 da­rabra. Kereskedők körülbelől 350 darabot állí­tottak ki, többnyire pótlovakat, s ezeket mindjárt az istállókból magok a kereskedők kereskedőktől vették meg. A külföldi kereskedők közül a főkontingenst Olaszország szolgáltatta; magánosak és kereske­teszi, hogy ugyanazt a föladatot teljesitse, melyet azonban igen gyakran ugy sem képes teljesíteni. Galopba való begyakorlás, nyugodt, hosszú, alacsony és kinyúlt ugrással, — hogy a ló tüdejének műkö­dése a lábak működésével öszbangba jöjjön, — s az egyenlő tempo megőrzése, képesiteni fogja a lovat: hosszabb távolságokat gyorsabb menetnemben meg­haladni. A lélekzési állapot mindenkor figyelembe veendő, mert a legjobb lábak megtagadják a szolgálatot, ha a tüdő tökéletlenül végzi hivatását, avagy tel­jesen fölmond annak ; miután köztudomás szerint a léhlzés első életföltétel. Tüdőbajban szenvedő lovak elvesztik étvágyukat, s maga a még csak keletkező tüdőbaj is, anélkül hogy a lovat szol­gálatképtelenné tenné, befolyást gyakorol a tüdő­ben nyilvánuló vérke'pzödési processzusra, mi nem történhetik oly tökéletesen, mint egészséges tüdő­nél ; e miatt aztán nem csak a lovat erösitő táp­lálkozásban mutatkozik hiány, hanem az elhasz­nált erőnek a bevégzett munka után való rögtöni pótlásánál is. Nagyon szükséges annálfogva, nemcsak minden hosszasabban tartó nagyobb megerőtetés után a légzési állapot megfigyelése, hanem még amaz időközökben is, • a midőn a ló lépésben megy, megvizsgálandó a lélzése. A lónak rendes lél­zését pihenéskor egy perez alatt tizenkétszer ész­lelhetni, mely szám fokozódik minden mozgásnál, a munka arányához képest. A lélekzetvétel száma,

Next

/
Oldalképek
Tartalom