Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-02-27 / 9. szám

78 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 27. 187 9. 1 kii.-mai többet ; aDgol és franczia lóra 5 kil.­mal többet. Verseny nyerőjére 2 1 2 kii., a soproni polgárok dija nyerőjére 6 kii. külön, de nem hal­mozva. Tét 100 frt, fele bánat; a második ló kap 300 frtig a tét- és bánatokból, a maradék fele pedig az elsőé. II. Dunántuli dij. 3000 frt. Handicap. Futhat bármely országbeli 3é. és idősebb ló. Távolság: 2400 meter. Tét 150 frt, bánat 75 frt, de csak 40 frt, ha September 1-éig bejelentetett. 1500 frt, vagy Dagyobb dij nyerője a terhek közzété­tele után (aug. 20-án) 2 x/ 2 kil.-mal, két vagy több ilyen dij nyerőjére 4 kil.-mal többet. A tét és bánat 800 frtig a második, a maradék fele az első lóé. III. Oroszvári-dij. 1000 frt. Adja don dersmarki gróf Henekel Hugó. Futhat minden magyar- és német-bonbcli 3é. és idősebb ló. Tá­volság 1200 meter. Teher: 3é. 57 x/ 2 kii., 4é. 62 1j 2 kii. 5é. és idősebbre G3 1/ 2 ki!., ménnek 1 kil.-mal többet. Tét 100 frt, fele bánat. A má­sodik ló a tét- és bánatokat osztja az elsővel. Ha engedélyezett. IV. Mezei gazdák versenye. 50 drb íofrkos magyar arany. 30 darab az elsőnek, 15 drb a másodiknak, 5 drb a harmadiknak. Futhat min­den oly mezei gazdiinak 3é. lova, melyről a köz­ségi bírónak bizonyitványa mellett bemutathatja, hogy saját nevelése. V. Erdödy-akadályverseny. юоо fit. Handi­cap. Futhat minden ló. Távolság: circa 5600 me­ter. Tét 100 frt, fele bánat, de csak 30 frt, ha September 1-éig bejelentetett. Egy verseny nye­rője a terhek közzététele után (aug. 20-án) 2 1/ 2 kil.-mal, két vagy több verseny nyerője 4 kil.­mal többet, de nem halmozva. A második ló a tét- és bánatokat osztja az elsővel. Három külön­böző tulajdonos lovának kell indulni, máskép a dij nem adatik ki. HARMADIK NAP. Hétfőn, September hó 29-én. I. Festetics-dij. ÍOOO frt. Futhat minden 3é. mén és kancza. Távolság: 2400 meter. Teher: ménre 53 kii., kanczára 52 kii. Egy 2000 frt vagy ennél magasabb dij nyerője 2 x( 2 kil.-mal többet, angol vagy franczia lovak 6 kii. külön. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét- és bánatpénzeket osztja az elsővel. II. Állam-dij. 350 darab 10 frcos magyar arany. Futhat minden belföldi mén és kancza. Távolság 3200 meter. Teher: 3é. 56 kii., 4é. 65 kii., 5é. és idősebbre 68 kii., kanczára 1 x/ 2 kil.­mal kevesebb. Egy 2000 frtos dij nyerőjére 1 х/ 2 kil.-mal, két ilyen vagy egy 5000 frtos dij nyerőjére 4 1 3 kil-mal, s két ilyen, vagy egy nagyobb dij nyerőjére 5 x/ 2 kil.-mal többet. Tét 150 frt, fele bánat. A második ló a tétösszeg felét nyeri. Ha engedélyezett. III. Sopron-megye dija. 200 drb arany. Nur­sery-Handicap. Futhat minden 2é. belföldi és né­met ló. Távolság: 1000 meter az egyenes vona­lon. A terhek közzététele éjfélig, September hó 28-án. Tét 80 frt, bánat 20 frt. A második ló kap 300 frtig a tét- és bánatokból, a maradék fele pedig az elsőé. ív. Mezei gazdák versenye. 50 darab 10 frkos magyar arany, 30 drb az elsőnek, 15 drb a másodiknak, 5 drb a harmadiknak. Futhat min­den dunántuli mezei gazdának lova, városi vagy községi birónak bizonyítványa mellett, hogy fél­évi tulajdona. Mult és folyó évi nyertesek kizárvák. V. Asszonyságok dija. Akadályverseny. 150 drb arany. Futhat minden belföldi és német ló. Távolság 6400 meter. Teher 75 kii., 4é. 5 kil.­mal kevesebbet. Egy 1000 frtos dij nyerőjére 3 1J 2 kil.-mal, két ilyen vagy egy 2000 frt vagy ennél magasabb dij nyerőjére 7 kil.-mal többet. Tét 100 forint, fele bánat. Egy harmada a tét­e'a bánatoknak, a második lóé. Megjegyzések. 1. Nevezés mindenütt augustus 1-én (kivéve : a Sop­ronmegyei dij és a Reiterclub akadályversenye). A terhek augustus 20-áig fognak közzététetni. 2. Valamennyi nevezés (a lónak neve, szine, szár­mazása és terhéről), valamint a versenyekre vonat­kozó kérdés Cavaliero Ferencz titkár úrhoz Bécs, Wollzeilo 3. szám alatt intézendő. 3. A nevezések csak Írásban vagy táviratilag fogad­tatnak el. 4. Minden nyereményből 5°/o levonatik, kivéve a tisztelet dijat. Minden idomitásban lévő ló, mely apá­lyán megjelen, ugyszinte minden ló a hányszor indul 5 frtot fizet az egyleti pénztárba. Lovak, melyek a Handicapot elfogadják, fizetnek 5 forintot. 5. Teheregységül a kilogramm szolgál. A távolság­nál pedig a meter. 6. Hogy a teher-felemelés egy és ugyanazon foko­zat szerint meghatározható legyen, a magyar k. 10 frankos arany értéke 4 frt, az osztr. cs. k. arany ér­téke 5 frt, az angol souvereign 10 frt. a német mark 50 krral számíttatik. 7. Teherhatározók (Handicapper) Meyer Arthur lo­vag és M. Cavaliero urak. S. Valamennyi tét- és bánatpénzek a versenyek előtt a titkárságnál befizetendők, ellenkező esetben oly lovak, a melyekért a tételek az emiitett időig be nem fizettettek, pályázatra nem eresztetnek. Sopron, 1879. évi február hóban. A dunántuli lóverseny egylet titkársága Szalay Imre ny. cs. k. százados. Méncsikók vásárlása az állami lótenyészintézetek részére. Mai számunk külön mellékleteként veszik olva­sóink azon köriratot, melyei földmivelésügyi mi­nisztériumunk az egyéves méncsikók vásárlását, szabályozta. -— Ezen közérdekű szabályzatot te­nyésztőink figyelmébe ajánlva, felhivjuk a jó mi­nőségű méncsikók tulajdonosait, jó táplálás által iparkodjanak eladó csikóikat a legközelebbi hol­napok alatt oly állapotba bozni, hogy azokat a megyei lótenyésztési dijosztások alkalmával az ál­lamrészére felajánlhassák. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a legtöbb tenyésztő jól jár, ha méncsikóit lèves korukban 150—200 forintért eladhatja; miután mint mént csak kivételesen nevelheti fel jól, mint here'ltet pedig 4—5 éves korában alig értékesítheti ugy, hogy az egyévesért talán elsza­lasztott 150 — 200 forintot sajnálnia ne kelljen. Azon felül pedig még a felnevelés esélyeitől, sőt az elhullás risikójától is megmenekül. Mult évben az állam összesen csak 40 méncsikót vett, melyek (két — időközben elhullott darab híján) most töltik be Mezőhegyesen második évüket. Azt halljuk, hogy a mult évben vett csikók jélen ál­lapota azon reményre jogosít, miszerint 60—70 perczentje jó községi apalónak fog 4éves korában beválni. Ez idén mintegy 100 egyéves méncsikót szándékozik vásároltatni a minisztérium ; s e czél­ból legközelebb felhivta az összes vidéki lótenyész­bizottmányokat, miszerint a lóteny. dijoszt. helyei és napjai uránt mérvadó javaslataikat legkésőbben f. é. april hó 10-éig beterjeszszék. A 48 dijosztási kerület közül azonban, csak 26-ban fog egyúttal méncsikóvásárlás is tartatni ez évben, u. m. Bács-Bodrogli, Baranya, Bihar, Borsod, Csanád, Fehér, Győr, Heves, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt, Posony, Somogy, Szabolcs, Szepes, Temes, Tolna, Torontál, Thurócz, Vas, Veszprém, Zala megyék területén, s azon kivül Erdély három pontján. Reméljük, hogy az idei csikóvásárlásoknak jó eredménye lesz, mert igen fontosnak tartjuk ezen intézmény állandó és sikeres meghonosítását. Ha ugyanis sikerülne évenként 100 jó csikót venni, akkor évenként mintegy 60—70 jó apalovat lehetne a községek­nek részletfizetés kedvezménye mellett eladni, miáltal a rosz községi mének lassan-lassan kl­szorittatnának. Mi az oka a lótenyésztés iránti érdek­lődés hanyatlásának? Első sorban azt hiszem, hogy ennek főoka, mint már emlitém, abban rejlik, hogy lovainkat majdnem kivétel nélkül csakis kereskedőknek ad­hatjuk el (olcsó árban), mert a kormány nem nyújt alkalmat a lótenyésztőknek, hogy legalább a katonaság alá szánt és szükse'ges lovakat első kézhez adhassák el. Másodszor : mert a megyékben az állatorvosok oly csekély számban vannak, hogyha lovainknak bármi baja támad, alig vagyunk képesek azokat szak­értők által megvizsgáltatni, annyival kevésbé gyó­gyitatni, minthogy a távolság hol állatorvost talá­lálunk legtöbbször oly nagy, hogy mire az orvos megérkezhetik, rendesen már késő a segitség. Harmadszor : mert azon nagyobb községek vagy városok, melyek hivatva volnának állami méneket elfogadni, azt nem teszik; és csakis azon helye­ken vállalják el, hol a városi vagy községi tanács­ban egy vagy több lókedvelő van, nem pedig azért hogy a lótenyésztést előmozdítsák. — Ezen fentebbi vád különösen Heves megyét illeti, hol már alig vannak fedezte/ési állomások, mindamel­lett, hogy ezen csekély áldozatért másrészt úgy­is kárpótlást nyernének azon helyek, hol mének elhelyeztetnek, a nagyobb forgalom és igy a na­gyobb fogyasztás által. Leginkább megrovást érde­mel e tekintetben Heves megyéuek két legnagyobb s legkiterjedettebb vidékkel biró városa: Eger és Gyöngyös. Negyedszer : hogy a rosz mének használata, szi­gorúan ellen nem őriztetik, és lehetőleg el nem tiltatik. Beezovay Sándor. Az »Infeetio« és a »Teayészbénaság* czimü igen becses czikkek írójának, Tormay Béla tanár urnák, hazánk több tenyésztője meleg szavakban mond köszönetet, a nagyérdekü és tu lományos fejtegetésekért; mit is szíves készséggel emiitünk fel a hozzánk irt magánlevelek után e helyen. Budapesti lóvásár. (Február haváról.) E hónapban a lóüzletnél nagyon nyomasztó hangulat uralkodott, úgyhogy a kereskedő. 1-. — kik a mult január havában tetemes veszteséget szenvedtek, a lehető legkisebb mérvben eszközöl­ték bevásárlásaikat. Az ügyleti hangulat rendkívül lanyha volt, kivált minthogy a Francziaország számára való bevásárlások be lettek szüntetve egészen f. hó 18-áig, mikor is 163—165 cen­timeter magasságú lovakat kerestek, de csak 158 — 161 centimeter magasságuakat vehettek. Kedvezőbb hangulat csak 20-án mutatkozott ez ügyletnél, midőn bécsiek, londoniak s németorszá­giak jelentkeztek ; azonban az előbbi hóban meg­állapított árak ezúttal nem juthattak érvényre, s mivelhogy a kereskedők féltek egy netaláni ujabb dcroute-tól, a vásárlók ajánlatait nem utasiták vissza. Valamivel kedvezőbben alakultak az ügyletek Nyitra- és Abauj-vármegyékben. Csupán Érsekújvárra az e hóban tartott vásár alkalmával mintegy 2500 lovat szállítottak, melyek közül 88 darabot — többnyire nehéz lovakat — Bécsbe vittek, 250 db 1 — 3 éves csikót pedig — 80 -250 írtjával morva- és csehországi mezeigazdák szá­mára vásároltak össze. Ahaujmegyében a szikszói vásáron, melyen leg­többnyire északnémet kereskedők jelentek meg, jelentékeny vásárlásokat eszközöltek, szükségletei­ket leginkább kisebb tenyésztők utján fedezvén. E tényt szükségesnek vélem fölemlíteni annyi­val is inkább, mivelhogy a » Sporn« cziniii lap azt a hirt terjesztő, hogy Abaujmegyében a takonykór a lovak közt elharapódzott. Nem kétel­kedünk fölötte, hogy fentemiitett lap teljességgel nem rosizakaratból közölte ez alaptalan hirt, a honnan megközelíteni véljük az igazságot, n ikor azt állítjuk, bogy a » Sporn« szerkesztőségét bi­zonynyal tudósítója misztifikálta; mert beható

Next

/
Oldalképek
Tartalom