Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-02-20 / 8. szám

FEBRUAR 20. 187 9. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 67 sik-versenyekre van osztva. A programmot alább közöljük. Az őszi meeting ellenben három napot vesz igénybe 15 futammal. Ezt máskor hozzuk. * * * A »Sport« legutóbbi számában valaki »Ungericus« aláírással, s valószínűleg farsangi juxból azon csodálatosan naiv kérdéssel fordul a lap szerkesztőjéhez : Miért zárja ki a pesti Joekeyclub a Nemzeti, Hazafi és Nákó dijjakból újólag (?!) a cislajthániai lovakat. — Továbbá azon aggodalom bántja »Ungericust«, hogy a »Kisbéri Akadályversenyből« — daczára, hogy a propositióban az áll, miszerint e verseny belföldi lovak számára nyitva van — majd szintén kizárják a cislajthániai lovakat.« — Miután nem hisszük, hogy e kérdések komoiyan volnának intézve — egyszerűen megemlítjük mint farsangi hohóságot. Verseny-feltétetek. A dunántuli lóverseny-egyletnek feltételei 1879. Tavaszi versenyek. Vasárnap, ápril hó 6-án. 1. Fiakerek-versenye, юо frt. — 50 frt, az elsőnek, 30 frt a másodiknak, 20 fit a harmadiknak. A részletesebb feltételek f. é. martius hó 10-ig a helybeli lapokban fognak közhírré tétetni. 2. Ügetö-verseny. Tiszteletdij. Értéke 100 frt. Urlovarok. Távolság 1600 meter, teher kiegyenlítés nélkül. A tétek a második lóé. Tét 10 frt, »fuss vagy fizess.« Két lónak indulnia kell, vagy nincs verseny. Nevezés zárnap nyitva. III. Sportsman-dij. Tisztelet-dij. Értéke 100 frt. Urlovarok. Távolság 1200 meter. Telivér és oly lovak, melyek nyilvános pályán, sik- vagy akadályversenyekben indultak, kizárvák. Mezei gazdák versenyeit oda nem értve. Tét 10 frt, »fuss vagy fizess.»A második ló osztja a tételeket az elsővel. Nevezés zárnapja április hó 5-ike. IV. Asszonyságok dija. Akadály-verseny 400 frt az elsőnek, a tétek a másodiknak. Futhat minden 4é. és idősebb ló. Urlovarok, szin vagy egyenruhában. Távolság circa 3000 meter, Teher: 4é. 65 kii., 5é. 72 kii., 6é. s idősebbre 75 kii., telivér 3 kii.-mai többet. Lovak, melyek egy 1000 frt vagy magasabb dijat nyertek, kizárvák. Egy lovagló-egyleti dij nyerője 3 kii.-mai többet. Lovarnak, ki még nyilvános pályán dijt nem nyert, 2% kii. leeng. 10 akadály, nem magasabb 3, nem szélesebb 10 lábnál. Ha csak egy ló megy körül a pályán, tnlajdonosa az első pénzdíjnak csak felét kapja. A tét az egyleté. Tét 10 frt »fuss vagy fizess.« Nevezési zárnap április hó 5-ke. V. Katona-tisztek akadály-versenye. Az osztrák-magyar birodalomban tényleges szolgálatban levő katona tiszt urak számára. 200 frt és tiszteletdíj az elsőnek, tiszteletdíj a második lónak. Távolság circa 2 angol mfld. Telivér és oly lovak, melyek nyilvános sik- vagy akadály-verseny pályán indultak, kizárvák. Legalacsonyabb teher 65 kii., 8 akadály circa 2% lábnyi magas és circa 8 lábnyi széles. Tét 10 frt, ha april 1-éig be lesz jelentve, későbben és az oszlopnál 15 frt; »fuss vagy fizess.« A második ló kapja a tétek 2/

3-át, a maradék a harmadiké. Valamennyi nevezések a tavaszi versenyekre Szalay Imre százados-, az egylet titkárához intézeDdők. (Sopronyban, Szt.-György utcza 24-ik sz. alatt). Az államdijak feltételei 1879-re. (Az engedélyezés még bevárandó. ) I. Pozsonyi lóversenyekre. Államdij 200 db 10 frankos arany. Futhat minden a magyar-osztrák birodalomban nevelt 3é. mén vagy kaneza. Táv. 1600 m. Teher 53

'/г kii., kanczáknak l'/a kii. kevesebb. Belföldi mének vagy kanczák ivadékai 2'/, kii., mindkettő ivadékai 4 kii. kevesebbet visznek. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Államdij 300 db 10 frankos arany. Futhatnak belföldi és német mének és kanczák. Táv. 2400 meter. Teher: 3évesre 52Vs, 4é. 65, 5é. és id. 68 kii., kanczák l'/a kii. kevesebbet; egy 2000 frtos dij nyerői 3 kii., két 2000 frt vagy egy 5000 frtos dij nyerői 4

1/,, kii., két 5000 frtos vagy egy nagyobb dij nyerői б

1/* kii. többet visznek. Tét 150 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. II. A) A pesti tavaszi lóversenyekre. Hazafi dij 500 arany. És pedig 300 db 10 frankos arany állam- és 200 arany alapítványi és egyleti dij. Minden magyarországi 3é. kaneza számára. Táv. 1600 a ;artam magamat, nehogy a ló, az itt nagy számmal tanyázni szokott vadállatoktól megriadva, tova nyargaljon. E békó ugy volt alkalmazva, hogy szükség esetén egy másodpercz alatt levehettem azt, s a másik másodperczben már a Cézár hátán teremhettem. Észak felől oly zaj hangzott egyszerre, mintha zuhatag moraja lett volna. Az óriási fák, mint megannyi ostornyél, hajlongtak a föltámadt orkán erejétől. A fellegeken villámok czikáztak át, az egész látkört borzasztóan megvilágítva ; rémesen szép látvány volt. — Kantározza fel ön gyorsan a Liese-t s kövessen, — kiálték társamra, magam is jó példát mutatva neki. — Hová megyünk ? — Azt majd megtudja aztán ; csak siessen. Két fiatal, hajlékony cserfát, — mely egy áthatolhatlan sürü vadszöllő-bokor közvetlen szomszédságában állt s minket mint védfal oltalmazhatott észak felől — választottam a vihar ellen megvonulási helyül. Krieger teljesen elveszté a fejét s én gyorsan szaladtam a Liese-hez s csomagjaihoz, segíteni akarva a tudósnak, kinek hasztalan kiabáltam, mit sem hallott. Mintha csak a puszta levegőnek prédikáltam volna. Meg kell vallanom, bogy e tudósban, — kit veszélytől való .rettenthetlensége folytán, a komoly körülmények közt jó segítő bajtársnak véltem, — tökéletesen csalódtam. Végre is erővel kellett őt a zivatar ellen védő lombsátor alá vonszolnom. Eközben a zivatar tetőpontját érte. Irtózatosan üvöltve vonult az tova, port és felleget kavarva. Villám villámlást követett s a menydörgés egyre tartott úgyhogy szinte rezgett bele a föld. Százados cserfák remegtek meg bele gyökerükig. Én kiváltképen két óriási platántól tartottam, melynek hatásköréből szerencsésen távoltartók magunkat. Ágaik mintha halotti dalokat zúgtak volna. A vihar addig-addig dühöngött e platánok lombkoronái között, mig az egyiket iszonyú recsegéssel le nem dönté ; majd a másikat teperte le, melynek ágai tüzünkig érvén, a parázsat oly erővel szórták szerte, hogy egyes szikrák egészen hozzánk pattantak el. Cézár ijedten, borzasztó ugrással szökött hátra. Liese sem tett mást, mint négylábú társát utánozta egy bakugrással, s kifutott békójával a prairiere. Mikor a vihar kissé alább hagyott, potyogni kezdtek az első esőcseppek. Az állatokat visszaterelve, a lehető gyorsan siettünk a lombsátor alá. Azonban ez nem sokat használt, mert néhány perez múlva már át- meg átvoltunk ázva s ugy áthültüDk, hogy csaknem belebetegedtünk. Özönnel omlott a viz ránk s inggallérainkon át behatolva csizmáinkban álbipodott meg. A szó valódi értelmében vizben álltunk. A szó elhalt ajkainkon. Azonkívül a sötétség oly nagy volt, hogy egyikünk a másikunkat nem láthatta. És mégis szerencséseknek érezhettük magunkat, hogy életünkkel nem adóztunk s állataink közelünkben voltak. Igy ácsorogtunk egy álló helyünkben, mig az eső meg nem szűnt : viradatig. Soha reggeli szürkületet váudor nem üdvözölt nagyobb örömmel mint mi. Csakhamar kezdett az ég kiderülni. Málháinkban, az alkalmazott előintézkedés folytán semmi kár sem történt. m. Teher 52 kii.*) Azon esetre 56 kii. Tét 20 arany, bánat 10 arany. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Az 1871. jan. 7-én tartott választmányi ülés határozata szerint e dijra a csikó ezentúl mindig lé. korában nevezendő. Nevezési zárnap augustus 1. (1879-re elzárva 30 nevezéssel 1877. aug. l-én.) ' I. oszt. államdij 1000 db ÍO frankos arany. Futhat minden belföldi mén és kaneza. Táv. 2400 in. Teher : 3é. 521/2, 4é. 65, 5é. és id. 68 kii.; kanczára l'/

2 kii. kevesebb. Egy 5000 frt értékű verseny nyerőjére 5 kii, két vagy több ily dij nyerőjére 10 kii. több. Tét 200 frt, fele bánat. A 2-dik ló a tét és bánatok felét nyeri. II. oszt. államdij 600 db 10 frankos arany. Minden belföldi és németországi mén és kaneza számára. Táv. 3200 m. Teher: 3é. 50, 4é. 65, 5é. és id. 68>/

2 kii. kanczára l

]/s kii. kevesebb. Belföldi mén után nevelt ivadékra 2 kiloval, belföldi és német kanczák ivadékára szintén 2 kiloval kevesebb. 3000 frt értékű dij nyerőjére 3 kii., két ily vagy egy 5000 frtos dij nyerőjére 5 kii., két vagy több 5000 frt értékű dij nyerőjére 8 kiloval több. Tét 150 frt, bánat fele. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. B) Pesti őszi lóversenyekre. Kétévesek versenye 400 db ÍO frankos arany. Ebből 300 arany állam és 100 arany egyleti dij. Futhatnak belföldi és németországi 2éves lovak. Táv. 948 meter. Teher 527г kii., kanczára 1>/

2 kii. kevesebb. Egy 1000 frtos dij nyertesére 2 kilogrammal, két vagy több ilyen, vagy egy 2500 frt értékű dij nyertesére 4 kii. több. Tét 100 frt, bánat 50 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Kanczadij 500 db 10 frankos arany államdij. Belföldi és németországi kanczák számára. Táv. 2400 m. Teher: 3é. 58, 4é. 65, 5é. és id. 677

2 kii. Belföldi mén ivadékára 2 kii., belföldi és német kaneza ivadékára szintén 2 kiloval kevesebb. Egy 5000 frtos dij nyertesére 3'/

2 kii., két ily, vagy egy nagyobb dij nyerőjére 7 kiloval több. Tét 200 frt, bánat 100 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. A harmadik ló tételét menti. III. Kassai lóversenyekre. Államdij 200 db 10 'frankos arany. Futhat minden belföldi 3éves mén és kaneza. Táv. 2400 m. Teher : 56 kii., kanczára 1 '/2 kii. kevesebb. Belföldi mén vagy kaneza ivadéka 2'/

2 kii., mindkettő ivadéka 4 kiloval kevesebbet visz. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Kétévesek versenye 200 db 10 frankos arany. Ebből 100 db ar. államdíj, 100 db ar. gr. Forgách Kálmán örökösei által felajánlva. Futhat minden 2é. belföldi nyeretlen ló. Táv. 850 m. Teher 55 kii., kanczára 1 Vs *) Illetőleg 56 kii., ba csak az e dijra nevezett lovak tulajdonosa közül valaki ellenvetést nem tesz ; mi írásban 187 9. május l-ig a »Pesti Lovar Egylet« titkárságához beküldendő. Hogy tüzet rakhassunk, száraz fát kellett ke resnünk, mit egy ledöntött redves cserfa üregében találtunk ve'gre, hosszas keresgélés után. Krieger szörnyüködése közben fölmarkoltam egy rakás itató-papirt a megmentett rizmából, s csakhamar nyájas tüzet szítottam vele, melynél ruháinkat szárítgatni kezdtük. Mivel a nap is erősen kezdett sütni, csakhamar megszikkadt öltözékünk. Miután a jól Ízlett reggelit elköltöttük, vettük csak észre, mily meggondolatlanul választottuk mi ki éji szállásunkat. Az azelőtt való nap igénytelen folyócska a felhőszakadás által sziláján rohaDÓ árrá nőtt, melyen az átkelést életveszélyeztetés nélkül megkisérlenünk nem lehetett. Régi szabály, hogy a vadonban soha sem kell valamely folyó előtt éji tanyát ütni, hanem megérkezéskor rögtön át kell azon kelni, s csak a túlparton hálni meg. A tourista-szabály e főpontja ellen vétve most, tovább utazásunk akadályozva lett. Habár a felhőszakadás okozta vizáradat rendszerint néhány óra múlva apadni szokott, még sem voltam hajlandó addig várakozni. Fölkerekedtünk tehát hogy valahol fölebb oly helyet keressünk, ahol átgázolhatunk e folyón. Néhány óra múlva csakugyan találtunk is keskeny helyet, hol egy a vihar által ledöntött óriási cziprusfa képezett hidat, nem a legkényelmesebbet ugyan, de a szükségben mégis kielégítőt. Miután néhány fejszecs .pással alkalmassá tettük a fát az átkelésre, lenyergeltem Cézárt s a nyerget átvittem a túlsó partra. Aztán a kantárszijhoz erősítve