Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-02-06 / 6. szám

50 VADÁSZ- ÉS VERSEXY-LAP. FEBRUÁR 13. 187 9. melyben a környékről számos föur s vadászatked­velő vett részt. A környéken rendkívül elszapo­rodtak a fart ások és különösen a makkon levő sertésekben nagy pusztitást vittek végbe, nem rég is 6 hizott disznónak csak a fülét (!) hagyták meg, s az erdőkben álló magános gunyhóknak csaknem az ablaka alá jártak vonítani. A nagy­szebeni hatóság ennélfogva felsőbb helyen enge­delmet kért hivatalos hajtóvadászat megtartására, mely megadatván, a vadászat jan. 27-én meg is tartatott. A vendégek Erkedten gyülekeztek össze ; ott volt Bethlen gr. nagy-küküllöi főispán, két Szentkcreszthy báró, ifj. ílaller gr. Sz.-Keresztur­ról, Kemény Béla br. Sz.-Erzsébetröl stb. Reggel 8 órakor 280 hajtó indult neki a vasúttól északra fekvő erdős hegyhátnak, s a vadászok mintegy 60-an, az erdő szélében foglaltak állást. Az első hajtásnál apróvadra nem volt szabad lőni, s igy számtalan róka és nyul sértetlen haladt át a lövés vonalán. Mar az utolja felé járt а hajtás s a vadászok csüggedni kezdtek, midőn a jobb szár­nyon kibukkant egy ordas ; a legifjabb vadász Lengyel lőtte le 2 lövéssel. Ez nap a második hajtás teljesen eredménytelen volt. Másnap az erkedtiek maguk még egyszer meghajtották az erdőt, de csak nem került abból ki egyébb egy kölyök rókánál ; az lett a vadászok összes zsák­mánya. A farkasok csodálatos módon elrejtőztek, pedig még azelőtt való éjjel is tettek kárt a kijáró baromban. * * * O-Radnáról irják a »Beszterczei hetilap«-nak hogy egy ottani lakos, mult hó egyik éjjelén házi ebének félelmes vonitását halb a, hamarjá­ban ennek okát is megsejtve, a ház udvarára szaladt, kezeügyébe kapván hamarosan egy égö kanóczot; — az udvarban szörnyű látvány tárult szemei elé: nem kevesebb mint 14 farkas volt ott, melyek a gazda lovát már ledöntötték s az operatiót a hátsó czombnál meg is kezdették, de a gazda lármája s az égö kanócz okozta fény, csakhamar tovatizték .a garázda tolvajokat. Egy másik tudósítás szerint, a radnai vásárté­ren lakók mult hó 12-én éjjel hallottak rémes farkas-üvöltést, a községtől nem távolra eső hegy­hátból. A közel lakók ijedve ugráltak ki ágyaik­ból, s ugy a mint hirtelenében lehetett, doron­gokkal, vasvillákkal és baltákkal felfegyverkezve a hegység felé vonultak, erősen lármázva, mi a fenevadakat megfutamitá ; ugy mondják, hogy ez éji concerten vagy 24 farkas vett volna részt. Másnap reggel az egyik lakó észreveszi, hogy 2 birkája hiányzik, még egy kicsit keresgél s csak­hamar megtalálja a corpus delictit, egy még egé­szen véres és tőben elszakadt farkasfarkban, ke­véssel odább sok farkasszőrt is találva. A dolog akként lön megfejtve, hogy egy vadász, rejtek­helyéből kevéssel 8 óra után egy ordast erősen megsebzett, mely minden valósziniiség szerint ama helyen éhes társaitól széttépve és felfalva lön. — Befejezésül írja még a fenti lap tudósitója : »Epen mikor e sorokat irom, két bányásznő jön lélek­szakadva, kik a tárnától városunkig vezető uton, kis hiján mult, hogy 4 éhes farkas áldozatai nem lettek.« — Azt hiszszük, hogy ez az ur rokona lesz annak a másiknak, a ki száz farkast vélt látni a bokor zörrenésre ! ? * * * Medgyesen meg mult hó 22-ikén éjjel, három farkas a belváros közepén ölt meg egy kutyát. Fe gyver hiányában a fenevadaknak nem tudtak ártani; de a lakósok lármájára megszaladtak azok. * * ~ Szerencsétlenség vadászaton. Gurcsináról irják : Häuser főerdész egyik napon két kerülővel és több hajtóval a friwaldi pagonyokba indult, egy kicsapázott medve elejtése végett. A mint а jel­zett helyre érkeztek és elálltuk, csakhamar a hajtók lármájára előtört egy hatalmas medve, melyet a főerdész egy vállap-lövéssel leterített. Halálosan találva feküdt a medve a földön, mi­dőn Sch ... a erdőkerülő ödacsuszolt a zsák­mányhoz, valószínűleg hogy azt kikémlelje. Azon­ban szerencsétlenül járt, egészen a fenevad köze­lében megbotlott és oly szerencséilenül esett fejjel a fenevad torkába, hogy az még végvonaglásban birt annyi erővel a szegény ember életét egy két harapásával kioltani. * * * Rötzer Antal földbirtokos csikosi pusztáján Pestmegyében január 25. hajtóvadászat tartatott, melyben a vidékről több előkelő vendég vett részt. Elejtetett 60 darab nyul és két róka. * * * Malheur egy vaddisznóval. Mult hétfőn Nagy­szaláDczon vaddisznókra vadásztak. Többek közt meglőttek egyet, mely azonban a lövés daczára elmenekült. Három erdőkerülő ment utána felke­resésére, meg is találták fektében. Az egyik ke­rülő újra rá lött, de halálosan most sem tudta megsebesíteni. A sebzett állat dühösen neki ira­modott, a kerülő azonban szerencsés szökéssel ki­kerülé a támadást, dc nem ugy mellette álló társa, mert ezt a vaddisznó nem csak feldöntötte, hanem mellének bal részén az izmokat is végig hasitá. Kassáról vittek ki orvost, ki a tátongó sebet összevarrta és a további gyógykezelést el­rendelte. * * * A debreczeni vadásztársaságnak m. hó 24-kén igen sikerült (?) vadásznapja volt; 15 vadász és 75 hajtó vett részt ezen vadászaton, s e nap fo­lyamában 5 hajtásban összesen 38 nyul és 2 róka ejtetett el. A vadászatot a cserei főerdész Botos J. rendezte, ki ez alkalommal revolverével lőtt le egy nyulat. * * * Szép eredmény és elég változatos az mely aszine­véri uradalomban Marmarosmegyében a lefolyt év alatt lövetett. Mindössze 222 db vad ez, a kö­vetkező nemekből: 13 szarvas, 24 őz, 11 fajd­kakas, 101 császármadár, 12 erdei szalonka, 35 nyul, 15 vadkacsa, 2 hiúz, 2 farkas és 7 róka. * * * Id. gr. Esterházy Miklós tatai uradalmában, a mult évi november és deczember havi hajtóvadá­szatokon, mely kizárólag vadsertésekre rendezte­tett : összesen 28 db teríttetett le. Mint bennün­ket tudósítanak a vadsertés állomány igen szép ; egy napon a körtvélyesi erdőben egyetlen kondá­ban 50 db fekete vadat számláltak meg, mi mindenesetre nem mindennapi látvány. * * # Befejezésül még annyit, hogy a mult hó 26-án a znió-várallyai alapítványi uradalomban rendezett vadászat is felemlitésre méltó (!) eredménynyel végződött: 12 nyul, 1 róka és 1 hajtó lövetett mindössze, utóbbi azonban nem veszélyesen. A fegyver-ipar az 1878. évi párisi világkiállításon. Irta : Seenger Ferencz. (Folytatás.) Golyós fegyvereknél és Express-Riffle-knél rit­kán használják Angliában, mert a roppant töltés miatt nem lehet előre fekvő, a závár testebe illesztett szerszámokat alkalmazni, a közönséges visszafekvö szerszámoknál pedig az illető darabok fekvése sokkal tömöttebb, semhogy a rugó szaba­tosan működhetnék. Egyébb tárgyakon kivül Grant még egy meg­változtatott iVirf/iam-rendszerü Hammerless-fegyvert is állított ki. A változtatás abból áll, hogy biz­tossági zár van alkalmazva, mely az eredeti Nid­ham fegyvereknél teljesen hiányozván, ezeket igen veszélyesekké tette. A biztossági zárat egy a keDgyel végére alkalmazott tológomb képezi, mely­nek segélyével a ravaszokat tetszés szerint el lehet zárni. A fegyver kengyelkulcsra készült és nem húzódik fel a csövek esése által, mint azt az előbb nevezett Anton Deeley rendszernél ta­pasztaltuk. Tultömött kiállítási szekrénynyel szerepeltek F. il/. Eeilly és Cie Londonból. Maguk nem gyártanak s fegyvereiket nagyrészt Binniughamból szállítják. A legkülönbözőbb rendszerű fegyvert állították ki, számszeriut 30—40-et, mi annyiban említésre méltó, mert a párisi Galand mellett az egyedüliek, kik Fraucziaországba angol fegyvere­ket szállítanak. James Woodward et Sons Londonból ügyes fegyvergyárosok és feltalálói az ismert »Automa­tic« önfelhuzó fegyvernek. Fegyvereik közül hét e rendszer szerint készült, mely a szerkezet egy­szerűsége s tartóssága által tűnik ki. A fegyve­ren kettős zár van alkalmazva, s a kengyelen nyugvó emeltyű és ezzel összerugó, a szerszám belsejében levő dióba nyúló láneztag által nyilik s húzódik fel. E fegyver föelőnye a nagy gyor­saság, melylyel a töltés és lövés eszközölhető. Készítik visszaugró szerszámokkal is, de a mi e rendszernél egészen fölösleges, miután a fegyver nyitásakor a kakasok úgyis maguktól felhúzódnak, a gyászögek pedig akadályt épen nem képeznek. Az egész rendszer azonban a fa nagyobb kivá­jását igényli, mi által az agy kissé törékenynyé válik. Ugyanők állítottak még ki eredeti és javí­tott Nidham-té\e Hammerless fegyvereket is, me­lyeknél a javitás — ugy mint Grantnál láttuk — biztossági zárból áll, mely a szerszám jobb oldalán van alkalmazva. Alfred Lancaster Londonból az Ausztria-Ma­gyarországban isméit Lancaster unokaöcscse, s a röviddel ezelőtt meghalt Lancaster Károly test­vére, kilencz darabból álló kis gyűjteményt álli­tott ki, mely azonban ujat s említésre méltót nem tüntetett fel. A nélkül, hogy valamennyi londoni czéget és tárgyaikat itt felsorolnék. Birminghamre térünk át, melyről ismételnünk kell, hogy e város any­nyira, mint 1878-ban nem maradt még el egy kiállításról sem. Legkiválóbb czégjei nem voltak képviselve, s a kik voltak is, a legnagyobb kö­zönynyel vettek részt az általános versenyben. Scott <£• Sons, a »Premier Gun Works« tulaj­donosai — az egyedüliek valának, kik nemcsak mennyiségileg de minőségileg is a legjavát adták, söt uj javításokat is felmutattak. Gyáruk ma egyik legjelentékenyebb egész Birminghamben, s egyik legnagyobb és legszebb a fegyvernegyedben (Gun Quarter), kizárólag e czélra épült, s műhe­lyei berendezése példás. A gyár 150—200 mun­kást foglalkoztat, gőzerővel dolgozik, s a kivitel számára minden minőségbeli fényűzési fegyvert szolgáltat. Kiállitásuk az egész osztály leggazda­gabbja volt és teljes gyűjteményét mutatta a luxusfegyverek alkotó részeinek. A birminghami »Abingdon Works«-sal együttesen állítottak ki, mihez azonban utóbbiak inkább csak hadi fegy­verekkel s a fényűzési fegyverek néhány részle­tével járultuk. Legkiválóbb tárgy a hadi és vadá­szati czélokra egyaránt szolgáló Field-féle golyós fegyver volt, melynek nevezetes fölénye van az angol s egyébb kormányok által elfogadott Henry-Mar­tini-féle fegyver fölött, s a jövö hadifegyverének Ígérkezik. Eddigelé Angliában czéllövészetre még leginkább a Henry-Martini-féle fegyver használta­tott, de a Svinbom fegyver föltalálása óta sokat vesztett liivei közül. E két fegyver a rendszerre nézve teljesen azonos, s csak annyiban különbö­zik egymástól, hogy а Sej'n&orn-ból hiányzik azon spiral rugó, melyet a fít>?í)'j/-félének annyira sze­mére hánytak. Meg van ugyanaz a hosszú alsó kulcsa, ugyanaz a tönké s ugyanaz a töltényhu­zója. De a hosszú alsó kulcs, főleg katonai hasz­nálatnál igen alkalmatlannak bizonyult, mert ha ki van nyitva : könnyen beleakad a katona ruhá­zatába, ha pedig a katona, a földön fekve, kény­telen a fegyvert használni, előbb föl kell a;; agyat emelnie, hogy a lefelé nyiló kulcs számára helyet nyerjen. A most emiitett FieW-féle fegy­vernél az alsó kulcsot egy előre nyiló, a szer­szám jobb oldalán alkalmazott emeltyű helyette­síti. Ez nem csak több erővel engedi működni a katonát, de fekve való használatnál sem szol­gál legkisebb akadályul sem. A többi szerkezet azonos a llcnry-{é\ckke\, söt ez utóbbiakat át is lehet Field félékre idomitani. De még a lövésnél is van előnye az ujabb rendszernek ; mert az által, hogy a hosszú alsó kulcs az oldalra helyez­tetett át : az agy karcsúbb lett, könnyebben át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom