Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-02-06 / 6. szám

FEBRUÁR 6. 1879. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 47 földi es német lovak számára. Távolság 2400 meter, 6 sövény. Tét 60 frt, bánat 40 frt, de csak 20 frt, ha april 12-ig bejelentetik. A terhek april 6-án esti 10 óráig közöltetnek. A terhek közzététele után netáni verseny nyertesére 2 '/

2 kii. több. A második ló tételét menti. Nevezni kell mart. 31-ig. V. Freudenaui akadályverseny, íooo forint, belföldi és német lovak számára. Távolság 3600 meter. Teher: 4é. 67

x/

2 kii., 5é. 74*/

2 kii, 6é. és id. 77

1|j kii; nyeretlen lóra 2

1j

2 kii. kevesebb. Oly lóra, mely 1000 frtos dijat nyert 2 x/

2 kii; két ilyen vagy egy 2000 frtos nyertesére 4 kii.; két ilyen vagy egy 3000 frtoséra 7 kii; két ilyen vagy egy 4000 frtos verseny nyertesére 14 kii. több. Tét 100 frt, bánat 50 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezni kell mart. 31-ig. MÁSODIK NAP. Csütörtök, april 17. d. u. 2 órakor. I. Prater-dij. 800 frt, belföldi és német lovak számára. Tét 80 frt, bánat 50 frt. Távolság 2000 meter. Teher: 3é. 52 */

2 kii., 4é. 65 ki)., 5é. és id. 68

1

2 kii. Kanczára és heréltre 1

1/

2 kii. kevesebb. Oly lóra, mely 1000—2000 frtot nyert egy versenyben 2 kii., 2000 felül frton 4 kii., több ily dijak vagy egy 3000 frtos dij nyerőjére 6 kii. több. 5000 frt értékű dij nyerője kizáratik. Nyeretlen lovakra, melyek kétszer futottak 1

1I

2 kii., melyek 4-szer 3 kii. kevesebb. A második ló kettős tételt nyer. Nevezni april 14-én esti 10 óráig. Ii. Krieaui verseny. Dij íooo frt, 3é. belföldi és német lovak számára. Távolság 1600 meter. Teher 55 kii., kanczára 1

1j

2 kii. kevesebb. Nyertesek 1000 frtig 1% kii., 1500 frtig 2

1/

2 kii., 3000 frtig 5 kii. több. Az 1879-ki Dunai-verseny nyerőjére szintén 5 kilgrmal több. Nem halmozva. Tét 100 frt, bánat 50 fit. A második ló kettős tételt nyer. Nevezni kell mart. 31-ig. III. Handicap ÍOOO frt. 3é. és id. belföldi és német lovak számára. Távolság 986 meter. Tét 80 frt, bánat 50 frt, de csak 20 frt, ha apr. 15-én esti 10 óráig bejelentetik. A terhek april 14-én este 10 óráig közöltetnek. A második ló a tételek felét nyeri. Nevezni kell márt. 31-ig. IV. Gátverseny. Handicap, 500 frt. Belföldi és német lovak számára. Tét 70 frt, bánat 40 frt, de csak 20 frt ha apr. 15-én este 10 óráig bejelentetett. Távolság 3200 meter, 8 sövény. A terhek april 14-én este 10 óráig közöltetnek. Nevezni kell uiart. 31-ig. V. Állvány akadályverseny. ÍOOO frt. Handicap. 4é. és id. belföldi és német lovak számára. Távolság 4800 meter. Tét 80 frt, bánat 50 frt, de csak 20 frt, ha april 15-én este 10 óráig jelentetik. A terhek april 14-én este 10 óráig közöltetnek. A terhek közzététele után netán nyertes lóra 4 kii. több. A második ló a tételek felét nyeri. Nevezni kell mart. 31-ig. HARMADIK NAP. Vasárnap, april 20. d. u. 2 órakor. I. Welter-Stakes. 800 frt. Belföldi és német lovak számára. Urlovarok. Üzleti lovarok 2

1/

2 kii. külön. Távolság 2400 meter. Tét 80 frt, bánat 40 frt. Teher: 3é. 60 kii., 4é. 69

x/

2 kii., 5é. és id. 72

x/

2 kik; kanczára és heréltre l

x/

2 kii. kevesebb. 1000 frtos dij Dyeröjére 2

x/

2 kik; két vagy több ily dij vagy egy nagyobb nyertesére 6 kik több. Nyeretlen lovak, melyek kétszer futottak l

x/

2 kik, melyek négyszer 3 kik kevesebb. A második ló tételét menti. Nevezni kell april 18-án este 10 óráig. и. Kísérleti verseny. 2000 frt. 3éves beif. és német lovak számára. Táv. 1600 meter. Teher: 54 kik, kanczákra 1 x/

2 kik kevesebb. Tét 200 frt, bánat 100 fit, de csak 7 5 frt, ha a nevezési zárlattól kezdve egy év alatt jelentetik. A második ló ezer forintig kap a tét- és banatösszegekböl ; a harmadik ló tételét menti. (Bezárva 34 aláírással.) in. Eladóverseny. 500 frt dij, belföldi és német lovak számára. Távolság 986 met. egyenes pálya. Teher: 3é. 55 kik, 4é. 65 kik, 5é. 68 kii; ménre 1 x/

2 kik több. A nyertes 1500 frtért eladó; minden 100 írttal kevesebbért 1 kik kevesebb teher. Tét 50 frt, bánat 20 frt. Lovagolandó belföldi lovászfiuk által, kik még nem nyertek. Az árverésből bejövő netáni többlet fele részben a második lóé, fele részben az üzleti lovarok alapítványi tőkéjéé lesz. Nevezni kell apr. 18-án este 10 óráig. IV. Tavaszi handicap. ÍOOO frt. Minden ló, mely a bécsi 187 9. áprilisi sikversenyekre neveztetett, e versenyre bejelentettnek tekintendő. Táv. 1600 meter. A terhek april 17. este 10 óráig közöltetnek. Tét 80 forint, bánat 100 frt ha győzelem miatt kizáratik, különben 40 frt bánat, de csak 20 frt, ha april 18-án este 10 óráig jelentetik. A második ló a tétek és bánatok felét kapja. V. Akadályverseny. Dij 800 frt, 4é. és idősb belföldi és német lovak számára. Táv. 4000 met. Tét 80 frt, bánat 50 frt. Teher: 4é. 7 6 kii., 5é. 82 kii., 6é. és id. 84 kii. A nyertes 2000 frtért eladó; minden 100 frttal kevesebbért x/

2 kii. kevesebb teher. Az árverésből bejövő netáni többlet fele a második lóé, fele az üzleti lovarok alapjának jut. A második ló a tét és bánatokból 300 frtig kap. Nevezés april 18. esti 10 óráig. Vi. Reiterclub akadályverseny. Handicap, 400 frt az első lónak, a tételek és bánatok a másodiknak. Tiszteletdijak az első és második ló lovasának. Nyitva minden országbeli és minden korú lovaknak, melyek egyleti tag tulajdonai, és ilyenek által lovagoltatnak, egyenruhában vagy színekben. Táv. kb. 4000 m. Oly lovak, melyek az idén vagy tavaly 1000 frt értékű vagy nagyobb versenyt nyertek, kizáratnak. Oly lovasok, kik nyilvános versenyt még nem nyertek, 2

x/

2 kii. könnyítést nyernek a határozott teberböl. A terhek meghatározása után egy Reiter-club akadályverseny nyertese 3 kii. többet visz. — A nyertes ló 2000 frtért club tag által követelhető. Ha többen Ígérnek ennyit, ugy árverés lesz s a többlet az egylet pénztárába folyik. На сзак egy ló járja körül a pályát, ugy tulajdonosa csak az első pénzdij felét kapja. A tételek és bánatok a club pénztárába folyuak. Tét 10 frt 0. é. Fuss vagy fizess. A terhek közlése 10 nappal a verseny előtt azaz april 10-kén. Nevezhetni márczius 30-ig Mr. Cavalieronál, Bécs Wollzeile 3. (Folyt, köv.) Debreczen városa lótenyésztésének vázlatos ösmertetése.*) Debreczen város lótenyésztési állapotát ösmertetni óhajtván, le kell imunk röviden a tenyészanyagot az egyes különböző ménesek szerint, u. m. : *) E mult évben készült leirás közlését jelenleg annyival is érdekesebbnek tartjuk, miután ujabban a debreczeni ménesben felmerült idegbénaság a tenyésztő közönség figyelmét ez értékes ménesre nagyobb mérvben irányozta. kor látta, hogy én Tómnak a segélyére sietek. A vad a legkülönfélébb állásba helyezte magát. Tom ugatott, még mérgesebben rohant felé, ujabb sebet ejtve a maczkón. Gyakran e vakmerősége a legnagyobb veszélybe dönté öt, s hogy ott nem hagyta a fogát, csak annak köszönhette, hogy még idejekorán segélyére siethettem. Egyszer, enyhe őszi reggel, egy medvét nyomoztattam a hegyek közt. Tom egy folyóhoz vezetett, hol a medve akkor éjjel szomját oltotta. A vadász és ebe közt a néma jelek, idővel, anynyira érthetőkké válnak, mint a szóval való értekezés. Leszálltam paripámról s megvizsgálva a nyomot, ugy tapasztaltam, hogy ott jól kitermett vén medve járt. Ez évszakban a medvének legízletesebb a pecsenyéje s nagyon el vannak bizva, elannyira, hogy hosszas futásra képtelenek és csak az éj homályában járnak le a folyókhoz inni. Ilyenkor nagyon könnyű szerrel meglephetők és megejthetök, föltéve, hogy jó paripával birunk ; mert egy kis tévesztés után könnyen szerepet cserél a maczkó a vadászszal. A nyomok fölfelé húzódtak a folyócska mentén, melyen átcsapva, egy köves, sziklás fönsikon át, szük völgybe vonult a vad, hol a sürü bokrok által szegélyzett mocsáros helynél végződni látszottak a nyomok, s Tom egyszerre megállott. Semmi kétségem sem volt arra nézve, hogy a vad a bokorban rejtőzködik. Tom állta a medvét ! Intettem kutyámnak, hogy hatoljon belebb s fölvontam revolveremet. Tom nemsokára ugatni kezdett. Ugy látszott, а vad a bokros hely túlsó része felé menekül. Miután lehetetlen volt öt kö* pusztítók közt nagy pusztítást vittem végbe. — Igaz hogy énnekem sok búsra volt szükségem, főleg ebeim számára ; de az élelmezés a legkényelmesebb volt, mert ugy szólván majdnem mindig csak a tömegbe kellett lőnöm. Azonban mikor a letarolt fü már nem nyújtott rejteket a bölények hason csúszva való meglopására, óvakodtak ez állatok lőtávolságig megközelittetni, holott ép ez időtájt kóboroltak nagyobb csordákban a sarjadzó fü által csalogatva. Mind e mellett mindig több húskészlettel rendelkezhettünk, mint я mennyire szükségünk volt. Hányszor megtörtént, hogy egy fél óra alatt öt-hat bölényt ejtettem el hat-hétszáz kilo sulyuakat, (a legsúlyosabbak ezer kilót is nyomtak) melyeknek csak a nyelvét és velős csontját vive magammal, a többi testrészt ott hagytam ! Ep igy voltam a medvékkel is, melyekből csupán a talpakat meg néhány cotelette-darabot szeltem rendesen le, nem akarván lovamat túlságosan megterhelni. Ezekhez járullak a kipusztíthatatlan vadpulykák, melyeknek húsából nem győztünk eleget enni ; továbbá a halak s a tömérdek teknősbéka, melytől csakúgy nyüzsgött a folyó. Annyi bizonyos, hogy éhhaláltól egyáltalán nem kellett tartanunk. A medve husa, de még inkább faggyúja, nagy szerepet játszott a mi vadonéletünkben ; ezer különféle módon tudtuk mi azt fölhasználni. Mindenesetre többet ért az, mint akár a bölény, akár a szarvas faggyúja; a lámpában is jobban égett s a szij- és börféléket puhán tartá. Meg gyógyszerül is alkalmaztuk azt, mert ez volt az egyetlen zsíranyag, mely nagyobb mérvben élvezve, soha csömört vagy gyomor-tulterheltséget nem okozott. Nagy folyékonysága miatt szállítása sok bajjal jár, főleg a nagy hőségben. A medve hasán levő háj, mely a legjobb, legfinomabb, már a vadász keze közt szétfoly, midőn azt megszelni akarja. A hátán levő szalonna gyakran 15 centiméter vastagságú, melyet а használatra szintén ki kellett olvasztanunk. Tavaszszal és a nyár tartamában a medvék nagy számmal tanyáztak közelemben. Az erdő bö táplálékot nyújtott nekik almában, vadszőllöben, mézben, dióban és gesztenyében s mindenféle fiók-vadban. Olykor az én kukoriczasomban is tetemes pusztítást okoztak. Mikor téli álmukat aluszszák és párzáskor : a sziklák barlangjait és üregeit keresik föl tartózkodáshelyükül ; vannak azonban olyanok is, melyek soha sem hagyják oda az erdőt, s téli szállásukat odvas fák törzseiben ütik föl. Igy aztán tél idején sem kellett nagyon messze mennem, hogy egyegy medvére szert tehessek. Tom rendkívül ügyes volt ő kelmöknek a fölkututatásában ; a legkitűnőbb vizsla és kopó tulajdonaival birt a minővel egész életemben rendelkezhettem. Gyorsan fölfedezte a nyomot, melyről csak az én hivásomra tért le. Soha saját önkényéből nem üldözte a vadat ; folyvást a vadász intésére és utasításaira figyelt. Ha a medvét fölverte s ez menekülni iparkodott, ebem mindenkép odatörekedett, hogy azt futásában hátráltassa ; gyakran a hátulsó lábába is beleharapott, csakhogy ingerelhesse és föltartóztathassa. Mi sem volt komikusabb, mint a medvének csodálkozása, mi-