Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-11-20 / 47. szám
398 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. DECZEMBER 18. 1879. nak elő, melyek képesek az ország lóállomáDyára nemesitöleg hatni.*) A közönség tudja is már Mezőhegyest méltányolni; az árveréseknél való nagy concurrentia, az adott magas árak, s a vevők teljes megelégedése a vett anyaggal, legecclatansabb bizonyítékai annak, hogy az állam a helyes uton halad. A mult évi boszniai hadjárat alatt ember és állat íendkivüli strapának voltak kitéve ; a naponkénti hosszú menetek, majdnem járhatlau utak, folyton szabad ég alatti, s alom nélküli éjjelezés ; szük, néha rendetlen takarmányozás — sok lovat igen megviselt, azonban tapasztaltatott általánosan, hogy az állam által nevelt, vagy állami mének után tenyésztett lovakra e viszontagságok vajmi csekély befolyással voltak, s munkaképességükben semmi fogyatkozás nem állott be. Bravour-lovaglásokra is emlékszem, melyekben remonta lovak bámulatos kitartást tanúsítottak, s tehetségüknek fényes jeleit adák. Valamint Angliában, ugy nálunk is telivérek szükségesek kisebb vérű lovak előállításához, melyek a vadász- s katonaló kellékeivel bimak, bár szakértők azt állítják, hogy a telivér a legjobb vadászló. Vannak a versenypályákon roppant erős csődörök, melyek tömörségüknél fogva mi kivánni valót sem hagynak bátra, s melyek ivadékából legnagyobb terhet biró vadászlovak váltak. Egy vagy másfél mfdre idomított sikversenylovak, akadályokra kerülvén, nagy teher alatt játszva vágtatnak, négy mfdes, akadályokkal nehezített pályán. Nálunk mindennapi dolog, hogy sikversenylovakból a legjobb akadály- és vadászlovak lesznek. Csak a telivér ló képes arra, hogy nagy terhet kivánt sebességgel vigyen tova, s a nap fáradalmait könnyen kiheverje. »Angliában legtöbb a 170 fonttal lovagló vadász, kik csak ugy képesek falka után menni, ha telivért ülnek,« mondja Col. Mellville. — Fentebbiekből kitűnik, hogy a telivért más czélokra is lehet használni. — Tagadbatlan, hogy a lassúbb mének is elég gyorsak használati czélokra. De ha lassúbb vérlovakat akarunk is előállítani okvetlen telivérre van szükségünk ; a telivért pedig a maga eredetiségében csak a versenyben kipróbálás által tarthatjuk fenn. E miatt szükséges az államnak némi súlyt fektetni, a telivér-lovak futtatására. De ugy hiszem, a sebesség különben sem hiba, ha egyébként minden más tulajdon feltalálható, melylyel a közhasználatra szánt lónak birnia kell. Az álladalmi méntelepeknél is vajmi ritka a pályanyertes; pedig elég »győztest« lehetne összevásárolni, ha ez volna a czél ; de az nem történik, hanem a többi ménesekben tenyészt és vesz az állam oly méneket, melyek pedigreeje egyrészt biztositja azok vérszilárdságáról a tenyésztőt, hogy nem fogja szorgalmát és fáradságát kijátszani ; másrészt a kellő masszával és csontszerkezettel bimak, melyek a közönséges használatra szükségesek. Ezek után még csak e lapok 40-dik számában Kozma Ferencz min. tanácsos ur által Írottakhoz kívánnék néhány szót szólani. — A min. tanácsos ur aggodalmát fejezi ki a telivértenyésztés jövője felett, ha főuraink, s egyáltalán azok, kiknek kezébe a versenyügy való, a versenyektől, s a legnemesebb állat tenyésztésétől elmaradoznak. *) Ezt pedig csak olyan lovaktól várhatni, melyek (engedje meg a t. értekező ur, hogy a tollában maradtat kiegészíthessük, — arányos alkat mellett legalább a traininget becsületesen kiállották, s a versenyeken — ha nem is elsők lettek, de legalább jó helyet kaptak, mert a mely ló e csontot, izmokat és tüdőt ugyan fejlesztő, de egyszersmind kemény próbára is tevő sebes munkát kiállja, annak szilárd csontokkal, drót-izmokkal és kaucsuk-tüdővel kell bírni. Hogy már aztán néha egy nyakkal vagy egy hosszal később érkezik a nyerő-ponthoz : az természetesen a tenyésztő szemében nem sokat nyom. De ismételjük, hogy eredményeket kell mutatnia, mert ez a vér mérlege; a vér pedig az a mozgató gőz, mely a test mechanizmusát hajtja; s mentől több vért óhajt minden nemesb lovat tenyésztő. Szerk. Csekély belátásom szerint ez be nem következhetik : a legrosszabb esetben jelen stádiumában vesztegelhet az ügy még évekig, ha ugyan isten szerencsétlen hazánkat gazdászati calamitásokkal továbbra is sújtani jónak látja. A turfiták jobbára a földbirtokos osztályhoz tartozván, nem lehet csudálkozni, ha oly csapásos években, mint a milyeneket most élünk, mindenki, bármily jómódú legyen is különben, a mindennapiért fárad és küzd ; majd semmi termés mellett a kiadások csak oly nagyok lévén, mint voltak a jó években, minden figyelmét és törekvését a bilance fenntartására kell fordítania, s ennélfogva oly tőke-befektetéseket, s általában kiadásokat vonakodnak megtenni, melyek gyümölcse csak a jövőben remélhető. Nem lehet azonban mai világban százezerekre menő összegeket kitenni a nélkül, hogy annak elnyerésére vállalkozó ne akadna; a tapasztalás már többször megmutatta, hogy szakértelem- és ügyes combinatióval mily sokat lehet a versenypályán kivivni, bár tagadhatlan, hogy a szerencsének is van része benne. Ha az állam, s főuraink továbbra is áldoznak verseny czélokra, ha a nyerhető dijak továbbra is 2—300.000 frt közt fognak ingadozni, ugy nem féltem a versenyügy s telivértenyésztés jövőjét, mert üzletileg is véve fel a dolgot, ez oly hatalmas összeg, mely megérdemli az érte való áldozatot és fáradozást s mindig fog concurrentiát csinálni. Nekünk azonban még nem lehet okunk panaszra, miután versenyidényünk a legjobb évekkel is összehasonlítva, még aránylag meglehetős eredménynyel végződött, tekintve a lovak számát, a pályadijakat, az egyes mezőnyöket, s abban történt küzdelmeket. A versenyügy élénkítésére következőket lehetne, — talán sikerrel — alkalmazni : 1. A versenydijakat szaporítani, és nagyobbítani. Sok és nagy versenydij a fődolog. A lódijazásokat, vajmi csekély hasznot hajtván azok, megszüntetni, miután a dijak kiosztásánál nem a valódi tehetség, hanem az annak látszó aratván a sikert, az emberi gyarlóság nyilvánításának tágas tér nyittatik ; hasznosabb volna ez aranyakat versenydijakra forditani. Bizonyára egy gazda sem tenyészt csikót azért a pár aranyért ! Sokkal sikeresebb az államnak amaz uj intézkedése, miszerint közvetlen a tenyésztőtől veszi a pótlovazáshoz és a tenyésztéshez szükségelt anyagot — a közvetítők kizárásával, valamint hogy a külföldre való eladást könnyiti. 2. A nyerhetési esély nagyobbitására a handicapelc szaporítását ; ez általában nem helyeselhető ugyan, de a versenykedv momentán fokozására legalább egyideig, ajánlatos volna. 3. Végre az ügynek nagyobb nyilvánossága és népszerűsítése, s a nagy közönséggel való megkedveltetése, mi irodalmi téren volna lehetséges ; szépirodalmi sőt politikai lapokban egyes érdekes czikkek közlése, hogy eszme-surlódás keletkezzék a közönség közt is, s az e tárgybeli fogalmak tisztuljanak ; a sportirodalom fejlesztése és terjesztése ; ha magas állású és tekintélyes férfiak közbevetnék magokat az ipar, kereskedelem és tőke matadorjaival az ügyet megkedveltetni ; totalisateurök felállítása az állványokon s a korlátpublikum közt is szintén növelné a versenylátogatók érdekét ; s végre a versenyek alkalmával egy kissé több spectáculum, bár ez gyűlöletes a valódi sportsman előtt, de mi türés-tagadás, a közönségre nagy vonzerőt gyakorol. Bornemissza Zoltán, Korukat és nyereményeiket tekintve futott: 2éves 31, nyertes lett 15, nyert 37443 frt 50 kr. 3éves 51, » » 39, 4éves 34, » » 25, öéves 30, » » 21, 6éves 10, » » 4, Idősb 61, » » 26, 111521 » 50 » 33357 » 50 » 61863 » 16 » 1067 » 50 » 14292 » 84 » összesen 217, » » 130, » 259546 » — » A fentebbi 217 ló itt a belföldön összesen 624 futamot tett, mi tehetségeik kimutatására elég alkalmat nyújtott, kivált ha hozzá veszszük, hogy egy részök azután még Németországban is futott. — Az összes nyeremény a belföldi pályákon 259,546 o. é. forint és 43 tiszteletdíj. Ezenkivül lovaink közül 38 a németországi versenypályákon is futott, melyek közül nyertes lett 26; ezek összesen nyertek: 161,162 márkát és 6 tiszteletdijat. Az akadály és gátversenyekben futott lovak és nyereményeik a föntebbi kimutatásban szintén benfoglaltatván, ezek aránya a következő : a 39 drb 3é. nyerő közül 1 gátver.-ben is indult a 25 » 4é. » » 9 gát és akad.-ver. » a 21 » 5é. » » 13 » » » » a 4 » 6é. » » 4 » » » » a 26 id. 21 össz. 130 nyertes közül 48 gát és akad.-versenyló, tehát több mint 1/ ada a nyertes anyagnak ; ezek összesen belföldön 53,320 frtot és 35 tiszteletdijat nyertek. De íme az összes nyertes lovak, koruk és nyereményeik szerint sorozva : Belföldön. Két évesek. Futott összesen 31 kétéves, nyertes lett közűlök а következő 15. Futott I-ső II-dik Nyert frt Tdij Merény 4 <3 — 12437 9/2 — Alma 7 4 1 7495 — Bébé 6 3 — 4025 — Bajtárs 1 1 — 3450 — Gamiani 5 2 2 27209/2 — Isolani 4 1 2 2575 — Homespun 3 1 — ИбЗ 1/» — Elemér 3 1 — 1000 — Bertha 3 — 1 537 !/г — Therry 3 — 2 500 — Hope-mén 1 — 1 475 — Sólyom 1 — 1 400 — Strasidlo 2 — 1 3629/ 2 — Valentine 4 — 1 220 — Birdcage-k. 4 — 2 82 — 37 443 1j 2 — Nyertes lovak az 1879-dik évben az osztr.-magyar birodalmi versenypályákon, koruk és nyereményeik nagysága szerint felsorolva. A belföldi versenypályákon ez idén, mint azt alább táblázatilag is kimutatjuk, összesen 217 trainingben levő ló próbáltatott meg, melyek közül 130 nyert 1-ső, 2-od és 3-rendü dijakat. Három évesek. Futott összesen 51 hároméves, nyertes lett kö zülök a következő 39. Amaranthus 5 4 1 28925 — Harry Hall 10 7 1 12 7 7 2 x/ 2 — Hona 9 4 3 11560 — Vöckla 4 1 1 7412^2 — Hilarius 6 3 2 4762 '/ 2 — Picklock 6 — 3 4562 9 / 2 — Catastrophe-m. 11 4 3 425 7 х/г — Chelsea 4 1 1 3745 — Purdé 7 1 4 3575 — Leander 7 2 — 3012 х/а — Cobweb 14 2 6 2572^2 — Clarisse 8 1 1 2415 — Lohengrin 2 1 1 2400 — Ta Owa 3 3 — 1790 — War Eagle 3 2 1 1574 —Kedves 8 1 1 1525 — Tristan 2 1 1 1440 — Kedvesem 4 1 1 1335 — Little Digby 4 1 1 1330 — Iinperatrice-mén 13 2 1 1315 — Bankár 2 1 — 1175 — Lancelin-kancza 3 1 — 1037 9/j — Becses 2 — 2 975 — Galantba 4 1 2 970 — Carolina 5 1 1 925 —
