Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-11-06 / 45. szám

380 a lelkesedést, mely egy a V. és V. lap 30-ik szá­mában megjelent, önérzetünket sértő czikk követ­keztében támadt, melynek kifolyásából alig pár nap alatt, uj verseDydijakra nebány ezer forintot gyűjtöttünk. E dijakat létrehoztuk nagy áldozatokkal, egy­más között; csakis az ügy iránti buzgalom vezé­relt, mert egyik zsebünkből adtunk a másiknak ; de ez pénzt az országba nem hoz. Ifj. gr. Almásy Kálmán a »V. és V.-lap« 41-ik számában ezt irja : »Fájdalom, oly democraticus vilá­got élünk, hogy foglalkozzanak »főuraink« bármi­vel is, a közönség nem lát benne mást, mint »uri passiót« s mint ilyet elitéli, vagy ha épen jóaka­ratú : idegenkedik tőle.« Ezt mondja Magyarországról, s hogy ott ugy van, elhiszszük, de Erdélyre nézve cz sem áll ; nálunk a lótenyésztés államgazdászati szempont­ból tekintett magas hivatását és erre a ver­senyek által befolyó jótékony hatását átlátja ma minden intelligens ember, különösen Kolozsvár derék polgársága átlátja azt, hogy a lóverseny csak eszköz, egy magasabb, egy hasznosabb czél: az országos lótenyésztés mindert, ágának elömozditására, és emelésére. Ilogy ez nem puszta phrázis, nem momentán lelkesedés szalmatüze, bizonyítja az, bogy Kolozs­vár intelligentiája között körözött aláírási iven, alig pár nap alatt, egy igen tekintélyes összeg volt aláirva; s ami több, bírjuk igéretöket — minden eddigi balhicdelmet félretéve, minden kicsinyes cs ferde fogalmat megvetve — jövőre, e nemes czél elérésében tényleges részvételökkel közre­működni. Miután Kolozsvár városa egyes polgárai, verse­nyek iránti áldozatkészségüknek ily szép tanúje­lét adták, nem kétkedtünk, sőt alapos okaink vannak remélni : miszerint Kolozsvár város, mint testület — tekintve ama tetemes anyagi hasznot, melyet versenyei által direct e's indirect élvez — sietni fog — más városok példáját követve — egy városi dijat kitűzni ; legyen cz összeg eleinte bármily csekély, mint az ügy iránti érdeklődés tanújelét, köszönettel veszszük. Igyekeztem e sorok által versenyeink jelen álla­potát kimutatni, megkisérlettem mlgos Kozma Ferencz ur állítása alapján bebizonyitni, hogy te­kintve a számszerinti arányt, de különösen tekintve vagyoni állásunk arányát Magyarországhoz : ver­senyügy érdekeltsége tekintetében hátrább nem ál­lunk ; számokkal bizonyítva, hogy derék polgársá­gunk »kasztszerü kedvtöltésnek,« »főúri passiónak« erdélyi versenyeinket most már nem tekinti, hanem ugy anyagi, mint személyes részvétével azt pár­tolni, elősegíteni igyekszik : lótenyésztésünk emelé­sét szivén hordó összes erdélyi sportsmaneink nevében amaz óhajunknak adunk kifejezést, azzal a kéréssel járulunk a magas minisztériumhoz : v | л jjjk Vadászat argalikra. (Folytatás és vége.) A harmadik nap, — egyszersmind az utolsó napunk az Arcat-hegységben — ünnepélyes színezetet nyert. A hir, hogy a kormányzó az Arcat-hegységben vadászgat, futótűzként terjedt el a sivatagon s közelröl-távolról siettek a kirgiz főnökök, a szere­tetreméltó kormányzónál tisztelegni. Es ők nem egyedül jöttek, hanem számos kísérettel, köztök uépköltök, kitűnő vadászok, sólymászok, jeles ver­senyfutók és különös agarak. Utóbbiakat »to«/«-nak nevezik ; hasonlítanak kissé a bozontos skót ebek­hez, csakhogy a tasyknak csupán a fülökön, ezomb­juk alsó részén és farkukon van hosszú szőr. Ama néhány példányból itélve, a melyet lát­hattunk, mitsein mutató csúnya állatok biz ezek, de, mint mondják, a sivatag antilopjai (saiga) va­dászata közben kitűnő szolgálatot tesznek gazdáik­nak. Alkalmunk azonban nem volt, próbát tenni velők, ép oly kevéssé győzödheténk meg ama vadá­szó madarak ügyessége felől, melyből itt egy, igen szép példányban volt képviselve. Vadászati czélra a kirgizek a a lég királyát, а kőszáli sast tanítják be. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. hogy egyfelől tekintetbe véve ez ügy iránti lan­kadatlan buzgalmunkat, méltányolva ez eszmének nálunk népszerűségét, — de nálunk másfelöl tekin­tetbe véve, hogy jelenleg anyagunk, melylyel a concurrentiát Magyarországgal szemben kiállhassuk, nincsen, ez anyag beszerzésére pénzünk hiányzik : méltóztassék a magas minisztérium- és a verseny­ügyeink élén álló tekintélyes férfiaknak, a nekünk szánt 900 darab arany feltételeit ugy módosítani : hogy arra versenyezzünk egymás közt, azaz minden nem-erdélyinek kizárásával. Legyen, — tegyük fel — 400 aranyas államdijunk feltétele : állan­dóan Erdélyben lakó birtokosok lovaira téve ; ekkor igyekezni fogunk Kisbéren vagy bárhol más helyt, csikókat venni ; idegen vetélytársunk nem lévén, esélyeink nagyobbak már, bennök költsé­geinket kikapni ; megvan anyagunk jövőre ; maradjon 300 aranyos államdijunk Erdélyben ellett lovaink­nak, hogy kipróbálhassuk benne jelenleg létező és nemesbítésre váró anyagunk gyümölcseit, csináljunk belföldi lovaink számára 200 araoyas államdijunk­ból akadályversenyt ; nyissunk teret, adjunk alkalmat e nemes sportért buzgó fiatalságunknak az urlo­varversenyekben való részvételre ; fennevezett összeg az országban maradván, hitem, meggyőződé­sem, hogy ez, lótenyésztésünk emelésérc, verseny­anyagunk javítására fog fordíttatni. Mielőtt soraimat bezárnám, minden félreértés kikerülése tekintetéből ki kell jelentenem: hogy közös érdekeink ez ideiglenes elkülönítésében nem vezéreltek separatistikus elvek, nem unio-ellenes törekvések ; vezérelt az a szilárd meggyőződés, hogy anyagi viszonyaink jelenlegi állapotában ez volna erdélyi lótenyésztésünk emelésének egyedüli és befolyásos emeltyűje ; vezérelt ama tántorithat­lan hit, bogy nem egyforma pénzviszonyok, arány­lag nem egyenlő erővel — e tárgyban — az unió csak ugy értelmezhető, mint ahogy egyesült Jónás a czethallal. S ha mondom, végre évek múlva, anyagi viszo­nyaink jobbra fordultával, ott leszünk mi is, hol magyarhoni testvéreink ; ha elkülönített versenyeink­nek jótékony befolyása alatt oda emelkednénk, hogy velők a concurrentiát kitarthatjuk : döntsük le akkor a közénk fe'caielt válaszfalat, nyissuk fel akkor a sorompót, tárt karokkal fogadjuk akkor ellenfeleinket. Egyenlő erővel, egyforma esélylyel a küzdelem nemes lesz. Br. Bánffy Ádám. Programm a k.-megyeri 1879. évi versenyekre. 7. Nap. Vasárnap, nov. 9-én d. u. 1 órakor. I. Vadászverseny. Dij a kisbéri m. kir. ál­lam-ménes által, \adászlovak díjazására felajánlott ló. Futhatnak belföldi vadászlovak. Távolság mint­egy 5000 meter. Teher: 4é. 72 kgr., 5é. 78 kgr., Gé. és id. 80 kil.; jockeyk 2 x/ 2 kil. külön, Eredeti képet nyújtott a vadász-sassal érke­zett kirgiz, kopott kaftánjában s különös idomú prémes fövegében. Roppant nagy medvrbör-keztyü­vel ellátott jobb kezén iilt a „Birkut", (ahogy a sast kirgizül nevezik,) s miután a kar elzsibbadna egy 10 —12 font sulylyal biró madár tartásában, a térdhez vagy nyeregkápdhoz erősített támasztékon nyugszik a kar. A sas rövid békót visel s fejére bőrsipka van borítva. Vadul tekinte szét, mikor e sipkát fejéről levették s vizsgálódva lebegteté szárnyait, mintha szabadságra vágynék, mert még folyvást gondolni látszik a tavasz szerelemébresztő napjaira. Ha ily napokban szabad szárnyra bocsá­tanak, meglehet, vissza sem térne a vadászhoz s ez okból nem is mertek vele cz alkalommal kí­sérletet tenni. A mint a kirgizek beszélték, a birkut különösen a fehér rókák és farkasokra való va­dászatnál alkalmaztatik. Atkinson is emlékszik egy je­lenetről, a melyben a egy birkut szarvast ver le s a melynél ő is szemtanú volt. Farkas ellen rendszerint két sast bocsátnak szárnyra, mivel egyet könnyen le­rázhat magáról. A sas kifeszített karmokkal ipar­kodik a farkas derekán vagy tarkóján megcsipesz­kedni s ugy a mcuckülésro képtelenné tenni. Az ily kitanított kőszáli sasnak az ara gyakran igen NOVEMBER G. 1879. oly urlovasok, kik még nyilv. akadályversenyben nem nyertek 2 1 2 kil., olyanok kik még ilyenben nem is lovagoltak 5 kilogramm kevesebb. Tét 50 forint, bánat 25 forint. A második ló a tételek felét nyeri, a harmadik tételét menti. Nevezni kell nov. 6-áu este 10 óráig. Nevezni lehet az oszlopnál is kettős téttel. A nyertes lovar számára — ha urlovar — egy tiszteletdíj. II. Gátverseny, nyeretleneknek. Aláírási dij 500 frt. Futhatnak 3é. és id. belföldi és német orsz. lovak. Táv: 2400 meter. Teher: 3é. 58 kgr, 4é. 05 kgr., 5é. és id. 67 x/ 2 kgr. Kanczára és heréltre 1 x/ 2 kgr. kevesebb. Oly lóra, mely 500—1000 frtig érő «'/versenyt nyert, 2 x/ 2 kil., 1000 forintos vagy ezen felül érő si/verseny nyertesére 5 kil. több, 1000 frtos és magasabb értékű dij nyertesére 7 kil. több, de nem hal­mozva. Tét 50 frt., bánat 25 frt. A 2-dik lónak a tételek fele. Nevezni kell nov. 6-án esti 10 óráig. Nevezni lehet az oszlopnál is kettős téttel. III. Hunter-Stakes. Gátverseny. Tiszteletdíj a győztes lovarnak és a győztes lónak. Urlovasok, belföldi és németorsz. félvér vadászlovakon. Távol­ság mintegy 4000 meter. Teherhatározások mint az I. sz. alattiban. Tét 20 frt. f. v. f. Nevezni lehet az oszlopnál. 11. Nap, Vasárnap, nov. 16. I. Akadályverseny. Tiszteletdíj a császárné és királyné ő felségétől. II. Gátverseny, handicap, in. Asszonyságok dija. Megjegyzés. Valamennyi nevezés Sárkány Ján Fer. lovaregyleti titkárhoz (Pest, hatvani utcza, Nemzeti Casino) intézendő. Hirdetmény. A földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről ezennel közhirré tétetik, mi­szerint a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és foga­rasi kir. álladalmi ménesekben létező torzsmének után fizetendő fedeztetési dijak az 1880-dik évi idényre következőleg állapíttattak meg : 7. A kisbéri ménesben : a) Buccaneer í ij (belföldi tulajdonos kanczá­b) Cambuscan l írtjánál 400 frt, külföldi tulaj­e) Verneuil 1 ^ (donos kanczájánál 500 frt. d) Ostreger á ^ telivér kan. 150 ft félv. 80 ft e) Bois Roussel j — "5 » » 100 » » 60 » f) Remény f â> J » » 100» » 60» g) Prince Paris 45*" » » 80 » » 50 » h) Furioso С angol félvér mének fedeztetési i) Virgilius (. dija 40 — 40 frt 77. A bábolnai ménesben. a) Amurath-Bairactar fedeztetési dija 40 forint b) Jussuf » » 40 » jelentékeny, épen mint egy jó versenylóé. Hogy e vadászatokra csak fészekből kiszedett madarakat lehet betanítani, azt már eleve gyanitottuk, mielőtt a kirgizek magok is bevallották volna. Hogy miképen fogják a kirgizek e madarakat, egy kirgiz igy irja le : »Ha valamely kirgiz egy arany sast megpillant, lopva közeledik hozzá s lia már eléggé megközelítette, ráveti kabátját ; mert az arany sas, ha zsákmányra tett szert, addig lako­mázik abból, még végre képtelenné válik a gyors felszállásra.« Ez állítást azonban megezáfolja Ilelmersen, ki egy kozáknak sikertelen fáradozását irja le, a mint ez egy túlságosan jól lakott sast lovával utóiérni s megfogni törekedett. A kormányzó tiszteletére a kirgizek birkózási ügyességüket, majd lovaglásbeli művészetüket mu­tatták be. A többi közt egy kirgiz a nyereg mö­gött mezítláb állva vágtatott végig a síkon. Aztán következett a versenyfuttatás. 9 —13 éves gyerme­kek vettek részt ebben, kiknek nagyobhrésze a kengyelt is alig érhette el. Átalános örömkiáltás hangzott föl, midőn távolból egy porfelleg jelzé a közeledőket; mentől inkább közeledtek, annál élén kebb lett az izgatottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom