Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-11-06 / 45. szám
380 a lelkesedést, mely egy a V. és V. lap 30-ik számában megjelent, önérzetünket sértő czikk következtében támadt, melynek kifolyásából alig pár nap alatt, uj verseDydijakra nebány ezer forintot gyűjtöttünk. E dijakat létrehoztuk nagy áldozatokkal, egymás között; csakis az ügy iránti buzgalom vezérelt, mert egyik zsebünkből adtunk a másiknak ; de ez pénzt az országba nem hoz. Ifj. gr. Almásy Kálmán a »V. és V.-lap« 41-ik számában ezt irja : »Fájdalom, oly democraticus világot élünk, hogy foglalkozzanak »főuraink« bármivel is, a közönség nem lát benne mást, mint »uri passiót« s mint ilyet elitéli, vagy ha épen jóakaratú : idegenkedik tőle.« Ezt mondja Magyarországról, s hogy ott ugy van, elhiszszük, de Erdélyre nézve cz sem áll ; nálunk a lótenyésztés államgazdászati szempontból tekintett magas hivatását és erre a versenyek által befolyó jótékony hatását átlátja ma minden intelligens ember, különösen Kolozsvár derék polgársága átlátja azt, hogy a lóverseny csak eszköz, egy magasabb, egy hasznosabb czél: az országos lótenyésztés mindert, ágának elömozditására, és emelésére. Ilogy ez nem puszta phrázis, nem momentán lelkesedés szalmatüze, bizonyítja az, bogy Kolozsvár intelligentiája között körözött aláírási iven, alig pár nap alatt, egy igen tekintélyes összeg volt aláirva; s ami több, bírjuk igéretöket — minden eddigi balhicdelmet félretéve, minden kicsinyes cs ferde fogalmat megvetve — jövőre, e nemes czél elérésében tényleges részvételökkel közreműködni. Miután Kolozsvár városa egyes polgárai, versenyek iránti áldozatkészségüknek ily szép tanújelét adták, nem kétkedtünk, sőt alapos okaink vannak remélni : miszerint Kolozsvár város, mint testület — tekintve ama tetemes anyagi hasznot, melyet versenyei által direct e's indirect élvez — sietni fog — más városok példáját követve — egy városi dijat kitűzni ; legyen cz összeg eleinte bármily csekély, mint az ügy iránti érdeklődés tanújelét, köszönettel veszszük. Igyekeztem e sorok által versenyeink jelen állapotát kimutatni, megkisérlettem mlgos Kozma Ferencz ur állítása alapján bebizonyitni, hogy tekintve a számszerinti arányt, de különösen tekintve vagyoni állásunk arányát Magyarországhoz : versenyügy érdekeltsége tekintetében hátrább nem állunk ; számokkal bizonyítva, hogy derék polgárságunk »kasztszerü kedvtöltésnek,« »főúri passiónak« erdélyi versenyeinket most már nem tekinti, hanem ugy anyagi, mint személyes részvétével azt pártolni, elősegíteni igyekszik : lótenyésztésünk emelését szivén hordó összes erdélyi sportsmaneink nevében amaz óhajunknak adunk kifejezést, azzal a kéréssel járulunk a magas minisztériumhoz : v | л jjjk Vadászat argalikra. (Folytatás és vége.) A harmadik nap, — egyszersmind az utolsó napunk az Arcat-hegységben — ünnepélyes színezetet nyert. A hir, hogy a kormányzó az Arcat-hegységben vadászgat, futótűzként terjedt el a sivatagon s közelröl-távolról siettek a kirgiz főnökök, a szeretetreméltó kormányzónál tisztelegni. Es ők nem egyedül jöttek, hanem számos kísérettel, köztök uépköltök, kitűnő vadászok, sólymászok, jeles versenyfutók és különös agarak. Utóbbiakat »to«/«-nak nevezik ; hasonlítanak kissé a bozontos skót ebekhez, csakhogy a tasyknak csupán a fülökön, ezombjuk alsó részén és farkukon van hosszú szőr. Ama néhány példányból itélve, a melyet láthattunk, mitsein mutató csúnya állatok biz ezek, de, mint mondják, a sivatag antilopjai (saiga) vadászata közben kitűnő szolgálatot tesznek gazdáiknak. Alkalmunk azonban nem volt, próbát tenni velők, ép oly kevéssé győzödheténk meg ama vadászó madarak ügyessége felől, melyből itt egy, igen szép példányban volt képviselve. Vadászati czélra a kirgizek a a lég királyát, а kőszáli sast tanítják be. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. hogy egyfelől tekintetbe véve ez ügy iránti lankadatlan buzgalmunkat, méltányolva ez eszmének nálunk népszerűségét, — de nálunk másfelöl tekintetbe véve, hogy jelenleg anyagunk, melylyel a concurrentiát Magyarországgal szemben kiállhassuk, nincsen, ez anyag beszerzésére pénzünk hiányzik : méltóztassék a magas minisztérium- és a versenyügyeink élén álló tekintélyes férfiaknak, a nekünk szánt 900 darab arany feltételeit ugy módosítani : hogy arra versenyezzünk egymás közt, azaz minden nem-erdélyinek kizárásával. Legyen, — tegyük fel — 400 aranyas államdijunk feltétele : állandóan Erdélyben lakó birtokosok lovaira téve ; ekkor igyekezni fogunk Kisbéren vagy bárhol más helyt, csikókat venni ; idegen vetélytársunk nem lévén, esélyeink nagyobbak már, bennök költségeinket kikapni ; megvan anyagunk jövőre ; maradjon 300 aranyos államdijunk Erdélyben ellett lovainknak, hogy kipróbálhassuk benne jelenleg létező és nemesbítésre váró anyagunk gyümölcseit, csináljunk belföldi lovaink számára 200 araoyas államdijunkból akadályversenyt ; nyissunk teret, adjunk alkalmat e nemes sportért buzgó fiatalságunknak az urlovarversenyekben való részvételre ; fennevezett összeg az országban maradván, hitem, meggyőződésem, hogy ez, lótenyésztésünk emelésérc, versenyanyagunk javítására fog fordíttatni. Mielőtt soraimat bezárnám, minden félreértés kikerülése tekintetéből ki kell jelentenem: hogy közös érdekeink ez ideiglenes elkülönítésében nem vezéreltek separatistikus elvek, nem unio-ellenes törekvések ; vezérelt az a szilárd meggyőződés, hogy anyagi viszonyaink jelenlegi állapotában ez volna erdélyi lótenyésztésünk emelésének egyedüli és befolyásos emeltyűje ; vezérelt ama tántorithatlan hit, bogy nem egyforma pénzviszonyok, aránylag nem egyenlő erővel — e tárgyban — az unió csak ugy értelmezhető, mint ahogy egyesült Jónás a czethallal. S ha mondom, végre évek múlva, anyagi viszonyaink jobbra fordultával, ott leszünk mi is, hol magyarhoni testvéreink ; ha elkülönített versenyeinknek jótékony befolyása alatt oda emelkednénk, hogy velők a concurrentiát kitarthatjuk : döntsük le akkor a közénk fe'caielt válaszfalat, nyissuk fel akkor a sorompót, tárt karokkal fogadjuk akkor ellenfeleinket. Egyenlő erővel, egyforma esélylyel a küzdelem nemes lesz. Br. Bánffy Ádám. Programm a k.-megyeri 1879. évi versenyekre. 7. Nap. Vasárnap, nov. 9-én d. u. 1 órakor. I. Vadászverseny. Dij a kisbéri m. kir. állam-ménes által, \adászlovak díjazására felajánlott ló. Futhatnak belföldi vadászlovak. Távolság mintegy 5000 meter. Teher: 4é. 72 kgr., 5é. 78 kgr., Gé. és id. 80 kil.; jockeyk 2 x/ 2 kil. külön, Eredeti képet nyújtott a vadász-sassal érkezett kirgiz, kopott kaftánjában s különös idomú prémes fövegében. Roppant nagy medvrbör-keztyüvel ellátott jobb kezén iilt a „Birkut", (ahogy a sast kirgizül nevezik,) s miután a kar elzsibbadna egy 10 —12 font sulylyal biró madár tartásában, a térdhez vagy nyeregkápdhoz erősített támasztékon nyugszik a kar. A sas rövid békót visel s fejére bőrsipka van borítva. Vadul tekinte szét, mikor e sipkát fejéről levették s vizsgálódva lebegteté szárnyait, mintha szabadságra vágynék, mert még folyvást gondolni látszik a tavasz szerelemébresztő napjaira. Ha ily napokban szabad szárnyra bocsátanak, meglehet, vissza sem térne a vadászhoz s ez okból nem is mertek vele cz alkalommal kísérletet tenni. A mint a kirgizek beszélték, a birkut különösen a fehér rókák és farkasokra való vadászatnál alkalmaztatik. Atkinson is emlékszik egy jelenetről, a melyben a egy birkut szarvast ver le s a melynél ő is szemtanú volt. Farkas ellen rendszerint két sast bocsátnak szárnyra, mivel egyet könnyen lerázhat magáról. A sas kifeszített karmokkal iparkodik a farkas derekán vagy tarkóján megcsipeszkedni s ugy a mcuckülésro képtelenné tenni. Az ily kitanított kőszáli sasnak az ara gyakran igen NOVEMBER G. 1879. oly urlovasok, kik még nyilv. akadályversenyben nem nyertek 2 1 2 kil., olyanok kik még ilyenben nem is lovagoltak 5 kilogramm kevesebb. Tét 50 forint, bánat 25 forint. A második ló a tételek felét nyeri, a harmadik tételét menti. Nevezni kell nov. 6-áu este 10 óráig. Nevezni lehet az oszlopnál is kettős téttel. A nyertes lovar számára — ha urlovar — egy tiszteletdíj. II. Gátverseny, nyeretleneknek. Aláírási dij 500 frt. Futhatnak 3é. és id. belföldi és német orsz. lovak. Táv: 2400 meter. Teher: 3é. 58 kgr, 4é. 05 kgr., 5é. és id. 67 x/ 2 kgr. Kanczára és heréltre 1 x/ 2 kgr. kevesebb. Oly lóra, mely 500—1000 frtig érő «'/versenyt nyert, 2 x/ 2 kil., 1000 forintos vagy ezen felül érő si/verseny nyertesére 5 kil. több, 1000 frtos és magasabb értékű dij nyertesére 7 kil. több, de nem halmozva. Tét 50 frt., bánat 25 frt. A 2-dik lónak a tételek fele. Nevezni kell nov. 6-án esti 10 óráig. Nevezni lehet az oszlopnál is kettős téttel. III. Hunter-Stakes. Gátverseny. Tiszteletdíj a győztes lovarnak és a győztes lónak. Urlovasok, belföldi és németorsz. félvér vadászlovakon. Távolság mintegy 4000 meter. Teherhatározások mint az I. sz. alattiban. Tét 20 frt. f. v. f. Nevezni lehet az oszlopnál. 11. Nap, Vasárnap, nov. 16. I. Akadályverseny. Tiszteletdíj a császárné és királyné ő felségétől. II. Gátverseny, handicap, in. Asszonyságok dija. Megjegyzés. Valamennyi nevezés Sárkány Ján Fer. lovaregyleti titkárhoz (Pest, hatvani utcza, Nemzeti Casino) intézendő. Hirdetmény. A földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi kir. álladalmi ménesekben létező torzsmének után fizetendő fedeztetési dijak az 1880-dik évi idényre következőleg állapíttattak meg : 7. A kisbéri ménesben : a) Buccaneer í ij (belföldi tulajdonos kanczáb) Cambuscan l írtjánál 400 frt, külföldi tulaje) Verneuil 1 ^ (donos kanczájánál 500 frt. d) Ostreger á ^ telivér kan. 150 ft félv. 80 ft e) Bois Roussel j — "5 » » 100 » » 60 » f) Remény f â> J » » 100» » 60» g) Prince Paris 45*" » » 80 » » 50 » h) Furioso С angol félvér mének fedeztetési i) Virgilius (. dija 40 — 40 frt 77. A bábolnai ménesben. a) Amurath-Bairactar fedeztetési dija 40 forint b) Jussuf » » 40 » jelentékeny, épen mint egy jó versenylóé. Hogy e vadászatokra csak fészekből kiszedett madarakat lehet betanítani, azt már eleve gyanitottuk, mielőtt a kirgizek magok is bevallották volna. Hogy miképen fogják a kirgizek e madarakat, egy kirgiz igy irja le : »Ha valamely kirgiz egy arany sast megpillant, lopva közeledik hozzá s lia már eléggé megközelítette, ráveti kabátját ; mert az arany sas, ha zsákmányra tett szert, addig lakomázik abból, még végre képtelenné válik a gyors felszállásra.« Ez állítást azonban megezáfolja Ilelmersen, ki egy kozáknak sikertelen fáradozását irja le, a mint ez egy túlságosan jól lakott sast lovával utóiérni s megfogni törekedett. A kormányzó tiszteletére a kirgizek birkózási ügyességüket, majd lovaglásbeli művészetüket mutatták be. A többi közt egy kirgiz a nyereg mögött mezítláb állva vágtatott végig a síkon. Aztán következett a versenyfuttatás. 9 —13 éves gyermekek vettek részt ebben, kiknek nagyobhrésze a kengyelt is alig érhette el. Átalános örömkiáltás hangzott föl, midőn távolból egy porfelleg jelzé a közeledőket; mentől inkább közeledtek, annál élén kebb lett az izgatottság.
