Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-10-27 / 44. szám

OKTOBER 30. 187 9. 373 kifejlettek már 3 éves korukban jönnek mén alá, a csikó elválasztása után pedig befogatnak. Ez azzal az elÖDynyel van összekötve, hogy ideje van a kanczának, az 1-sö és 2-dik csikó közt, gyakorlás és jó tartás mellett, egészen kifejlődni. Tudvalevő­leg a vemhesség alatt szünetel a fejlődés, melyet aztán a természet a gyakorlat időszaka alatt mintegy kettőzött erővel, és sokszor meglepő mó­don, utánpótol. A fentebb ajánlott eljárással középszerűbb fa­jaink is (melyek tömegök által a hazai lovak ne­mesítésére leginkább hatnak) az angoloktól tanult elv alapján meg lennének mentve az elfajulástól, s egyszersmind az állam ugy, mint a közönség, a belértéknek tudatával, és nem úgyszólván vaktá­ban, választhatnák a tenyész-állatokat. Mindezekből foly, hogy iuditványom két elv­nek foganatosítására ezéloz ; t. i. hogy az állami lovak tenyésztésénél : 1-ör A telivéreknél nem csupán a származás és futtatási képesség, hanem a practicus alkat is vé­tessék az eddiginél nagyobb mérvben tekintetbe. Ellenben. 2-or a többi sebes szolgálatra szánt fajoknál nemcsak a származás és alkat, hanem a kipróbált vér és kitartás is szolgáljon cinozurául. Nem czélom a miu. tanácsos urat és véleményét megtámadni. Őszinte és mindenek előtt igénytelen eszmecserének szenteltem e sorokat. Ha ez által egy eddig fel nem vetett, s talán értékesíthető eszmét penditettem meg, akkor elértem czélomat, Gr. Széchényi Dénes. A magyar osztrák által, méneskönyv érdekében, felkérjük azou t. tenyésztőinket, a kik az idei ellésoket és a fedezett anyakanczákat még eddig be nem jelentették volna, hogy azt melöbb szíveskedjenek megtenni. Mint az emiitett méneskönyv szerkesztőjének hozzánk intézett le­veléből kitűnik, a következő helyekről és kan­czákról kér felvilágosítást: Gróf Károlyi Viktor tenyésztésében 187 9-ben Barna Bimbó, Irma, Yong Irma és Iwanella kan­czáktól minő csikók ellettek és 1880-ra mely mének által fedeztettek ? Gróf Andrássy Aladár tenyésztésében ugyanab­ban az évben : Date, Desdemona, Gisella és Sa­lammbô kanczáktól minő csikók eredtek s 1880-ra mely mének által fedeztettek ? Stankovánszky úrtól : ugyauily kérdés Fair Du­cbess-re nézve. Jankovics Aladár úrtól: hasonló kérdés Juliette nézve, 1875 óta. Br. Radvánszky G.-tól : Libelle, Pruszli, Vanity Vesta kanezákra nézve fentebbi kérdés 1878, 1879 és 1880-ra nézve. Rohonczy Gedeon úrtól : Ugyanaz a kérdés : Mitraillcuse-t illetőleg, 1879 és 1880-ra nézve. Gróf Cziráky Antaltól hasonló kérdés : Saba­ria-ra az 1879, 1880-ra nézve. Az idei elléseken kivül, bejelentendő az is, bogy egyik-másik kancza ez éven melyik mén ál­tal fedeztetett. A be nem jelentett produktumok telivéreknek nem tekinthetők, s ha később mégis versenyekre neveztetnének, mint tenyésztőink tudni fogják: 50, 100, esetleg 200 frt pénzbírság fize­tendő a »Versenyszabályok« értelmében. Hibaigazisáe. Lapunk mult számában a »Pesti versenyek« ismertetésében a hg Hanau Mór Valentine-jének első napon, a kétévesek versenyében vitt terhe, tévesen 51 kil.-mal tüntettetett ki, holott a kancza 52 1j 2 kil.-ot vitt, mit ezennel helyreigazítunk. Elnevezés. Blaskovits Ernő ur idei trainingben levő lèves csikainak következő neveket adott : A Waternymph kanczából Cambuscan után szár­mazott lèves sga mén (Kincsem testvére) Szent­Márton. A Lenkéből Ostreger utáni lèves sárga kancza Csapodár és a Louise Bonne kanczából Buccaneer után szár­mazott lèves sötétpej kancza Balga nevet nyert. Nevezési zárnapok. November. I. Bécs, Az 1881-ki H. oszt. állam­Mr. Cavaliero díjra 3000 frt nevezés. Wollzeile 3. Az 1881-ki III. oszt. ál ­lam-dijra 2000 frt — — Az 1881-ki I. oszt. állam­dij ra 5000 frt — — Külföldi gyepek. Olaszországi sport. A varesei lóversenyek ered­ménye felöl a következő rövid tudósítást ol­vassuk ; A »Casbeno-dij« ban a gr. Telfener » San Pareil-«-ja lett a győztes a 2000 méter távban; második a gr. Larderel »Gulliver«-je ; harmadik a Caccia lovag » Miss Ethel«­je ; a gr. Festeties Pál-féle » Wild Rover« nem kapott helyet. A »Corsa Reale«-Ът a gr. Larderel » Teresinéi« -ja győzött, istálótársa »Don Pasqual« ellenében; 3-dik lett a Ginistrelli lovag » Nice Girl«­je. A gátver seiiy diját gr. Telfener »Paquet«-je nyerte »Wild­Rover« ellen. A »nemzeti dij«­at (2400 meteren felül) Teresina nyerte , Don Pascal 2-ik lett. — A » Critérium« a gr. Talon »Casallechio«-jának jutott, mely egy hoszszal verte meg a Conti E. ur »Arminius«-it; 3-dik a gr. Talon » Pigrizius«-a. — A Corsa varese­1 a Caceia lovag »Miss Ethel«­je biztosította magának San Parail és Gulliver ellen. * Vandalo, Nicolesco ur híres ügető mène, Olasz­országban, Lugoban mult hó 28-án igen szépen nyert egy ügető versenyben istálótársa Lietum és a Mazzeppi ur Bassurman­je ellen. Ugyanott 30-án is volt egy heves ügetöverseny a Rossi ur »Fal­co7ie«-ja, a Bonetti ur « Violettá-ja és a Tosi grófnő Sakoldovanny«-ja közt, melyben Falcone lett a győztes. * * * A newmarketi Second October-Meeting negyedik napjának egyik legérdekesebb versenyén a »Cham­pion Stakes« ezer sovereigneért nyolezan pályáz­tak. Győzött hat hoszszal canterben Lagrange grófnak » Rayon a'Or« 3é. sga mène a. (Flageo­let. a. Araucaria) a Mr. Pulteney »Piacida« 5é. р. k. ellen, mely korteher szerint tiz fonttal vitt többet (9 st. 3 font,) rosz harmadik a Mr. Blanton » Exeter« 3é. sga méue volt. A fogadá­soknál Rayon d'Or 5 : 4, Piacida 6 : 1 s Exeter ellen 8: 1 volt jegyezve. Érték: 2515 font. — Az ötödik napon a »Her Majesty's Plate 300 sov. dijáért hat ló futott s könnyen uyert négy hosz­szal a Bradford lord » Chippendale« 3é. fek. méné (a. Rococo a. Adversity ;) 2-dik lett a Mr. Craw­furd 3é. » Pay Archer«­je s négy hosszal hátrább harmadik a Falmouth lord Dégyéves »Jannette«­je. — A »Second Great Challenge-Stakes 500 sov. dijára, 73 nevezés után is csak hatan álltak ki a sikra s nyert a Lagrange grófnak rövid idő alatt oly hiressé vált »Rayon d'Or«-ja erős küz­delem után félhoszszal: második lett a Hamilton herczeg 6é. sga mène »Lollypop«, harmadik, há­rom hoszszal hátrább a Mr. Pulteney 5é. р. к. »Placida«. Érték: 1117 font. — A »Newmarket Derby «-re 57 nevezett hároméves közül ötös me­zőny alakult. Nyert két hoszszal a Mr. Gretton p. m. » Westbowne (a. Oxford v. The Duke a. Whisper) a Mr. Crawfurd p. m. » Lancastrian« ellen; rosz harmadik volt a Lagrange gróf »Zut«-ja Érték: 820 font. * * * A »Nevmarket Turf« egyik utóbbi számában olvassuk, hogy a newmarketi utolsó hét versenyei határozott befolyással fognak birni a »Cambridge­shire«-re, mert a fényes győzelmeket aratott »Ra­yon d'Or« után, lia valaha, ugy most leginkább magára vonta istálótársa »Ragman« a figyelmet, mely állítólag körülbelől egyenértékű a Flageolet­Araucaria-ivadékkal. Ha ez áll, — ugy mond — akkor a szerdai nagy megpróbáltatásnál (okt. 22 ) Ragmannek szép esélye lesz a körülbelől harmincz induló között. Czikkező azonban ugy véli, nem kiket a kormányzó szíves volt rendelkezésére bo­csátani, — folyvást töltények készítésével foglal­kozott, s május elsején a rendőrfőnökkel, e kitűnő vadászszal szalonkavadászatra ment. Az eredmény egy rakás középszalonka, törpe sárszalonka (Gallinago gallinula,) part-iram (Totanus ochropus) volt, me­lyek noha a konyha számára szolgáltattak át, — azonban a természetbúvárra is érdekkel birtak, a mennyiben feketebegyü rigó (Turdus atrogularis) is volt köztök, söt a mi engem nagyon megörven­deztetett : az a komor lomb madár (Phyllopneusse tristis,) melyet mi később Altaiban és az Obnál gyakran találtunk. Május 3-án 8 órakor reggel indultunk útnak az Arcát hegység felé. Alighogy az Irtis folyón át­keltünk a jobb partra, már küldöttség jött eléuk, hogy öt és minket meghivjon egy kirgiz kereskedő diszes hajlékába, hol theával, miudenféle édesség­gel sőt champagneivel is szolgáltak. Ez az em­berséges kirgiz kereskedő — kinek nevét elfeled­tem, — egyike e nép leggazdagabbjainak, s mint beszélték nekünk, több mint 800 ezer rubellel rendelkezik. Termeit nagyértékü bokharai szőnye­gek boiiták s gyönyörű szövetű ágyteritök. Az arcathegyi vadászterület körülbelül 15 né­met mértföldnyi távolságra esett s hat állomás­nyira a taskendi nagy országúttól, honnan jobbra kell kanyarodni a hegységbe. Az ut a most száraz talajon kitűnő volt ; az első állomásig sikon haladtunk ; aztán halmok váltakoztak s itt-ott patakok folytak az ut men­tén, melyek nagyobb részben sós izüek voltak. Itt-ott zöld fü is fedte a talajt, nagyobbára azon­ban száraz, magas fü lengedezett. A madárvilág nagy örömet okozott nekünk. Mindjárt az első állomás után föltűnt a sivatagi pacsirta (Alauda tatarica), s a dombos sziklás he­lyeken mutatkoztak először a sárga kacsák vagy turpanok, a mint az oroszok nevezik (Tadorna rutila.) Már midőn Semipalatinskot hátunk mögött hagy­tuk, délnyugatra a láthatáron mutatkozott a Se­mitau alacsony begylánczolata, s délre onnan mind­inkább feltűntek a Kokon önálló hegyei. Ezek az Arcát előhegyei gyanánt tekinthetők, melyet csak a negyedik állomásnál láttunk ezek mögött, fes­tői szépségében kiemelkedni. Az ötödik állomásnál megvacsoráltunk s holdfénynél folytattuk utunkat, a postautról jobbra lekanyarodva. Meglehetős dö­czögős uton baladtunk itt vagy 6 verstnyi távolra, mignem 12 órakor gyertyavilág csillant aszemünkbe^ az arcat-hegyi jurta-táborból. Daczára a késő éji órának, a tábornokné a leg­nagyobb szívességgel gyakorolta háziasszonyi tisz­tét s csakhamar egy pompásan földíszített jurtában ültünk s felséges lakomát élveztünk, melynél a piláf és kirgiz-juhhus is szerepeltek, mint valódi nem­zeti ételek. Itt Ízleltük meg a hires »kumiszt«-t is, melyet eléggé kellemesnek találtunk. A kormányzó előzékenysége folytán — kinek itt is, a szó szoros értelmében vendégei voltunk, — külön-jurtát kaptunk szállásul, melynek belseje di­szes bokharai szőnyegekkel földiszitve, nagyon la­kályosnak Ígérkezett. Ünnepélyes pacsirtadal ébresztett föl reggeli 4 órakor, s én a jurtából, kilépve most tarthattam csak szemlét ez idegen táj földön. Mintha csak egy varázsütésre egészen más világrészbe cseppen­tünk volna, egészen uj kép tárult fel előttem. Egy magas, száraz füvei benőtt sikon, bizonyos távolságra több csinos jurta emelkedett, melyek előtt lovak és tevék legeltek, s kirgiz lovasok nyargalásztak szerte. Nem távol a jurta-teleptől, sásos partok közt kis patak folyt, melynek köze­lében számos vizi madarat láttam. Igy pl. a mo­taeilla melanocephalát, prasincola rubicolát, circus paliidust sat. A pompás turpanok is mutatkoztak itt ott, és a szép szirti galamb (Columba rupestris) a sziklákon, hol költőhelyeik voltak. A kopár sí­kot itt már sziklák környezték, melyek mögött fan­tasztikus alakban magasabb szirtek emelkedtek: az Arcát hegység lánczolata. E szirtek (Schenk szerint) 2530 párisi láb magas gránitok' melyek a sok mezőpáttól vöröses szinben tűnnek föl. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom