Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-10-16 / 42. szám

357 zatván az álladalmi méntelepek egyes mén példányainak magán tenyésztők vagy községek számára egész évre történhető kibérléai, illetőleg bérbeadási kérdése, — minthogy az ily kibérelbetési módozatot az értekezlet jelentékeny része életbe léptetettnek óbajtá látni, készséggel engedtem a közkívánatnak, s a mint a t. elnök ur tudja, azonnal oly rendelkezéseket foganatosítottam, melyek folytán egyes álladalmi mének egész évre, részint csupán a mén élelmezése és gondozása feltételével, részint ezen kötelezettségen tul még bizonyos csekélyebb bérösszeg fizetésének terhe mellett még azon év folyamában bérbe is adattak. Be kell vallanom, hogy a mének e módozat melletti bérbeadása iránt nem viseltettem teljes bizalommal, s előre is tartván a következményektől, nem egy aggályom volt szemben az eszme kivitelével. Mind e mellett, s daczára feltámadt kételyeimnek, nem tarthattam volna az ügyre nézve előnyösnek a tenyésztő közönség általánosan hangoztatott ezen óhajának visszautasítását, már csak azért sem, mivel meggyőződésem, bogy a kisérlet és az észlelhető jó vagy bal eredmény mindig legjobb birája és megoldója a felvetett kérdésnek, sőt a tüzpróba nélkül gyakran népszerűvé alakult eszméknek is. — A mutatkozó eredménytől tettem tehát függővé az egész évi bérlet kérdésének további sorsát, utat engedvén neki egyelőre azon elhatározással, miszerint levetkezve előítéletemet és idegenkedésemet, magam leendek a rendszer előmozdítója, ha az a tenyésztés fejlődésére és az állam érdekére előnyösnek bizonyul, vagy pedig, hogy útját állandóm s megszüntetem ezen módozatot azonnal, a mint azt, éber figyelemmel történt észlelésem az ügyre károsnak itéli s a beszüntetést feladatom s kötéleségérzetem parancsolni fogja. Nem mondhatom, hogy az egész évi bérlet folytán általán véve máris felette érzékeny hátrányok vagy károk merültek volna fel. — Egyes tenyésztőknél a mének a tenyésztés érdekében kellően lettek felhasználva ; táplálásuk, tartásuk, a kívánalomnak teljesen megfelelt, de egészben és általán véve mégis azt kell három évi észlelés után állitanom, mikép a rendszer, az állam érdekének sértése nélkül továbbra is fentartható nem lehetne, mert az egész évre tett bérletek jelentékeny részénél oly viszásságok tűntek fel, melyek következéseikben komoly hátrányokat szülhetnek és itt-ott már szültek is. — Figyelemben tartva azt, hogy a bérlő tenyésztők kancza anyagja, mint a nép kezében levő anyagnál értékesebb, szükségképen az állam legjobb ménjei által kell hogy fedeztessenek — eltekintek azon körülménytől, hogy e mének számszerint nem használtatnak kellőleg ki ; mert a számhiányt a minőségbeni nyereség kczgazdászati tekintetben minden esetre pótolja; — de nem szabad szem elől tévesztenem azt, hogy épen a ménállomány legértékesebb része van mintegy koczkára vei ve azon esélyek folytán, melyeknek az egész évre kibérelt példányok oly sokszorosan ki vannak téve. Ezen aggasztó esélyek leginkább abban nyilatkoztak, hogy a ménekkel bánó egyének, vagy helytelen eljárásuk, vagy elfogultságuk folytán nem tudnak a mének urai maradni, s gyakran nemcsak hogy lovagolni vagy jártató száron jártatni nem birják azokat, de több eset fordult elö, hogy a megbízott cseléd, a mént tisztogatni nem merte. Ily esetekben mi természetesebb, minthogy a mén a sok állásban megromlik, izmaiban elpetyhül s rendesen egyúttal gonoszszá lesz ; mig ismét ellenkező esetben, azaz ha akaratoskodását tul szigorral törik meg (mire szinte nem ritka a példa,) gyakran intágulást vagy incsoportot kap, s van eset hogy szemeit veszti. — Ily viszásságok leginkább a szolgálati személyzet változása vagy katona szolgálatrai behívása alkalmával merültek fel ; sőt még ott is merültek fel akadályok, a hol a ló mellett telepbeli katona lett tartva, kiknél a fegyelem, a folytonos felügyelet hiányában könnyen megszokott lazulni. Az ország által felelősségemre bizott állami mén anyag kellő biztonságát a fentebb emiitettek folytán az egy évre terjedő bérbeadás rendszere által v- szélyezettnek levén kénytelen tartani, — az állami méneknek egész évre terjedhető bérbeadását ezennel megszüntetem, s a telepparancsnokokat oda utasítom, miszerint az egész évre bérbe adott méneket oktober hó folyamában, a teleposztályokhoz bevonassák, lemondván a szerződésekben foglalt, s az év utolsó napjáig kötelezett élelmezés fejében követelhetett minden megtérítési összegről. Ezen eljárásommal azonban csakis a felelősségemre bizott anyag lehető megvédését czélozhatom s általa egyáltalán nem kivánom sem a tenyésztés, sem az egyes tenyésztők érdekét csorbítani, söt ép ezen intézkedésem alkalmával lehetek szerencsés az egyes tenyésztőknek jelentékeny előnyt nyujtani, a mennyiben a fedeztetési idényt képező 4 havi bérbeadást fentartva, a ménekért fizetendő bérösszegeket, tetemesen lejebb szállítottam s e czélból minden egyes mén bér árát megállapítottam, mely összegek az élelmezési és szállítási kötelezettség mellett 100, 150,200,250,300 frtra határoztattak olyformán, hogy 300 frton felül csakis egyes uagyértékü angol teli vérek lettek becsülve. Gondoskodom ez alkalommal arról is, hogy a mént bérlő tenyésztőnek a mén el és vissza szállítása lehetőleg megkönnyebbitessék, azaz ugy rendelkeztem, hoyg az esetleg távolabb fekvő teleposztály állományából kibérlett mén. az esetre, ha azt a tenyésztő egy következő évre ismét bérleni kívánja, nem állománya helyére, hanem a tenyésztő lakásahoz legközelebb eső teleposztályához leend szállítandó, bol az ily mén a fedeztetési idény újra kezdetéig ideiglenesen leend beosztva, s a lérlö a mént eredeti osztályához csak azon esetben leend köteles vissza szállitani, ha azt a következő évben használni nem kivánja. Ugy hiszem hogy a bérösszegek leszállítása s a szállítási kiadások bizonyos esetekbeni mérséklése folytán mindazon tenyésztőknek, kik eddig a fizetendő bér egy részét a ménnek egész éven át történt tartása által viselték, elég kedvező alkalom nyujtatik az álladalmi mének birbatására, valamint hiszem azt is, hogy azon tenyésztők, kiknél az egész évre bérben áltt mének kifogástalanul ápoltattak és tartattak meg fognak nyugodni jelen intézkedésem felett, belátván azt, hogy a felmerült és az ügyre nézve magában veszélyt hordó viszásságot csakis magának a rendszernek mellőzésével lehetett megszüntetni, miután az egyes bérleni kívánó tenyésztőket illetőleg a bérlet engedélyezésére vagy megtrgadására nézve határvonalt húzni, vagy előre külömbséget tenni egyáltalán lehetetlen volna. Elvül lévén kimondva, hogy az álladalmi mén kibérlését illetőleg az elsőbbség mindig a már azt bírt tenyésztőt illeti, természetes, hogy a méneket ez évben egész évre birt bérlöknek, ugyanazon példányoknak jövő fedeztetési idényre leendő kibérlésére nézve az előjog november 15-ére történő ez irányú jelentkezés kikötése mellett fentartatik, Legyen szives t. elnök ur ezen iutézvényem tartalmát, működése területének tenyésztőivel megismertetni s egyúttal közzétenni, miszerint tekintettel az egyes állomások részére november havában történendő ménlétszám előirányzatára, a november 15-én tul beérkezendő ménbérlet iránti jelentkezések figyelembe vehetők már nem leeDdnek. Kelt, Budapesten, 1879. septber. hó 17-én A minister meghagyásából : Kozma ministeri tanácsos. Székelyudvarhelyi szekérverseny 1879 oktober 5 én. Udvarhelymegye lótenyész - bizottmánya az előre kihirdetett szekérversenyt igen szép eredménynyel tartotta meg. Ezen verseny kezdeményezése, berendezése és végrehajtása körül nagy elismerés illeti meg, a lótenyészbizottmány elnökét méltóságos Gyárfás Domokos urat. A verseny ezen a vidéken első kisérlet lévén, nagy érdekeltséget és részvétet keltett fel a közönség* ben. Jelen volt a megyének egész értelmisége, a távolból br. Szentkereszty Zsigmond családjával, ébr. Bánffy Ernő. A versenypálya a város felső végétől Mátéfalva felé elvonuló állami útra lön áthe lyezve, hol a néző közönség ezerei és az utazó fuvarok között a forgalom szabadságát a megye alispánjának rendőri intézkedései igen jó eredménynyel biztosították. A verseny lefolyása : Elnök : Gyárfás Domokos lót. biz. elnök. Pályabírók : Daniel Gábor főispán, Ugrón Lázár, br. Gamerra Gusztáv, br. Bánffy Ernő, Simén György, Schmacbel Tódor főhadnagy. Indítók : Dr Török Albert, Ugrón Gábor. Orbirák az első fordulónál: Ugrón Gáspár, br. Orbán Ottó. Orbirák a második fordulónál : Jakab Gyula, Lukács István. Rendezők : Gyárfás Endre, Ugrón Ákos, br. KeményBéla, Pállffi Dénes, Elekes Károly, Szabó Károly, Solymosi János. Pályázó székereken ellenőrző biztosok : Macskásy István huszár hadnagy, br. Gamerra Oskár, Soó Károly, Ferenczi Károly, Tamás Pál, Lukács Domokos, Szabó István, Ifj. Kovács Domokos, Varga Zsigmond, Solymosi Lajos, Solymosi Endre, Jakabházy István, Sebessi Géza. Szekér félügy élő : Sebessi Károly. Titkár : Szentkirályi Árpád. Indítás negyedóra közönkint történik : I. Ügető szekérverseny, nementett lóval, távolság 8 kilometer. Első dij 150 frt, második dij 100 frt, harmadik dij 25 frt tét és bánatösszeg. Nevezve voltak és tényleg versenyre bocsáttattak : a. Dr. Lengyel Gyula erdélyi faj 8 éves két sárga heréitje; megfutotta a pályát 22 p. 26 mp. alatt (nyerte az első dijat, 150 frt) b. Br. Szentkereszty Pál két félvér kanczája, megfutotta a pályát 23 p. 53 mp. alatt (nyerte a második dijat 100 frt.) c. Br. Szentkereszty Pál két fekete kanczája (ponny) megfutotta a pályát 23 p. 56 mp. alatt (nyerte 25 frt tét és bánatot). d. Böjthy Sándor két pej kanczája : megfutotta a pályát 2 7 p. 12 mp. alatt. Gróf Huiler János két félvér 15 m. kauezája nevezve volt, de bánat mellett visszavonatott. II. Szekérverseny, Székely lóval ügetés nem kötelező ; távolság 16 kilometer ; pályázhat 14 m. 2. hüvelyknél nem magasabb székelyló. Első dij 100 frt, második dij 60 frt, harmadik dij 40 frt. Ezen versenynek czélja kizárólag a székelyló kitartásának megismertetése. Nevezve voltuk és tényleg versenyre bocsáttattak : 1. Agh Mihály (Udvarhm. szt-ábrahámi lakos) két sötét pej kanczája, megfutotta a pályát 42 p. 25. mp. alutt (nyerte az első dijat 100 .frt.) 2. Pap Mózes (Udvarhely városi lak.) két szürke paripája, megfutotta a pályát 43 p. 20 mp. alatt (nyerte a második dijat 60 frt.) 3. Jakab Ferencz (Udvarhely városi lakos) két sárga paiipája, megfutotta a pályát 48 p. 50 mp. alatt (osztozott a harmadik dijban.) 4. Pap József (Udvarhely városi lakos) két fakó paripája, megfutotta a pályát 48 p. 50 m. p. alatt (osztozott a harmadik dijban.) 5. Ugrón Gáspár (Udvarhm. bikafalvi lakos) két fakó paripája, megfutotta a pályát 49 p. alatt. 6. Szilágyi Ferencz (Udvarhm. bethlenfalvi lakos) két pej paripája, megfutotta a pályát 49 p. 30 mp. alatt. 7. Jakots Imre (Udvarhm. zetelaki lakos) két barna paripája, megfutotta a pályát 54 p. 57. mp. alatt. 8. Ifj. Foris József (Udvarhm. kénosi lakos) két sötét szürke paripája, megfutotta a pályát 55 p. 6. mp. alatt. 9. Sebestyén Mózes (Udvarhm. zetelaki lakos) két fekete paripája, megfutotta a pályát 48 p. 53 mp. alatt. Pap Józsefnek nevezve volt két pej paripája, *