Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-09-18 / 38. szám

VADASZ­ES VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI L0VAB-E6YLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LOTENYÉSZ-BIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség iroda: Peeten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők kéziratok. MegjeleDik a lap minden csütörtökön, ELŐFIZETÉS Egész évre .... 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeum épület intézendő. 38. sz. A debreczeni versenyekről ellenkezőleg a kassaiakkal, azon örvendetes hirrel kezdhetjük meg tudósításunkat, hogy e gyep fenállása 25 évre biztositva van, a mennyihen Dcbreczen városárak közgyűlése épp az idei ver­senyek kezdete előtti napon határozá el, miszerint a pályát 25 évre átengedi a verseny-egyletnek minden haszonbér nélkül, és hozzá ugyanennyi időre biztositá az évenkénti 100 cs. aranyat a »Debreczen-városi dij«-ra. Voltak ugyan ennek is ellenzői, de a város tanácsa és képviselő testüle­tének nagy többsége, mint passionatus lótenyésztő és ismerője a haszonnak, mi a telivértenyésztés és versenyekből a félvér tenyésztésére háramlik — készséggel pártolá az indítványt és keresztül vivé azt. Általában a magyarság törzshelyei­nek ez egyik fővárosa, legtöbbet t"sz a lótenyész­tés minden módoni előmozdítására, s a lótenyész­tő és kedvelő e város területén a versenyek közt felmaradó üres idejét igen értékesen hasz­nálhatja fel, — egyrészt a nagy állami ménte­lep látogatásával, hol Haraszti őrnagy és ménte­telep parancsnok a versenyek ideje alatt (több­nyire nagy társaság előtt) elövezetteti a méneket; — másrészt a városi ménesbe kirándulással. Ily nagy és kitűnő ménessel tudtunkra Magyarország­nak egy városa sem bir. Hozzá véve ebhez a 2 év óta rendezett uj lóvásártért, melynek csinos, kényelmes épülete, árnyas fasorai, vizvezető csa­tornái és kutjai egész kis oázist képeznek már a régi homok puszta helyén, — el lehet mondani, hogy Debreezen területe a lótenyésztés, nemesí­tés és elárusitás dolgában a legrendezettebb vi­Budapest, 1879. szeptember 18. szonyok közt van Magyarországon, köezönet érte a város kiváló férfiainak, kik, mint Simonffi Imre polgármester, Kiss Sándor, Kiss Lajos, Nagy György orsz. képviselő stb. e helyes irányban vezetésre folyvást buzgólkodnak. A versenyek második napján tartotta az egylet intéző-választmánya, szokásos évi gyűlését gr. Feste­tics Pál ő méltósága elnöklete és Kiss Lajos, Kiss Sándor, Márton László urak részvétele mellett. A szokásos számadási vizsgálat megejtése, s a fen­tebb emiitett örvendetes esemény bejelentése után, a választmány kiegészítése jött szóba, miután az utóbbi években sokan kimaradtak abból, részint elhalálozás, vészint lemondás által. A pályabirák s egyéb tisztségek maradván mint voltak, az in­téző választmány jövőre a következő tagokból áll ; u. m. gr. Festetics Pál, gr. Károlyi Gyula, gr. Szapáry Iván, Kiss Lajos, Kiss Sándor, Márton László és az ujon választott Simonffy Imre és br. Majthényi Izidor urak. Végül, a Führer Ernő el­halálozása által megürült titkári állomásra, a más­fél év óta e tisztségre magát buzgalommal képző Engesszncr József ur választatott meg. Az idő kedvező volt, s a pálya kitűnő. Traí­nerjeink egyhangú Ítélete szerint jobb pályát ki­vánni sem lehet. A versenyek épp mint Kassán, vá­rakozás ellen érdekesek voltak. — A 2-évesek ver­senyében a már Kassán mérkőzött Alma és Bird­cage csikókhoz még Gamiani csatlakozott, egy szép nagy, jól termett és igen racing-like kinézésű sárga csikó, mely első nyilvános fellépését tartá sokat ígérő sikerrel. A verseny a távoszloptól kezdve csak közte és a kassai gyözelmeért 2 kilóval töb­bet vivő Alma közt forgott, mi végre, erős küzdés kczt, fél fejjel a fürge Bajnok-csikó javára dőlt el. — Birdcage pár hoszszal utánuk. — A handi­cap biztos nyeremény volt Dagmarnak, a nagy, XXIII. évfolyam. j erős termetű Kettledrum-mén ellen, s csak corn­I promisse utján indult ez utóbbi, hogy walkower ne legyen az anélkül is csak rövid programban ; az izzasztó galopp azonban csak használhatott a Kettledrum-ménnek. A 200 arany államdijban a Catastropbe-mén és Cobweb ismét találkoztak, mint Kassán; ilt azonban nem oly biztosan látszott nyerni a mén, minek oka talán a nem egészen helyes lovaglás­ban rejlett ; az utolsó félmértföldön többször kie­sett stridjéből s az utolsó pár száz meteren a sebesebb kanczával — minden erejét össze kel­lett szednie, mig végre egy fél fejjel győzött. Carolina helyett most Altona indult velők ; meg látszott azonban rajta, hogy a kiállott németor­szági campagne fáradalmait nem pihente ki. A földmivelők versenye, mint zárszám az e napi prog­ramban, kárpótolta némileg a kiesett akadály-ver­senyt ; két debreczeni s három szolnoki ló vett részt; ez utóbbiak az ismeretes Herédy test­vérektől. A győztes, egy magas vérű, szikár, 3 1 2 éves pej kancza sok fölénynyel nyert ; Barc/.a Dá­niel 12-13 éves derék fia, gyönyörűen lovagolt, de lova — daczára a sokkal köunycbb tehernek — nem mérkőzhetett amazzal. A második napon még szebb idő volt, de láto­gató még kevesebb. Mint mindenütt, ugy a vidéki gyepeken is, a közönség nagy zömét csak az akadályversenyek hevítő látványossága és a mezei gazdák mulattató küzdelmei képesek érdekelni. E nélkül soha se lesz a tribünnek jövedelme, s igy soha sem javulhatnak a dijak se. A verse­nyekről nem sok mondani való van. A kis handi­capben Gamianit a kétévesek leghosszabb távol­ságán is kiakarván próbálni manegerje, a kancza ezt pompásan teljesítette. Gamiani egy magas, de arányos termetű sárga kancza ; igen csendes vér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom