Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-08-14 / 33. szám

276 YADÁSZ-ÉS VERSENYLAP. AUGUSZTUS 14. 1879. Verseny-naptárGmuuden Kassa (Pr. 26. sz.) Debreczen (Pr. 27 sz.) Kolozsvár (Pr. 0 sz.) Soprony (Pr. 9. sz.) Bécs (Pr. 7. sz.) Pardubitz Pest (Pr. 5. sz.) aug. 15, 17. septemb. 7, 8. septemb. 14, 15. septemb. 19, 21. sept. 27, 28, 29. okt. 4, 5. okt. 12. okt. 19, 21. (Az összes államdijak feltételei 8. sz.) Nevezetesebb versenyek napjai Németországban. Aug. 23. Frankfurt. Louisa-Bennen 3000 m. 23. > 28. > 31. > 31. Sept. 2. Okt. 8. Wäldchen-Preis 7000 m В.-Baden. Zukunftspreis 2ó. 10,000 m. » St.-Leger, 6000 mark. » Gr. Badener Jagdrennen 10,000 » Gr. Preis v. B.-Baden, 20,000 m. » Preis v. Bhein akad. vers. 5000 m. a kassai versenyekre 1879. Nagy Handicap, 3800 metet. 4é. Dagmar 58 3é. Kettledrum4 Aunt Judy 56 Impératrice m Kis Handicgp, 1200 meter. 4é. Borostyán 60 3 Laurenczia 3 Cobweb 57 2 Orest-Bird3 Sapperment 57 cage 3 Caroline 56 1 Honorance Vigasz-Handicap,*) egyszer körül, a távoszloptól kezdve. Igazítás. Az 1881-ki pesti St.-Legerre tett nevezések sorában (Vad. és Vers.-lap 32. szám) leírási hibából Brander sga mén leszármazása hibásan közöltetett; anyja ugyanis nem Miss Bowszer, hanem Miss Boswell — mi ezennel helyreigazittatik. A pesti Lovaregylet titkársága. Sárkány m. p. 4 Dagmar 62 id. Cymba 55 3 Harry-Hall 60 3 Cobweb 55 4 Aunt Judy 59% 3 Sapperment 55 3 Ostreger-Catas 3 Caroline 54 trophe 59 3 Laurenczia 53 4 Borostyán 58 2 Honorance 43 3 KettledrumImpera trice 56 Gr. Bombelles Károly. * Kisbáuat jelentetett eddig : Ciarisse, Alma, Vadoncz és az Orest-Birdcage csikókért. A képesség után való díjazás, lószemléinken. Több oldalról kapunk egymásután programmokat és értesítéseket, melyekből látjuk, hogy az eddig nálunk divatos ló-szemlék némi bővítést nyertek, az által, miszerint a nm. m. kir. földm. ügyi minisztérium elrendelte, hogy az egyes megyékben a kiosztandó díjösszegek egyrésze ló- és szekérversenyekre fordittassék. Üdvözöljük a magas minisztériumot e téren, melylyel ö is csatlakozik ama nézethez, mely külföldön az utóbbi években mindinkább terjed, hogy t. i. a fökellék a tenyészlovaknál a képesség és kitartás kitudása ; ez pedig csak erő-próbák által tudható ki. E végből látjuk, hogy egyes vidékek lóanyagának miuősége szerint versenyek iratnak ki, szekérben és nyereg alatt. Az alábbbi sorokban két ily programmot közlünk ezennel ; az egyikben a vidéki utaknak megfelöleg a szekér-verseoyek a fök, s ebben különös érdekeltséggel fog birni, hogy a székely-lovak, melyeknél nincs kikötve, hogy galoppba fel ne vágtassanak, mily idö alatt teszik meg a cirea 2 német mfdet ; a másik helyen paripa-versenyek lesznek, lm a programmok : * * * Udvarhelymegye lótenyész-bizottmánya részben a lótenyésztés iránti érdekeltség felébresztése, részben pedig a székely faj ló kitartásának megösmertetése czéljából a nagyméltóságú m. kir. földmivelési minister ur által 400 frt állami segélypénzzel támogatott szekér-versenyt fog rendezni. 1. A verseny megtartatik Székely-Udvarhelyen 1879. évi október 5-én d. e. 10 órakor. 2. két verseny leszen és pedig először kétfogatú iigetö szekérverseny lieifbesitctt lóval; távolság menet és jövet 8 kilometer ; tét 5 frt, bánat ugyanannyi; első dij 150 frt, második dij 100 frt, harmadik dij a bánatpénzek összege ; és másodszor kétfogatú szekérverseny székely lóval, ügetés nem kötelező. Távolság menet és jövet 16 kilométer, tét-és bánat-összeg nincs, első dij 100 frt, második dij 60 frt, harmadik dij 40 frt. 3. Nevezési zárnap 187 9. évi szeptember hó 30-án déli 12 óráig Dr. Török Albert rendező tagnál Székely-Udvarhelyen. 4. Indulás a város alsó végén fekvő katoDai kórháztól Bikafalva felé, versenyhajtás az állami út jobb felén. 5. A második versenyre bejelentett székely lovak jellegét a kinevezendő pályabirák állapítják és bírálják meg. Sz. - Udvarhelymegye lótenyész-bizottmányának megbízásából Dr. Török Albert rendező tag. Lóversenyt rendeznek Mezőtúron f. é. sept. 7-én a lúkiállitás alkalmára, a lótenyésztésnek buzdítására és az ünnepély emelésére, melylyel terményés gyümölcs-kiállitás is lesz egybekötve. Mint a terjedelmes programmból olvassuk, délelőtt lesz a lótenyésztési jutalom kiosztása, s ebéd után a lóversenyek és pedig 1. Urlovarok versenye, melyben futhat minden a hazában nevelt ló, a telivérek kizárásával ; távolság 2 ang. mfd. Teher 4é. 60 kil., 5é. 64, 6é. és id. 66, ménre 2 kil. több. Urlovarok szinekbeu. Nevezés sept. 3-ig esti 6 óráig a városi polgármesternél (Bolváry Antal.) A dijakat (150 frc., 100 frc és 60 franc aranyban) az első, második és 3-dik lovasnak az Asszonyságok adják. — 2. Mezei gazdák versenye is lesz, saját nevelésű lovakkal (80, 40 és 10 franc aranyban.) Netaláni magán - fogadásokra, gyalog- vagy kocsiversenyre is nyitva lesz a pálya. Dij nélküli elszállásolásról, valamint a lovak számára mérsékelt áron takarmányról gondoskodva lesz ; de a részt venni akarók ezt leglább 24 órával a verseuy előtt jelentsék be. Este tánczvigalom. Üdvözöljük a mezőtúriakat, s örülünk, hogy a lovagias sportnak kedvelőit ismerjük föl bennük. méletlen állapotban feküdt, folyvást élet-halál közt lebegve. Az orvosok is lemondtak róla s a hatóság uem hallgathatta ki, oly gyönge volt. Több mint nyolez hónapig feküdt betegen, mig végre annyira felüdült, bágyadtan, minden kilátás és csaknem minden pénz uélkül odább indulhatott, hogy lia lehetséges ismét előbbi pályájára szentelhesse magát. Brillof., Hollandiába költözött, hátrahagyva Renz részére a még bent maradt fizetését, mely fölgyógyulásáig csaknem egészen elfogyott. (Folyt, köv.) Állatkerti séták. I. Most, midőn az uborka-idény terjeszté ki a főváros fölött uralmát ; midőn az előkelőség és a jómódú polgárság részint a bel- és külföldi fürdők árnyas parkjaiban hüsel és szórakozik, részint a falusi légkörben keres üdülést s a főváros házrengetegei közt csak azok maradnak vissza, kiket sorsuk kénytelen-kelletlen, ide lánczol, — most : lehetne-e nekünk visszamaradtaknak kellemesebb szórakozást, tanulságosabb, gyönyörködtetőbb időtöltést találni, a főváros falai közül menekülve, mint az állatkertben, e kies, árnyas ligetben, ott a városliget északi sarkában, hová oly könyen és jutányosán eljuthatunk akár a lóvasutipályán, akár pedig „per omnibus« avagy »per pedes apostolorum,« a gyönyörű sugáruton, melynek végétől csak pár száz lépésnyi távolra esik. Nem akarjuk mi állatkertünket a párisi, londoni, hamburgi vagy schönhrunni stb. állatkerttel összehasonlitaui. Hiszen a budapesti állatkert, mely alig egy évtized óta áll fönn. létezésének első szakában még csak a kezdet nehézségeivel küzdött, s alig pár éve — mióta t. i. az ép oly erélyes, miut ernyedetlen buzgalmu és szakavatott igazgató Serük Károly ur áll az ügyek vezetésének élén, — nyer észrevehetőleg nagyobb lendületet ez állatkert, mely fölött egy időben már a »

to be or not to be« válságos kérdése lebegett. Ez utóbbi pár év azonban elégséges volt arra, hogy e még ifjú intézmény a tengődés stádiumából kiragadtassék, s a nagy közönség fokozatos érdeklődését mindinkább magára vonja. E sorok irója, ki évről-évre figyelemmel kisértc állatkertünket zsenge kora óta, az utóbbi időkben a legkellemesebb meglepetéssel szemlélte a különbséget a kert múltja és jelene közt. — Nos, e jelen, a jövőnek biztositékául szolgál — oly avatott férfi vezetése mellett, a minő a jelenlegi igazgató, kinek mindent felölelő figyelme nem csak a zoologiára, de a botanieára is kiterjed, minek köszönhető, hogy számos idegen égalji dísz-cserje és fa mellett, örömmel szemlélhetjük — persze még most kis csoportozatban — a brazíliai, japáni, mexicói, északamerikai stb. dísznövényeket. E rövid bevezetés után kezdjük meg sétánkat az állatkertben. A mint belépünk e kies helyre, mindjárt szemünkbe ötlik ama terjedelmes madárház, melyben a nagy ragadozó madarak pompás példányai szemlélhetek. Ott látjuk a sasok különféle fajait, a király-sast, aranysast, szirti- és réti sast, a barna keselyűt, fakó-keselyüt, egyptomi keselyűt, továbbá : a rőt örvölyt, egerész-ölyvet, közönséges kányát sat., gubbaszkodva, olykor fölsivítva, lomha szárnycsattogtatással. Megannyi szép és érdekes példány. Balra térve a sasok lakától, ama diszes madárházat pillantjuk meg, melyet Semsey Andor ur — állatkertünk egyik hő és bőkezű pártolója — emeltetett és népesített be a legérdekesebb kül- és belföldi éneklő- és díszmadarak csoportjaival. Itt pompázik cifra toll-costume-jében a szivárványnak minden élénkebb színével büszkélkedő »ara« ; a fehér kakadu az ő sárga búbjával ; a papagályok nagy és törpe fajai (ezek közt a mostanában szobadísz gyanánt annyira kedvelt „hullámos papagály« ;) az afrikai pintyek tarkabarka serege, élénk fürge kis madarak, — némelyik oly piciny, mint az ökörszem. Legtöbb figyelmet keltenek föl ezek közt a szemlélőben a tigris-pinty zebra-pinty, sirály-pinty stb. Ott kevélykedik egy kalitban az afrikai »fénylő seregély« kékes-zöldbe játszó, aranyfényű tollazatával s ott szemlélhetők a valódi harzhegységi kanári-madarak ; továbbá a liazai énekes és neménekes madarakból számos példány, — köztök egy fehér fürj is — természeti ritkaság, mely nagy szelidségénél fogva is figyelmet érdemel. A morzsalékot minden félelem nélkül szedi ki csőrével a közönség ujjai közül. Valamennyi madár között azonban legnagyobb mérvben magokra vonták érdeklődésemet a szövővagy takács-madarak, ez iparüzö szárnyasok, melyek a kalitban vesszőkre szövik zacskószerű fészkeiket bámulatos elevenséggel, élénk csevegés közt, hangyaszorgalmat fejtve ki e müködésökuél. E »született« takácsok afrikai növényrostokból alkotják fészkeiket s nemcsak technikai ügyességük, de gyönyörű alakjuk, s tollaik szin változata által is magukra vonják a figyelmet. Négyféle faj látható itt, u. m. vörös sipkás,