Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-07-24 / 30. szám

JULIUS 24. 1379. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 251 Külföldi gyepek. A dániai Derbyt, moly junius 20-án ment végbe, br. Reedtz-Thodt 3 éves sárga mène »Ale­xander« (ap. The Warrior a. Advance) nyerte a Petterson C. G. 3é. p. mène KlCCmm (a. Maré­chal a. Rockferry) ellen. A győztes anyja, ép ugy, mint a »Sir Bevys«-é Kettledrum-leány Pompadourtól, Stoekwel után. »Advance«-t 1875-ben vemhesen szálliták Svédországba s ott hozta vi­lágra első csikaját az ez évi Derby győztest. Nagy bizalommal voltak e mén iránt, teljes reményben arra nézve, hogy az északnémet Derbyt is haza viszi; azonban csalódtak, a mennyiben nem csak helyet nem kapott e versenyben, de Klämin is (kopenbágai versenytársa) előbb érkezett be nála. * « * A moszkvai versenyek alkalmával, melyek a mult hó 8. 11. és 15-én tartattak meg, ugy a »Nagroda Towarzystrwá«-t (nemzetközi Derby) mintszintén a Derby-t, Midas (ap. Corsar a. Aneksya) nyerte, tehát galicziai ló. Mindakét versenyben AVicks lovagolta e mént. A »Sport« azt az ész­revételt teszi rá, hogy Midas nem három éves hanem négy éves ló, — mint azt a hivatalos mé­neskönyv igazolja, — és igy a háromévesekkel nem lett volna neki szabad concurrálni. A hamburgi meeting. (Folyt, és vége.) Hamburgi Critérium. 5000 márka. Két éve­векпек. 950 méter (41 aláirás.) Capt. Joë р. к. Basla ap. Rustic a. Lady Beaconsfiehl 52 kil. Metcalf 1 Raimund ur sárga kancza Ehrendame 52 kil. G. Johnson 2 Gr. Bernstorff Gyldensteen p. m. Thermometer Gr. Henckel H. p. к. Renata 57 kil. (bez. 2 x/ 2 kii. külön) Busby 0 53 1 / 2 kil. F. Arnott 3 Hg. Esterházy Pál p. m. Wedding Peal 58 1/ 2 kilo (bez. 2 x/j kil. kül.) Butters 0 Capt. Roger sg. men Caglicstro 53 x/ 2 kilo Gough 0 Gr. Metternich M. p. m. Abendstern 53 '/ 2 kilo E. Fisk 0 Br. Biel sg. к. Blanka 52 kil. (vitt 52 x/ 2 kil.) Barlow 0 Wedding Peal mindjárt az indulásnál tért vesz­tett. Az egyenes vonalon a Henckel szinek sze­repeltek az élen, azonbin a távoszlopnál Basta, Ehrendame és Thermometer nyomultak föl s Wed­ding Peal is megkisérlé a küzdelmet, de siker nélkü 1. Basta három hoszszal elsőnek ért be Ehren­dame előtt, mely két és fél hoszszal előzte meg Thermometert. Érték: 7050 márka a nyertesnek, 800 a második s 200 márka a harmadiknak. Északnémet Derby. 20,000 márka, 3é. mének és kanczák számára. 2G00 méter. (90 aláirás.) Hg Hohenlohe-Oehringen sg. k. Künstlerin a. Flibustier a. Arcadia 54 1 /» kil. Madden 1 Gr. Henckel H. sg. m. Aaron 5G kil. Butters 2 Hg Hohenlohe-Oehringen p. m. Donnerkeil 5 6 kil. E. Fisk 3 Gr. Henckel H. sg. m. Picklock 56 kil. Bushy 4 Ugyanennek p. m. Tristan 56 kil. Peasnall 0 Br. Springer Gusztáv sg. k, Ilona 54'/ 2 kil. Entwistle 0 Hg Hohenlohe-Oehringen p. m. Blue Rock 56 kil. Hunter 0 Br. Oppenheim E. sg. m. Page 56 kil. Sopp 0 Petterson C. H. ur p. m. Kliim 56 k. Holland 0 Br. Reedtz-Thott sg. m. Alexander 56 kil. Gough 0 Sima indulás után jó iramban kalauzolt Ale­xander egész a tribünig, hol Tristan váltá föl, követve a másik két Henckel-ló által, utánuk Kläm, Alexander, Blue Rock, Ilona, Künstlerin csomóban, Page hátul. A horni oldalon Ilona és Künstlerin nyomultak föl a vezető Aaron és Picklockhoz, mig a távoszlopnál Künstlerin föl­szökkent a mezőny élére s könnyen nyert két hoszszal Aaron ellen, mely tiz hoszszal előzte meg a második helyen Donnerkeilt; Picklock két hosszal hátrább negyedik. Érték 28,400 márka a győztesnek, 2800 a másodiknak, 800 m. a harmadiknak. Handicap. 2000 m. Táv. 2000 meter (41 aláirás.) Gr. Tschirschky-Renard 4é. sg. m. Lateran ap. Grimston a Religieuse, 63 kil. Whiteley 1 Gr. Henckel H. 4é. sg. m. Phoebe 54 kilo Busby 2 Baltazzi Arietid ur 3é. р. k. Vöckla 51 kil. Metcalf 3 Hg. Hohenlohe-Oehringen 4é. p. m. Harmonium 50 kil. (vitt 51 kil.) Madden 0 Capt. Joii 4é. sg. m. Jules César 57 x/ 2 kil. F. Arnott 0 Hg Schönaich Carolath 4é. p. k. Fille de Roland 57 kil. Gough 0 Br. Oppenheim E. 5é. sg. k. Regimentstochter 57 1 2 kil. Sopp 0 Vezetett Harmonium egészen a nyeröoldalra befordulásig, hol Phoebe vette át a kalauzolást, azonban közvetlen a czél előtt Lateran felszök­kent a kancza elé s háromnegyed hoszszal ép a döntö pillanatban ragadta el a győzelmet. ÉrtékJ: 3570 márka az elsőnek, 350 m. a másodiknak. Harmadik nap, jul. 7. Gyldensteen-dij. 1000 márka. 1400 meter (44 aláirás.) Gr. Henckel H. 3é. sp. k. Little Digby a. Digby Grand a. Fern Leaf, 52 kil. Bushby 1 Gr. Solms-Baruth 4é. sg. m. Stolz 52 kil. Metcalf 2 Br. Reedtz-Thott 3é. sg. m. Alexander 49'/ 2 kil. Smith 3 Br. Oppenheim E. 3é. sp. m. Mollke 53 kil. (bez. 2 x/ 2 kil. külön) Sopp 4 Scavenius ur 3é. sg. k. Mowerina 56 kil. F. Arnott 0 Gr. Sohmettow M. 4é.'sg. m. Sabinus 65 1/ 2kil. E. Fisk 0 Gr. Tschirschky-Renard 4é. sg. m. Lateran 65 x/ 2 kil. (bez. 2 '/г kilogr. kül.) Whiteley 0 Hg Hatzfeldt F. 5é. p. m. Handicapper 61 kil. (bez. 2 x/ 2 kil. kül.) Sayers 0 Capt. Joe 4é. sg. m. Jules César 57 */ 2 kil, Gougk 0 Gr. Bernctorff-Gyldensteen 3é. sp. k. Mizpah 42 kil. (vitt 43 kil,) Hibberd 0 Többszöri sikertelen indulás után Stolz vette át a vezetést; utána Sabinus, Handicapper, Mo­werina, Little Digby, Moltke. A végső befordulás előtt a Heuckel-kancza gyorsítva iramát, háta mögött hagyta versenytársait már a távoszlopnál, honnan három és fél hoszszal játszva érkezett be elsőnek Stolz előtt, mely Alexanderrel a má Több napi pihenés után tovább folytattuk utunkat. Szép, csillagos ej volt s legkisebb szellő эет lengedezett. Utóbbi szerencsétlen esetem óta sokkal óvatosabbak lettünk s a földtől jókora magasságban utaztunk. Alattunk olykor egyes vi­lágosságot láttunk feltűnni meg elenyészni. E világosság az emberek — e legkérlelhetlenebb ellenségeink lakából áradt ki. Mintegy büszke önelégültséggel szeltem a leve­gőt, magasan, telhetetlen üldözőink fölött,' kik nyomorult férgek gyanánt mászkáltak a kötöme­gek közt, oda kötve amaz odúhoz, a hol létüket nyerték, mig én a szegény üldözött, kényem­kedvem szerint vonulhattam odább a légben. Oh, mily szép volt e légi ut a csöndes őszi éjen ; az elébb egyenkint szétszórva látszott vilá­gok egyes csoportokba tömörültek csakhamar, mig aztán végkép eltűntek szemeink elől, miként a szentjánosbogár fénye, rekkenő nyári éjeken ; végre messziről egész fénytenger merült föl előttünk. Azt hittem,hogy az valamely nagy erdőégés ; azonban társam megmagyarázta, hogy egy birodalom fő­városa, melyet emberi nyelven Bécsnek neveznek. Itt, — mondá társam, — évenkint ezer meg ezer testvérünk leli sírját a városlakók gyomrá­ban ! Önkénytelenül megborzadtunk, uiikor eszünkbe jutott, hogy egykor talán ugyanily sors ér min­ket is ! A mennyire csak lehetett, siettünk is e bor­zalmas helytől mihamarabb eltávolodni s csak viradat előtt kevéssel, szállottunk meg egy terje­delmes hegység aljában. Ideiglenes szállásunkat egyes borókabokrokkal tarkázott legelőn válasz­tottuk. Ugy látszott, itt tömegesen tanyáztak sza­lonkák, mint ezt némely hátrahagyott jelekből következtettük. Bezzeg volt is ott mindenféle rovar, giliszta sat., bőven, s jó lakomát csaphattunk belőlök. Csöndes, meleg, széltelen nap volt, valóságos »vén asszonyok nyara,« s épen siestát tartottunk, midőn társam a csőrével felém intett, mi figyel­meztetésül szolgált nekem, hogy tekintsek föl. Egy nagy kutya állott előttünk, meredten bámulva ránk ; rögtön aztán emberi hangot hallottam : »Vigyázz, Káró!« Meggyőződést akartam szerezni a hang tulaj­donosának mivolta felöl s fölágaskodtam, hogy azonnal megint lehúzódjam. Egy vadászt pillanték meg, lövésre készen tartott fegyverrel, ki egyenesen felém közeledett. Miután szegény anyám halála óta nagy ellenszenv­ve! viseltettem a sörétek iránt, elkezdtem futni teljes erőmből. Csakhamar aztán lövést hallottam és »Apport !« kiáltást. Én azonban folyvást futot­tam s csak egy kis tisztáson állapodtam meg. A mint visszatekintettem, láttam a kutyát szép las­san követni a nyomomat, s gazdáját is, lövésre készen, utána lépkedni. Jobban szemügyre véve, megpillantottam szegény társamat a vadász ta­risznynáján fityegni. Kétségbeesve futottam tovább s csak akkor röppentem föl, mikor gondoltam, hogy a vadásznak boszusan utánam bocsátott lövése már nem érhet utói. Csak most hallottam először a sőrétek gyanús sivitását. E nap óta többször voltam kénytelen a cser­késző vadásztól csel által menekülni. Mindig ugyanazt a cselfogást alkalmaztam, valahányszor egyegy vadászeb, — melynek orra, mintha csak a mi megrontásunkra lenne teremve, — hirtelen meglepett. Társam halála után mi sem tartóztatott többé azon vidéken. Ezúttal, -—- jóllehet egy fiatal szalonka föl­ajánlotta kiséretét, — eeyedül keltem útra; az én atyai jóbarátom helyett nem találtam kárpót­lást e szeleburdiban. Ez utamban láttam először a nemes agancsárt, midőn éjjel némi kis pihenőt tartandó, egy hegy­ség közepett terülő, holdvilágitotta rétre leszáll­tam. Az éj rendkívül hűvös volt, a talaj kemé­nyedni kezdett a fagytól s én jónak láttam ugyancsak sietni utam folytatásával. Hajnali szürkületkor halmos vidékre érkeztem, melyen erdőségek, legelők és szántóföldek válta­koztak. Itt nagyon jól éreztem magamat, úgyhogy elhatároztam magamban, mentül tovább mulatói ezen a tájon. Alighogy egy erdőcskébe bepillan­ték, egy szalonkával találkoztam, melyhez aztán társul is szegődtem. Napközben nyugodtan tölthettük az időt. Esti sétánkat egy égerfás legelő felé irányoztuk, hol némi mocsáros helyet vettünk észre s mivelhogy meglehetős száraz időjárás volt, hittük, mikép ott gazdag tápszerre találunk. Elkezdtünk turkálni s mikor ép egy szép kö­vér gilisztát akartam bekebelezni, egyszerre bor­zasztó dörej ijesztett meg. Egy pillantás elég volt, hogy a helyzet felöl tiszta áttekintést nyerhessünk, Néhány lépésnyire tőlünk, egy égerfa mögött, me­zítlábas, kék-kötényes, szürke-zubbonyos paraszt állt, ki ép akkor vette le arczától egycsövű pus­kájá*. Hogy gyorsan tovainaltUDk onnan, alig kell azt nektek említeni is. Ez idő óta, bármily éhes voltam is, mindig körültekintek óvatosan, mielőtt %

Next

/
Oldalképek
Tartalom