Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-07-24 / 30. szám
JULIUS 24. 1379. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 251 Külföldi gyepek. A dániai Derbyt, moly junius 20-án ment végbe, br. Reedtz-Thodt 3 éves sárga mène »Alexander« (ap. The Warrior a. Advance) nyerte a Petterson C. G. 3é. p. mène KlCCmm (a. Maréchal a. Rockferry) ellen. A győztes anyja, ép ugy, mint a »Sir Bevys«-é Kettledrum-leány Pompadourtól, Stoekwel után. »Advance«-t 1875-ben vemhesen szálliták Svédországba s ott hozta világra első csikaját az ez évi Derby győztest. Nagy bizalommal voltak e mén iránt, teljes reményben arra nézve, hogy az északnémet Derbyt is haza viszi; azonban csalódtak, a mennyiben nem csak helyet nem kapott e versenyben, de Klämin is (kopenbágai versenytársa) előbb érkezett be nála. * « * A moszkvai versenyek alkalmával, melyek a mult hó 8. 11. és 15-én tartattak meg, ugy a »Nagroda Towarzystrwá«-t (nemzetközi Derby) mintszintén a Derby-t, Midas (ap. Corsar a. Aneksya) nyerte, tehát galicziai ló. Mindakét versenyben AVicks lovagolta e mént. A »Sport« azt az észrevételt teszi rá, hogy Midas nem három éves hanem négy éves ló, — mint azt a hivatalos méneskönyv igazolja, — és igy a háromévesekkel nem lett volna neki szabad concurrálni. A hamburgi meeting. (Folyt, és vége.) Hamburgi Critérium. 5000 márka. Két éveвекпек. 950 méter (41 aláirás.) Capt. Joë р. к. Basla ap. Rustic a. Lady Beaconsfiehl 52 kil. Metcalf 1 Raimund ur sárga kancza Ehrendame 52 kil. G. Johnson 2 Gr. Bernstorff Gyldensteen p. m. Thermometer Gr. Henckel H. p. к. Renata 57 kil. (bez. 2 x/ 2 kii. külön) Busby 0 53 1 / 2 kil. F. Arnott 3 Hg. Esterházy Pál p. m. Wedding Peal 58 1/ 2 kilo (bez. 2 x/j kil. kül.) Butters 0 Capt. Roger sg. men Caglicstro 53 x/ 2 kilo Gough 0 Gr. Metternich M. p. m. Abendstern 53 '/ 2 kilo E. Fisk 0 Br. Biel sg. к. Blanka 52 kil. (vitt 52 x/ 2 kil.) Barlow 0 Wedding Peal mindjárt az indulásnál tért vesztett. Az egyenes vonalon a Henckel szinek szerepeltek az élen, azonbin a távoszlopnál Basta, Ehrendame és Thermometer nyomultak föl s Wedding Peal is megkisérlé a küzdelmet, de siker nélkü 1. Basta három hoszszal elsőnek ért be Ehrendame előtt, mely két és fél hoszszal előzte meg Thermometert. Érték: 7050 márka a nyertesnek, 800 a második s 200 márka a harmadiknak. Északnémet Derby. 20,000 márka, 3é. mének és kanczák számára. 2G00 méter. (90 aláirás.) Hg Hohenlohe-Oehringen sg. k. Künstlerin a. Flibustier a. Arcadia 54 1 /» kil. Madden 1 Gr. Henckel H. sg. m. Aaron 5G kil. Butters 2 Hg Hohenlohe-Oehringen p. m. Donnerkeil 5 6 kil. E. Fisk 3 Gr. Henckel H. sg. m. Picklock 56 kil. Bushy 4 Ugyanennek p. m. Tristan 56 kil. Peasnall 0 Br. Springer Gusztáv sg. k, Ilona 54'/ 2 kil. Entwistle 0 Hg Hohenlohe-Oehringen p. m. Blue Rock 56 kil. Hunter 0 Br. Oppenheim E. sg. m. Page 56 kil. Sopp 0 Petterson C. H. ur p. m. Kliim 56 k. Holland 0 Br. Reedtz-Thott sg. m. Alexander 56 kil. Gough 0 Sima indulás után jó iramban kalauzolt Alexander egész a tribünig, hol Tristan váltá föl, követve a másik két Henckel-ló által, utánuk Kläm, Alexander, Blue Rock, Ilona, Künstlerin csomóban, Page hátul. A horni oldalon Ilona és Künstlerin nyomultak föl a vezető Aaron és Picklockhoz, mig a távoszlopnál Künstlerin fölszökkent a mezőny élére s könnyen nyert két hoszszal Aaron ellen, mely tiz hoszszal előzte meg a második helyen Donnerkeilt; Picklock két hosszal hátrább negyedik. Érték 28,400 márka a győztesnek, 2800 a másodiknak, 800 m. a harmadiknak. Handicap. 2000 m. Táv. 2000 meter (41 aláirás.) Gr. Tschirschky-Renard 4é. sg. m. Lateran ap. Grimston a Religieuse, 63 kil. Whiteley 1 Gr. Henckel H. 4é. sg. m. Phoebe 54 kilo Busby 2 Baltazzi Arietid ur 3é. р. k. Vöckla 51 kil. Metcalf 3 Hg. Hohenlohe-Oehringen 4é. p. m. Harmonium 50 kil. (vitt 51 kil.) Madden 0 Capt. Joii 4é. sg. m. Jules César 57 x/ 2 kil. F. Arnott 0 Hg Schönaich Carolath 4é. p. k. Fille de Roland 57 kil. Gough 0 Br. Oppenheim E. 5é. sg. k. Regimentstochter 57 1 2 kil. Sopp 0 Vezetett Harmonium egészen a nyeröoldalra befordulásig, hol Phoebe vette át a kalauzolást, azonban közvetlen a czél előtt Lateran felszökkent a kancza elé s háromnegyed hoszszal ép a döntö pillanatban ragadta el a győzelmet. ÉrtékJ: 3570 márka az elsőnek, 350 m. a másodiknak. Harmadik nap, jul. 7. Gyldensteen-dij. 1000 márka. 1400 meter (44 aláirás.) Gr. Henckel H. 3é. sp. k. Little Digby a. Digby Grand a. Fern Leaf, 52 kil. Bushby 1 Gr. Solms-Baruth 4é. sg. m. Stolz 52 kil. Metcalf 2 Br. Reedtz-Thott 3é. sg. m. Alexander 49'/ 2 kil. Smith 3 Br. Oppenheim E. 3é. sp. m. Mollke 53 kil. (bez. 2 x/ 2 kil. külön) Sopp 4 Scavenius ur 3é. sg. k. Mowerina 56 kil. F. Arnott 0 Gr. Sohmettow M. 4é.'sg. m. Sabinus 65 1/ 2kil. E. Fisk 0 Gr. Tschirschky-Renard 4é. sg. m. Lateran 65 x/ 2 kil. (bez. 2 '/г kilogr. kül.) Whiteley 0 Hg Hatzfeldt F. 5é. p. m. Handicapper 61 kil. (bez. 2 x/ 2 kil. kül.) Sayers 0 Capt. Joe 4é. sg. m. Jules César 57 */ 2 kil, Gougk 0 Gr. Bernctorff-Gyldensteen 3é. sp. k. Mizpah 42 kil. (vitt 43 kil,) Hibberd 0 Többszöri sikertelen indulás után Stolz vette át a vezetést; utána Sabinus, Handicapper, Mowerina, Little Digby, Moltke. A végső befordulás előtt a Heuckel-kancza gyorsítva iramát, háta mögött hagyta versenytársait már a távoszlopnál, honnan három és fél hoszszal játszva érkezett be elsőnek Stolz előtt, mely Alexanderrel a má Több napi pihenés után tovább folytattuk utunkat. Szép, csillagos ej volt s legkisebb szellő эет lengedezett. Utóbbi szerencsétlen esetem óta sokkal óvatosabbak lettünk s a földtől jókora magasságban utaztunk. Alattunk olykor egyes világosságot láttunk feltűnni meg elenyészni. E világosság az emberek — e legkérlelhetlenebb ellenségeink lakából áradt ki. Mintegy büszke önelégültséggel szeltem a levegőt, magasan, telhetetlen üldözőink fölött,' kik nyomorult férgek gyanánt mászkáltak a kötömegek közt, oda kötve amaz odúhoz, a hol létüket nyerték, mig én a szegény üldözött, kényemkedvem szerint vonulhattam odább a légben. Oh, mily szép volt e légi ut a csöndes őszi éjen ; az elébb egyenkint szétszórva látszott világok egyes csoportokba tömörültek csakhamar, mig aztán végkép eltűntek szemeink elől, miként a szentjánosbogár fénye, rekkenő nyári éjeken ; végre messziről egész fénytenger merült föl előttünk. Azt hittem,hogy az valamely nagy erdőégés ; azonban társam megmagyarázta, hogy egy birodalom fővárosa, melyet emberi nyelven Bécsnek neveznek. Itt, — mondá társam, — évenkint ezer meg ezer testvérünk leli sírját a városlakók gyomrában ! Önkénytelenül megborzadtunk, uiikor eszünkbe jutott, hogy egykor talán ugyanily sors ér minket is ! A mennyire csak lehetett, siettünk is e borzalmas helytől mihamarabb eltávolodni s csak viradat előtt kevéssel, szállottunk meg egy terjedelmes hegység aljában. Ideiglenes szállásunkat egyes borókabokrokkal tarkázott legelőn választottuk. Ugy látszott, itt tömegesen tanyáztak szalonkák, mint ezt némely hátrahagyott jelekből következtettük. Bezzeg volt is ott mindenféle rovar, giliszta sat., bőven, s jó lakomát csaphattunk belőlök. Csöndes, meleg, széltelen nap volt, valóságos »vén asszonyok nyara,« s épen siestát tartottunk, midőn társam a csőrével felém intett, mi figyelmeztetésül szolgált nekem, hogy tekintsek föl. Egy nagy kutya állott előttünk, meredten bámulva ránk ; rögtön aztán emberi hangot hallottam : »Vigyázz, Káró!« Meggyőződést akartam szerezni a hang tulajdonosának mivolta felöl s fölágaskodtam, hogy azonnal megint lehúzódjam. Egy vadászt pillanték meg, lövésre készen tartott fegyverrel, ki egyenesen felém közeledett. Miután szegény anyám halála óta nagy ellenszenvve! viseltettem a sörétek iránt, elkezdtem futni teljes erőmből. Csakhamar aztán lövést hallottam és »Apport !« kiáltást. Én azonban folyvást futottam s csak egy kis tisztáson állapodtam meg. A mint visszatekintettem, láttam a kutyát szép lassan követni a nyomomat, s gazdáját is, lövésre készen, utána lépkedni. Jobban szemügyre véve, megpillantottam szegény társamat a vadász tarisznynáján fityegni. Kétségbeesve futottam tovább s csak akkor röppentem föl, mikor gondoltam, hogy a vadásznak boszusan utánam bocsátott lövése már nem érhet utói. Csak most hallottam először a sőrétek gyanús sivitását. E nap óta többször voltam kénytelen a cserkésző vadásztól csel által menekülni. Mindig ugyanazt a cselfogást alkalmaztam, valahányszor egyegy vadászeb, — melynek orra, mintha csak a mi megrontásunkra lenne teremve, — hirtelen meglepett. Társam halála után mi sem tartóztatott többé azon vidéken. Ezúttal, -—- jóllehet egy fiatal szalonka fölajánlotta kiséretét, — eeyedül keltem útra; az én atyai jóbarátom helyett nem találtam kárpótlást e szeleburdiban. Ez utamban láttam először a nemes agancsárt, midőn éjjel némi kis pihenőt tartandó, egy hegység közepett terülő, holdvilágitotta rétre leszálltam. Az éj rendkívül hűvös volt, a talaj keményedni kezdett a fagytól s én jónak láttam ugyancsak sietni utam folytatásával. Hajnali szürkületkor halmos vidékre érkeztem, melyen erdőségek, legelők és szántóföldek váltakoztak. Itt nagyon jól éreztem magamat, úgyhogy elhatároztam magamban, mentül tovább mulatói ezen a tájon. Alighogy egy erdőcskébe bepillanték, egy szalonkával találkoztam, melyhez aztán társul is szegődtem. Napközben nyugodtan tölthettük az időt. Esti sétánkat egy égerfás legelő felé irányoztuk, hol némi mocsáros helyet vettünk észre s mivelhogy meglehetős száraz időjárás volt, hittük, mikép ott gazdag tápszerre találunk. Elkezdtünk turkálni s mikor ép egy szép kövér gilisztát akartam bekebelezni, egyszerre borzasztó dörej ijesztett meg. Egy pillantás elég volt, hogy a helyzet felöl tiszta áttekintést nyerhessünk, Néhány lépésnyire tőlünk, egy égerfa mögött, mezítlábas, kék-kötényes, szürke-zubbonyos paraszt állt, ki ép akkor vette le arczától egycsövű puskájá*. Hogy gyorsan tovainaltUDk onnan, alig kell azt nektek említeni is. Ez idő óta, bármily éhes voltam is, mindig körültekintek óvatosan, mielőtt %