Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-07-24 / 30. szám
ELŐFIZETÉS Egész évre .... 12 rt Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeum épület intézendő Szerkesztőségi iroda : Pesten Ntn.z. Casino ]J. «no. Latvani-u Ide küh'er.dí к Uziialcl. Megjelenik a laji t u i и d e n с > ü 1 0 i t ü к ö ; VADASZ- ES VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A PESTI ES VIDÉKI LOVAB-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 30. SZ. Budapest, 1879. julius 24. XXIII. e'vfolyam. Őszinte nézetek a kolozsvári versenyekről. Kolozsvár, jun. 19. Kincses Kolozsvár volt a neve, most szegény Kolozsvár ! Ha az 1867-ik év egyrészt nemzeti létünk mintegy újjászületésének s politikai, nemzeti és materialis existentiánk ujabb lendületének kezdete : nekünk erdélyieknek és főkép központunknak Kolozsvárnak, minden irányban a decandence korszakát jelezi ez év ! De hisz ez természetes. Egy, századok óta önállóságnak örvendett ország, mely sajátságos társadalmi, vagyoni és politikai viszonyai mellett, ha nem is valami brillians existentiának, de mindenesetre az érdek-közösség és azonos viszonyok mellett, kellemes életnek örvendett — egyszerre az övétől merőben elütő viszonyokkal biró országba ha beleolvasztatik, ennek, szükségkép a belcolvadott rész érdekeire, hátrányos következményekkel kell birnia. Egy százados önállóságból kifejlett politicaisocialis existentiát láttunk egy tollvonással megsemmisülni és igy a reactiónak szükségkép be kellett következnie. Kolozsvár az ország első magyar városa, főkép a fusio óta rohamosan hanyatlik. — E város, mely még az ötvenes-hatvanas években az erdélyi gentry társadalmi központja volt, jelenleg az uzsorások székhelye. A családi házak lakatlanok, a Casino termei üresek, a földbirtokosi osztály falura húzódott vissza! — A Kendeffi-, Bethlen-, Wesselényi lovagias kezdeményezésével teremtett társadalmi életet, melyben a »bon ton« és magyar szellem dominált és a politikai pezsgő életet — társadalmi és politikai banquerotte váltotta föl. — A »thonus«-t jelenleg Kolozsvártt az »500°/ o«-re dolgozó »nagykereskedők«, Váradiféle nemesek és egy örmény journalista adják. — Ez utóbbi a »Magyar-Polgár« czimü lapot szerkeszti, mely lapban ázsiai phantasiával dühöngött nyolcz évig a »corrumpáll« Deák-párt és kormánya ellen. Deák Ferencz, gróf Andrássy Gyula, Szlávy József, Bittó István nevei e lapnak, nyolcz évig a corruptio fogalmával azonos nevek voltak. — Mindezt csupán azért érintem, hogy bizonyítsam, miszerint a fusionalis korszak a kegyelemdöfést adta meg Kolozsvárnak és társadalmi életének. — Ily körülmények között, a szeptember hóban tartandó lóversenyek, a társadalmi élet egy jelentéktelen convulsiójánál nem egyéb. Élénken emlékezünk még ama boldog időkre, midőn e szép sporting-ünnepélyre az ország minden részéből özönlött a nép ée bizton merjük állitani, hogy a continens kisebb városai között alig volt egy is, mely a lóversenyeket nagyobb lelkesedéssel karolta volna föl, mint épen Kolozsvár. — Valódi nemzeti ünnepély volt ez ! . . — Jelenleg ? elvétve történik olykor egy-egy érdekesebb verseny, s a közönségnek alig egy század része az, a mely még csak a közelmúltban is volt. — Ne ámítsuk magunkat! lássuk által, hogy Kolozsvár, ez idő szerint, ily körülmények között megszűnt a versenyek mezeje lenni. Várjunk jobb, hogy ugy mondjam, solidabb időket ; hogy pedig ily időnek jönni kell, ezt jó szellemem sugalja. Lássuk végre által, hogy jelenleg mind, az ügynek, mind az államnak jobb és hasznosabb szolgálatot teszünk az által, ha a kolozsvári versenyekről egy időre lemondunk. Tegyük által agonizáló versenyeinket az ország szivébe Budapestre ; uj életre fog az derülni ott. S lia majd idők multával a Kolozsvártt uralkodó szellem változik, és elhanyagolt versenyeink újra életképesek lesznek, hiszem és remélem, hogy sem a magas kormány, sem a lovar-egyleteknek nem leend kifogása a kolozsvári versenyek visszahelyezésére. Igyekezzünk egyelőre csendes falusi magányunkban, visszahódítani azt, a mely egykoron a külföld előtt is oly nagy renoménak örvendezett és a mely, fájdalom, egy idő óta oly rohamosan indul a decadence-nak, kitartó, erős és minden körülményekben biztosan használható erdélyi paripáinkat értem. Igyekezzünk, a nemzetgazdászat e fontos tényezőjének egy jó és solid basist alapitni, a melyre aztán bizton és tartósan építhetünk. Hol nincs meg az alap, ott minden egyéb puszta hiábavalóság. E fentebbi sorokban egy nem isolai', őszinte véleményt nyilvánítottam. Q. — (A fentebbi sorok t. írója lég érzett viszás helyzetnek ad kifejzést. Vidéki gyepjeinken csakugyan hiányzik az élet, a versenykedv, s az nem csak Magyarországon, hanem a Lajthántuli réezekben is igy van ; s mind hangosabban panaszkodnak a verseny-istállók tulajdonosai, hogy a szétszórt apró meetingek helyett, melyek csak haszonnélküli ide-oda utazási költséget okoznak : központosittatnának jobban a sik-versenyek, mint ezt Lajthán tul már foganatosítják is. Mindamellett sajnálnók, ha nemzetiségünk ez egyik fővárosában a versenyekről egészen le kellene mondani. Talán akadna mód azok oly átalakítására, hogy ismét népesebbek legyenek. Szerk.
