Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-01-16 / 3. szám
JANÜÁR 16. 187 9. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 19 Mercury : Pharao (Lawina) HuDgaria (Progress) Nyerem, tdij 1500 — 1310 — Összesen Grimston : Lumpaci Vagabundus (Lawina) Kasper (Pani Piperkowska) 2810 — 2795 Ük Összesen Victorious: VHopeful (Theobalds) Virgilius. V Táborit (Flimsey) T Szeszélyes (Andora) Tharak (Tini) Összesen 280 2 ll 2— 2235 — 3 687 »/ a 1 296 — 125 — 2108 »/ 2 1 Штщом têt©n^és2tê§3 Fenyegeti-e lótenyésztésünket a takony-kór veszélye vagy sem? E kérdés utóbbi időkben számos tenyésztőt foglalkoztatott ; s miután egyes esetekből merített aggodalmak ugy a tenyésztők körében mint legközelebb a szak- és napi lapok utján is mindig tovább terjedtek : szükségesnek láttuk a dolog állásáról lehetőleg alapos értesülést szerezni, melyet a következőkben közlünk olvasóinkkal. Tény hogy Boszniában a lovak között nem jelentéktelen mérvben uralkodik a veszedelmes ragály. Tény az is, hogy ennek daczára a demobilizálás folytán feleslegessé vált lovak közül már több szállítmányt küldtek Magyarországba, hol egy része el is adatott, más része azonban megbetegedvén, leszuratott. így nehánv hét előtt Pécsett egy Boszniából haza küldött lószállitmányból 48 darab részint mint taknyos, részint mint gyanús leszuratott. Legközelebb pedig egy boszniai szekerészeti osztály lóállományából érkezett 135 kisorolt ló Budapestre, hol részint egy a pacsirta-utczában levő magán istálóban, részint pedig néhány vendéglőben helyeztetett el mindaddig, mig árverésen eladandók lettek volna. Ezek között a takony kiütvén, első nap 49 ló, s ezek között 15 határozottan taknyos szúratott le ; f. hó 14-én pedig az összes többi állomány is megsemmisíttetett. Leplezetlenül közöltük ezen tényeket nem ijesztgetés czéljából, hanem épen azért, mert ily ügyben a leplezgetés és kendőzés a lehető legártalmasabb eljárás. Azt akarjuk hogy tenyésztőink tisztán lássák a bajt, mert igy óvakodhatnak a nélkül, hogy félelmük a tények által igazolt határokon tul terjedne. A takony szórványosan mindig és minden országban előfordul, háborúk után pedig rendesen nagyobb mérvben szokott fellépni. Épen a napokban olvastunk egy poroszországi hivatalos állategészségügyi kimutatást, mely szerint a kitűnően administrált és számos állami állatorvossal ellátott Poroszország területén, az 1877-ik év folyamában több száz ló szúratott le takony és takony-gyanu miatt ; s ennek daczára — vagy talán épen a gyors leszurás folytán, — még sem vált a baj járványossá. Nem mondották azt hogy Poroszországban takony epidemia uralkodik, hanem annak kijelentésére szorítkoztak, miszerint a takony azon évben számosabb esetben de szórványos jelleggel lépett fel. Ne csodáljuk tehát, bogy nálunk, hol az állategészség-rendőri szervezet, a megyék keretébe van beillesztve, hol igen kevés szakképzett jó állatorvos van alkalmazva, — hol a lótartási és legeltetési viszonyok igen mostohák : szintén állandó bajt képeznek a szórványos jellegű takonyesetek, melyek száma a kedvezőbb viszonyokkal apad, a kedvezőtlen tényezők szaporultával pedig növekedik. Baj hogy igy van ; jobb volna ha nem ösmernők e veszélyes kórt ; de utóvégre is csak óvatosságra, nem pedig ijedelemre serkent e tény mindaddig, mig a kór szórványos jelleggel bir s epidemicus alakban nem fenyeget. Vigyázni kell azonban folytonosan a szórványos esetekre is; mert leszurás és fertöztelenités nélkül igen könnyen fejlődhetnék egyes vidéken, sőt további elhanyagolás esetén országszerte is járványnyá a takonykór, — mitől jó csillagunk eddig megmentett ; ezentúl pedig saját erőukből öntudatos eljárással kell magunkat megóvnunk. Ezeket álláspontunk jellemzéseként oly czélból előre boesájtva, nehogy az ijedtségre vagy alármirozásra hajlandóknak látszassunk : most már egész nyugodtan és higgadtan, de teljes határozottsággal és erélylyel kijelentjük, miszerint jelen viszonyaink között igen komoly veszélyt látnánk abban, ha a katonai kormányzat tovább is behozná Magyarországba a Boszniában megfertőztetett lovakat s mi több azokat itthon eladni akarná. A pécsi és budapesti esetek elég támpontot nyújtanak nékünk arra, hogy országos lótenyésztésünk érdekében lehető legélesebben elitéljük a katonai körök azon eljárását, mely mellett ez esetek lehetőkké váltak ; s azért követelnünk kell kormányunktól oly iutézkedéseket, melyek ily esetek ismétlését lehetőleg kizárják. Tudomásunk szerint a pécsi eset után azonnal megvizsgáltatott egész Baranyamegye lóállománya, s szerencsére egészségesnek találtatott; szintúgy halljuk, hogy Budapest főváros hatósága is rögtön utasíttatott a szigorú vizsgálat és fertőtlenítés megejtéeére; de szükségesnek tartanok azon felül még, hogy egész Pestmegye lóállománya szigorúan átvizsgáltassék ; miután a boszniai lószállitmányok első sorban a megye területét veszélyeztetik. Szükségesnek tartanok továbbá azt is, hogy az egész országban nagyobb tevékenységre szoríttassanak a hatóságok a lóállomány egészségi állapotának állandó megvizsgálása tekintetében ; s hogy ott a hol netalán a járványos jelleg csak legkisebb mérvben is mutatkoznék, állami állatorvosok küldessenek ki a szükséges intézkedések rögtöni és kiméletleu foganatosítása végett. Figyelmeztetjük tenyésztőinket, hogy lóállományuk egészségi állapotát most fokozottabb figyelemmel kisérjék, a legkisebb gyanuoknál állatorj voshoz forduljanak. -4 lóteny ész-bizottmány ok elnökei pedig most csak ugy teljesíthetik hiven kötelességeiket ha megyéjük területén figyelemmel kisérik azt: valljon a megyei közigazgatási közegek lelkiismeretesen teljesitik-e állategészségügy-rendőri feladatukat ? s ha hibát vagy mulasztást tapasztalnak, jelentsék azt fel rögtön a földmivelés'ágyi minisztériumnak, mely szükség esetén bizonyára nem késend, ott hol veszedelem fenyeget saját közegeire bizni annak elfojtását. Ismételjük, hogy a rendelkezésünkre álló források szerint Magyarország területén jelenleg takony járvány nem létezik ; s ugy sem tenyésztőinknek, sem pedig a külföldnek ijedelemre okuk nincs ; de igenis van okunk a fokozott óvatosságra, hogy az egyes szórványos esetekből járvány ne keletkezbessék. Az álladalmi mének szétosztásának határnapjai. Több oldalról kérdés intéztetett hozzánk az iránt : mily módon, hol és mikor érvényesítheti tenyésztő közönségünk az állami mének kiválasztására irányzott kívánságait ? Ezen kérdésekre válaszolva, mindenekelőtt megjegyezzük, hogy azon egyes tenyésztők vagy tenyész-társulatok, kik akár a fedeztetési idényre, akár pedig egész évre a megszabott feltételek, és az egyes mének minősége szerint 500 frtig terjedő bér mellett saját használatukra mént bérelni kívánnak, az állami méntelepek bármelyikében szabadon választhatnak az összes létszámból ; de ezt csak bizonyos határnapig tehetik, melynek lejárta után a mének a községek fedeztetési állomásai részére lyel az amerikai hírlapok az ügetöverseny hőseinek leveretéseit rajzolják. Ok e tekintetben fölülmúlják az angolokat, kik nagy versenyek győzői iránti enthuziazmusakban, köztudomás szerint minden lehetőt elkövetnek, hogy pl. egyegy jelentékeny apamén halálát gyakran mint nemzeti szerencsétlenséget tüntessék föl. Az amerikai ügető-verseny pályák átalában egyengetett, horizontális fekvésű homokterek, minden kő nélkül, a lehetőleg kör-alakban. A long-islandi pálya 3220 meter, a philadelphiai pedig 1610 meter hosszú. Az indításkor, ép ugy nyereg alatt, mint hámban, a lovak a távoszlophoz állíttatnak s az adott jelre elkezdenek ügetni, úgyhogy az induló pontnál már teljes ügetésben vannak s csak ha e pontnál fej fej mellett egymás mellett ügetnek, bocsátja őket tova a starter, »lehet« szavával; ellenkezőleg az indítás hibás s a pályázóknak újra vissza kell térniök a távoszlophoz s újra kezdeniök. A verseny tartama, természetesen, csak a starter »lehet« szavától számíttatik. Ettől eltérőleg, Oroszországban állásból történik az indulás, s ez a különbség az oroszok és amerikaiak közt az idő megállapítására nézve. Sokkal nehezebb az ügető lovaglása versenyen, mint a kocsi előtt ügetőé. E föladat nagy ügyességet, a mellett nyugalmat s kellő vérmérsékletet igényel a lovartól, ugy az ülésben mint a kézben, — három oly követelmény, mely vajmi ritkán található egyszerre egy emberben. Az ügetök rendesen nagyon rátámaszkodnak a zabiára, minélfogva rendkívül erős karu ember képes biztosan a legnagyobb gyorsaságot kifejteni, a nélkül hogy a ló galoppba fölvágjon. A kantározás rendesen egyszerű »Pelham«-böl vngy álladzóból áll, olykor szilárd egyenes zablával. Ha a ló galoppba akar fölvágni, akkor a Pelham alkalmazása vagy a közönséges » Kandare «-é többnyire elkerülhetetlen, hogy az ügetőt, szükség esetében idejekorán, •— a nélkül hogy a részrehajlatlanok beleszóljanak, — lovasa visszatarthassa. Valódi művészet a lovastól, nyugodt ülés mellett, annyira emelkednie s a nyeregbe visszaereszkednie, a mennyire ez a ló lehető könnyebbségére szükséges ; mert ezt szabályos lépteiben soha sem szabad zavarni. E mellett a ló a lehető gyorsaságra késztendő, de óvatosan, hogy csak egy hajszálnyival se követeljünk tőle többet, mint kell, mert minden galoppba való fólvágásnál sok tér vész kárba. A suly nagy befolyással van a gyorsaságra. A teherkiegyenlités nélkül való versenynél azonban az erősebb és jobb lovas, ki a lovat biztosabban tudja ügetésben tartani, legyen ez bár valamivel nagyobb testsulylyal megáldva, jelentékeny előnynyel bir bármily könnyű ellenfelével szemben, ha ez a lovat több izben galoppban fölvágni engedi. A kitörés által okozott időveszteség épen nem áll aránybau a nehéz testsúly miatt való csekélyebb gyorsasággal. Minden versenykocsizásnál a fogatokhoz egyegy részrehaj latlan egyén : ügyelő és biró szükséges. A részrehajlatlan egyén órájának, ki az indítást vezényli, egyformán kell járni a biróéval. Az inditó megtekinti óráját az induláskor, mig a biró a beérkezéskor nézi meg az időt, mikor a győztes a czélpontnál elhalad. Az időmeghatározásnál még mindig fenforog némi nehézség, habár e czélra már oly órákkal rendelkezhetni, melyek által az időt nemcsak másodperczekben de még a másodpercz tizedrészében is meg lehet állapítani. Ha a galoppba átvágó versenyző nem hallgat rögtön az intéző szavára, akkor lova distanceolva van és semmi igénye nem lehet többé a versenydijra. Az ügetőversenyre, mint önként érthető, előkészülés, idomitás szükséges, melynek tartama a kitűzött verseny távolságától föltételeztetik. Ha a táv rövid, akkor huzamosabb idomitás által mit sem nyerünk. Ez esetben két-háromheti idomítás *
