Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-05-29 / 22. szám
190 MÁJUS 29. 1879. alkalmasnak találni, j Nincs szándékom hosszas recriminatiokba bocsátkozni, de annyit mégis ki kell mondanom, hogy a kiállított 1200 darabon felül álló ló- és csikó-állományból a legakadékosabb vásárló is vehetett volna legalább 400-at, ha egyedül a kiállított anyag minősége, nem pedig egyébb tekintetek lettek volna mérvadók. Mielőtt ezek méltatására térnék, szükségesnek tartom a kiállított anyag jó minőségének megitélhetésére felemlíteni, hogy Komárommegye a ló nemesítést már a 40-es években megkezdette, még pedig jó anyaggal, mert köztudomásúlag Bábolna megyénkbeu fekszik, s egyes nagyobb uraink már akkor rendelkeztek kitűnő apalovakkal; a 48 utánni években pedig Kisbér is a megye használatára állt. De még azt is hozzá tehetem, hogy a nemrég mult időben is, mikor a községeknek áldozatot kellett hozni, hogy a ló nemesítést folytathassák , Komárommegye az egész országban ba nem is az első helyen, de okvetlenül az elsők között állott az állami mének elhelyezésében. Minden olvasóm azt fogja tehát kérdezni, hogy mégis csak tiz csikó, s egyetlen remonte sem vásároltatott meg f Aminek az oka nagyon egyszerű ! Holbein Ferencz ezredes ur a bevásárló nagy felelősségét említette; mert ha azon katonai komissio, mely tőle a lovakat átveszi, a megvett lovak, úgyszintén csikók közül többeket vissza utasit, a visszautasított lovakoni veszteség a bevásárló ezredest éri. Érjen ezen kifogás annyit, amennyit érhet, az mindenesetie áll, hogy valóságos merénylet egy megye összes lótenyésztőit ugy megkárositni, mert a kiállításon megjelent közönség okvetlenül többet költött, mint azon néhány forint, mely a 10 csikó tulajdonosának kifizettetett. Ha ezen páratlan eljárás okait kutatjuk, lehetetlen azon következtetésre nem jutnunk, hogy miután az eddigi lóbevásárlási rendszer ellen, mely a tenyésztőknek s magának az államnak is kárára van — amaz olcsóbban ad, emez drágábban vesz — s egyedül a közvetítők hasznára szolgál, a közvélemény mind hangosabban kezdett felszólalni, s a tenyésztőktöli közvetlen bevásárlást addig sürgette, mignem végre az elrendeltetett ; akkor azok, kik az eddigi rendszert nagyon kedvelik s — ők tudják miért — minden áron fenntartani is akarják, ugy gondolták a tenyésztőktöli bevásárlást meghiúsítani, ha tulszigoru igények által a tenyésztők kedvét elveszik a költséges és bizonytalan kiállitásoni megjelenéstől s ez által az egész ügyet alapjában megdöntik. Azonban akár ez, akár más is ezen eljárás valódi oka, a végeredmény jelen esetben mindenesetre az : hogy a magas földmivelésiigyi minisztérium nagyon compromitálva vau az által, hogy egy remonte sem vásároltatott be, holott a magas minisztérium leirata alapján rendeltem én Uj-Szőnybe a remontákat is, és ezen tényre én Holbein ezredes urat többször figyelmeztettem. Törvény által kell biztosítani hogy a hadsereg lóállománya részére a bevásárlás a tenyésztőktől történjék-, s ezen törvényt, a magyar képviselőház és az osztrák rcichsratb meghozhatja s kötelessége is lenne meghozni, mert különben tovább is csak a közvetítők fognak hizlaltatni. Szt.-Mihály, 1879. május 20-án, u. p. Nagy Igmánd. Thaly Zsigmond 1848/9-ki honvéd-mérnök ezredes s Komárommegye lótenyésztési bizottságának elnöke. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Az első cserkészet. Abban a megátalkodott rosz időben, mely az őzbak-cserkészet [első havára nehezült, azt hiszszük, hogy a vadászat nemes foglalkozása is háttérbe szoríttatott, s csak most, mikor a fagyo s szentek veszedelmein túlestünk, veszszük hirét hogy az őzbak-cserkészet javában folyik s hogy ezzel a vadászsport egy más idénye már kezdetét vette. { Az első e nembeli tudósitás melyet vettünk, a gr. Wenckheim Rudolf erdőségeiben e hó 13 és 14-ikén megejtett cserkészetekről szól s oly eredményt mutat föl, mely valóban méltó a megemlítésre. A két Károlyi gróf volt jelen : Gyula és Victor, kik a két napi cserkészeten összesen 8 drb özbakot teritettek le. Gyula gróf maga ejtett 7 drbot, melynek mindegyike mesterlövés vala ; — 150, sőt 200 lépésnyi távolságra is lőtt, egyszer sem hibázott s mindenkor a vállap mögé a »centrum«-ba talált. Tudósító, a kinek szívességéből e közleményt tehetjük azt jegyzi még fel, hogy az urad. fövadász egészen el volt ragadtatva a lövés művésze tének eme remekein, s nem kivánna úgymond egyebet — mint sok vadat s hasonló lövészeket téli vadászataikra. * • # Gömör-megyéböl irja t. tudósítónk, hogy ott a nagyobb hegyekben még sok a hó ; — a Kiályhegy egészen fehér lepellel vau befedve, de azért itt-ott a szalonkák pompásan húznak. * * * Hg. Coburg Ágoston, e hó közepén hagyta el pusztopollói hires siket-fajd rcvierjét, hol rövid idö alatt 3 drbot sikerült elejtenie. A herczegnek gyönyörű vadászkastélya s hegyi parkja van ott s fajd-revierje oly gazdag, hogy egy reggel 5 — 6 dürgö kakashoz is vezetik, — de rosz szeme van, kettős szemüveggel lő s igy sokat hibáz. * * * Gr. Andrássy Manó erdőmestere Strobel, minap a henczlovai hegyekben egy középfajdot (Tetrao medius) látott, de nem lőtte meg, hanem meghagyta Géza gróf számára ki még mindig Boszniában bűnhődik. Stahremberg Camilló hg 600-dik siketfajd kakasa. Styriából, Waxenberghöl irják május 8-ról a bécsi Jagdz.-nak, hogy az nap reggel 4 órakor lőtte az ismert nagyvadász hg Stahremberg 600-ik kakasát. (16-dik az idei dürgés idényben.) Bismark hg és vadtenyésztésünk. Az uj vámszabály Bismarktól, a vadászatra is lényeges befolyással lesz, irják Németországból. Eddig a vadhúsnak szabad bevitele volt Németországba ; de az uj árszabálytervezet szerint »szárnyas jószág és vad, után nem élő állapotban« 12 márk beviteli vámot kell fizetni 100 kilogrammért. Mint láthatni ez jelentékeny adó, mert például egy közép sulyu (8 fontos) nyúlnál 48 fillért (circa 30 kr. o. ért.), s egy 35 fontos őzbaknil 2 markot és 10 fillért tenne. — Ha e vámot a német országgyűlés elfogadja, ugy tetemes védvámot emel vele vadtenyésztésünk javára — mondja az IIlustr. Jagtlz , — mert akkor Csehország nem fog bennünket eláraszthatui a nyulakkal. Hisz ismeretes dolog, folytatja tovább e lap, hogy fagyos időben Csehországból egész vasúti kocsikkal hozták át azokat; s nálunk а legalkalmasb időben sokszor azért nem lehetett megtartani a vadászatokat, — mert azolcsó cseh nyul miatt a magunkét el kellett volna fecsérelni. — Élő vadat ezután is szabad lesz bevinni, s a haltól ezután is csak 3 mark fizettetik 100 kilogrammonként. — (E vámszabálynak a magyar vadtenyésztésre is lessz hatása, — mert ha a csehországi nyul ki nem mehet — a bécsi piaezot árasztja el, a magyar rovására, amenyiben annak árait lenyomja, annál inkább mert Magyaroszág fővárosa ép oly magas vámfalat búzott a vad-behozatal ellen, mint minőt most Németország készül ellenünk emelni. Ez utóbbinak még van értelme, mert a belső vadtenyésztésnek haszuál vele, de miután Budapest főváros falni közt tudtunkra nyultenyésztés nem űzetik, — e védvárnnak nincs más értelme, mint hogy a birodalom nagy gyomrú Metropolja olcsón tömhesse magát vadhússal a mi rovásunkra. Kíváncsiak vagyunk, mikor fogja ezt a fővárosi tanács és képviselő testület belátni. Adatok a mult évi vadászatok ' eredményeihez. Mintegy kiegészítésül azon löjegyzékekhez, melyeket a mult évi vadászatok ismertetésével lapunkban ezideig közöltünk : idejegyezzük a hg. Coburg Fülöp magyarországi uradalmaiból, gr. Széchényi Béla sopronmegyei vadászterületeiről s a késmárki vadásztársaság revierjéböl érkezett tudósításokat — melyek ha kissé megkéstek is, érdekes, változatos tartalmuknál fogva egy kis szórakozást nyújthatnak a saison morte alatt. * * * Lőjegyzék, az Ágoston szász Coburg Góthai kir. hg. ő fensége magyarországi uradalmaiban 1878-ban elejtett vadakról. Hasznos vadak. Szőrmés-vadak : Rotvad ^ Sertevad AC Vadász- 43 'S ю er CD W CC S _ s terület ? л e £ 3 з S M 'S 3 s tu Ë 3 >, » ce и чз со ее о ® а О Polonka 5 1) 5 20 30 Sumjacz 17 — — — 32 49 Murány — 5 3 1 — 12 21 Vizesrét 2 5 3 — 15 25 Káposztafalu — — — 3 — 2 5 Szitnya 10 1 2 12 64 89 Baloghvár 6 2) 5 — 9 8 15 5 211 259 Csábrágh 5 24 29 Cserépvár l 3) 17 1 57 7 6 Edelény 2 2 66 70 Fülek — 1 41 42 Vacs U 4) 634 645 Összeg : 12 5 11 75 21 21 17~117 8Тз 40 Tolasvad : Л Vadász- 2, » I j S ^ = á J? ë g J -g s terület л "S. & « 3 2 S> 'E? 1 •ssgsgis £ г о Polonka 36 2 — 38 Sumjacz 6 2 21 — 29 Murány 6 — 5 — — — 11 Vizesrét 3 8 11 Káposztafalu — — 4 — — — — — 4 Szitnya — — 14 10 29 18 71 Baloghvár 8 3 37 — 40 57 145 Csábrágh 10 4— 14 Cserépvár — — — 2 — — — — 2 Edelény 14 — — 14 Fülek 33— 33 Vacs 41 5— 46 Összeg: 12 2 91 37 37 51 113 75 303 Ragadozók. Szőrmés-vad : Vadászterület Polonka Sumjácz Murány Vizesrét Szitnya Baloghvár Csábrágh Cserépvár Edelény Fülek Vacs Összeg : О Ol > as -а л d - в S s g -à £ :o S « о a te E > л ce t-, I 2 •s 3 -s > л 10 — 9 1 11 — 1 U 4 2 l 4— 16 4 4 2 2 10 3 1 1 24 2 1 — 44 4 2 6 8 4 - 38 3 7 5 4 2 — 4 — 1 — 25 11 51 — О 33 36 17 27 79 62 13 4 4 6 88 1 1 2 195 18 16 25 17 9 84 1 369 x) Két agancsár 10-es, kettő 8-as, egy 6-os. 2) Egy 16-os, kettő 10-es, egy 8 as, kettő 6-os. 3) Az agancsár 10-es volt. 4) A dámvad bikák közt 5 zépszerii és 4 db nyársas volt. igen erős, 2 kö -