Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-05-29 / 22. szám

190 MÁJUS 29. 1879. alkalmasnak találni, j Nincs szándékom hosszas recriminatiokba bocsátkozni, de annyit mégis ki kell mondanom, hogy a kiállított 1200 darabon felül álló ló- és csikó-állományból a legakadéko­sabb vásárló is vehetett volna legalább 400-at, ha egyedül a kiállított anyag minősége, nem pedig egyébb tekintetek lettek volna mérvadók. Mielőtt ezek méltatására térnék, szükségesnek tartom a kiállított anyag jó minőségének megitél­hetésére felemlíteni, hogy Komárommegye a ló nemesítést már a 40-es években megkezdette, még pedig jó anyaggal, mert köztudomásúlag Bá­bolna megyénkbeu fekszik, s egyes nagyobb uraink már akkor rendelkeztek kitűnő apalovakkal; a 48 utánni években pedig Kisbér is a megye használatára állt. De még azt is hozzá tehetem, hogy a nemrég mult időben is, mikor a közsé­geknek áldozatot kellett hozni, hogy a ló neme­sítést folytathassák , Komárommegye az egész országban ba nem is az első helyen, de okvet­lenül az elsők között állott az állami mének elhelyezésében. Minden olvasóm azt fogja tehát kérdezni, hogy mégis csak tiz csikó, s egyetlen remonte sem vá­sároltatott meg f Aminek az oka nagyon egyszerű ! Holbein Ferencz ezredes ur a bevásárló nagy felelősségét említette; mert ha azon katonai ko­missio, mely tőle a lovakat átveszi, a megvett lovak, úgyszintén csikók közül többeket vissza utasit, a visszautasított lovakoni veszteség a bevá­sárló ezredest éri. Érjen ezen kifogás annyit, amennyit érhet, az mindenesetie áll, hogy valóságos merénylet egy megye összes lótenyésztőit ugy megkárositni, mert a kiállításon megjelent közönség okvetlenül többet költött, mint azon néhány forint, mely a 10 csikó tulajdonosának kifizettetett. Ha ezen páratlan eljárás okait kutatjuk, lehe­tetlen azon következtetésre nem jutnunk, hogy miután az eddigi lóbevásárlási rendszer ellen, mely a tenyésztőknek s magának az államnak is kárára van — amaz olcsóbban ad, emez drágáb­ban vesz — s egyedül a közvetítők hasznára szolgál, a közvélemény mind hangosabban kezdett felszólalni, s a tenyésztőktöli közvetlen bevásár­lást addig sürgette, mignem végre az elrendelte­tett ; akkor azok, kik az eddigi rendszert nagyon kedvelik s — ők tudják miért — minden áron fenntartani is akarják, ugy gondolták a tenyész­tőktöli bevásárlást meghiúsítani, ha tulszigoru igények által a tenyésztők kedvét elveszik a költséges és bizonytalan kiállitásoni megjelenéstől s ez által az egész ügyet alapjában megdöntik. Azonban akár ez, akár más is ezen eljárás va­lódi oka, a végeredmény jelen esetben mindenesetre az : hogy a magas földmivelésiigyi minisztérium na­gyon compromitálva vau az által, hogy egy re­monte sem vásároltatott be, holott a magas mi­nisztérium leirata alapján rendeltem én Uj-Szőnybe a remontákat is, és ezen tényre én Holbein ez­redes urat többször figyelmeztettem. Törvény által kell biztosítani hogy a hadsereg lóállománya részére a bevásárlás a tenyésztőktől tör­ténjék-, s ezen törvényt, a magyar képviselőház és az osztrák rcichsratb meghozhatja s kötelessége is lenne meghozni, mert különben tovább is csak a közvetítők fognak hizlaltatni. Szt.-Mihály, 1879. május 20-án, u. p. Nagy Igmánd. Thaly Zsigmond 1848/9-ki honvéd-mérnök ezredes s Komárommegye lótenyésztési bizottságának elnöke. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Az első cserkészet. Abban a megátalkodott rosz időben, mely az őzbak-cserkészet [első havára nehezült, azt hisz­szük, hogy a vadászat nemes foglalkozása is hát­térbe szoríttatott, s csak most, mikor a fagyo s szentek veszedelmein túlestünk, veszszük hirét hogy az őzbak-cserkészet javában folyik s hogy ezzel a vadászsport egy más idénye már kezdetét vette. { Az első e nembeli tudósitás melyet vettünk, a gr. Wenckheim Rudolf erdőségeiben e hó 13 és 14-ikén megejtett cserkészetekről szól s oly ered­ményt mutat föl, mely valóban méltó a megem­lítésre. A két Károlyi gróf volt jelen : Gyula és Victor, kik a két napi cserkészeten összesen 8 drb özbakot teritettek le. Gyula gróf maga ejtett 7 drbot, melynek mindegyike mesterlövés vala ; — 150, sőt 200 lépésnyi távolságra is lőtt, egyszer sem hibázott s mindenkor a vállap mögé a »centrum«-ba talált. Tudósító, a kinek szívességéből e közleményt tehetjük azt jegyzi még fel, hogy az urad. föva­dász egészen el volt ragadtatva a lövés művésze tének eme remekein, s nem kivánna úgymond egyebet — mint sok vadat s hasonló lövészeket téli vadászataikra. * • # Gömör-megyéböl irja t. tudósítónk, hogy ott a nagyobb hegyekben még sok a hó ; — a Ki­ályhegy egészen fehér lepellel vau befedve, de azért itt-ott a szalonkák pompásan húznak. * * * Hg. Coburg Ágoston, e hó közepén hagyta el pusztopollói hires siket-fajd rcvierjét, hol rövid idö alatt 3 drbot sikerült elejtenie. A herczegnek gyönyörű vadászkastélya s hegyi parkja van ott s fajd-revierje oly gazdag, hogy egy reggel 5 — 6 dürgö kakashoz is vezetik, — de rosz szeme van, kettős szemüveggel lő s igy sokat hibáz. * * * Gr. Andrássy Manó erdőmestere Strobel, minap a henczlovai hegyekben egy középfajdot (Tetrao medius) látott, de nem lőtte meg, hanem meg­hagyta Géza gróf számára ki még mindig Bosz­niában bűnhődik. Stahremberg Camilló hg 600-dik siketfajd kakasa. Styriából, Waxenberghöl irják május 8-ról a bécsi Jagdz.-nak, hogy az nap reggel 4 órakor lőtte az ismert nagyvadász hg Stahremberg 600-ik kaka­sát. (16-dik az idei dürgés idényben.) Bismark hg és vadtenyésztésünk. Az uj vám­szabály Bismarktól, a vadászatra is lényeges be­folyással lesz, irják Németországból. Eddig a vad­húsnak szabad bevitele volt Németországba ; de az uj árszabálytervezet szerint »szárnyas jószág és vad, után nem élő állapotban« 12 márk bevi­teli vámot kell fizetni 100 kilogrammért. Mint láthatni ez jelentékeny adó, mert például egy kö­zép sulyu (8 fontos) nyúlnál 48 fillért (circa 30 kr. o. ért.), s egy 35 fontos őzbaknil 2 markot és 10 fillért tenne. — Ha e vámot a német or­szággyűlés elfogadja, ugy tetemes védvámot emel vele vadtenyésztésünk javára — mondja az II­lustr. Jagtlz , — mert akkor Csehország nem fog bennünket eláraszthatui a nyulakkal. Hisz isme­retes dolog, folytatja tovább e lap, hogy fagyos időben Csehországból egész vasúti kocsikkal hoz­ták át azokat; s nálunk а legalkalmasb időben sokszor azért nem lehetett megtartani a vadászatokat, — mert azolcsó cseh nyul miatt a magunkét el kellett volna fecsérelni. — Élő vadat ezután is szabad lesz bevinni, s a haltól ezután is csak 3 mark fizet­tetik 100 kilogrammonként. — (E vámszabály­nak a magyar vadtenyésztésre is lessz hatása, — mert ha a csehországi nyul ki nem mehet — a bécsi piaezot árasztja el, a magyar rovására, amenyiben annak árait lenyomja, annál inkább mert Magyaroszág fővárosa ép oly magas vámfalat búzott a vad-behozatal ellen, mint minőt most Né­metország készül ellenünk emelni. Ez utóbbinak még van értelme, mert a belső vadtenyésztésnek haszuál vele, de miután Budapest főváros falni közt tudtunkra nyultenyésztés nem űzetik, — e védvárnnak nincs más értelme, mint hogy a biro­dalom nagy gyomrú Metropolja olcsón tömhesse magát vadhússal a mi rovásunkra. Kíváncsiak va­gyunk, mikor fogja ezt a fővárosi tanács és kép­viselő testület belátni. Adatok a mult évi vadászatok ' eredményeihez. Mintegy kiegészítésül azon löjegyzékekhez, me­lyeket a mult évi vadászatok ismertetésével la­punkban ezideig közöltünk : idejegyezzük a hg. Coburg Fülöp magyarországi uradalmaiból, gr. Széchényi Béla sopronmegyei vadászterületeiről s a késmárki vadásztársaság revierjéböl érkezett tudó­sításokat — melyek ha kissé megkéstek is, érde­kes, változatos tartalmuknál fogva egy kis szóra­kozást nyújthatnak a saison morte alatt. * * * Lőjegyzék, az Ágoston szász Coburg Góthai kir. hg. ő fensége magyarországi uradalmaiban 1878-ban elejtett vadakról. Hasznos vadak. Szőrmés-vadak : Rotvad ^ Sertevad AC Vadász- 43 'S ю er CD W CC S _ s terület ? л e £ 3 з S M 'S 3 s tu Ë 3 >, » ce и чз со ее о ® а О Polonka 5 1) 5 20 30 Sumjacz 17 — — — 32 49 Murány — 5 3 1 — 12 21 Vizesrét 2 5 3 — 15 25 Káposztafalu — — — 3 — 2 5 Szitnya 10 1 2 12 64 89 Baloghvár 6 2) 5 — 9 8 15 5 211 259 Csábrágh 5 24 29 Cserépvár l 3) 17 1 57 7 6 Edelény 2 2 66 70 Fülek — 1 41 42 Vacs U 4) 634 645 Összeg : 12 5 11 75 21 21 17~117 8Тз 40 Tolas­vad : Л Vadász- 2, » I j S ^ = á J? ë g J -g s terület л "S. & « 3 2 S> 'E? 1 •ssgsgis £ г о Polonka 36 2 — 38 Sumjacz 6 2 21 — 29 Murány 6 — 5 — — — 11 Vizesrét 3 8 11 Káposztafalu — — 4 — — — — — 4 Szitnya — — 14 10 29 18 71 Baloghvár 8 3 37 — 40 57 145 Csábrágh 10 4— 14 Cserépvár — — — 2 — — — — 2 Edelény 14 — — 14 Fülek 33— 33 Vacs 41 5— 46 Összeg: 12 2 91 37 37 51 113 75 303 Ragadozók. Szőrmés-vad : Vadász­terület Polonka Sumjácz Murány Vizesrét Szitnya Baloghvár Csábrágh Cserépvár Edelény Fülek Vacs Összeg : О Ol > as -а л d - в S s g -à £ :o S « о a te E > л ce t-, I 2 •s 3 -s > л 10 — 9 1 11 — 1 U 4 2 l 4— 16 4 4 2 2 10 3 1 1 24 2 1 — 44 4 2 6 8 4 - 38 3 7 5 4 2 — 4 — 1 — 25 11 51 — О 33 36 17 27 79 62 13 4 4 6 88 1 1 2 195 18 16 25 17 9 84 1 369 x) Két agancsár 10-es, kettő 8-as, egy 6-os. 2) Egy 16-os, kettő 10-es, egy 8 as, kettő 6-os. 3) Az agancsár 10-es volt. 4) A dámvad bikák közt 5 zépszerii és 4 db nyársas volt. igen erős, 2 kö -

Next

/
Oldalképek
Tartalom