Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-04-10 / 15. szám

ÁPRILIS 10. 1879. véletlenül rendőrség nincs, ott mindenkor szabad a vásár. Legbiztosabb hely a tilalmi idő alatt bármi vadat árulhatni, a várostláz előtti tér, — a vásárfelügyelŐ9ég ablakai előtt, és a vámház piacza. A vámpiacz még arról is nevezetes, hogy a csempészett vadak fő lerakodási helye. E dicséretes állapotok onnan erednek, hogy minálunk minden hatóság a maga szük körében mozog, vigyázván, hogy a pipája ki ne aludjék ; és igy megesik, hogy a pénzügyi hatóság a vámnál komolyan adóztatja meg a tiltott vadat, mire azt száz lépést beljebb a rendőrség elkobozza, a szerencsétlen ártatlant keményen megbüntetve, de a felvett adót vissza nem adva. Yagy a csempész szerencsésen és vámmentesen hoz be egy szekér vadat, és azt a városi felügyelőség ablaka előtt nagy nyugalommal eladja, ájtatosan megbámultatva rendőr és piaczfelügyelö által, kiknek semmi közük ahhoz, hogy honnan és mikép hozták ide szekér számra a lopott jószágot. * * * Körültekintésünk befejezéseül legyen szabad, a vadaspiacz azon mellékáruiról nebáuy sort idetenni, melyek elég hibásan, vadtenyésztő és vademésztő által egyaránt mint értéktelen tárgyak, rosz kezelés által vagy egészen elrontatnak, vagy értékükben megcsonkíttatnak. Ezen mellékáruk, a vadak bundái, bőrei, és agancsai. A konyha-vad közül a mezei nyul és házi nyul számtalan bundái nem kis összeget repraesentálnak. Budapesten a lefolyt télszakon egyetlenegy vállalkozó 80,000 nyulbundát szárított és adott el, nagyobb részben Németországba, kisebb részben magyar kalaposoknak. A magyar nyulbuntla persze nem oly értékes mint az orosz és lengyel tapsifüles kabátja, ez utóbbi szőrme a magyarénál égalji befolyások folytán sokkal tömörebb lévén ; értékét a magyar nyulbundáDak az is csökkenti, hogy nyulaink a vadászat után nem részesülnek ama gondos kezelésben, mint kellene, A bunda értékesítése röviden a következő : a mennyire lehet felhasitlanul lesz a testről olykép lenyúzva, mint a ki ztyü a kézről ; aztán, szőrével befelé deszkácskára lesz felhúzva e's lassan, meleg levegő által szárítva. Száritás után 50 —100 drb egy csomagba köttetik és árultatik száztizivel (?) suly és minőség szerint 15 — 35 forintjával. Az igy szárított nyulbunda aztán kétfelé kiválasztatikí A nagy, hibátlan, tiszta szöriiek, festőszücsök által metamorfózis utján átváltoztatnak nyest, görény, menyét és számos más értékesebb szőrme-árukba. E tekintetben a német és franczia gyárosok valóságos virtuozitást fejtenek ki és valószínű, hogy legritkább és legdrágább nemesbundák egy része szerény nyulakon vette eredetét. Ily magasabb czéloknak meg nem felelő nyulbundák megnyiratnak, és pedig kétszer. A szőr hegyes része külön, és a tömör alsó része szintén külön. A lenyírott szőr, higany és vitrioleum segélyével borzassá tétetik, és aztán kalapok és más nemez-áruk készítésére dolgoztatik fel. A szőrtelen bőr végre enyvgyártásra használtatik. A magyar rőtvad bőre, kivált a szarvasé igen keresett. Az utóbbi bőre legnagyobb értekét nyárután, az őzbőr junius havában éri el. Majdnem hasznavehetetlen a rötvadböre január és február havában, mikor nagyon vékony és a hátrészen szita módon lukacsos lévén. A szarvasbőr feldolgozása most hazánkban sehol sem történik ; — évek előtt csak Tata városában foglalkozott velők egy gyár ; az őz bőrök a fővárosban és Hatvanban dolgoztatnak ki. A szarvasbőr értéke évszakonként változik és párja 3 egész 10 forintig árultatik nyersen. Az őz bőr értéke nyáron 70, télen 50 kr darabonként. A vadsertés bőre, nyereg vagy bőrönd borítéknak használtatik és értéke a különböző dimensiok folytán 1 és 10 frt között ingadoz. Agancsok, erösebb példányokban mindinkább ritkulnak. A piaczra csak akkor kerül nagyobb számban, ha valahol egy szerencsétlen gyűjtő vagy annak örökösei tul adnak rajtuk. Külömben bebarangolja egy egész raj zsidó szünet nélkül az országot, kutatva minden erdővidék falvait és kihordva mindent mit valaha szarvts vagy özbak fejdiszül viselt. Az agancs értékét annak ágszáma, súlya és szabályos vagy abnormis alakja szabja meg. Az értékes darabok faldisznek használtatnak, az elejtett darabok feldolgoztatnak kés-nyelekre, gombokra, a részelt hulladék pedig vegytani czélokra használtatik. A konyba-vad madarainak tollazata divatczikk, és a divat áramlata alatt vagy értéktelen, vagy pedig nagyon is értékes. Fényűzési czikkekre végre használják még a szarvasvad többszínű gyöngyalaku fogait és az őzagancsok tő-rózsáit. Az élelmi czikkek hamisítása oly nagy tért foglal el, hogy arra minden lépten, nyomon bukkanunk ; és miután az is csalás, lia valaki álnév alatt egészen mást kap mint a mit vár, vagy megrendelt, idetesszük, hogy konyháinkban ezen csalás igen gyakorias. A legszokottabb csalások a konyha-vadnál a következők : közönséges poulárdból készittenek fáczányt, vad- vagy szelid galambból foglyot, bibiez madárból erdei szalonkát, birka hátból özhátat és marha vesepecsenyéből szarvas filleét. A házi disznó, mint vadsertés mindennapi dolog. stb. Merem. Az iharns-bevényi szalonkavadászatok. Az idei kora tavasz folytán már február közepén mutatkoztak egyes szalonkák, ugy hogy 20-ika után már meglehetős számmal voltak találhatók mindtnfelé ; az elsők ezen időtájban lövettek, de a rendes hajtóvadászatok csak márczius 3-án kezdődtek és egy-két nap kihagyásával április 2-án végződtek. Összesen lövetett az ibams-berényi, sz.-miklósi, n.-sarlói és kiskomáromi vágásokban 410 szalonka, naponta 8—40-ig a legjobb napok voltak. Kis komáromi pagonyokban 40 drbot, szent-miklósiban 33 drbot, n.-sarlóiban 26 drbot, azután két nap Berényben 23-at lőttünk ; rendesen 14 —19 esett. Egyike a legszebb idényeknek volt, melyre ezen vidéken emlékszem és mint ballom Somogy többi vadászterületein szinte ily jó eredményt képesek felmatatni. A vadászatokon résztvettek gr. Bolza József, Inkey Zsigmond, gr. Nádasdy Ferencz, gr. Kinsky Jenő, Vancsó Gyula ur és saját magam rendesen ; továbbá egyszer gr. Széchényi Pál és gr. Festetics Pál is. Az idő két hó-esést, egy-egy esős napot kivéve folyton kedvező volt. Inkey István. • л;. * ' * Mig az ország déli vidékén már jóformán bele untak a hosszuesörüekbe, — azalatt alábbi sorok szerint az északi megyékben csak most kezd e ritka madár mutatkozni. T. Szerk. ur ! — A szalonkák márczius 30-án érkeztek ide. Igen csekély számban mutatkoznak, mert a Liptó, Zólyom és Thuróczi alpeseket még igen sok hó fedi. Ez most hirtelen olvadásnak indult. A siketfajd dürgés a Magurában márczius 29-én kezdődött. A vyirfajdok is nyugtalankodnak már. A siketfajd állomány apadást mutat ; — nyirfajdok azonban szépen szaporodtak. Azon esetbeD, ba a hóolvadás folytonos lesz, a uagykakasra april 10-én, a kisebbikre pedig 20-án kezdjük meg a vadászatokat. Vadászüdvvel ! Alsó Árva april 1. D. G. 4. Countess Tiffi, (azelőtt Igen) fekete szuka, kölyk. 187 6-ban, anyja Miss Mary (Br. Stechowszuka) apja Tuek. 5. Kont, vörös-fehér kan, kölyk. 1878-ban, anyja Margit (Gencsy Béla tulajdona, Balkány), apja Mágnás. 6. Hadsi Loja, fekete kan, kölyk. 1878-ban, anyja Koket (Ráthonyi Endre tulajdona), apja Badar vagy Washington. Mind a hat kutya agár, s az 1, 2, 3 és 4. szám alattiak a porosz vadászeb-törzskönyvben mint telivér angol-agarak vezettettek be. Kalocsa, (Marmaros m.) márczius 21. 1879. Br. Schoeler F. Lapunkra april 1 tői fogva mindig előfizethetni: három-negyed évre 9 frt, félévre 6 frtjával. — Az előfizetések minélelőbbi beküldését kérjük. A kiadó-hivatal. B.-Pest, barátok-tere, Athenaeum. Vegyesek, Magyar vadászeb-törzskönyv. (2. szám.) Alábbi agaraimat ezennel bejelentem a magyar vadászeb-törzskönyvbe, melyek mint már másutt bejegyzettek s mint nyilvános versenyekben szerepeltek а bejegyzésre kellő jogosultsággal birnak. 1. Washington, hamvas szürke kan, kölyk. 1874-ben; anyja Prudent Girl (Mr. Wilson tulajdona Angliában), apja Blue-beard. 2. Regenbogen, fekete kan, kölyk. 1873-ban, anyja Regenwolke (Nathusius-Meyendorf tulajdona), apja Kocket. 3. Mais-oui, hamvas szürke kan, kölyk. 187 7ben, anyja Beauty (Br. Stechow tulajdona), apja Czar. .1 Bogardus-féle készülék, melyről lapunk mult számaiban elég részletesen szóllottuuk, a napokban csakugyan megérkezett Angolországból. Lapunk szerkesztője azonnal egy próbát rögtönzött vele, meghiván több lövész-barátját s a gép ez alkalommal csakugyan jónak, használhatónak s a lőgyakorlatra kitüuően alkalmasnak mutatta magát. Gépezete egyszerű, működése biztos s oly erős, hogy a különben igen csekély sulyu üveggömböt mintegy 25 lábnyi magasság és 40 lábnyi távolságig képes vetni. A golyó sebes röpte s az irányváltoztathatás azon sajátságai e gépezetnek, melyek a találást nehezítik. Általában elfogadhatjuk azt, mit Angliában felőle tartanak : hogy a ki a feldobott golyók 2/

3-dát eltalálja az kitűnő lövőnek bizonyította be magát, s hogy a galamblövészet ehhez képest csak játék. E—y. A lovas-ünnepélyek sora mult vasárnap kezdődött meg a monarchiában a sopronyi versenyekkel. Lapunk sajtó alá meneteléig nem kapván részletes tudósítást, csak röviden szolgálhatunk a következőkkel; 1. Ügetö-verseny nyereg alatt, 1600 meter : Első Windischgrätz Józs. táb., id. sz. Guck ; 2-dik. Hansa Fr. alezr. id. f. к. Midnight, 3-dik gr. Huyn föh. 6é, р. k. Blitz. — 2. Sportmanndij : Urlovarok, 2200 meter; telivérek és nyertesek kizárvák. Első hg Braganza főhad. id. h. Ducke fv., 2-dik Müller főh. id. Tannering. — 3. Asszonys.-dija. Akad. vers. 400 frt, 3000 meter : Első Söllinger kapit. 5é. Masquerade, 2-dik br. Wesselényi В. 5é. Finum Rózsi egyezség szerint, 6 futott, köztük Jaques in the Green, Palikao stb. — 4. Katona-tisztek akad. vers; 3200 meter stb. Első gr. Bombelles Kár. 5é. Nicolet; 2-dik br. Hauer liadn. id. sg. k. Furkós. ap. Count Zdenko a. Flora ; 7 futott. A Magyar Athl. Club tavaszi viadalára készül, s a porond ismét látogatott. A napokban megfordult Pesten a Club elnöke gr. Esterházy Miksa ö méltósága is, és végig nézte a gyakorlatokat. A viadal napja april 27-re van kitűzve az Orczy kertben, és reggel 8 órakor kezdődik a következő programmal: 1. Sikverseny, távolság 100 yard, nyertesek kizárásával stb. — 2. Magas ugrás, З

1^ lábon kezdődik, mindenkinek 3 ugrása lesz. — 3. Gátverseny, távolság 400 meter 12 gáttal, 3 láb magasságban stb. Ez vetélykedés a bajnoki czimért, melyet Koller Károly véd, kihivók а nevezők stb. — 4. Sikverseny 2 ang. mfd vetélykedés a bajnoki czimért, védik Kiss Aladár (ki már kétszer győzött, s ez döntő futása lesz) és Molnár Ign. stb. — Dijak ezüst és arany-érmek.