Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-03-20 / 12. szám

V

AUASZ- ES V ERSENY-I.AP. MÁBCZIDS 20. 187 9. £

z

ek — főbb vonásokban — nézeteim, lovaink jobb értékesítésére ; hozzácsatolom még ama meggyőződésemet, bogy ha »ily piaczokat« teremthetünk, a lótenyésztés nemcsak virágzásnak indul, h:.nem közvagyonosodásui к egyik jelentékenyebb emeltyűje lehet. Legyen megengedve ínég nyilvánítanom, miszerint lehet, hogy egynémely kiviteli módozatot nem találtam el ugy mint — talán legjobban lehetne, — - de ez esetben javítsák ki a hiányokat azok, kik erre hivatvák, csak a czél — mey azt hiszem, elég fontos — minél bizto.-abban crettessék el.*) R.-S/.ombat, 1879. évi martius hóban. Farkas Ábrahám, a gömör-megyei lótenyésztési bizottság elnöke. *) Az igen tisztelt bizottmányi elnök ur fentebbi becses közleményében két oly közhasznú eszmét 11lálunk összefoglalva, melyek fontossága e lapok hasábjain külön-külön már többször kellő méltatásban részesült. Ideje azonban már >gyszer, hogy »az ige testté váljék«, s azért minden ujabb sürgetést, minden kiviteli javaslatot a tenyésztők köréből örömmel fogadunk. 3>A lóvásároknál: s egyáltalán a lovak jobb értékesítésének rendezése a lótenyésztési társulat által« az az egyik eszme, melynek gyakorlati kivitele iránt tesz F. ur javaslatokat. Ugy tudjuk, hogy nagyban és egészben a kijelölt uton halad a nevezett társaság, de czélszerünek látnók, lia derék igazgatója részletesen válaszolna a gömörmegyei felszólalásra, hogy ez uton teljes tájékozást nyerjenek — lóteuyész-bizottmányaink a társulat közhasznú tevékenységéről és terveiről. A közleményben újra megpendített második eszme : a hadsereg lószükségleténék egyenes beszerzése a tenyésztőktől — a közvetítői: kizárásával.« Ez oly jelszó, -melyeket utóbbi időkben e lapok hasábjain többször hangoztattak, s melyet többé elejtenünk nem szabad mindaddig, mig megvalósulását el nem érjük. A gyakorlati alkalmazás iránt F. ur által előadott részletes javaslatok némelyikét módositandónak — megbővitendönek tartjuk, s azért gondoskodtunk arról, hogy már legközelebbi számunkban eme kérdés minden oldala megvilágittassék ; mert ba valahol, ugy itt szükséges a »világítás«. »Le a fátyollal — lássunk tisztán !« Szerk. A tako и y-vizsgálatok Pestmegyében eddig azt az örvendetes tényt constatálták, hogy a boszniai expeditió utóhatásaként fenyegetett veszély esodásau elvonult fejünk felett a nélkül, hogy lóállományunkat jelentékenyebb mérvben károsította \olua. Olvasóink emlékeznek arra, hogy január hóban 145, Boszniából Budapestre hozott katonai ló, takony miatt kiirtatott, s hogy a kór terjedésének meggátlása végett első sorban Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye összes lóállományának szigoiu átvizsgálása rendeltetett el. Eme vizsgálatra 8 állami állatorvos küldetett ki a földinivelésügyi minisztérium által, kik eddig már a meg) e legnagyobb részében elvégezték a pontos vizsgalatot, melynek felette megnyugtató eredményeként közölhetjük, miszerint eddig öszszesen csak 9 takony-eset constatáltotott az egész megye területén. Biztosan kimondhatjuk tehát most már, hogy Pestmegye területe takony tekintetében »vészmentes.'« Miután pedig e nagyterjedelmü központi megye volt első sorban veszélyeztetve, bátran azt következtethetjük, miszerint az ország többi részeiben is leh< tnek ugyan egyes sporadikus kóresetek, de járványtól tartanunk most már nem kell. Nagy megnyugtatásul szolgálhat ez, ugy belföldi tenyésztőinknek, mint külföldi vevőinknek. A »lótenyésztés emelésére alakult társaság« márczius 9-én tartotta első rendes közgyűlését, melyen br. Podmaniczky Géza alelnök, gr. Andrásy Aladár, Tisza László, gr. Dessewfly Aurél, Xagy György, Harkányi Frigyes, Harkányi Károly, Lévay Henrik, Kovásznny Zsigmond, ifj. Fáy Béla, Pulay Kornél igazg., Ivarpeles, Zakó és számrs részvényes volt jelen. — Az igazgatósági jelentés, mely részletesen előszámlálja másfél évi tevékenységét -— nem sokban különbözött azon vázlattól, melyet inár jó előre közöltünk e lapok hasábjain. Az előterjesztett mérleg számla 4299 frt 7 9 kr. ve.-zteségct mutat ki, s igy osztalék nincs, erre azonban aligha is számolt valaki, ki ez ügjre több vagy kevesebb összeget szánt. . . A debrcczeni vásártérbe — mint látjuk 18174 frt fektettetett, miért a társulat 30 évre birja a jogot. A társulat alakulásakor befizetett 50000 forintból készpénzben és követelésekben van még: takarékpénztárban 13676 frt ; Budapest fővárosánál óvadék gyanánt 5246 frt, különféle követelésekben 6922 frt. — A társaság a hazai lóvásárok élénkítésére a lefolyt másfél év alatt jelentékenyen hatott. — A jelenlegi igazgató tanács azonban még több uj-vásárhely berendezését tartaná szükségesnek, s e ezéira egy uj emissiót tervezne 100,000 frtig. E nézet azonban egyelőre nem talált elég pártolásra; lehet hogy egy legközelebbi közgyűlés azonban engedélyezi azt ! — Meg kell még említenünk, hogy gr. Dessewffy Aurél — visszalépett az igazgató tanácsból, mint sajnálattal hall mindenki. Az igazgató tanács 5-röl 9-re tagra emelte-vén, megválasztattak gr. Károlyi Tibor, ifj. gr. Ráday Gedeou, ifj. Fáy Béla, ifj. Luczenbaiher Pál, Zákó Sándor, Karpeles Vilmos. — Itt hallottuk, hogy a társaság májusi kiállítására már sok tenyésztő jelentett be lovakat, és pedig br. Wenckheim B. ö exc. három hátas lovat ; gr. Wenckheim Frigyes egy négyest (három sírga és egy pej gidran-csikót) ; gr. Dessewffy Aurél, gr. Károlyi Gyula, gr. Migazzy Vilmos, Karpeles, Bisitz urak s a vidékről is többen, összesen 59 lovat. — Az ügető versenyre is 4 — 5 pár lovat gyakorolnak ; Klobusitzky Béla ur lovainak sok esélyt Ígérnek, a kik látták nagyon sebesnek találták. — A nyeremény-tárgyak is készülnek. — Az első nyereményhez (négyes fogat) egy nagy szép félfedelü Phaetont Korompay készit ; a ketteshez egy sylfidet Kälber testvérek, s egy coupét Purst ; mindez már munkában van, s a nevezett kocsigyárosoknál megiekinthető. — A kiállításhoz az omnibusz-istállók, mint magunk is láttuk, már tisztittatnak ; a régi vakolat leveretett, a föld kiásatott, s újra töltetik és vakoltatik, az ábrák-és széna-rácsok ujak helyeztetnek, két istálló már a mult héten kész volt; 4 box is jön bele. A többi istélló is kész lesz az ünnepekr a — A sorsjátékhoz a jegyek már készen is kaphatók a fővárosban több helyen: Kertész, Glatz, Dulcz boltjaiban. A székesfehérvári orsz. kiállítás ló-osztályáról is ily kedvező hirckct mondhatunk. Halljuk, hogy már sok jeles tenyésztő jelentett be lovakat. Ezenkívül a lóversenyeket rendező bizottság is maholnap közzé teszi programját. — Kár, hogy e lókiállitás ideje közelebb nem esik a pestihez ; mert hihető volna, hogy akkor a pesti nagy lóversenyeket és lókiállitást meglátogató vidékiek és külföldiek egyúttal oda is kirándulnának. Budapesti józsefnapi lóvásár. (Márcz. 16-án és 17-cn.) Meglehetős időjárás mellett, -vasárnap délelőtt 4000 darab, hétfőn 500 darab lovat állítottak ki a vásárra, — tebát összesen 4500 darabot. Mennyiség tekintetében nem lehetett panaszra ok; minőségié nézve azonban rendkivüli fogyatkozást kell jelzenünk, mely a vásárra hajtott lovak nesbe adta, hogy tenyésszen utánna. Leathern a paripájával 25' 6" szélességet ugratott ár, s Forester lord 3 1 ]/

2

'-at szökkent át a lovával. — Az 1829. október havi Sporting magazin egy fogadásról emlékezik, a inely szerint egy 130 fonttal terhelt ló Essexben a Mary-Dyke-csatornán ugrott át oly helyen, a hol az 25 angol láb (24') széles volt. Esterházy Antal gróf 1874-ben a párdubitzi vadászatok alkalmával, egy 4 mértföldnyi run után, még egy 20 láb széles csatornát ugratott át amaz irlandi szürkék egyikével (Polly), melyek vadás-istállójának gyöngyeit képcziék. Nagyszerű ugrás volt az is, melyet ifj. Esteiterházy Miklós gróf tett » The Nip« lován. Gróf Ncsselrode westfáliai birtokán ugyanis a hertheui kastély mellett néhány sportsman gyűlt össze vendégül, s a hölgyek szórakoztatására a déli órákban akadályversenyt rögtönöztek. Öt ló futott, u. m. Jessamin a (hg Salm), Shylock (gr. Metternich), The Nip (gr. Esterházy Miklós), Hirschkuh (Papén hadnagy) és Sweetbriar (gr. Meerweldt). Az indulás a kastély mellől történt s The Nip vezetett. Mindjárt az első sövénynél, mely széles élő-lyceumból állt, Papon hadnagy az iszalagba egészen beleveszett, úgyhogy fölhagyott a további versenynyel. Sweetbriart sem tudta lovasa áteröszakolni s a makacs utoljára is öt súrolta le egy gyümölcsfánál. Igy már csak hárman maradtak versenyben, s The Nip jó messze előrehaladva vezetett, mig Jessamina a hátrább Shylock kissé elmaradtak ; a következő mély szántóföldeken és káposztáskerteken azonban jóformán beérték gr. Esterházyt s miután a futás \ége felé közeledett s egy réten átment, előreláthatólag kemény küzdelemre lehetett számítani. Azonban most The Nip et sarkantyúba vette a gróf s pár vizes árkon könnyen átrepülvén vele, a kastély alatt folyó patak felé tartott s hogy az utat röviditse — mert már nyakán voltak versenytársai — hirtelen kanyarodott s egy kis öbölhöz ért, melynek minden habozás nélkül neki hajtott, inig ellenfelei inkább kerülőt tettek. A következés az volt, hogy az átugratásnál a ló felbukott. A kastély tornáczárói látták a roppant ugrást s azt is, hogy a túlsó partra érve mint tántorog s bukik el a kancza, maga elé temetvén lovasát, ki itt vállpereezét tőré ki, — szerencsére minden komolyabb következmény nélkül; a vaster«.észetü lovag, miután az orvos helyreigazította a karját s pár órát pihent, d. u. 5 órakor az ebédnél máiszemélyes megjelenésével nyugtatá meg a hölgyeket. Az ugrás, melyet a gróf tett a The Nip hátáu, egy nyomtól a másikig mérve 31 láb széles volt, s nem csoda hogy a roppant ugrás súlya alatt a kancza összerogyott. Az 1861-iki májusi verseny alkalmával a gróf Bi 'emer »Lancaster« mène 3

x/

2 angol mérföldet 7 perez és 5 mp. alatt futott meg. — Az ascoti gyepen 1864-ben West-Australian 2 mértföldet s 4 fourlongot (4026 meter) 4 perez 27 másodperezben végzett. — Gróf Zichy Alfréd »Claudius «-a másfél angol mérföldet 2 perez 53 mp. alatt futott meg. — Kisbér, az ismert Derby-nycrtcs, a pályát 2 perez és 44 mp. alatt futá meg, tehát 1 fourlongot 12

2/

3 mp. alatt; a párisi nagy dijért futva egy mértföld és 7 fourlongot 3 p. 22 másodpercz alatt végzett, — egy fourlongot tehát 13 V

2 mp. — E lónak féltestvére »

Schwindler« 187 5heu a berlini Uniót nyerve, 2800 metert 3 p. 16 mp. alatt futotta meg, melynél egy fourlongra 13 mp. esik. Az itt fölhozott adatok eléggé tanúskodnak az angol vér kitünö gyorsasága és ugrási képessége felöl ; a bosszú utakon, kitartásra nézve azonban az arab lovaké az elsőség, raeh nek bizonyságául szintén idézünk néhány példát. Egy jó pusztai ló 5—6 napon át egymásután naponkint 18 mértföldet képes meghaladni. A sivatag lovainak kitartására és sebe.-ségére vonatkozó állítása Abd-el Kader-nak, ki Daumas tábornokhoz intézett levelében azt állitja, hogy egy telivér arab 3—4 hónapon át naponkint 20 mértföldet futhat meg, csak afféle beduin-mesének tartható. Annyi bizonyos, bogy a seliffek és fliták öt-hat órán át folyvást nyargalnak ; söt a guallák azt állítják, hogy egy jeles Nedsidi-kancza 60 — 65 mértföldet képes egy nap alatt megfutni. Ez azonban hihetetlen; 44 geográfiái mértföldet azonban, hogy egy ló hátrahagc ott, az hitelesen be van bizouyitva. (Folytatása következik.) Igazitás. Lapunk mult számában a »Jó lovasok és lovak munkaképessége« cziinii adatok közt, egy tetemesb sajtóhibát találtunk ; ama távolság ugyanis, melyet B. G. önkéntes huszár Tabajdtól Cziukotáig 3 óra alatt lovagolt — nem I 6, hanem közel 9 mfd.