Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-10-02 / 40. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENy-LAP. 303 lezni kell. Persze, hogy a véreb feladata sokkal csekélyebb, mivel a friss vérnek erős szimatja van, de rosszabb orra nem lehet, mivel a vad gyakran épen nem vérzik, vagy olykor csak másnap nyomoztatik. Igen középszerű vizslák néha igen kitűnő apportirozók hajtóvadászaton, mivel ily alkalmakkor gyakran friss vér után mehetnek. Sokkal rosszabbul megy persze a fogolyvadászaton, hol uruk bámulatára a szárnyalt foglyot semmikép nem birják föllelni. Ennek oka azonban közel fekszik, mivel a szárnyalásnál gyakran semmi vér nem foly, és egy gyorsan futó madár után átalában kevés szimat marad. A tisztán tenyésztett faj végtelen előnye az : hogy természetből jól keres, vigyázó, vagy legalább mindkettőt könnyen megszokja s ennek folytán a nyulat nem hajtja, (hasenrein). Nemes faj vizslának jó vezetés mellett már az első mezőnyben tökéletesen szilárdnak kell lennie. Minél nemesebb a vizsla: annál nagyobb vadászszenvedélye; lia az ember ezt, vagy mi egyre megy, vérmérsékletét helyesen vezetni nem tudja, persze csak értéktelen ebe lesz. Ellentmondásnak tűnhetik fel, mégis ugy van, a német vizsla mai hiányosságának oka sokoldalúságában rejlik. Őseink, kik sólymászattal vagy hálóval vadásztak, csöndes, de biztos ebet igényeltek ; midőn később a nyul apportirozását tehát némileg a nyomozást kívánták, a vizslát a vérebbel keresztezték. Az azon időben szigorún képzett vadász, szorgalom és fáradsággal dicséretes eredményt ért el az idomitásban. Később azonban a keresztezésnek se vége se hossza nem volt, s az eredmény elkorcsosult vizslafaj lett, oly ebek, melyek se vizslák se vérebek, hanem melyekben mindkettőnek tulajdonságai oly szerencsétlenül vegyülnek, hogy egyik czélra sem valók, és hogy ugy a hogy használhatók legyenek, a dressurának kell csodát művelnie. Azéit, ha jó vizslát (németet) akaiunk : tenyészszük ugy szólván visszafelé, 2 — 3 évig mint olyant idomítsuk — és lia épen elkeriilhctlen, ha egészen szilárd, bocsássuk vérnyomra. A két faj keresési módja is különböző. — Az egyiknek, hogy ép vadat találjon, felszéllel, a másiknak, bogy a sebhedtet föllelje, a földön kell keresnie. Csak esodaállat igazodhatnék el ebben magától — bár a nemes eb idővel eltanulhatja. — Igy idomított vizslák folytatólagos tiszta tenyésztésével talán eljuthatunk odáig, hogy tenyészhetünk olyanokat, melyeket most jó használati ebnek neveznek, s melyek talán ifjú korukban is állnak s nyomra mennek különös tanitás nélkül. — En ugyanebben is Tamás vagyok, s azok pártján állok, kik a vizslát és vérebet külön hamisittatlan vérből tenyésztették s mindepyiktől a maga munkáját kivánták meg. »Huncl

л Agarászat, ко paszat, A pesti kopó-fallcák (róka, szarvas és egy beagle-falka) mult vasárnap érkeztek meg K.Megyerre. A gyakorló-vadászatok (Cubhuntiugs) október l-jén kezdődtek meg, s hetenként 3-szor tartatnak, melyen a falkanagyon kivül (gr. Esterházy Miklós) egyelőre még gr. Batthyány El., ittebei ifj. Kiss Miklós, Szentiványi M. stb. lovagolnak. A vadászok nagy része még távol van. A bvucki táborban Fuchs kapitány vezényel mint halljuk egy kis falkát, mely vonszalékra vadászik (Sckleppjngd), s melyet a bécsi katonai lovar-intézet tisztikara szokott követni. A kis-kaUali határban br. Podmaniczky Gézának is van egy kis beagle-falkája, melylyel egy pár szomszéd kíséretében igen jóizü lovaglásokat tesz. A bács-bodroghmegyei agarász-egylet folyó 1878. évi november hó 10-én elegyversenyt tart; dij egy diszes ezüst kulacs 180 frt értékben, mint tiszteletdij, adatik Vojnits Jakab egyleti elnök ur által. Gyülhely Szabadkán a Viucze-fogadóban. Nevezés ugyanott november hó 9-én éjji 12 óráig Kovátsits Károly, egyl. jegyzőnél, versenytér Tompa puszta. Tét 5 frt, f. v. f. Futhat mindenkinek minden nemű és korú agara. Kovátsits Károly, egy. jegyző. » A csanádmegyei agarász-egylet ez idei kölyök és öreg agár-versenyeit november hó 9-ik és következő napjain tartandja. A kölyökagár versenyen futhat minden egyleti tag jóhiszemű tulajdonát képező 22 hónál nem idősb agara. — Az öreg agárversenyen pedig bárki agara futhat, j Összejövetel Makón november hó 8-án este a nagyvendéglőben. Nevezni lehet alólirottnál és pedig : a kölyök agár versenyre november hó 8-ig éjfélig, az öregagár versenyre pedig november hó 10-ig éjfélig. Makó, szept. 27. 1878. Eckhardt Oszkár, egyl. titkár. vegyesefe. A Lajthán tul, miután a piberi ménest feloszlatták, most a tartományi lótenyésztési bizottmányokat is eltörülte a földm. minisztérium. E bizottmányok voltak eddig közvetítők az államménes-igazgatóságok és lótenyésztők közt a lótenyésztés érdekébeu. Mi lép helyökbe ? még nem tudni. Talán a vidéki gazdasági egyletek. — Egyelőre a földmiv. minister a helytartóságok véleményét kérte ki az orsz. lótenyésztés vezényletének jövőbeli irányzata felöl. * * * Az őszi iigetőversenyek Bécsben szeptember hó 2 9-én tartattak az ügetőversenytársulat uj pályáján, melyet az udvarmesteri hivatal adott át a társulatnak, a következő eredménynyel: az egyfogatuak versenyében a 400 forintos első dijat Winkler Adolf (Linzből) 7é. krajnai származású sga heréitje; a második 200 forintos dijat Rohnacher Antal (Bécsből) 7é. magyar származású p. k. Furiosa ; a harmadik 100 frtos dijat Moser Albert (Bécsből) 8é. felső-ausztriai származású Hanns sga heréitje nyerte. Ebben a versenyben csak belföldi lovak vehettek részt. — A bármily országbeli egyfogatualc versenyében a 400 forintos dijat a bécsi Wöss Károly nyerte el angol származású Alter Hansl sárga heréltjével. — A bármily országbeli kétfogatualc versenyében az első dijat, 50 arany és diszokmányt, ifj. Wawrik Ferencz Bécsből nyerte el 6é. Ibrahim és 9é. Emir pej lovaival, mind a kettő herélt angol telivér ; a második dijat 20 arany, Dinstl Lipót (Ziersdorfból) nyerte el 8é. orosz származású Iinir kanczájával és 9é. Tonscbl osztrák származású herélttel; a hirmadik dijat, 10 arany, a bécsi Tupan, 6é. p. Wostraya és 7é. Olga, orosz eredetűek. — A bármily országbeli lovak ügetőverseityében Ronacher Antal 7é. orosz származású p. h. Egmont lett a győztes. A bérkocsik versenyében a 4

1/, angol mfdnyi távolságot Gugl Károly 910 sz. bérkocsis 17 p. és 32 mdp. alatt futotta meg; 18 p. 42 mdp. Steiner Márton 618 sz. bérkocsis; és 19 p. és 12 mdp. alatt Kreipl Lipót 1014 sz. bérkocsis. A verseny 3/

45 órakor végződött. Az uj versenytér a rotundától nyugatra van és a Postillon des Amateursig nyúlik ; tojásdad alakban van e'pitve és 1206.

7 méter, azaz 3/

4 angol mfld. A pálya talaja a mult heti tartós eső daczára a kocsizáshoz nem volt kedvezőtlen. A versenyt igen nagy közön-ég nézte. * ,* A »Sporn« utolsó száma még a baden-badeni versenyekről elmélkedve, azt mondja, hogy Kincsem baden-badeni holtversenye nagy feltűnést okozott a franczia sportkörökben. Ha Ausztriában és Magyarországban még oly lovak vannak, melyek egy Kincsemmel annyira concurrálhatnak — értve gr. Henckel Prince Giles the firstjét — egy Kincsemmel, mely ellen Anglia és Francziaország a rövidebbet húzta, ugy ez országok telivértenyésztése kell hogy magas fokon álljon, s igy nem szabad ez előtt szemet hunyni — hanem jövőre a baden-badeni nemzetközi versenyekre — meg kell jelennünk, hogy mértéket vehessünk. Ez eszmék — azt hiszszük — inkább csak a »Sporn« szerkesztőjének eleven képzelő tehetségéből erednek, ki igen kívánatosnak tartaná, hogy a franczia. lovak ismét megjelenjenek az iffezheimi gyepeken. Hogy a németországi versenylótulajdonosok ép ugy kivánnák-e azt ? azon kételkedünk. * * * Jongleur a mult évi franczia Derby és Cambridgeshire-Stakes nyerője kimúlt. Szintúgy Saunterer, e hires apaló. Lord Lonsdale eladta Petrarchot 3000 fontért lord Calthorpe-nek. * * * Hires tigrisvadászok. Harnancourt, ki mint vadász minden világrészt beutazott, méltán nevezhető tigris-'álőnek, miután lelőtt vagy 500 tigrist. Erdemei elismeréseül a straits-settlementi (Malakka, Nyugot-Indial kormány » fötigris-ölő« ranggal és czimmel szerződtette és minden lelőtt tigrisért 10 font sterling honoráriumot kap. — Szintén igen hires tigrisvadász Probyn ezredes, ki az utóbbi években egyedül 400 tigrist lőtt le a Khandeisli kerületben. Ez által az ezredes ur kinyerte a benszülöttek bizalmát, mert a benszülöttek igen gyanakvók az angolokra, kivált ha még tigrisre vadász, mert azon hiedelem van köztük elterjedve, hogy minden lelőtt tigris meg lesz boszulva ; azért volt is a vidéken eddig rengeteg sok tigris de miután Probyn kipusztitta őket, a vidék nyugodt. Az ezredes urat ugy szeretik a vidéken, hogy mikor híre járt, hogy átteszik más állomásra, a lakosok Bombay kormányzójához kérelmet intéztek, hogy hagyják Probynt Khandeishben. * * * A jövő évre szóló naptárak közül ez évben is az »

Athenaeum nagy képes naptára« jelent meg először, melynek Concha Károly már huszadik évfolyamát kitűnően és párját ritkító Ízléssel szerkeszti. A rendesen dúsgazdag tartalmú naptár ez évben is különösen pontos s terjedelmes czimtára által tűnik ki, mely 6 sürün nyomatott nagy ivre terjed s a közigazgatáson kivül társadalmi s tudományos intézeteket is felölel, melyek más naptárakból rendesen mellőzve vannak. Arczképeket s életrajzokat a következőkről hoz : Tóth Kálmán, Veres Beniczky Hermin, gr. Teleky Sándorné, Biscbitz Dávidné, Dr. Kovács Pál, Barabás Miklós, Szigligeti Ede, gr. Károlyi György, gr. Sándor Móricz, László József, Heckenaszt Gusztáv, Csiky Gergely, Vértessi Arnold, Paulay Ede, Csepreghy Ferencz, Kisfaludy Atala, ifj. Ábrányi Kornél, Grünwald Béla, Daudet Alfonz, Planquette, Szigligetiné, XIII. Leo pápa s végül a párisi kiállítás veze'rférfiai. De az arczképek alig teszik felét a vaskos naptárban közlött képeknek, melyek más része részben a keleti hareztérre vonatkozik, részben egyes uj intézeteket (budapesti siketnémák intézete, orsz. rabbi-képezde) mutat be vagy ismeretterjesztő czikkek magyarázatául szolgál. Nagyobb czikkei közül »Bulgária múltja és jelene« czimü tanulmány Szatlimáry Györgytől, a »Házasság« Dr. Osváth Alberttől, a »Házi iparról« Dvihally Emiltől, a »Szoba virágai ápolásáról« Kunszt Jánostól érdemelnek kiválóbb figyelmet. Verset Tóth Kálmán, Hiador, Vá.radi Antal, Kisfaludi Atala, Greguss Ágost, Berecz Károly ; elbeszéléseket s rajzokat három kiváló irónk Vértessy Arnold, Agay Adolf, Beöthy Zsolt, ezen kivül mások irtak e naptár számára. E rövid tartalomjegyzékből is látható e naptár rendkívüli gazdagsága. N Y I L T T É R. Titsch Gyula, a Balitzky féle férfidivatáru üzlet tulajdonosa tisztelettel jelenti, hogy Párisból vissza jött, s a vásárolt legújabb és legszebb tárgyak gazdag választéka részben már megérkezett, részben pedig naponkint érkezik. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer.