Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-06-12 / 24. szám

JUNIUS 12. 1878. VADASZ- ÉS VERSENYLAP. 171 rályi ménesből hozott Amurath Bayvaetar-пак ; legtöbb sikerült esi к aj a van Jnssufnak, a hajdani kitűnő Mahmud-Mirza fiának ; Mehemed Ali csikai kissé puhák, különben a félvércsődörök csikai igen erőteljesek és szépek. Kisbéren különösen feltűnt az évjáratok foko­zatosan fejlődő csonttisztasága, mi azelőtt nem igen volt a kisbéri angol félvér kiváló tulajdon­sága. Most azonban már nincsen ott az a sok irlandi-norfolki összeszedett anyag, hanem egyedül a tulajdonképeni angol félvérló tenyésztése ké­pezi a ménes feladatát. Az egész ménesben csu­pán egy évjáratot találtunk, melynek csontozata kifogás alá esett. Félvértenyésztésre első sorban Cambuscan, Ostreger, Remény s most Diophantus helyett Schwindler telivérmének és egy igen si­került mezöhegyesi Furioso félvérmén használta­tik, mely utóbbi különösen az alapzat erősítésére használtatik correctorul. Az osztályozás alkalmá­val azonban, egy Ostregertöl—Revolver kancza után származó négy éves, kiválóan sikerült sárga félvér mén, soroztatott be törzsménnek a kisbéri félvér­méneshez. Ezen nem mindennapi mén »Hajnal« nevet nyert. A 100 félvér anyakaneza közül 7 kisoroltatott, s a szintén kisorolt számfeletti 11 négyéves kanczacsikóval együtt kerül az oktoberi árverésre. 12 négyéves kanczacsikó beosztatott anyakanczának a ménesbe. A kisbéri ménes ez év­ben 19 fiatal csődört ád a méntelepekbe ki. Kije­löltetett ez alkalommal a »Vadászlovak díjazá­sára« szánt négy éves kanczacsikó is. Ez egy Polmoodietől származó hatalmas testalkatú félvér­ló, mely ritka szép galopp ugrásával, jövőt igér. Valóban gratulálunk azon vadászlovarnak ki az őszei e szép dijat megnyeri. Az osztályozás befejezéseként kijelöltettek, a párisi világkiállításra küldendő lovak is. Bábolná­ról Jussuf telivér és Samhan félvérmén, s azon­kívül egy telivér és félvér kancza ; Kisbérről pe­dig Remény telivér és a fentemiitett Ostreger félvér mén, továbbá egy félvér kancza. V. A f. é. május 5-én Miskolczon megtartott juta­lom-dj kiosztás és az egyéves mén-csikók vásárlása alkalmával, az elővezetett 29 anyakaneza közül első dijra egy sem találtatott érdemesnek ; de kisebb dijakra több, mint mely szám eleve megállapit­tatott. Dijakat nyerlek, még pedig az anyakanczák közül : Pilto Miklós kanczája 10 aranyat Schöller » 8 » Joczik Károly » 6 » Ifj. Losonczy » 5 » Teper Lajos » 5 » Szabó János » 4 » Futó Sámuel » 3 » Lidy Kálmán » 2 » Tamásy Károly » 2 » Bádray Bert. » 1 » A 3íves kancza-csikók közül : Péchy Szilárd esikaja 10 aranyat Mark Ferencz » 8 » Ungar Gábor » 5 » Futó Sámuel » 4 » Szőllősy József » 4 » Gaganey Alajos » 3 » Minthogy Schöller és Losonczy urak dijaikról lemondottak, ezeknek arany-, illetőleg ezüst-okle­véllel leendő kitüntetését határozta a bizottság. Az elővezetett szopós és 3éves csikókból való­szinüleg, jó tenyész-lovak fognak válni ; egyálta­lán a megyében nagy ügybuzgalommal tenyésztik a lovakat és jó és szép lóra sokat tartanak. Az országos méneket (23 darabot) igen jól használják, s ennélfogva szép eredmény mutat­ható fel. A megvételre felajánlott 15 méncsikó közül Horváth tábornok ur megvette : Melczer Gyula lèves csikaját 200 frtért. » » 1 » » 200 » Bárány Mihály 1 » » 150 » Jóczy Károly 1 » » 175 » Lótenyésztési jutalom-dijosztások és egyéves mén­csikó-vásárlások Dabason, R.-Palotán, Rima-Szom­baton és Miskolczon. A dijosztás és méncsikók vásárlása Dabason (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében), a közönség nagy részvétele mellett, f. é. május 12-én tartatván meg, a jól táplált és államménektöl származó 25 darab anyakaneza közül következők részesültek dijakban : Szilassy István kanczája 5 db aranyban. Cserna József kanczája és esikaja 3 db aranyban. Csajágby Béla kanczája 2 db aranyban. Minthogy Szilasy J. jutalomdijáról lemondott, továbbá dijaztattak : Battó János kanczája 1 db aranynyal. Halász Zsigm. » 1 » » Konkoly József » 1 » » Glasacsek Nándor » 1 » » A 3éves kanezák közül dijat nyert : Cserna József kanczája 3 db aranyat. Battó János » 2 » v Kalteneker Jakab » „1 » » A 2éves kanczákból : Foyt János kanczája 3 db aranyat. Kalteneker József » 2 » » Mezey László » 1 » » Az lèves lcanczák közül : Fár Józsefé 2 db aranyyt. Kalteneker Józseféi » » Szolnay Pálé 1 » » A ménlovakból : Csajághy Béla 3éves ménje és Kovásznay Géza 2évese, kisebb dijban részesültek. Erre következett az egyéves ménesikók szem­léje, mely alkalommal a vételre ajánlott 17 db közül alkalmasnak talált 4 csikóból Horváth tábornok ur Konkoly csikaját 250 frtért. Rohm K. » 175 » Tóth Ferencz » 160 » megvette, a többi csikó részint hibás alkatuknál, részint pedig hiányos kifejlődésöknél fogva, apalovakul alkalmasaknak nem találtattak. A Rima-Szombathon f. é. május hó 14-én meg­tartott jutalom-dij kiosztéts és ménesikók vásárlása alkalmával az elövezetett 29 anyakaneza közül : Ilresy B. kanczája 8 db aranyt kapott. Farkas A. » 2 » » » Hevessy J. > 5 » » » Bojo J. » 5 » » » Csutor » 4 » » » Varga Ján. » 2 » » » Szabó Mihály » 2 » » » Vey József » 2 » » » Bernáth Gy. » 2 » » » Bátky Gy. » 2 » » » Kelle Mihály » 2 » » » A második helyen emiitett kancza tulajdonosa (Farkas A.) 8 db aranyból csak 2 darabot foga­dott el szolgái részére. A 11 db 3éves kancza csikókból : .Bornemisza K- esikaja 8 db aranyat nyert. Vig Iâtvàn » 6 » » » Tomcsányi J. » 5 » » » Kovács József » 4 » » » Varga János » 3 » » » Basa J. » 3 » » » Az elővezetett lovak mind jól tápláltak és többnyire jó tenyészlovakul Ígérkeznek, de ez s dynamittal való pusztitó fogási módok által. Ha az érdekeltség a horog-halászat iránt feléb­resztetik, rövid időn pompás halászatunk lehet, mely gazdag jövedelem-forrás is. Igaz, bogy né­mely folyók kiválóan gondoztatnak Magyarorszá­gon, de ez sincs régóta divatban ; a legtöbb he­lyen, tekintet nélkül a fogás módjára, ivás idején is pusztíttatik a pisztráng. Mit sem könyebb pedig, mint egy halszegény­nyé vált — de különben alkalmas patakot, vagy folyót, jó állapotba hozni, benépesíteni. Nem szük­ség egyebet tenni mint a fogás módját szabá­lyozni, (itt csak pisztrángról szólva) csakis a horoggal való fogást engedni meg, ivarzás idején absolut kimélni a halat, esetleg 2—3 évig nem fogdosni ; magától érthető, hogy a pisztráng el­lenségeit gondosan távol tartani s pusztítani kell. Baden-Badenben csattanósan lett megfejtve e probléma, mi módon szaporíthatok a pisztrángok egy elszegéuyiilt patakban? Az ottani »Fischerei Gesellschaft« egyedül az által, hogy csak a ho­roggal való halászatot engedte meg, s a tilalom­időt szabályozta, az -— Oosbaeh-patakból éven­kint fogható bal állományt, 200-ról 2000-re emelte 3 rövid év alatt. Minden többi folyójában is oly mérvben emelkedett a halállomány, mint az Oosbachban. Ehingenben, a Rauche Alb egyes patakjaiban a halbőség szintén az által lett helyreállítva, hogy ott a társaság csak a horgá­szatot engedte meg. A sportnak sok más neme izgalmasabb ugyan a pisztráng-horgászatnál ; de a különféle eredeti helyzet és mozzanat, s ama kellemes feszültség, melyet a vadászat e csendes fajánál érezünk, azt igen érdekessé és kellemessé teszik. Ha forró nyár hevében, a fenyves üditő-, bűvös légkörében, sze­szélyesen kanyargó hegypatak pázsitos partján időzünk, ezer tarka virág körültünk mindenütt ; a végtelen tiszta balzsamos légkör, a patak ját­szi hullámzása, a pisztráng fürge eviczkélé­se, mind megannyi vonzó pontok; s a kris­tály-vizű hegypatak csevegése, zuhogása, majd tompa mély moraja azon syreni hang, mely a fenyü fedte bérezek néma csendjébe vegyülve, ellenállbatlanul vonz ; a ki egyszer hallotta, lelke rejtett gyöke­reivel csügg rajta, és siet újra — meg újra fel­keresni azt. De nem is egyhangú mulatság az. Ha a hor­gászatnál nem is kell egy akadály-verseny lovas comotioját végbe vinnünk, sem »Villi tánezot« nem járunk, ne gondolja senki, hogy a tiszai ha­lász egyhangú merev mozdulatlanságával kell egy helyben állva a habokba bámulnunk, s talán unalmunkban csendes álomba szenderülve, a mese­beli »Király-kisasszony elveszett arany halacská­járól« álmodnunk. Korántsem ! Nem halászunk mindig sik mezőn átfutó pataknak, egyenletes, pázsitos partján, hol talán elfáradni sem lehet. A pisztráng-halászat igen is hajlékony tagokat s jól trainirozott lába­kat s kemény izmokat igényel. Hiszen többnyire erdőben, lejtős völgyeken, gyakran össze-vissza hányt kötömegek, egymásra dölt szirttöredékek között kigyódzik végig patakunk, — ez akadályo­kon át kell hatolni ; egy-egy kiálló kőről a másra ugorva, majd meredek partok falába kell kapasz­kodnunk ; most egy sima, függélyes sziklafal kes­keny párkányzatán kell hirtelen megállapodnunk, ugyancsak ügyelve az egyensúlyra, ha innen hor­gunkat a habokba dobjuk ; máskor ismét merész szö­késsel, a zugó habok között kiálló szikla-szigetre dobjuk magunkat, vigyázva, hogy kellőnél na­gyobb röperőt nyerjen testünk, mert bár Priesnitz­nek tisztelet becsület, de а hideg fürdőnek ÍB meg van ideje ; — majd ismét egy — a pata­kot áthidaló, ledőlt vékony fenyü törzsén igyek­szünk Blondinként atbalansirozni, kezünkben a hosszú halászbot segiti megtartani az egyensúlyt; — itt a lehajló fenyügalyak meg sürü bo­zót közt gugolva kell átbujnunk, botunkkal ezer­féle maneuvert csinálva, hogy a horog be ne akadjon ; meredek magas sziklaparton állunk most, alattunk gyönyörű viz ; — itt biztosan fogunk valamit ; — látjuk is a gyönyörű pisztrángot, ott a túlpart alámosott fala alatt basai s lesi a pré­dát. — Próbáljuk bedobni a horgot, — messze vagyunk, botunk le nem ér, — isten neki ! el­szánjuk magunkat s a meredek sziklafalon csak­nem háton csúszunk le a mély mederbe, lábunk а sima vízzel átázott mohos kőlapon lesiklik — paff!! — akaratunk ellen is »helyet foglaltunk« — de nem ám ruganyos puha fauteuille-ben de *

Next

/
Oldalképek
Tartalom