Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-01-02 / 1. szám

TANIUR 2. 187 8. VAUÁSZ- K.S VERSENYLAP. 3 töt és versenyzőt ez oly értékes anyagtól meg­válásra ismert gazdagsága mellett — csak sajnálni tudjuk azt, s örülnénk lia a vidék érdekében e szándékát még megváltoztatná. Másrészről hisszük, hogy hazai tenyésztőink ideje korán gon­doskodni fognak, miszerint ménesüket ez értékes anyagból egy pár darab megszerzésével gyarapitsák. Cambuscan nálunk az idén ivadékainak 121,624 frtnyi nyereményeivel az első helyet foglalja el apalovaink közt, mint ez a Gyepkönyvben közlött kimutatásból látható, s igy Buccaneertöl elragadd az elsőséget, ki 52,000 frtig nyert fiai­val. — Első pillanatra ugy tetszik mintha e nagy különbséget csupán Kincsemnek roppant nyereménye döntötte volna el Cambuscan részére. De ha Kincsem nyereményét levonjuk is ez apa­lótól, mégis 52000 — tehát ugyanannyi marad mint Buccaneernek ; pedig figyelembe kell azt is vennünk, hogy Cambuscannek összesen csak 12 ivadéka futott, az öreg harem-pasának pedig 20 fia és leánya szerepelt. A Cambuscan vér tehát egyike a legbecsesebbeknek, mit azonban ugy 'átszik már Angliában és Németországban is tudnak Camballo, Kincsem és Altona fellépte óta, s ez fejtheti meg hogy a mult napokban Cam­\iuscannek egy Németországban nevelt egy éves i vadékáért a londoni piaczon 17 70 guineát fizettek: oly ár, mely a szigetországban is ritka szokott lenni egyévesekért. Szolgáljon ez zsinór­mértékül mindenkinek, ki egy Cambuscan csikó­val bir. * * * Kisbér és angol apalovak fedezési árai. Az 187 6-ki angol Derby és párisi Grandprix nyer­tese — mint a »Sportmann« utolsó számából látjuk Newmarket mellett (Park Paddocks) fedez 50 guineáért. Aligha vala még ló, — talán Blair Atholt kivéve, mely mindjárt első fedezési évéten ily magas árt követelt. A mi különben a fedezési árakat illeti, ezek Angliában évről évre emelkednek. A mintegy 120 darab előkelő apaló közül első helyen állnak 150 gw'neával: Adventurer, Blair Athol, Rosicrucian és Scottish Chief; a három első már tul van jegyezve kan­czákkal. — 100 guineáért fedeznek: Blue Gown, Cremorno, Galopin, Springfield és Sterling. Mi­után a németek, ha jól emlékszünk 3 évre 4000 guineáért engedték át bérbe a cobhami Studfarm társaságnak e mént, Blue Gown pedig legalább 25 — 30 kanczát fedez évenkint, — mondott társaság nem kevés nyereséget tesz az aquisitio­val. — 5 0 guineáért fedeznek a tőlünk ismét visszavásárolt Carnival, Duke, Dutch Skater, ki­nek első két évese (insulaire és Hollandaise) csak az idén jelent meg a versenyeken, továbbá George Frederick, King of the Forest, Kisbér, Lord Lyon, Pero Gomez, Prince Charlie (a sipoló Blair Athole fiu), Speculum e's Thunderbolt. — A 40 guineások közt találjuk Buccaneer fiát See Sawt Knight of the Gartert (Predzswit ap­ját), Cymbalt (Kcttled) •urn fiát) s igy tovább. * * * Egyébiránt ha a Bell's Life utolsó számában a »List of Foals of 1877« bosszú sorozatából következtethetünk, ott is marad ám elég telivér apaló teljes »engagement« nélkül. A felszámlált mintegy 216 apaló közül alig Vio-ed részének van 20—24 esikaja, ezek a legdrágább apalo­vak ; — a 2-od rangú apalovak után már csak átlag mintegy 10—12 csikót látunk, s igy lejebb és lejebb vagy 120 ménló után alig 3 — 4, — 1—2 csikó elletett, s ez természetes: mert a ki telivér lovat tenyészt, az versenylovat akar ne­velni, s igy a legjobb vért keresi apalónak. — Legtöbb csikó lett (harmincz) az idén (187 7) Blair Athol után, 14 mén és 16 kancza ; — Blair Athol tehát lagalább is 35—40 kanczát fedezett tavai, tehát 40X150 = 6000 guineát keresett. — Fiának Prince Charlienek 22 csikója lett ; Buccaneerünk fiainak Paul Jonesnek és See Sawnak 15 és 9; — a németek által az idén megvett The Palmernek 31; ugy látszik ők Blue Gownnal és az éppen emiitett apalóval éppen oly jó vásárt csináltak, mint mi annak idején Buc­caneerrel és Cambuscannel. * * * Angliában a mult évben (1876) fedeztetett összesen 2731 telivér kancza; ezek után elletett 1761 csikó (885 mén és 876 kancza cs.), meddő maradt 524 kancza, elvetélt 154, ellés után rövid idő alatt kimúlt 171 csikó, félvér ménnel fedeztetett 41 stb. * * * Angliában, Scótiában és Irlandban volt a mult évben összesen 1639 verseny (300-al kevesebb mint tavai). Futott összesen 2057 ló; a dijak és tételekből összejött nyereményekre (kivéve fogadási versenyeket) 365,724 font sterling. — A dijak (tételek nélkül) 194,652 fontra rúgtak. Ebből adatott két évesek versenyére 49,940 f., eladóversenyekre 10,826 f. handicapekre 101,929 f. Ebből Irlandra 8,605 f., Skótiára 7505 f. esik. — Tavai (1876) az összes dijak és tételek ösz­szege csak 333,160 fontra rúgott. * * * Bottka Béla megvette Németországban Köster­Neunhager úrtól Die Letzte sg. к. ell. 1872 ар. Mameluke a. Jaquenetta a. Lanercost (Alig. Gest. В. VI. 83.) Eladó lovak. Gr. Kinsky Octaviau ö exc. Chlu­metzi ménesében (Csehországban, az észak-nyu­gati vaspálya egyik állomása) következő lovak szabad kézből eladók : Constantin, sárga mén, őéves, apja Daniel O'Rourke, anyja Constantie. Heródes, 4éves pej mén, ap. Giles I. anyja My Hope ; — igen alkalmas akadályverseny lónak. Thug, sárga herélt, 3éves ; ap. Brigadier a. Leopoldine (Liverpool anyja.) Cypresse, 4éves pej kancza, ap. Landsknecht a. Cyrene. kedvező volt. Egyfelől a folyam által — mely itt kanyarul — másfelöl egy néhány kisebb tó által védve, csupán az elő- és hát-vonalt kelle a ragadozók betörése ellen biztosítani. A megtelepedés gondjain túlesvén, a vadászat lön főgondunk. E parton, hol tanyánk állott, ke­vés volt a vad, de tul a sekély folyam másik partján, annál gazdagabb zsákmány várt reánk. A melampus antilopok, vizi-kecskék és gnu-k egész csapata nyüzsgött oda át. 27-én délután Dreyse-féle kétcsövű gyutüs puskámat — melyhez Sömmerda-ban aczélgolyó­kat készíttettem — vállamra vetve, cserkészni indultam ; s csakhamar egy kék-gnu iramlott el előttem a bozótban. — Gyorsan czélba vettem s a fegyver dörrenésével egy pillanatban, a pompás vad holtan rogyott össze. A golyó éppen jobb válla mögött fúródott be és a baloldalon süvöltve röpült kérésziül. — A tanyától mintegy 3/ 4 német mfldnyire lévén, hogy a zsákmányt bizto­sithassam embereim számára, gondosan befedtem tövis ágakkal, s azután kaffer kisérőm segélyével hatalmas faágakat hordtunk össze s tüzet gyúj­tottunk, mely kettős czéllal birt, hogy t. i. a ragadozókat elriaszsza, s majd a vad után kül­dendő kaffereimet nyomra vezesse. Mire haza értünk már bealkonyult, de felhőt­len csillagos éj levén, kisérőm Hübner s kellő számú kaffer hat vontató ökörrel elindultak, hogy a zsákmányt hazaszállítsák. Mig embereim oda jártak, én és a velem járt kaffer éhünket oltottuk, в később a csillagos ho­rizont szemléletébe merültem. Az éj csöndes volt, s e csöndet csak ebeink csaholása szakitá meg, melyek a tábor körül ólálkodó sakálok és hyenák közeledtére minduntalan felriadtak. Végre, jó két órai várakozás után a kiküldöt­tek visszatértek, szerencsésen haza vontatva az elejtett gnu-t. — Az éji őrtűz körül soká folyt még azután a beszéd az éji keresés és feltalálás részletei fölött. Tizenkét napi tartózkodás után, julius 2-án végre elhagytuk a Limpopó partját. A tábor he­lyét, az itt talált sok Antilop emlékére »Pallah­Camp«-nak nevezők el, s e név alatt jegyeztük be a Petermann féle térképbe. A ki csak egy fél hónapot tölt is el igy a vadonban, a helyet ugy szólván otthonnak tekinti, s ha odább vonul : az árnyas lombok után, me­lyek alatt dolgozott s pihent, a forrás után mely szomját oltá, bizonyos nemét érzi a honvágynak, s ugy tetszik életünk bizonyos szaka maradt oda­fiizve a helyhez melyet »soha többé nem látásra« odahagytunk. Ám czélunk előre vont, s tovább haladtunk. Állataink is friss erőben, jó kedvvel vonták a kocsikat. Az ut Sochong felé kiégett, poros pusztán ve­zet át, melynek sem vize, sem vadja nincs, s 3 és fél napig tart. — A második nap reggelén találtunk ugyan egy kis szikes vizet, de ezt ál­lataink csak kényszerülve itták, s azután ember és ló 3 0 teljes órán át szomjazott. Csak a ki Afrika e pusztáin járt, becsülheti méltán a viznek, ez áldott éltető elemnek értékét, s én soha sem fogom elfeledni az »Amánse« szót, a mint a kafferek a vizet nevezik. Julius 5-én este Sochong előtt, mintegy 1 és német mfldnyire a gálicz-sziklák közelében állottunk meg, hol egy szikla medencze'ben el­tikkadt állatainknak vizet találtunk. — Innen Sochong-ig igazi, zergéknek és kecskéknek való országot találtunk, valódi kinlódás volt utunk, a mig a sikos sziklákon állatainkkal áthaladtunk. A kiállott nehézségek emlékére a helyet »ördög­szoros « név alatt jegyeztük be a térképbe. Másnap reggel Sochongba értünk, mely a Be­chuana törzs főnökének »Matcheen«-nek székhelye. E hely mint kereskedelmi pont strucztoll for­galmáról nevezetes, mely a király egyedáruságát képezi. Az itt lakó angol missionárus a lakosság számát 30,000-re teszi, s kétségtelenül a legna­gyobb falu melyet Drackensberg és Zambesi közt láttam. A tisztátlanság azonban minden fogalmat, meghalad, s az esős évszakban alig lenne euró­paira nézve elviselhető. Julius 9-én a törzsfő, országa nagyjaival együtt látogatást tett nálunk, s ebédre és vacsorára is nálunk maradtak. Az európai konyha, ugylátszott, izlik nekik, s boraink iránt oly szomjat tanúsí­tottak, melyet csak alig elégíthettünk ki. — Maga a főnök egy szikár, hat láb magas férfiú, európai öltözéket visel, erős, de értelmes voná­sokkal. Vadászlovamat itt az uralgó dögvész elragadta s hogy a többit is hasztalan fel ne áldozzam, egy hazafelé utazó kereskedő által Natalba vissza küldtem, s igy — egyelőre legalább — ló nél­kül maradtam. Karavánom julius 10-éu indult tovább, miután elébb Mat(heen-nek az engedélyért, hogy orszá­gán átvonulhassunk, két aranyat, s némi lőpor és ólom sarezot fizettünk. Valóban örvendtem, hogy e szeny-fészekből tovább mehettem. Utunk egyhangú Mimosa és Mopani erdőkön vezetett át. Vadat csak gyéren láttunk, itt ott azonban giraff csontvázakra leltem, a nélkül, hogy eddig magát e pompás vadat szabadban találtam volna. Az erdőben előre menvén, egy vándor Ama­tonga csapatra bukkantam a Zoutpan-hegy vidé­kéről. A társaságban 6 nő is volt. Megértettem tőlük hogy benszülött művészek, s Matscheen udvarába készülnek előadásokat tartani s tán­czolni. Tehát itt, ez országban is színészek ! Csak­hogy mily külömbség ezek, s a modern Europa színészei között ! (Folytatása következik.) * \

Next

/
Oldalképek
Tartalom