Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-12-04 / 49. szám

VADASZ- ES VERSENY-LAP EGYSZERSMINT AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. Â PESTI ES VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LOTENYESZ-BIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 49. sz. Budapest, 1878. deczember b. XXII. évfolyam. Lapunkra január 1 töl fogva mindig előfizet hetni : egész évre 12 frt, félévre 6 frtjával. — Az előfizetések minélelőbbi beküldését kérjük. A kiadó-hivatal. B.-Pest, barátok-tere, Athenaeum. A somogymegyei lótenyésztés jelen állapota. Az egész megye területén, a hivatalos összeírás szerint létezik: A) Nehézfajta mén 45 db, könnyüfajta mén 375 db; összes mén létszám 420 db. B) Nehéz fajta kancza 919 db, könnyű fajta kancza 22,377 db; — összes kancza létszám 23,296 db. — C) nehéz fajta herélt 906 db, könnyű fajta herélt 20,190 db; — összes herélt létszám 21,096 db. — D) csikó a betöltött 3évig összesen 8325 db; — s igy a megye területén létező lovak összes létszáma: 53.137 db, miből községenkint átlag 170"3 db esik. Országos mén 40—50 db szokott elhelyezve lenni. A megyei lótenyésztés viszonyainak részletesb leírását, a közigazgatási beosztás rendszere szerint kívánván előadni, első helyen az iga li járást vagyok kénytelen felhozni, mint melyben a legértékesebb anyag, a legtöbb kedv s értelemmel tenyésztetik. Nagyobb ménes e járásban alig van ugyan, ugy hogy csak gr. Hunyady Imre szilli uradalmában levőt emiithetem mint ilyet, hol 25—30 db kanczával kitűnő angol félvér tenyésztést üzDek, — s apaménül Deutscher Michel telivér angol orsz. mént birják bérben ; — azonban általánoságban a nagyobb, közép s kis birtokosság, valamint a földműves osztály is a községekben, 2 — 7 db kanczával annál inkább s sikeresen tenyészti a jobb s nagyobb fajta lovakat. — Itt szép számmal találhatni nemesebb háti, jukker, utazó, sőt hintós lovakat is, s az apró degenerált u. n. parlagi ló aránylag igen kevés, s fogyóban van. A legtöbb ló 154—173 ctm nagysággal bir, s fajára nézve vagy tisztán angol, v. arab félvér, vagy ezek keveréke. Osmert birtokos tenyésztők e járásban a következők : Gaál Gusztáv ur Büsüu, Sórközy Béla ur Szillbau, Svastits Imre ur Szentgáloskéren, Kacskovits Sándor ur Mocsoládon. Kiválók a fentebb leirt minőség tenyésztésében következő községek : Aszaló, Gölle, Büsü, Magy. Atád, Szili, Gyalán, Fonó, Szentgáloskér, Ráksi, Bonnya, Eeseny, Pula, Atala. A 2-dik helyre teendő a kaposvári járás, melynek a Kaposvize mentén levő községeiben a fentebb jelzett lófajjal azonos tenyésztése van. A járás éjszaki és éjszak-nyugoti részében is, még szép számmal található a jobb s nemesebb anyag, s csak az úgynevezett Zseliczben, mely begyes vidék, van túlnyomó számmal az elkorcsosult apró ló. Nagyobb tenyésztők : ifj. gr. Somsich Imre Hetesen, ki angol-arab fajta jukkereket, s utazó lovakat tenyészt ; továbbá Somsich Andor ur Saárdon, s végre a kaposvári uradalom fő bérlője, Freistádtler Antal ur. Két utóbbi ménesben az angol, arab, s lippiczai faj vegyitve van, s csinos SZÍVÓS, menös-jukker, hátas és utazó lovakkal bir 154—169 cm nagyságban. E járás fentebb emiitett éjszaki s éjszak-nyugoti részében, számos nagyobb és kisebb birtokos s bérlő tenyészt 2—5 db kanczával, s mint ilyenek megemlíthetők : Jákó, Nagybajom, Kadarkút, Kis-Korpád, Bárd, Bodrog, Magy.-Egres, Szomajom, Kaposmérö, Kaposvár s Hencse közbirtokosai; mig a földmives osztály jobb anyaga : Berki, Baté, Mosdós, Orczi, Toponár, Juta, Magy.-Egres községekben található fel. 3-szor. A lengyeltóti-járás. E járásbaD, mint a többi öt hátra levőben is, a népies lótenyésztés nem űzetik ugyan oly általánosságban mint a két fentebbiben, — azonban több ménesbirtokos, közép tenyésztő, s néhány község földmivesénél szép virágzásban áll ; — s megkezdődött a gazdasági czélokra tenyésztés is. Ménest tartanak: Jankovics Gyula ur Öreglakon, tenyésztve angol teles félvért, tiszta lippiczai és régi fajtát ; vadász, jukker, utazó és hintós lónak. Kiemelendő az őreglaki uradalom tiszta pinzgaui faj tenyésztése gazdasági czélokra, melylyel mint úttörő s példaadó jótékonyan hat a vidéken. Jankovics Gyula ur Szöllős-Györökben, ki lippiczai s régi fajta luxus s tiszt i pinzgaui gazdasági lovakat tenyészt. Vodiáner Arnold ur l'.-Berényben, közép nagyságú lippiczai és arab fajta hátas és kocsis lovakat nevelve. Honig Mór ur F.-Szemesen kocsis lovakkal angol, arab s lippiczai fajban. Kisebb tenyésztéssel birnak : gr. Zichy Béla Lengyeltótiban, telivér angol verseny s vadászparipákat, — Berger Mór ur Vámoson, angol s lippiczai fajban kocsis lovakat, Tallinn Bál ur Osztopánban, czindery s arab fajú, SZÍVÓS 156 —163 cm nagyságú jukkereket, s Bosnyák Gusztáv ur Lellén angol és arab félvért nevelve. — Előre haladt tenyésztés van a földmiveseknél : Jaád, Edde, Somogyvár, Tamás, Csehi, Orda községekben. E I ő fi z e 1 é s. Egész évre . . . . 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeumépület intézendő. Megjelenik e lap Minden csütörtökön. Szerkesztőségi iroda г Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok.