Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-11-06 / 45. szám

NOVEMBER 7. 1878. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 339 gol mének alkalmazása által a nemesítésben való legjobb sikereket ott érték el, hol már a dus tápszer-productió által erős, izmos lófaj jött létre; ellenben a kisebb, gyöngébb lófajoknál, silány tápszert nyújtó hegyvidékeken teljes eredményte­lenség mutatkozott, s e szempontból ily helyeken az arab lovakkal való keresztezés ajánlatos. Bizonyára téves föltételezés az, hogy arány­talanul nagy méneknek kis kanezáknál való alkal­mazása nagyobb lófajt hozna létre. Ily tenyésztés termeivényeinél rendszerint hiányzik az alkatban való jó arányosság, többnyire tökéletes karrikatu­rák ezek ; azonkivül pedig a kancza élete is veszélyben forog a viszonylag nagy csikó létre­hozása által. Ama, mai napság sokféle előszeretettel alkal­mazott kísérletek : az elfinomúlt lófajokon közön­séges, nagycsontú, tömör mének által segíteni — soha sem vezetett kedvező sikerre. Ha ugyanis nemes kanczákat párosítunk közönséges ménekkel, melyek még csak konstans fajhoz sem tartóz nak — mint azt egyideig a percheronokkal pró­bálgatták — akkor a tenyésztési elmélet elemei és alapelvei ellen vétünk. Ha azok a tenyésztők, a kik mindenféle el­méletnek ellenségei és üdvöket a gyakorlatban keresik, észszerüleg — a nehéz, közönséges hágó­mének használata előtt, először tudomást szerez­tek volna az ily tenyésztés eredménye felől az illető állatok szülőföldjén, hogy meggyőződhesse­nek, vájjon ott a gyakorlat ez esetben megha­zudtolja-e az elmélet állításait : akkor Franczia­országban arról nyerhettek volna tudomást, hogy először a percheronok nem is konstans faj, hanem csak a határos vidékeken vásárolt, a Perche-ben fölnevelt csikók ; — s másodszor, hogy az ily ménekkel hazájukban tett többizbeli kísérletek, a legrosszabb eredményre vezettek. Az okulásnak ily utját-módját azonban korántsem veszik figye­lembe a tulbölcs urak, csupán saját észlelésük győzhetvén őket meg. Fájdalom, az efféle káros kísérletek nemcsak sok pénzt nyelnek el, hanem a lótenyésztésnek is hátrányára válnak. Ama tapasztalatok, egyébiránt, a melyeket a percheronokra nézve tettek, még nem elegendők ; ily módon ki kell még próbálni a többi fajt is, pl. a brabantit, dánt, normannt és ahány csak van. A faj nagyobbitására való legbiztosabb kilá­tás az eddigi tapasztalatok szerint mindig a csikó gondos ápolásától várható, ennek gazdag táplálás mellett minden testi megerőtetéstől való kimélése, mig csak föl nem nőtt. Azonban ép eme tapasztalásból merített elv ellen vét a paraszt és több kisbirtokos, a meny­nyiben csikaikat minden mag-tápszer nélkül neve­lik föl, s a szegény állatokat már kétéves koruk­ban dolgoztatják, hogy tápszerüket megérde­meljék. Mi a következése az ily ferde rendszabálynak ? Amaz időpontban, midőn a jó táplált és kímélet­ben részesült csikó munkaképessé válik s oly becsértékü lesz, hogy minden ráfordított kiadást gazdagon visszapótol: addig a rosszul gondozott s korán munkába fogott csikó már tönkre van téve s értéktelenné lesz. A tapasztalás továbbá azt bizonyítja, hogy keleti apró mének alkalmazásánál is, a lófajnak nagyobbitása, okszerű fölnevelés és bánásmód ál­tal, ha nem is mindjárt az első ivadékban, mind­azáltal a második vagy harmadikban elérhető. Emlékeztetjük itt az olvasót a hasonló módon nevelt trakehniekre, melyek akkoriban a világ legszebb carossier-jei voltak, egyaránt kitűnve nagyságuk, tetszetős idomaik és képességük által. Ha már az nehézséggel jár, egy jóalkatu kanczához alkalmas mént keresni ki : akkor e föladat a hibás állatoknál még nehezebb, — és mégis lehetséges a helyes párosítás által a mu­tatkozó hibák átöröklését megakadályozni, vagy legalább lassan-lassan az ivadékoknál eltüntetni. Óvakodni kell, hibás kanczát szintén hibás ménnel párosítani, mert az ily párosítás terméke ama hibákat még fokozottabb mérvben örökölné. Szinten oly nagy hiba azonban, a formák ki­egyenlítése végett, hibás kanczákat oly ménnel párosítani, melyen ugyanazok a hibák ellenkező irányban észlelhetők, pl. egy zömök kancza, melynél az első lábak a függélyes állástól hátra­felé eltérők, oly ménnel, melynek első lábai a függélyes vonaltól előrefelé állnak ; ily módon soha sem nevelhetni normális alakú csikót, csak karrikaturát. Hogy az ivadékban a hiba javit­tatha?séb, oly mént kell választani, mely a kancza hibás részeit különös szabatosságban mutathatja föl. Ilyen produktumnál a gyöngébb rész ba a hiba nem is lessz teljesen elháritva, jobb alkatú lesz, mint az anyáé. Csak következetesség fol-Jtán ja­vulhatnak lassankint a hibák, mert a természet nem tesz ugrásokat. Ily javitás létesítésére a nor­mális formák ismerése, a hasonlóság megítélése és megismerése s a tenyésztőnek ernyedetlen ki­tartása szükséges. Oly kanczákat, melyek nyereg alatt vagy kocsi előtt járva megromlottak, s meghűlés miatt tüdő­bajban vagy más egyéb kórban szenvednek, nem kellene tenyésztésre alkalmazni, még ha a leg­jobb alkatúak és a legelöbbkelö származásúak is ; mert, m.nt föntebb emiitök, csak tökéletes egés­séges és életerős tenyészanyag mellett várhatunk igényeinknek megfelelő ivadékot. Oly egésséges kanczával birni, mely már produktuma által be­csületet vallott, valódi kincs a tenyésztőre nézve. Ily állattól a legkecsegtetőbb árak fölajánlása mellett is kár megválni. — Ime e tekintetben vájjon a Buccaneer-kanczák külföldre eladása által, telivér-tenyésztésünkben nem szenvedtünk-e tetemes kárt? A párosítást sem szabad önkényesen változ­tatni, ha már kielégítő sikert értünk el. Igaz ugyan, hogy a lótenyésztés tudomány, a tudo­mánynyal pedig folyvást előre kell haladni, azon­ban más a próbálgatás és megint más a tanul­mányozás ! Mit látunk mai napság átalában a vidéken a lótenyésztésnél ? Szomoritó dolgokat ! Némely pa­raszt a legnyomorultabb gebe ulán tenyészt, s az állam annyira kegyes, hogy a leghibásabb állatot is fedezteti potan dijért állami ménnel, csak olyas hibái ne legyenek, a melyek a mén egésségére ártalmas befolyással volnának. Pedig hát az or­szágos lótenyésztés érdekében történnék, lia a kanczákat megválogatnák s a tenyésztésre nem alkalmatos anyagot a tenyésztéstől elzárnák. Nagy előhaladás lenne ez irányban, ha minden csikót, az ellés után, az illető tenyésztők mulhatlanul tartoznának bejelenteni a fedezési igazolvány föl­mutatása mellett. Fontos rendszabály lenne to­vábbá, ugyanazzal a ménnel néhány egymásután következő éven át való folytonos tenyésztés, mi­vel ily módon az eredményekből jobban lehetne itélni. Ily rendszabály létrehozása s egyszersmind egy az illető vidékhez alkalmas mén helyes ki­választása czéljából legezélszerübb lenne talán társulatok alakítására törekedni, melyeknek jog adatnék bizonyos számú kanczáikhoz saját válasz­tások szerint való mént kölcsönözni ki több évre a depot-ból. Mily szükséges a párosításnál a helyes válasz­tás, s mily sok — előttünk még ismeretlen kö­rülmény jut a tenyésztésnél érvényre, kitűnik a kancza első megtermékenyitéednek a produk­tumra való utóhatásából. Ha valamely kanczát, öszvértenyésztés czéljából, először szamár ménnel fedeztek s azt később a lótenyésztésre használják, minden későbbi csikajáu észlelhető lesz valami jel, akár a fülön, farkon, akár a patákon a mi a szamárral való első fedeztetésre utal. Hasonló tapasztalatokat tettek Spanyol- és Olaszországban, hol az öszvértenyésztést legkiter­jedtebben űzik. Miután a rosz mén használatából — az első megtermékenyítésnél — eredő hátrá­nyok szünetlen tapasztalhatók lesznek, ebből mél­tán következtethető, hogy jó ménnek alkalmazása valamely kancza első csikajának nemzésére, ked­vező hatást gyakorol a későbbi csikókra is. Az első ménnek helyes megválasztása ennélfogva kü­lönös fontosságú. Budapesti lóvásár. Október 1-étöl 31-ig. A mi a lókereskedést illeti, a forgalomról csu­pán átalános átnézetet adhatunk, mivelhogy nem csupán Budapestről történik a kivitel, s miután az üzlet újra a rendes kerékvágásba zökkent, csakis sajnálatos, hogy a kivánt anyag kellő mennyi­ségben nem állitható ki. E miatt aztán ama meg­bocsáthatlan módhoz folyamodnak, hogy 3éves lovat 4éves helyett adogatnak el. Az ehhez szükséges átváltoztatás minden esetre könnyebb, mint vén lovat fiatal helyett értékesíteni. Az, hogy az emii­tettem módhoz folyamodnak, eléggé tanúskodik a felöl, miszerint a lótenyésztés Magyarországon a huszonkét hónapig tartott [zárlat alatt nemhogy lendült volna, de sőt alább szállott. A f. évi októberi vásárokat az 1875/76-ik éviekhez viszonyítva, a legvilágosabb bizonyságot nyerjük a felöl, hogy egyes vásárokon körül­belül 1000 darab lóval is kevesebb jelentkezett, mint az elébb nevezett években. Ez állítás támogatására szolgáljanak a követ­kező adatok: 1875 és 1876-ban S2 hét alatt mintegy 5000 lovat szállítottak ki Francziaor­szagba ; — az idén is és jövő májusig el lehetne adni Francziaországnak circa 5000 db lovat; azonban a hetenkinti 150 ló helyett — mely szállítandó lett volna, mai napig a heti kiszállítás legfelebb 42 darabra ment, a legkevesebb pedig 2 4 darabra. Nem abban rejlik a baj, mintha talán a köve­telt árakat nem adnák meg, sőt ellenkezőleg, — az 1875 — 76 éveket tekintve — 25°/ 0-kal drá­gábban értékesíthetők a hasonló lovak, de nem lehet az óhajtott mennyiséget előteremteni. Déli vidékeinket leginkább Olaszországiak ve­szik igénybe s csak kivételes eset, ha egy-egy olasz ide is téved, hol csakis a legszükségesebb vásárlásokat teszik. Francziaország, mint vevő, mindig szívesen látott vendég volt nálunk ; azon­ban az 1878 és 7 9-diki szükségletek Magyaror­szágon. alighá lessz pótolható, a mennyiben nem rendelkezhetünk annyi anyaggal, a mennyit ki­vannak. Németország október hóban sem vett részt a vásárlók közt, az itteni piaezon. Strassburgiak 76 darabot vettek, melyek, több mint valószínű, hogy Francziaországba szállíttattak. Hogy a vásárlási kedv ily kilátások mellett, a mult hóban élénk volt s remélhetőleg a téli hó­napokban is az marad, e nézetemben többen is osztoznak, s ha annyi ló szállíttatnék vásárra, a mennyi az igényeknek megfelel, kelendő is lenne ; önként érthetöleg azonban nem mind ló az, a mit lónak neveznek A mult hóban, a heti vásáron kivül, elkelt 909 db ló, melyek közül : a cs. k. katonai lószedő bizottság Budapesten 630-at vásárolt be'; S. Simon Párisból 150-et; Löwy Strassburgból 76-ot, Rigó Páduából 22-őt; a lótenyésztés emelésére alakult társulat részéről Pulay igazgató személyes kísérete mellett vitetett ki Párisba 16 darab; gr. Arco Miksa Schön­bornból 6-ot, Budini Pál Florenczből 4-et, Cavalco Cézár Udineből 3-at s Fontana Triestből 2-öt. Tudósításunkat bezárólag még egyszer figyel­meztetjük a t. lótenyésztési-bizottságok tagjait, hassa­nak oda, hogy jövőre, a lovakat annyira cldiszte­lenitő bélyegsütésektől a tenyésztők óvakodjanak, miután az ilyenektől a külföldi vásárlók szerfe­lett irtóznak. ménes- és gjf©p=uidöa§ág;@k* Ménvásárlási hirdetmény. A földmivelési minisztériumhoz megvételre be­jelentett mintegy 140 mén megvizsgálása követ­kező helyeken és napokon log a kiküldött bizott­ságok által végeztetni : November 5-én Zelizen, 6-án Nyitrán, 9-én Budapesten a nemzeti lovardában, 10-én Debre­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom