Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-10-16 / 42. szám

OKTÓBER 16. 1878. 317 Ménváeárlási hirdetmény. A m. kir. állad, méntelepck ménlétszámának kiegészítése czéljából legközelebb nyilvános ménvásárlás fog tartatni. Felhivatnak ennélfogva a tenyésztők, hogy eladó méneik leirását a származás, jelenlegi állomás és a kivánt árnak megjelölésével együtt legkésőbb folyó évi oktober hó 25-ig ezen minisztériumhoz beterjeszszék. A tenyésztők tájékozására szolgáljon, hogy csak З

1^—8 éves hibátlan, egészséges és tenyésztésre teljesen alkalmasnak talált mének fognak az esetre megvétetni, ha az érettük követelt árak a mének értékéhez képest megfelelőeknek találtatnak. A bejelentett mének megszemlélésére és az alkalmasaknak talált mének árának megállapítására bizottságok fognak kiküldetni, melyeken az illető megyei lótenyészbizottmányok is képviselve lesznek. Az ajánlattevő tenyésztőkkel ideje koráu közöltetni fognak azon központosítási állomások, a hol a bejelentett mének, előre meghatározott napokon a vásárló bizottság elé vezetendők lesznek. Azon tenyésztők, kik eladó méneiket már ennek előtte bejelentették volna, felhivatnak, miszerint tudassák ezen minisztériummal, hogy ménjeik eladása iránti szándékuk nem változott-e, illetőleg, hogy eladók-e még méneik és mily áron. A ménvásárlási ajánlatokra 50 krajczáros bélyeg teendő. Budapesten, 1878. évi október bó l-jén. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium. Figyelmeztetés. Felhivatnak mindazon tenyésztők, kik az 1879 évi fedeztetési idényre akár egész évi tartás, akár pedig csak idény-bér fizetése mellett a m. k. álladalmi méntelepekböl egyes apalovakai bérbe venni szándékoznak, miszerint ezt legkésőbben f. évi november hó 5-éig az illető méntelep parancsnokságnál bejelentsék, illetőleg a bélbe kivánt mént ezen batáridőig annyival is inkább kiválaszszák, miután az addig egyes tenyésztők által igénybe nem vett mének a községi fedeztetési állomások részére fentartatnak, s igy későbbi bérleti jelentkezések figyelembe vehetők nem lesznek. Kelt Budapesten, 1878. oktober 5-én. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi т. k. ministerium. •ADÀSZAT0 Igazítás. A lassú vagy sebes járás czikkben következő értelemrontó hibák fordultak elő : A 2-dik hasábban : vágni helyett olvasd : hágni » » kikelő » » hüselö. » » kisebb » » vénebb A 3-dik » tenni » » sem. Az idei szarvas-vadászatokról. Bereg-Szt-Miklós 1878. okt, 10. Tiszt, szerk. ur ! Mellékletben küldöm ö méltósága gr. Schönborn Ervin Munkács-Sz-Miklósi uradalmi erdeiben 1878. szeptemberében, a szarvas-üzekedés idejében lőtt aganesárok jegyzékét, miről részletesebben majd utólag. — Egy különös ritkaság volt ezek közt a szept. 27-én hg Hohenlohe Constantin által lőtt 10 ágas szarvas, melynek csuhája fekete-fehér tarkafoltos volt, feje is félig fehér szőrű levén. lm a lôjeit37-:z;élx : t-. a OO О ей Ы. > -S JTl •о " £ л Lövetett A vadász neve 5 N 02 ïb-i 3 £ СО 3 20 257 23. Szept. Gr. Fünfkirchen H. x) 20 250 29. Hg Trauttmansdorff K. 20 234 29. Gr. Wilcsek János 16 235 18. Gr Hoyos József 16 240 23. Gr. Wilcsek János 16 235 23. Hg Trauttmansdorff Kár. 16 — 24. » Gr. Schönborn Erwin 2) 16 242 24. » Gr. Trauttmansdorff F. 8) 16 250 26. » Hg Trauttmansdorff Kár. 16 240 29. » Hg Hohenlohe Konst. 16 220 30. » Gr. Sohönborn Erwin 14 228 17. » Gr. Hoyos József 14 255 23. » Gr. Hoyos József 14 215 24. » Gr. Hoyos Max 14 242 27. » Gr. Schönborn Erwin 12 230 17. » Gr. Schönborn Erwin 12 235 17. » Gr. Fünfkirchen Henrik 12 238 18. » Gr. Hoyos Max 12 222 21. > Gr. Hoyos Max 12 250 25. » Gr. Schönbom Erwin 12 237 25. » Hg Trauttmansdorff Kár. 12 132 29. » Gr. Wilcsek János 12 235 30. » Gr. Schönborn Erwin 10 235 12. » Gr. Hoyos József 10 253 21. » Gr. Hoyos József 10 234 24. » Gr. Hoyos Max 10 235 25. » Gr. Schönborn Erwin 10 170 25. » Hg Trauttmansdorff K. *) 10 213 27. » Hg Hohenlohe Konst. 8 236 17. » Gr. Hoyos József 5) 8 195 25. » Hg Hohenlohe Konst. 8 ! 130 27. » Hg Trauttmansdorff К Ezenkivül lőttek még : hg Hohenlohe 1 őzba kot, gr. Hoyos József 1 őzbakot és egy 2éves nedvét, gr. Trauttmansdorff Nándor egy szarvassutát 117 kilogramm súlyai. Polifka Alajos, fővadász mester. Azt hisszük aligha lesz Európában vadász-territórium, mely a lelőtt agancsárok kitűnőségére nézve a fentebbi urodalommal mérkőzhetnék. Szerk. Ugyancsak azon urodalombaD, a zsdenyovai hegységben, melyet gr. Nádasy Ferencz és Zichy Béla gróf birnak vadászatilag bérben, lövetett a szarvas-üzekedés alatt: gr. Nádasdy által egy 16, egy 14 és 12 ágas szép agancsokkal ; gr. Zichy Béla által egy 12 ágas, mely daczára hogy erősen leüzekedett volt, feltörve 220 kilót nyomott. — Ugyanott, mint halljuk, Fichna fővadász egy 20 ágast lőtt volna, mindezen szarvasok méreteivel azonban nem szolgáhatunk. Lövetett ott még egy öreg és egy fiatal medve is. Ugyancsak gr. Zichy Béla lőtt Szilváson egy 14-est, három 12-est és egy 10-ágast. Az egyik 12-es, melynek láttuk agancsát, rendkívüli példány volt. A Vértes-hegyekben az idei szarvas-cserkészetek alatt br. Trauttenberg lőtt egy hatalmas 12 ágast ; az agancs súlya 17 font lenne ; roppant lombár állású, ugy, hogy felső ágai 134 centimeternyire állnak szét egymástól. — Gr. Esterx) Nagyszerű agancsokkal. 2) Megromolva találtatot fel. 8) Nagyszerű agancsokkal. *) Fehér fejjel és tarka csuhával (ritkaság.) B) Erős agancs. házy Imre, gr. Esterházy Andor is lőttek egy pár jó agancsárt. A tatai uradalom erdeiben id. gr. Esterházy Miklós vendége br. Fürstenberg Edvárd (és nem egy angol vendég) is lőtt egy 18 ágost a körtvélyesi erdőben. — Sajnáljuk, hogy mindezen ritka nagy szarvasok egyéb méreteivel nem szolgálhatunk. Az illető vadász territóriumok tulajdonosai talán utasíthatnák erdészeiket, hogy a mulasztást pótolják. Körültekintés a fővárosi vadaspiaezon. Jól későn kezdődik ez őszön a vadaspiacz ideje ; kevés vad, meleg idő, a vadászurak távolléte, ki Párisban, ki Boszniában, ki meg Bécs és Pest között időzve : s mindez complikálva törökfájdalmak, miniszterválságok és a legújabb »husés vad-kiviteli, és utólag adós-maradási sehwindlivel, (limited természetesen, de azért mégis kikopott Délamerikából, és most minket, osztrák-magyarokat akarnak boldogítani) oda vitték a dolgot, hogy a más években vadban bővelkedő október havát ez idén vadszegénynek kell nevezni. Atalában a dolog ugy áll, hogy nyul mindenütt kevesebb van mint a mult évben, és pedig felső Magyarországban igen kevés, alsó Magyarországban még megjárja. Okát a nyulfogyatkozásnak abban keresik, hogy a márcziusi generatió a sok esőt és hideget megutálva, ez árnyékvilágból agyonlövetés előtt még kiszaladt, megfosztván bennünket utódjai és ezeknek magzatjaitól is, mi mindössze nem csekély nyul-veszteséget repraesentál. Szarvas és özvad, lassan de határozottan fogy. Itt ott kilövetik az állományokat, — a mi »jó falusiaink« a paraszt urak is megteszik a rötvadirtásban a magukét, és igy jönni fog — mi kikerülhetlen, az utolsó magyar szarvas kimúlása — a pesti állatkertben néhány rövid év múlva. A minek fogyatkozásáról nem lehet panaszkodni, az a vadsertés, mely bebarangolja kelet Magyarországot egész hosszában, és legújabb időben horváth atyafiaink országát is, melyet ép most akarnak felfújni egy hatalmas királysággá. Van tehát elég, de nem kell senkinek. Fogoly nincsen. A piacz csak csehfogolyt árul, és miután ott sincs sok, jó drágán. Fáczány vau elég : bővebben vannak vele mindenütt, és olcsók is, dc azért még se kelendők, mert ha a vadkereskedök valakinek fáczányt ajánlanak, az illető haraggal utasítja vissza még a gondolatot is, hogy valaki itt Budapesten fáczányt egyék, mikor fiaink Boszniában koplalnak. Es igy a török-kérdés a fáczány pecsenyére is hatással van. Fürj kevés volt, és a kevés is már tovább ment. Szőr-, sár- és más apróbb-szalonkák már a piaezon évek óta nem —, vagy csak ritkán találhatók. Ennek oka a nagy fogyasztási adóban keresendő, — mert ez, a madár értékénél is nagyobb ; és igy kevesen pazarolnak rá időt, puskaport és fuvart, hogy aztán a vámnál a madarat a magas aerariumtól újra egész értéken megvásárolják. Erdei szalonkák szeptember 20-ika körül hozattak a piaezra. Ezek nem lőttek, hanem többnyire élők voltak, bár többnyire törött lábakkal, vagy kicsavart szárnyakkal. A dolog ugy áll, hogy egy szép szeptemberi estén, a budai hegyek egész terjedelmében, egész seregekben csaptak le az erdei-szalonkák, de oly fáradtak voltak, hogy még másnap reggel is mozdulatlan ültek a szőlőtőkék fölöslegesen megáldott fürtéi alatt. Paraszt uraimék aztán fütykössel, vasvillával és söprüvel neki rohantak szegényeknek, s mi meg nem menekült : félig agyonütve zsákba, és abban a piaezra került. Ez megtörtént dolog. Rendes után kevés szalonka kerül a piaezra, mi mutatja, hogy gyéren vonulnak. Vizivad tavasz óta van mindig, ha nem is sok de elég, mert nem kelendő. Kilátásunk télszakára nem igen kecsegtető, bár a eonsumáló publikum, tekintettel a körös-