Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-09-25 / 39. szám
292 VADÁSZ- FCS VERSE SY-LAP. AUGUSZTUS 21. 1878. mean „ Ita idökö От amen I ^ . . , f nem anyakonvvszám 52 9- l 2 el nyak szám 7 I g. 1 «• el med lő marad 15 k. időközben eladatott nem tudatik 1 » elvetélt 1 » hullott mint hasas 1 > ellett méncsikót 9 » > kanczacsikót 8 » Revolver . anyakönyv szám] M 581. ( a nyak szám 17.) Macbeth Ï x. anya könyv szám' 112. / в nyak szám 13.1 meddő maradt ellett méncsikót > kanczacsikót meddő időközben eladva nem tudatik ellett méncsikót > kanczacsikót 35 k. 24 k. 3 » 1 » 28 » 12 k. 1 » 1 » 2 » 16 k. A csikószaporulat méncsikó 26 kancza > 20 az eredmény százalékban Összesen 46 meddő 54.92°/' időközben eladva 1-64 elhullott mint hasas 1-64 elvetélt 4-09 csikószaporul it 37. n 56. о 56 ;o 44.«»/ 100. 0 0o/o Az adatok egészen megbízhatók, mert az eredményt a községekbe kiküldött lajstromokba a kanczatulajdonosok maguk jegyezték be. 1878. évben fedezett Polmoodie anyak. Abugress Revolver elővezetve lett sz. 30. I. anyak. anyak. nyak sz. sz. 5. sz. 581. nélkül nyaksz. 3 nyaksz. 7 Márczius 14 1 k. 14 14 10 April 187 » 13 15 6 Május 243 » 12 19 3 Junius 1 27 » 6 8 1 Összesen 698 k. 45 56 20 ~ 121 kancza. Buianyamegye, Szt.-Lçrincz, 1878. julius 16. Melyek után maradok a tekintetes szerkesztőségnek teljes tisztelettel Nádosy Kálmán, az állomás felügyeletével megbízott megyei lótenyésztési bizottsági tag. (A fentebbi eredmény — minden commentálás nélkül — igen kedvezőtlen volna. A hogy mi értesültünk, a kanczák vemhotlenségének oka nagyobb részt abból származik, hogy a földmivelök rendetlen időben vezetik be kanczáikat az ismétlő fedezésre.) Szerk. Lovaink és a párisi nemzetközi lókiállitás 1878-ban. Az »Esplanade des Invalides« roppant területén, egyfelől a Szajna, másfelől a »Palais des Invalides« előtti nagy térség által határolva, két oldalt pedig ugyancsak a rokkantok sétányának vadgesztenye fasorai által szegélyezve, feküdt azon 32 istállóból álló tábor, melyekben Európa különféle ló-fajai és törzseinek gazdag gyűjteménye volt kiállítva szeptember első napjaiban, s melyek a tenyésztő és lókedvelöre nézve a kiállítás legérdekesb látványát képezék. E kis tábor istállóit keresztbe és hosszába fuió széles utczák választák el egymástól, ezekben és az oldalt levő gesztenye fasorok közt történt reggelenkint a lovak jártatása, ugy szintén a bírálati napokon (szept. 4. és 5-én) a jury-k elé vezettetésök is. — Az istállók szellős, magas, világos faépítmények voltak, mindannyian tágas rekeszekre (boxes) osztva, s igy a lovak teljesen elkülönítve voltak egymástól. Minden épület egy közép traktusból, és hoszoldalain egy-egy félhajlékból állt. Ily négy soros istállóba 38 ló fért. — A középső traktuson 10 láb széles folyosó vezetett át, melynek ki- és bejárata az utczákra nyilt ; kétfelöl voltak a boxok. Az oldal-szárnyakban is fedett folyosók és kettős kijáratok voltak. A világítás felülről jött. E czélból a tetőzet közép része, az épület egész hosszában, s oly szélesen — mint az istálló közepén átvezető folyosó — üvegtáblákkal volt fedve, melyek magasabban fekvén a tető többi részénél, a szellő bejárásán ik két oldalt szabadságot engedtek. — E berendezés egyrészt jó volt kigondolva — világosság és szellőztetés tekintetéből, de másrészt a forró napsugarakat áteresztő üvegfedélzet h itrlnyos volt a lovakra, kivált a déli órák alatt, midőn folytonos izzad is, kigőzölgés alatt tartá őket; egyúttal pedig a szellős istállókban meghűléstől félthette azokat tulajdonosuk. — Minden istállóban 38 lóra volt hely; tényleg azonban 30—3 2 lónál több egyben sem volt, mert a lovászok számára mindenik folyosón nehánv rekesz hagyatott. — Ha még megemlitjiik, hogy az abrakot, szénát, szalmát minden reggel egy napra külön társzekerek hozták a kiállításba ; hogy a szemét és alom minden nap korán reggel elszállíttatott, s hogy friss ivó vizröl több kut által gondoskodva volt, ugy jóformán mindent megemlítettünk, miből а kiállitási helyiség ber ndezettségéröl fogalmat nyújthattunk, s áttérhetünk az abban kiállított anyag szemléletére. * * * Hogy a kiállított lófajok minősége- és mennyiségéről fogalmat nyujthasunk, megemlítjük röviden, hogy a katalógus szerint mintegy 32 osztály lett volna ; valósággal azonban csak a következő főcsoportokat, lehetett megkülönböztetni : a) telivér arab mének 3é. vagy idősb 9 db. » » kanczák 3é. vagy idősb 6 db. b) telivér angol mének 3d. vagy idősb 38 db. » » kanczák 3é. vagy idősb 27 db. c) tiszta angol-arab mének 3é. vagy idősb 7 db. tiszta angol-arab kanczák 3é. vagy idősb 3 db. d) kevert vérű luxus-lovak nyereg alá és kocsiba. Ezek szolgáltatták a legnagyob contingenst ; 12 osztály volt ebből, és pedig először: а 3éves ménekből — nagyságra nézve 3 osztály (163, 153 és 144 centimeterig és azonfelül); másodszor ugyanily magasságú három osztály a 3é. kanczákból ; — és azután ugyanily 6 osztály 4é. és idősb mének és kanczákból; — e 12 osztályban volt mintegy 600 db ló. Ez osztályban voltak a norfolki és orloffügetők, és a magyar ménesekből a Noniusok, Gidranok, cs az eladásra vitt lovaink. — Ezek után jöttek e) a poneyk, 143 centimeter alatti lovacskák; (13 mén és 16 kancza.) és végül f) a nehéz igás lovak különféle korosztályai. Ezekből volt kiállítva 126 db oly 3é. és idősb, melyek 163 centimeternél magasabbak voltak ; kancza 66 db. — lg islovak közül e mértéken alul még 150 db volt kiállítva. (Folyt, köv.) A nemzetközi nagy ügetö-versenyek Parisban. Az a világra szóló hat nagy ügetőverseny, (3 nyereg alatt, s három a kétkerekű Szelkyban), melyek progiammját már lapunk 31. számában közöltük, f. szept. hó 7-én tartatott meg Páris közelében, a maison-laffittei uj pályán. Mint a világkiállításon mindenütt, hol valami látni való volt, ugy itt is a tömérdek nézőtől caak nehezen lehetett valamihez férni. Korán reggeltől fogva nrnden félórában külön vonatok indultak, azonkivül más alkalmatosságokon is egész népvándorlás gyűlt egybe. Az állványok jegyei (20 és 10 frank) már korán elkeltek, s minden helye zsúfolva volt, valamint a hossznégyszög alakú pálya oldalai is. Roppant bevételnek kellett lenni, miből könnyen fizethetők ily nagy dijak. Forró nap I volt. Délután D/4 óra felé érkezett meg Mac Mahon marschall, s egy számára felütött fasátorban foglalt helyet, vendégei voltak : a portugálli király, két orosz nhg, (mint hallottuk Miklóe és Alexis), Vilmos, a hesseni tartomány grófja, Miklós nassaui hg stb. stb. Az egyedüliek, a kik elmaradtak, azok az amerikaiak voltak, értve hiresb ügetö-lovaikat ; pedig azt hitte mindenki, bogv az oroszok es уапкеек közt с иешЬеи döutő csaták fognak vivatni. De az Oczeánon túlról egyetlen első rangú kipróbált trottert sem küldtek; s hogy a versenyeknek nemzetközi jellege némileg megóvassék, br. Rotshschild, a vicenzai hg, és még mások, néhány, állítólag amerikai ügetőt küldtek az ütközetbe ; azonban se e lovaknak, se a 135 körül igen soknak származása nem volt kimutatva. Ellenben az oroszok legjobb tenyésztőiktől kiállított lovakkal jelentek meg : igy például Mazouriue földbirtokos, Popoff tábornok, Miklós nhg stbetschinenkai ménese stb. mik először a kiállításon bemutattak. A francziák közül is többen birtak már előbb kitűnő orosz ügetökkel, mint például mons. Girar.lin, kinek Vemy nevü ügetöje, hosszú távolságra, a legjobbak egyikének tartatott. Annyi bizonyos, hogy az orosz ügetök, kivált kocsiban, túlnyomó fölényben voltak, habár а francziák is, különösen nyereg alatt, kitűnő lovakat mutattak be. — Az eredmény következő volt : 1. A megnyitó versenyért (Prix de la Moskova, 3000 méter távolságra, 3é. cs 4é. lovak számára kocsiban) 5 franczia és 4 orosz ló versenyzett. Győztes Popoff tábornok 4é. Gourko nevü ménje (a. Podorok a. Dobraya) könnyen 5 perez és 24 mdp alatt, a franczia 4é. Saladin ellen (a. Bayard, a. Grisette), mely szép versenyben legyőzte Mazourine ur, e hires tenyésztő, lovait, Skobeleffot, Ratnikot és Dobrinát. — Nyeremény 7000 frank és a tételek az elsőnek, 2000 a másodiknak, 1000 а harmadiknak. 2. Az erre következő „Prix de la Normandie" szintén 3000 méter távolságra, nyereg alá volt kitűzve, 3évesek számára. A nevezett 32 lóból 11 jelent meg, és pedig csupa franczia. Nyertes Mous. Lanfray 3é. pej. ménje Toujours (a. Bayard) 5 p. és 18 mdp. alatt fölénynyel; ellenfelei Tentateur, Tam-Tam, Champagne stb. — Nyer. 7000 frt és a tételek az elsőnek, 2000 frt a 2-diknak. 3. A 15,000 frankos nagy államdijat, 6000 meter távolságról kocsival ismét az oroszok vitték haza, és pedig Mazourine ur 6é. szürke ménje Zouberny (ap. Zouberny, a. Petrokle), mely már az indulásból látszott, hogy leveri ellenfeleit, s kit tulajdonosa a vége felé már visszatartott, hogy nagyon sokkal ne nyerjen ; igy a 6000 méter távolságot 10 perez és 1.4 mdp. alatt futotta meg — egy angol ló — Child Harold ellen (a. Harold a. Young Portico), melynek 10 p. és 2.< mdp. kellett; ezután jött csak Girardin ur hires Veruije (10 p. 17 mdp.), és Biró urnák Berlinből általunk már a lapokban is ismertetett Tigerje 10 p. 21 mdp. alatt. A nyertes 10000 francot és a tételeket, a 2-dik 3000 fr., 3-dik 1500 fr., 4-dik 500 frkot kapott a díjból. 4. Az erre következő Prix de Philadelphiában (3000 meter, nyereg alá) ismét a francziák győztek, Monsieur Douesnel 4éves Sylvia (a. Kilomètre a. Bruyère) nevü pej kanczájával, de csak azért, mert az огозгок hires Gourkoja, vége felé többször vágtatásba esett, s ekkor mindig egy karikát kellett tennie. Sylviának a birák 5 p. 1З.4 mdperczet irtak fel. Nyeremény: 7000 frk. az elsőnek és a tételek. 5. A kíváncsiság legfőbb fokát az utolsó szám : a »Grand Prix de V Exposition« (15,000 franc, 6000 meterre nyeregben) idézte elő. A nevezett 34 ló közül csak 9 indult. Ebben valószinüleg a vicenzai herczegnek állítólagos amerikai ügető kanczája Annie győz, mert közel az utolsó száz méteren ugy elhagyta a többit, mint ha sohse látták volna, de szerencsétlenségére az utolsó 50 meteren vágtatásba esett, s a tüzes lovat nem birta lovasa többé ügetésbe venni, s addig forgolódott vele, mig a többi elhagyta. Itt látszott legjobban, mily sok türtőztetésre
