Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-09-04 / 36. szám

SZEPTEMBER 4. 187 8. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAT. 26У csátja ménjeit а tenyésztők rendelkezésére. A ménesintézetek saját bevételeikből, s a ménesuradalmak jövedelméből feDtartják ugyan magukat; sőt kedvező termés esetében jövedelmi fölösleget is szolgáltatnak, melyet azonban a méntelepek kezelése elnyelvén, azonfelül évenkint még mintegy 1.500,00 0 frankot vesznek igénybe az állampénztárból. A méntelepekben lévő állami mének fedezési •dija 2 és fél franktól 10 frankig van megállapítva. s csak egyes kiválóbb, vagy telivér ménekért fizettetik 15—30 frank. Ezen kivül egyes ménestulajdonosok vagy tenyésztési társulatok a fedeztetési idény tartamára bérbe is vehetnek 4 00—1200 frankért állami méneket, mely méneknek ez esetben 40 kanczáuál többet nem szabad fedezni. — Ily mént évenkiut 80 — 100-at szoktak a tenyésztők bérbe venni. Az állami mének legnagyobb része azonban, mintegy 1600 drb, csupán a márcziustól julius

;g 4 hónapon át tartó fedeztetési idény tartama alatt bocsáttatik a tenyésztő közönség rendelkezésére. Ezen idő alatt az országnak mintegy 600 helységében 2 — 8 ménnel fedeztetési állomás tartatik fenn, melyeken a négy és öt éves mének hetenkint négyszer, a többi mén pedig minden nap egyezer fedezhet. Ily módon évenkint átlag 55.000 kancza fedeztetik, de volt már év, midőn az állami mének összesen 63.000 kanczát is fedeztek. — A fedezési dij az első hágatásnál fizettetik le és négyszeri utófedezés igénybe vételére jogosít. Átlagosan tehát minden állami mén évenkint 30 — 35 kanczát fedez, а vemhességi átlag pedig mintegy 65 °/o-ra szokott rugui. 1. A székesfehérvári méntelep létszáma 530 mén, mely a fedeztetési idényen kivül 4 teleposztályban tartatik, és pedig,- Székesfehérvárott, hol a telep parancsnoksága van, 220 mén, — Bábolnán 100 méu, Bajnéni 70 mén, Ozorán 140 mén van elhelyezve. A mének következő fajtákhoz tartoznak : Aogol telivér 24, angol félvér 240, norfolki 22, normán 60, lipiczai hegyi faj 30, arab telivér 30, arab félvér 94, vegyes honi fajta 40. — Ezen méntelep működési területe az ország nyugoti határától a Duna jobb és bal oldalán az Ipoly folyóig terjed és husz vármegyét foglal el. Területéhez tartoznak azon vármegyék, hol a lótenyésztés legmagasabb fokon áll, u. m. Somogy Fehér, Tolna, Sopron, Zala, Komárom, Győr. 2. Nagykőrösi méntelep létszáma 550 mén, mely létszámból a telep törzshelyén Nagykörösön 170, Verseezeu 160, Mezőhegyesen 110 és Baján 110 mén van elhelyezve. Fajták szeriot a nagykörösi méntelep ménéi a következőleg oszolnak el: angol telivér 24, angol félvér 180, norfolki 40, normán 70, lipiczai hegyi faj 40, arab telivér 10, arab félvér 150, s honi vegyes fajú 36. Ezen telep területéhez tartozik a pesti medencze nagy része, a Duna-Tisza köze, s az alföldi nagy síkság délkeleti része; összesen 14 vármegyével, melyek közül Bács-Bodrogb, Békés, Csanád, Temes, Torontál és Heves többé-kevésbé kitűnő tenyészanyaggal bir. 3. Debreczeni méntelep. Létszáma 330 mén. A parancsnokság székhelye Debreczen, hol 130 mén van, az eperjesi teleposztálynál 100 mén, a turiai remetei teleposztálynál 100 mén. E 330 mén közül 14 az angol telivér, 96 az angol félvér, 10 a norfolki, 7 az arab telivér, 130 az arab félvér, 30 a normán, 25 a lipiczai és 18 a vegyes honi fajtákhoz tartozik. A debreczeni méntelepbez az ország északkeleti részén fekvő 21 vármegye tartozik, melyek közül Borsod, Szabolcs, Szatmár, Jászkun-Szolnok, a könnyebb keleti származású nyerges lónak igen nagy számával rendelkeznek. 4. Sepsi-szt.-györgyi méntelep létszáma Erdély területére 250 ménnel van rendszeresítve, mely létszám azonban jelenleg nem teljes. A tényleg állományban levő 210 mén a s.-szt.-györgyi, hoinordi és rettegi teleposztályokban van elhelyezve. Fajta szerint az erdélyi méntelepnél 11 angol telivér, — 55 angol félvér, — 8 arab telivér, — 65 arab félvér, — 45 lipiczai és 15 honi hegyi fajtából származó mén és 10 norfolki és normán mén van. E méntelep működési területe egész Erdély mély völgyeiben és halmos vidékein kitünö keleti és spanyol származású közép és könnyű nyerges lovat és hegyes vidékein szívós edzett, de apró hegyi lovat tenyészt. Horvát-Szlavonországok lótenyészsésének emelésére szolgál a varasdi méntelep 120 ménnel, mely telep kezelése azonban nem a magyarországi földmiv. minisztériumnak, hanem a belügyeiben önálló horvátországi kormány hatáskörébe tartozik. A méntelepekben tehát összesen 1780 mén van jelenleg, még pedig fajta szerint — a horvátországi telep nélkül — 73 angol telivér, 45 arab telivér, mintegy 550 angol félvér, 450 arab félvér, mintegy 220 normán, 130 lipiczai, 50 norfolki, s- a többi vegyes honi fajta mén. Az 1859. évtől mai napig, vagyis az utolsó 2 évtized lefolyása alatt majdnem 800,000 kancza fedeztetett Magyarországon állami mének által, s lia ezen szám után állami méntől származott mintegy 300,000 ló, s ezeknek két évtizeden át keletkezett több nemzedékét számítjuk: azon meggyőződésre jutunk, miszerint Magyarországon levő tenyészanyagnak nem jelentéktelen része közvetlenül, vagy közvetve a jobb vérű állami ménektől származik. LóvásárokBudapesti lóvásár. Aug. 24—26. Igen t. szerkesztő ur ! Vázolni akarom itt a Budapestre a lóvásárra való utazást a t. szerkesztő urnák, hogy némileg fogalma lehessen arról, mit tesz az : a budapesti lóvásárt meglátogatni. Ha valaki magánfogaton akarja meglátni a vásárt, annak meg van az a beneficiuma, hogy a Józsefárvaházig nem száll ki a lelke testéből, ban-m az árvaházon tul a vámházig jó constructiójának kell lenni, ha e merész útját nem vavalami oldalbordatóréssel fizeti meg, mert a Józsefárvaháztól a vámig olyan a kövezet, mint Szolnokon a főút, ezt pedig ezelőtt 18 évvel kövezték ; a vámháztól balra kanyarodva, óriási homok- és porsivatagon át mintegy egy negyedórai kocsizás után kiér az ember a budapesti lóvásártérre, mely a budapesti utczaszemét által egyenlítve, mintegy fél láb magas homokréteggel van fedve és milliárd meg milliárd légynek tartózkodási helye. Megérkezve a vásártérre, a nélkül, hogy a portól megfultunk, jó darabig tart, mig azt megtaláljuk, a mit keresünk, mert rendetlenebb és szabálytalanabb vásárt alig lehet képzelni, mint a budapesti ; mert nem látunk egyebet, mint élénk sürgést-forgást czél nélkül, a mi sokkal inkább czigányvásárhoz, mint fővárosi vásárhoz hasonlít. Evek óta kisérem figyelemmel a budapesti vásárokat, nem mulasztottam hát el ezt a vásárt sem, hogy igy szerzett tapasztalataimat gyarapítsam. Hogy Budapesten az augusztusi vásár szokott a leglátogatottabb lenni, azt nemcsak én tudom, hanem mindenki tudja, de legtöbb adattal e tekintetben Eigel ur, a pesti _ legelők és igy a lóvásártér bérlője szolgálhat. Evek óta az a panasz, hogy a budapesti lóvásártér nem felel meg a korszellemének, és hogy a szabadkai vásár inkább ajánlható, mint a budapesti. Hogy a budapesti lóvásár évről évre csökken, az evidens; a luxus-lovat Dem hozzák többé ide, az elegáns ló pedig vajmi ritkaság. Budakörnyékbeli derék németeink urai már régóta a budapesti lóvásárnak, mert olyan lovakat küldenek a vásárra, melyek a szemnek tetszenek, de a lóismerő mindjárt megtudja, hogy azok nem egyebek mint istállóban nevelt lovak, resp. istállópincsek. Igy hát nem lehet csodálkozni azon, ba a budapesti lóvásár a tenyésztőnek semmit sem ajánl, még ivóvizet sem, mert egy kut oda, a hol gyakran 4000—6000 lovat hajtanak fel, nem elégséges' másreszt a vásárolni óhajtók kényelmére a legkisebb gond sincs fordítva, még vizet sem lehet kapni ; hanem van a helyett légy elég, meg büdös kigőzölgés a szeméttől. A vásár lefolyásáról a következőket írhatom : A felhajtás 3000 db volt. Az üzlet a mozgósítás folytán csakis tartaléklovak eladása körül központosult. Ez alkalommal nem mulaszthatom el a katonai hatóságot megróni, hogy miért nem hirdette ki, hogy részlegesen mozgósít és erre a czélra a budapesti I. sz. lósorozó bizottságnak 3000 db lóra van szüksége. A magas katonai hatóság a törvény némely §§-ai szerint utasítva van arra, hogy szükségletei beszerzéséről necsak egyes kereskedőket, hanem átalában az egész közönséget tudósítsa. Hát a tenyésztőt és termelőt csak arra teremtette az "úristen, hogy liferálni szokott egyének meggazdagodásának vak eszköze legyen és elősegítse, hogy a liferáló egyének ily mozgósítások alkalmával százezreket rakjanak zsebre és a szegény tenyésztőnek felkopjak az álla ? Nyolez nap óta itt Budapesten két lósorozó bizottság működik, miért ne működhetnék kettő közül egyik valamelyik kaszárnyában nyilvánosan, a közönség javára és közvetlen a lótenyésztőtől venné a lovakat ? Miért van az, hogy mig a katonai hatóság a lókereskedönek egy 160 ctres lóéit 250 frtot, egy 168—170 centimeteres és nagyobbért pedig 350 forintot fizet, a lótenyésztőnek 140 —180, ritkán 200 frttal kell beérnie, a 250 frtnál meg a fehér holló jut az eszembe ? Bizonyára lesznek a katonai hatóságnak oly egyénei, kik jól tudják a »kereket kenni«. Nem rég ideje van annak, hogy midőn az I. sz. sorozóbizottságnak 225 db ló kellett, ez az ország minden zugában kihirdettetett, és most, mikor 3000 db kell : azt az éj homályában sorozzák. A lókereskedök mintegy hatvan egyént alkalmaztak arra, hogy lovakat hajszoljanak föl. A Ludovica Acadeiniától a lóvásártérig az ut valóságos ostromállapotban volt, és a lótulajdonosokat az ágensek majdnem szétszaggatták. Ha valaki jó szántából nem adia el lovát, attól ugy szólván erőszakkal vették cl ; az erőszak és furfang minden neme felhasználtatott. A lókereskedök embereiket ugy instruálták, hogy ha a parasztok nem akarják eladni lovaikat, csak azt kell mondani, hogy a kormány elrendelte, hogy Ocsa, Kerepes, stb. a hová a paraszt való, község rögtön 200 elófogatot küldjön Boszniába és ezt már otthon tán ki is dobolták. Erre aztán a bolonddá tartott szegény tenyésztő ezt mondja : »Már csak inkább odaadom lovamat 170 pengőért, semhogy elvigyék Boszniába.« A vásáron előfordult különös esetek közül megpróbálok egy párt közölni ; Halász Kázmér ur öt sajáttenyésztésü, jó vérű lovat hozott a vásárra. A lovak közül az egyik 161, kettő 1E8 és kettő 155 cm. magas volt; tulajdonosuk az öt lóért 1450 frtot kért, a lókereskedök az öt ló közül hármat 540 frtért akartak megvenni, sok szóváltás után végre a kereskedők 940 frtot ajánlottak, a mely árat Halász ur természetesen visszautasított. Ekkor véletlenségből a lósorozóbizottság megjelenik, az öt lovat elövezetik, próbálgatják és végre 1350 frtot ígérnek a tulajdonosnak, tehát 410 frttal többet kapott a tenyésztő az által, hogy közvetlen a lósorozó bizottságnak adta el lovait, mintha liferánsoknak adta volna el. Egy másik eset ez: Gyurkovits ur négy lovat vásárolt 725 forintért a liferánsok jelenlétében, nevezett ur a négy lovon csak 20 frtot nyerhetetett : mert a consortium 7 45 frtért vette töle meg, a consortium aztán a négy lovat alig egy óra múlva 1000 forintért liferálta. A tanulság ebből az, hogy : egyeseknek egy-egy ló után 5 frt kevés haszonnal be kell érniök ; mások, kik a filiferáns czimet viselik, négy lovon 255 forintot nyerhetnek, tehát lovonkint több forintot, mint más hatosokat. Es hány ily visszailés fordulhatott már elő? A mi igen tisztelt hazai napi lapjaink igen sokat foglalkoztak és foglalkoznak még most is, külálla-