Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-08-14 / 33. szám
számban és legolcsóbb áron Magyarország vásá-1 rain található. E lovak bevásárlási ára átlag 500—700 frankos volt, a csak rövid idő előtt vásároltatván, tehetségeik teljes kifejlesztésére, vagy beható idomitásukra idő sem lett volna. A kiállított 36 ló összevásárlása után csak néhány hétig tartatott a bábolnai állami ménesben, hol megfelelően tápláltatván, jobb conditióba jöttek, mint általában a kisebb tenyésztőknél szokás ; de különbeD sem testalkatra nem különböznek a nép kezében lévő anyag zömétől, sem pedig mesterségesen betanított szép járás által nem ragadják el a nézőt. Ugyanez áll különben az állami ménesekből kiállitott lovaknál is. Ezek sem készíttettek elő hosszú időn át idomitással a kiállításra. A kiállitott mének csak néhány hét előtt fejezték be az ez évi fedezési idényt, mely alatt nem az iskola-lovaglás, hanem a fedezés volt hivatásuk. Szintúgy a ménesekből kiállitott kanczák legnagyobb része is már több csikót nevelt; kint a szabad ménesben járt; és jelenleg is vemhes. Azt tehát nem várhatja senki sem e lovaktól, hogy jelenleg rendkívüli meglepő actiót mutassanak. Mi Parisban azon nyers anyagot akarjuk bemutatni, mely idomitás által a használhatóság igen magas fokára fejleszthető, mert a menési képesség, s a sebes actio feltételei megvannak lovaink túlnyomó nagy részében ; sokszor még azoknál is, melyeknek nem egészen arányos külseje a képességet nem árulja el. E tekintetben tehát ha nem is fogunk babérokat aratni a nagy közönség előtt, mégis nyugodtan várjuk a szakértők bírálatát; kik jól tudják, hogy e lovakkal nem egy idomitó iskola eredményét, hanem az idomitásra képes anyagot akarjuk bemutatni. Az álladalmi ménesekből kiállitott lovak nem fognak eladatni, hanem a kiállítás után ismét visszavitetnek. A tenyésztőktől összevásárolt 36 ló a kiállitás bevégeztével el fog adatni. Ezen lovak ugyanis a »magyarországi lótenyésztés emelésére alakult társulat« tulajdonát képezik, mely társulat a kormány megbízásából vásárolta össze azokat. A kormány a csoportos kiállitás kedvéért szállíttatta e lovakat Párisba ; hol ugy fognak rendeltetésüknek legjobban megfelelni, ha az eladás alkalmával minél több tulajdonos kezébe kerülve, használhatóságuk által terjesztik a magyarországi lovak jó hirét ; s ez által miuél több uj vevőt hoznak Magyarország lóvásáraira. Különben némi önérzettel megjegyezhetjük, hogy e lovak jó hire már rég időktől fogva elterjedt Európában ; s hogy az utolsó évtized alatt Magyarország lókivitele rohamosan szaporodott. Két év óta a háborús viszonyok folytán politikai okok miatt szükségessé vált, de most már megint visszavont lókiviteli tilalom teljesen megszüntette e téren a külkereskedést ; s igy épen jelenleg, midőn egy hónap óta ismét megvan a kivitel lehetősége, roppant nagy számban található Magyarországon az eladó közép hámos, továbbá a nagyobb és kisebb nyerges ló. A mi különösen a nyerges lovakat illeti, ezeket a kiviteli tilalom előtt is igen nagy számban vitték ki Francziaországba, Németországba, Olaszországba, Angliába, sőt Hollandiába is, hadseregbeli szolgálatra. Az itélet, melyet ezen kivitt nyerges lovak használhatóságáról hallottunk, a legtöbb esetben igen kedvező volt. Dicsérték szívósságát, tanulékonyságát, igényeinek egyszerűségét, s főleg azt, hogy a rosz tirtás és táplálást sokkal kevésbé sinlik meg, mint a legtöbb nyugati száimazásu lovak ; ellenben jó tartás mellett a legerősebb használat közben Í9 folyton javulnak, és igen sok ideig baszuálhatók maradnak. Ezen felül pedig nagy előnye a magyar lovaknak az, hogy igen könnyen szokják meg az égalj és táplálék változtatását, ugy hogy aclimatisatiojuk bárhol és minden baj nélkül végbemegy. Oly tulajdonságok ezek, melyek által a magyarországi ló méltán kiérdemelte azt, hogy mint sebes közép hámos és nyerges ló, főleg pedig mint katonai czélokra páratlan ló, egyik legelső helyen említtetik, s a külföldön keresetté vált. Ezen keresletet akarjuk a kiállitás által lehetőleg fokozni. Ha jelenleg már évenkint 30 ezer lovat adhatunk el külföldre, a mint már egy évben 22 ezer lovat tényleg ki is vittek ; most azt kivánjuk elérni, hogy a kivitel állandó legyen, sőt évről évre fokoztassék ; mindaddig mig a külföldi fogyasztás а saját szükségleteink fedezésén felül elérhető termelést teljesen igénybe veszi. A termelés ezen szélső határai azonban nálunk igen ruganyosak. Anyag elegendő van arra, hogy évenként most már 30,000 lovat eladhatunk a külföldre, a nélkül, hogy saját lótenyésztésünk érdekei ez alatt csorbát szenvednének ; s a szám gyors szaporítása tisztán a külföld növekvő vételkedvétöl függ. Minél több lovat visznek ki évenként jó áron Magyarországból, annál több fog az országban maradni ; s minél jobbat visznek ki, aDnál jobb fog itthon maradni. Jelenleg ugyanis Magyarországon mintegy 300,000 kanczát használnak tenyésztésre, mely számnak mintegy fele azon keleti származású anyagot képviseli, mely után jó nyerges és könnyű hámos lovat lehet nevelni. Az ezek után nevelt csikók egy része azonban nem részesül a kellő ápolásban és tartásban, kimélet nélkül korán használtatik, s igy elsatnyulva, nem válik vásári áruvá. Az tehát: vajon Magyarországon 30- vagy 6 0,000 lovat lehessen évenkint kivitelre nevelni, a meglevő anyag száma által nem korlátoztatik, hanem tisztán a jobb tartás, nagyobb kimélet és a zabos zsák kérdése. A nagyobb külföldi kereslet folytán biztossá váló eladás, s a javuló ár pedig nevelni fogja földmiveseinknél a tenyésztése kedvet, javítani fogja a tartást és kímélést s végre а mi fő, а nyereség megtölteni fogja a zabos zsákot. Ezért tartjuk mi valónak és megdönthetetlennek azon különösen hatigzó nézetet, miszerint annál több és jobb ló lesz az országban, minél többet és jobbat visznek ki külföldre. A lókivitel fejlesztése tehát Magyarország lótenyésztésének legfőbb érdeke, s azért ismételjük, hogy csupán ezen életbevágó érdekünk előmozdítása inditott a párisi nemzetközi lókiállitásban való nagyobb mérvű részvétre. Kiállításunknak azonban csak ugy lehet értelme, ha mint csoportos kiállitás Ítéltetik meg. Ugy az államméneseinkből kiállitott 20 ló, mint az egyes tenyésztőktől vásárolt 36 ló együttesen képét nyújtja azon anyagnak, melylyel Magyarország bir. Mások azonban az igények, melyeket mi, viszonyainknál fogva a használati lovak, egyes osztályzatainál támaszthatunk, s más igényeket támaszt a külföld nyugati származású lovainak osztályozásánál. Ki kell tehát emelnünk, hogy együttesen kiállitott lovainkat csak azért jelentettük be az egyes meghatározott kiállitás! Cathegoriákba, mert ezt a kiállítási bizottság megkövetelte. E bejelentéssel azonban korántsem azt akarjuk mondani, hogy minden egyes ló teljesen megfelel azon Catliegoriának melybe bejelentetett. Szintúgy meg kell még tájékozás kedveért jegyeznünk, miszerint a kiállitott lovak származási jegyzékében előforduló fajta-megjelölésnél csupán a származás és jelleg némi meghatározása végett használtattak oly kifejezések mint : apja angol, arab, normán vagy norfolki faju.c Kiállításunk az angol-norman-arab vagy más egyéb vér által javitott, de alapjában magyar fajtájú lovat mutatja be ; melynek kivitelét szaporítani akarjuk. Lókivitelünk fejlesztése csak ugy érheti el a kivánt mérveket, ha lovaink minősége a külföld igényeit és Ízlését teljesen kielégíti. Mennyiben van megelégedve a külföld a jelenleg rendelkezésre álló anyaggal, azt a kiállításunk felett hozandó bírálat és itélet fogja velünk tudatni. A bírálat eredménye szerint iparkodni fogunk arra, hogy lovaink aron tulajdonságai, melyek a külföldi fogyasztók igényeinek megfelelnek, minél jobban fejlesztessenek ; azon tulajdonságok pedig melyek az uralkodó Ízlést ki nem elégítik mindinkább háttérbe szoríttassanak országos lótenyésztésünk terén. A mennyire az ország természeti és gazdasági viszonyai engedik, a külföldi fogyasztók igényeihez és Ízléséhez kivánunk tehát alkalmazkodni ; mert ez uton legbiztosabban véljük elérhetni lókivitelünk lehető fokozását. E czél előmozdítása végett bocsátjuk közre a jelen igénytelen füzetet is, melynek egyedüli feladata az, hogy a külföldi fogyasztóknak némi vázlatos tájékozást nyújtson Magyarország lótenyésztési és lókercskcdési viszonyairól. Megtalálják benne Magyarország lótenyésztésének általános rövid vázlatát, a kiállításon nem képviselt jelentékenyebb magán ménesek jegyzékét, а nagyobb fontosságú lóvásárok helyét és idejét, az állami lótenyész intézetek rövid leirását, s végre a lótenyésztés - emelésére irányzott egyéb állami és egyleti tevékenység ismertetését. E füzet terjesztésével is előmozdítani kivánjuk kiállításunk czélját ; mely mint kifejtettük, nem külső fényes siker elérésében, nem érmek és jutalmak elnyerésében, hanem lókivitelünk fejlesztésében áll. Ha e czélt a párisi nemzetközi lókiállitáson csak egy lépéssel is megközelítjük, ugy ezt a nagy franczia nemzetnek köszönhetjük, mely a nemzetközi kiállitás nagy szabású rendezésével erre nekünk alkalmat nyújtott. Vegyesek, A legújabb tudósítások szerint Deauvilleből : az első napi verseuyeu, Count Lagrange 3é. Inval pej ménje (Kincsem vetélytársa a nagy dijra) a 1 х/ г mfdes Prix specialban megverte Boulouf, Fitz Plutus, Bolifichet és Roscoffot ; mind oly lovak, melyek a nagy dijban Kincsem ellen engagirozva vannak. Inval a doncasteri St. Legerre is van nevezve, s 30: 1 áll a fogadásokban. * * * Megjelent a briinni versenyek programmja. Csupa gát- és akadályversenyek. Két gútverseny (mindenik handicap) 400 és 1000 frtos dijjal. (Preis von Eichhorn 2400 meter) nyitva minden országbeli lovaknak ; de az előbbire csak olyanok mehetnek, melyek Reiterclub tagok birtokában vaunak. — A 6 akadályversenyből egyik a Reiterclub féle ; — másik a brünni N. akad.-vers. 3000 frt értékben ; mely handicap s minden országbeli ló számára nyitva van ; Az Asszonyságoktól egy 500 frt értékű tiszteletdíj várakozik urlovarokra ; A Mundy-dij 1000 frtja eladó akad.verseny ; s a Marehpreis 800 frtja vigaszul van kitűzve. Nevezési zárnap mindenütt sept. 1-je. A versenyek sept. 21 és 22-kén tartatnak. * * * Sept. 22-kén a bécsi Práterben ismét ügető versenyek lesznek. Egyfogatuak 3620 méterre 400 frt, 200 és 100 frt dijakkal az I. II. és III. helyre; erre csak belföldi lovak versenyezhetnek. — Egy másik egyfogatú épp ily távolságú és dijju versenyre, külföldi származásúak is concurrálhatnak. — Lesz még kétfogatuak versenye is 4 kerekű kocsival 7240 meter távolságra, url kocsisokkal; díszoklevél és 50 arany, 20 és 10 aranynyal. — Négyfogatuak, uri kocsissal, aláírási dij, — és ötödször, Ügető lovaglás 72 40 meter, 40 arany dijjal ; végül bérkocsisok versenye. — A kit bővebben érdekelne — programmal szolgálhatunk. * * * A szerszám megrepedése ellen. A nyers fatönkök, feldolgozás előtt, száradás közben gyakran összevissza repedeznek. Egy hazai szekérgyárbau láttuk, hogy ennek meggátlására minő eljárást követnek. A gyár előtt raktározott fatönköket nyáron nagy melegben és napsütéskor kézi fecskendőből időnkint vizzel megöntözik. A kész kerékküllöket stb. sütőkemenczében jelentékeny melegnek teszik ki, hogy későbbi megrepedés ellen biztosítva legyenek. Budapest, 1878. Nyomatott az »Athenaeum« r. társ. nyomdájában.
