Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-01-16 / 3. szám
20 VADÁSZ- Í:S YKRSEXY-I.AP. biztonsággal lehet állítani, miszerint ha akárminő más módon trainiroztatiak volna, bármilyen más használati mód melleit, а teherhuzásban ép ugy mint a sikversenyekbeu, egyenlően kiváló eredményeket mutathattak volna fel. Hogy lehet [ éldául Lottery-t, Vanquardot, Discount és Cigart mint akadályverseny lovakat egy sorba helyezni Bourton, Emigrant, The Huntsman és Emblemmel ? Vagy mi volt The Blinked, Gii" tnaldi, Koian е'э Gaylad oly lovakkal összehasonlítva, mint Penarth, Fly fisher, Lincoln és Bridegroom ? Erről Ítéletet hozni bátran felhatalmazhatok minden ló ismerőt, a ki e két korszakot ismerte, — a nélkül, hogy magam is Ítélet t koczkáztassak. Ha fölezólittatnám hocy nevezzem meg a lrgujabb kor legjcbb akadály versenylovát, ugy az elsőséget, tétovázás nélkül Bourton-nak ítélném oda. (Ennek apja Drayton, maga nem lépett föl soha nyilvánosan ; pcdigreeje a következő a. Muley a. Prima Donna, Soothsapertúl.) Ez volt valamennyi között talán a legerősebb első osztályú akadályverseny ló, magassága teljes 16 marok 2 vonal, rcngeicg hosszú és erős vállakkal s kissé éles inarjjal ; nyaka igen erős, de feje közönséges ; hamis bordái igen könnyűek voltak, ágyékai lazák, roppant széles szügygyel és h.tsó lábakkal. A sik pályán gyáva volt, mindazonáltal rendkívül munkabíró, a mi abból is kitűnik, hogy idomárja 'pedig ki lehet ebben illetékesebb 1 iró nálánál?) mindig állította, hogy van legalább is annyit érő miut Defiance, ama rendkívüli verÍ enyló, — a melyet egy próbaversenybi n otthon csakugyan meg is vert. Teljes (kunk van tehát kételkedni abban, lesz-e még valaha e steeplechase-fejedelemhez fogható lovunk. Mert páratlan hosszú és utole'rhetlen aetiójánál fogva a kö-1 zönségcs akadályokat a szó szoros értelmében fel sem vette; a szokatlan gyoisaság padig nn lylyel birt, a verseny azon részét a mely puszta futáson alapul, mindi? diadallá változtatá lit részére. En olyan emberektől, a kiknek Ítéletére nagy súlyt fektetek, hallottam beszélni, hogy midőn 11 stone 12 font súlyos teher alatt a Grand Nalional St( eplechase«-t megnyerte, az ő véleményük szerint még 3 stone tulteherrel is diadalt aratott volna ugyanazon versenyben. Igen ritka dolog, hogy oly nagyságú lovak egyszersmind annyi gyorsasággal és ügyességgel bírjanak, — melyek azokat elsö-osztályu akadályversenylovakká qualificálják. De lia e kivétel nagy ritkaságkép egyszer előfordul, — annál nagyobb dicsöv környezi a diadalmas crack-ot. — Meg kell még említenem, hogy Bourton igen előrebajlott volt, — a mi egygyel több bizony iték Bentinek György lord theoriája m ellett, e formatio előnyös voltát illetőleg. Egy további és megvallom, némi plausibilitással biró érv még a következő : »Ha valósággal oly nagy számmal vannak a gyönyörű lovak, miért van mégis az, hogy oly nehezen lehet őket találni?« Erre nézve feleletem a következő pontokban található fel: 1. hogy oly lovak tenyésztése igen költséges; 2. az ilyen lovakat a bőkezű vásárlók, és pedig ugy a hazaiak mint a külföldiek, oly magasra becsülik, bogy a kereslet mindig nagyobb mint a kínálat; 3. hogy mindig nagy pénzáldozatokkal lehet csak őket megszerezni ; mert mint minden tárgynál, melyet a közvélemény jónak ismer el, — legyen az föld, vagy fa, vagy kocsi s bármi más — ugy a lovaknál is a pénzbeli érték mindig szoros viszonyban van az áru jóságához. És ennek daczára akárhányszor lehet oly állításokat hallani, hogy már Angliában sem erőteljes, sem vcrlovíikat találni nem lehet, — egyedül azért, mert az emberek nem kapják azokat oly áron, melyet már előre rászántak vagy melyet elődeik vagy ők maguk is régen mult időben lovakért adtak. E mellett azonban teljességgel számításon kivül hagyják, hogy akkor a vásár egyes-egyedül saját országunkra szorítkozott, — és pedig azért, mert akkortájban a nemzetközi forgalom eszközei még igen gyarlók lévén, vásárunkat a külföld s .m nem ismerte, sem nem méltányolta. Mai napság egy ló elszállítása Yorkból Bécsbe sokkal könnyebb dolog, mint akkor volt a szállítása Yorkból Londonba. Annál kevésbé lehet most csodálkoznunk azon, ho?y nagyobb lóvásárainkon oly nagyszámú idegenek jelennek m-g kiknél a vásárlási vágy sokkal eresebb, mint az eladók kedve, áruikat nekik engedni. A francziák, ugy nemkülönben a németek is nagy előszeretetet tanúsítanak az akadályverseny lovak iránt, s ezek mindig is készek jó borsos árt is megadni egy jó kipróbált lóért, mely képes nagy terhet vinni szilárd akadályokon át. Es lia ez országokban steeplcehaserek iránti elöszere'et még fokozódni találna, — akkor egész komolyan kell gondolkoznunk azon, hogy még hatalmasabb akadályverseny lovakat tenyészszünk. Minden évben átlag körülbelül tizenötszáz mindkétnemü telivér csikó elletik. Ezek között van átlag bárom valóban első r.ingu versenyló — vagyis ötszázra esik egy — és husz vagy harmincz középszerű versenyló — vagyis át'ag ötvenre esik egy — olyan, melynek felnevelése a gyep számára valóban kifizeti magát. A többi, a int hunter-, hack- és kocsilovak, vagy steeplechaserek és a ménesekben használva az egész világon van elszórva. Azért miután megközelítőleg a telivér tenyésztésnek csak mintegy egy ötvened része marad két évnél tovább idomitásban, — le-főbb fontosságú, hogy minden belföldi tenyésztő kivétel nélkül kellőleg méltányolja az ivadékok szilárdságát, erejét és actioját, különben könnyen megérhetnék, hogy a külföldiek maglik otthon sokkal különb vásárokat rendeznek, mint mi magunk. Minden vitán felül levő dolog, hogy mai nap, a kiállításokon és a versenypályán való egyenjogú versenyzés, a lakosság részéről történt felbuzditás és а kormányok támogatása következtében, most már Európa bármely országában egészen hasonló tökélylvel lehet tenyészteni, az angol telivér lovat mint a liampton-eourti meleg paddock-okbnn magukban. A franczia császár (III. Napoleon) volt az, ki ennek egész horderejét legelső felismerte s a franczia kormány nagy s erőteljes telivér-mének vásárlása által már csak az által is nagy szolgálatot tett, hogy Franeziaország most képes belföldön tenyészteni oly lovakat, melyeket azelőtt külföldről volt kénytelen behozni. Oroszország, Poroszország, ugy mint az osztrák-magyar monarchia szintén ily értelemben fogták fel a dolgot s követték az adott példát. Hasonlókép elválható, bogy Victor Emanuel, mihelyt od a viszi az olasz nemzetet, hogy beismeri, mily vagyonbeli károsodással j; r a nemes állatok külföldről való behozaDila, a helyett hogy belföldön tenyésztetnéne.k, — akkor ugy hiszszük ő lesz az első a ki alattvalóinak segélykezet ujujtva, őket idővel képesíteni fogja, hogy Anglia tenyésztőivel is versenyezzenek. Hasonlóan az eloitcletmentes lóismerő épen nem fogja tagadni, hogy az amerikai lovak, mint, kitartó veiseny- és akadályversenylovak jelentékeny helyet foglalnak el, s ha tengerentúli barátainknak sikerülne, még egy olyan minőségűt tenyészteni, mint Glencoe volt, — akkor könynyen megeshetik, hogy a gyep »kék-szalaga« nem is oly sok idő múlva ő nekik fog jutni. p. m. — a. Cambuscan a. Purchase, р. к. La Trombe a. Kettledrum a. La Colonne, sg. k. Violante a. Buccaneer a. Valetta, p. m. — a. Kettledrum a. Amora. p. m. Harry Hall a. Kettledrum a. Honesta, sg. m. Cobweb a. Cambuscan a. Fair Star, sg. k. Vulture a. Kettledrum a. Valetta, p. k. Tingadee a. Kettledrum a. Andromaquc. p. k. Jane Shore a. Kettledrum a. Jeannie. Br. Grovestin E. : p. m. Herr Rittmeister a. Buccaneer a. Lady Bertha. sg. m. Outrigger a. Ostreger a. Waternymph. Br. Waecker-G otter : p. k. — a. Dodge a. Eppona. (?) Mr. Chapmans : p. k. Nancy a. Cambuscan a. Cuckoo. VADÁSZATOK, Ménes- és gyepujdemsigok. Idomítás alatti lovak. Káposztás Megyeren. Nyilv. Idomár : Thomas Chapman ; jokey : Smart. Br. Majthényi Izidor lovai : 3é. p. m. Frantic, ар. Kettledrum a. Freekirk. 3é. sg. m. Hotspur a. Kettledrum a. Honesta. Cserkészetek erdőn mezőn. Nappal szép tavaszi idő, éjjel meglehetős fagy itt a városban, — odakinnt csipős szél; — igy váltakozva múlik el január, s ezzel ismét több lesz átélt vadászéveink száma, és gazdagabb tapasztalatunk. Ép a napokban mondta egy régi practicus vadász-barátunk, hogy kunsági pusztáján a birka etetőre csak ugy járnak a nyulak mint falun a »vászonnépség« va árnaponkint a misére. — Éjjel nappal szakadatlanul. — Megpróbálta aztán egy alkalommal, hogy a fegyver dörrenés most is oly sikeres biztató-c s ugy felkölti-e bennük az eszeveszett futás ingerét miként őszszel és ugy találta, hogy a liivatlan vendégek bizony most is csak szétszaladtak, de csak mintegy 200 meterig ; — itt aztán az egész compania bakágast csinálva ülésezni látszott — s mi több nem oszolt szét eredmény és határozat hozatal nélkiil — miként a mai ülések legtöbbje — de lassú baktatásban az etetőig visszajött s az elhullatott takarmányszálakat rágicskálva ott tölté a napot is meg az éjjelt is az akol közelében. Ezt egy régi vadász mondta és ezen csodálkozott; pedig oly télen a midőn sok hó leesik, ilv esetek nem ritkák, sőt mindennapiak oly vidékeken a hol etetésükről gondoskodva nem lett. — Ilyenkor és ily helyeken szoktak törökkel cselt vetni, s elég példa van reá hogy még a ravasz róka is felsült a cselnek. Ezeket tudva, örülve láijuk bogy a januári nap melege, ba lassankint is, de fogyaszt a leesett hóból s lia pár hétig igy tarthat, nem kell féltenünk a kis vadat, mert mire szegre akasztjuk a fegyvert, nagy részt elmegy a hó s lesz élelme és jó talaja vadjainknak a közelgő farsanghoz. Tiszadobon a január 3-kán tartott vadászaton lövetett 617 nyul. A fáczán-vadászat nem sikerült eléggé a beállott zúzmara miatt ; lövetett 216 kakas, egy túzok és bét fogoly. Zsombolyán gr. Csekonicséknál a mult hétfőn és kedden tartott vadászatok roppant nyul-eredménynyel végződtek ; az előbbi kis vadászatokkal együtt közel 2000 db nyul lövetett ott. Czegén a mult hetekben 3 napig tartott vadászaton, mintegy 750 db nyul lövetett. Jövő számunkban részletesen e vadászatokról. Vadászjegyekért az utolsó három év alatt Pest megyében 28,802 frt vétetett be.
