Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-07-03 / 27. szám
J0LI U8 17. 1878. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 199 oda érve, egy utánnunk küldött trappért találtunk azon hirrel, hogy a Sioux — s más indus törzsek a hadi-szekerczét kiásva, táborba szálltak, s igy — ha fejbőrünket megmenteni akarjuk nem marad egyéb, mint gyors visszavonulás, mit másnap junius 20-kán korán reggel boszus hangulatban meg is kezdtünk. — Ez nap mindaddig tovalovagoltunk, mig a Big Cheyenne Riveren átkeltünk, melynek túlsó partján maradtunk éji tanyán. Junius 21-én napkelte előtt már ismét megindulunk, és pedig inkább keleti irányban, hogy kikerüljük az indusokat, kik Cheyenne City (a mi kiindulási pontunk) és jelenlegi álláspontunk közt, a fehér lakosokat üldözik. Miután egész napon sziklás hegyeken át vergődtünk, este felé homokos dombok közé jutottunk, melyeket sago-bokrok árnyaltak. Itt egyik trapperünk két szürke medvét (Grizzly) pillantott meg ; s azonnal üldözni kezdtük őket, de hiába, mert a grizzly is csak ugy kerüli az embert, mint a többi medve. Elhatároztuk azonban, hogy e helyen kipihenünk, talán ez alatt egy szürke medvét ejthetünk. E czélból egyik podgyászos lovunkat áldoztuk fel, mely ugy is igen sánta volt ; ezt kikötöttük a sziklák közé. Magam pedig jó szél mellett sziklatömbök közé ülök, s várakozom türelmesen késő éjjelig, — de nem jelentkezvén semmi, lehangoltan térek vissza a tanyára. Patter a trapper, ki még ébren van biztat, hogy a hajnal pirkadásakor lopódzam viszsza a kikötött lóhoz. Ezt meg is teszem, néhány órai jó alvás után junius 22-én. A legnagyobb vigyázattal érek tegnapi leshelyem közelébe, s aztán bason csúszom egész a szikla-tömbökig, honnan a lóra láthatok ; s mit látok a szürkületben ' — egy nagy grizzlyt, mi hevesb forgásba hozza véremet. Vagy 100 lépésnyire mozog tőlem az állat, s lehetlen őt közelebbre meglopni, mert ha kimozdulok — észrevesz. — Czélba veszem tehát a mint lehet s tüzelek. A lövésre semmi nesz, mi sem mozdul, s nem tudom, nem láthatom mi történt. Hosszú fél óráig tart e kinos bizonytalanság, mig megvirad, midőn nagy örömömre látom, hogy egy megdermedt medve hever a téren. Fiatal szürke medve volt 15Ó kil. sulylyal, egyenest szivén átlőve ; szerencsés lövés oly sötétben. Nekem kicsinynek látszik az állat, de a trapperek állítják, bogy valódi grizzly medve, s hogy e prédámnak annál inkább örülhetek, mert csak véletlenség, hogy e környéken ilyes megforduljon ; sokkal magasabb hegyekben és Californiában van hazájok, hol 187 2-ben magunk is sok nyomát találtuk. Bőrét lehuzatván, padlótakarót csináltattam belőle, de nem igen szép, mert az állat nyári mezében volt. — Az nap még 45 mfdet lovagolván, estére a South Fork River partjain ütöttük fel tanyánkat. M. kapitány neliány trappért küld kémkedésre ; mert nyugat felöl füst oszlopokat látunk, s gyanitjuk, hogy kóborló indiánok közelében vagyunk. E miatt nem szabad tüzet raknunk, s le kell mondanunk a csésze theáról, mi a napi fáradalmak után, igen jól izlett volna. Kevés liideg sülttel és vizes-rhummal kell megelégednünk ; azután leheveredtünk nyugalomra ; de felváltva mindenikünk két óra hoszszat őrködik. Junius 23-án korán felkerekedünk s tovább lovagiunk ; nem a legkellemesb érzések közt, mert minduntalan friss indus uyomokra akadtunk, melyek délnyugot felé vezetnek ; — hogy kikerüljük őket, mi kelet felé csinálunk kört, mert gyanitjuk hogy ez egyes nyomok csak kémszemlészekéi, s hogy hátuk mögött egész csapat közelíthet felénk. Elővigyázatból mi is elő-kémmel és hátvéddel megyünk, sőt oldalunkra is küldünk patrouillt, nehogy váratlanul valamelyik domb mögül — rohanjanak meg. — E közben sok vadat láttunk; többi közt pompás vadpulykákat ; de nem szabad lőnünk, nehogy kis csapatunkat eláruljuk. A kigyó folyónál (Swake-Creek) ütünk tanyát ; s egy barátságtalan éjet töltünk tüz nélkül, s két-két órai őrtállással. Junius 24. Egész nap lovagiunk homokos pusztán, s örülünk hogy nagy hőség és fáradtság után este a Loup Fork-nál tanyát üthetünk. Vadpulykák mutatkoznak ; s miután ma egész nap nem akadtunk indus nyomokra, pár lövést koczkáztathatunk. Sutter utánnuk megy, és sikerül is egy kakast lőnie. Magam is kiültem egy fa alá, hogy felgallyazásra bevárva őket, egy párt lőhessek, de tervem nem sikerült. Nagy örömmel és étvágvgyal költjük el az Ízletes pulyka sültet, az első becsületes meleg étkezés, mert három napig csak száraz pemmican*) eledelen rágódtunk. Junius 25-kén igen unalmas hosszú lovaglást kelle tennünk, 53 mfldet a sik prairieben. Végre a North Plate Rivernél tanyázni megállapodtunk, miután ember és állat egyformán odáig volt.... Miután a távolból lövéseket hallunk, nem szabad tüzet raknunk, hogy el ne áruljuk magunkat. Hideg étek és hideg éj ; csak az őrtállás melegít fel egy kissé ! Junius 26-kán átkeltünk a fentemiitett folyón, s nem igen hosszú lovaglás után végre elértük a Julesburgi vasútállomást, a nélkül hogy fejbőrünket indus kézben hagytuk volna. E városka keletre fekszik Cheyennetől, hol jelenleg indusok garázdálkodnak. Valóságos szerencse volt, hogy az utánnunk küldött trapper bennünket feltalált, s mi egy kerülő uton ide érhettünk ; ellenkező esetben könnyen összetalálkozunk az indusokkal ; kik a mily kedvükben voltak — kurta módon elbántak volna velünk. Épp ez időtájt valának azon véres csatározások az Unió hadcsapatai és a Sioux között ; s akkor gyilkoltatott le Custer tábornok és emberei. Julesburgban is nagy volt az izgatottság ; katonaság volt ott s védelmi állapotban eltorlaszolta a várost. Én itt elbúcsúztam a vadásztársaktól és vasútra ülve New-Yorkba siettem ; honnan pedig a Scythia nevü Cunard-társasági gőzösön Európába. Ilyen volt kirándulásom a Rocky-Mountain vidékére, mely alatt — bár a legjobb vadászterületeket az indusok miatt nem kereshettem fel — elejtetett : 3 bölény, 4 szarvas, 2 antilope, 1 medve, 15 prairiefogoly és 1 vadpulyka. Kirándulásunk 16 napig tartott lóháton, mely idő alatt 610 ang. mérföldet lovagoltunk.« * * * Igy végzé bátyám elbeszélését ; s mindnyájan igen sajnáltuk, hogy e szép kirándulásban részesek nem lehettünk ; különösen alólirt, ki ez érdekes vidéken már egyszer utazott — sajnálatára azonban nem vadászhatott. K. vegyesek, Angliából a mult hétről azt a meglepő hirt hozta a távirda, hogy Seftont, a Derby nyertest megverte Glengarry az első aseoti napon a » Prince of Wales-Stakes-Ьсп, s pedig ugy, hogy a Derbynyerő csak harmadik volt, s e helyre is holtversenyben jött be Bonnie-Scotlanddal ; 2-dik volt Childeric. Azóta megjöttek a részletek, s mint az alábbiakból látszik — e vereség nem oly nagy, tekintve azt, hogy Seftonnak 16 fonttal többet kellett vinni kor-társánál. A »Prince of WalesStakes«-ben ugyanis csak 3 éves lovak futhatnak, de a nyerőkre teher-többlet, a Maiden-horseokra pedig leengedés van feltételezve. Igy Seftonnak a rendes korterhen felül 9 fontot kellett vinnie, mig Glengarry 7 font leengedést kapott. The Prince of Wales Stakes, tét 50 sov., fele bánat; ehhez 1000 sov. dij. 3é. lovak; ménre 8 st. 10 f. kanczára 8 st. 5 f., nyerőkre több, nyeretlenekre leengedés; a 2-dik 300 sov., a 3-dik 200-at kap a tétösszletből. 1 mf és 5 furlong: Mr, J. Houldsworth sg. m. Glengarry ар. Scottish Chief a. Crocus 8.3 C. Fordham 1 Lord Falmouth p. m. Childeric 9 st. 1 f. (5 f. kül) F- Archer 2 *) Pemmicannak nevezik az ökör húsból vékonyan kihasitott s aszalt hus-szeleteket ; ezek hordókban messze kereskedésbe jönnek s évekig is elállnak, — mint kenyérnemüekből a kétszer sült. Szerk. Mr. W. Crawfurd p. m. Sefton 9.5 (9 f. kül.) Cannon f Mr. Rob. Peck sg. m. Bonnie-Scotland 8.3 Constable t Futottak még: Eau de Vie 7.12, Clémentine 8.10, Censer 8.3 ; főkedvenczek voltak Sefton 2.1; Censer 9.2; — Glengarry ellen még az induláskor is 9-szeres pénzt adtak a bookmakerek. Másfél hoszszal nyerve. — Idő 3 p. 10 x/ 2 mdp, mi ha igaz, ugy ez igen lassú verseny volt. Érték : 3075 font. * « * Mr. Houldsworth nyilván igen szerencsés ember ; e versenyt megelőzőleg junius 12-én a »Manchester cup«-ot is ö nyerte Attalus nevü 3é. pej ménjével (ap. Lacydes a. Blanchette, The Baron után) biztosan 3 hoszszal Zuchero ellen, 3-dik Strathmore. 16 futott. * * * Az Ascot-Derbyvel gr. Lagrange Insulairje egy szép versenyt nyert ; — 1 x/ 2 mfldön 9 st. 11 font alatt megverte Lord Rosebery Con Gregan-ját és Lord Falmouth Jannette-jét, mindkét 3 évesnek egy-egy stonet adván, s 4 hoszszal canterben menvén előttök. — Az aseoti versenyek legértékesb diját a Coldcup-öt (dij 1000 sov. 2 x/ 2 mfd. korteher), ismét gr. Lagrange nyerte 4éves Verneuil nevü sárga ménjével könnyen 3 lóhosszal ; 2-dik Lord Falmouth 4é. Silvio ménje (a tavali Derby nyerője), 3-ik St.-Cristophe (a tavali Grand Prix de Paris nyertese, szintén gr. Lagrange lova), 4-ik Lord Ellesmere Hampton-ja; az előbbiek mint 4évesek 10 fontot, az utóbbi mint öéves 9 st. 5 fontot vitt. — Nyeremény: 1460 font.— Az aseoti versenyek másik legnagypbb dijját a Rous Admiral emlékét (The Rous Memorial Stakes) 1000 sov. 1 mfd, 68 aláirás; 10 sov. tét és fele bánatokkal : Lord Lonsdale 5é. p. ménje Petrarch nyerte meg 9 st. 5 font alatt — Westminster bg. id. p. m. Dalham-ja ellen (8.10), 3-dik Lord Roseberry 4é. Toucher nevü pej ménje 810 alatt ; futottak még Insulaire, Thunderstone és Lord Clive. Petrarch egy nyakkal nyert és sánta lett. Nyer.: 1206 font. Petrarch annyira megsántult, hogy aligha fog többé futni. * * * Az Alexander Plate szintoly értékes diját (1000 sov., tét 25, bánat 15 sov., korteher, 3 mfld, 20 aláirás) szintén gr. Lagrange nyerte meg Verneuillel 9 stone alatt, vele menvén St. Cristophe ; aztán Queen of Cyprus, Hilarious 9 st. alatt. — E lovak nagyobb része Kincsemmel együtt van nevezve a Goodwoodi serlegre. * * Az aseoti » Gold Vase« 2 mfljén gr. Lagrange 4é. sg. m. Verneuil (ap. Mortemer a. Regalia) lett győztes igen könnyen Lady Golightly ellen. — Az Ascot-Stakes 2 mfdjén Mr. Core 4é, Chesterton ménje lett első másfél hoszszal 17 ló ellen: 2-dik volt Lord Lonsdale 5é. p. h. Advance, 3-dik Mr. Leleu 6é. p. m. Finish. Érték : 1050 font. * * * Carnival, (ell. 1860. ap. Sveatmeat, a. Volatile stb.) mint az angol lapok legutóbbi számaiból látjuk, a mult hétfőn a cobhami Studfarmben kimúlt. Carnival egyik jobb fia volt Sweatmeatnak s produktumai közül nálunk egy pár a versenypályán is kitűnt, néhányból sikerült apaló neveltetett (Grollo, Czimbora, Bajnok), mind a hármat Blaskovies Ernő ur nevelte, és pedig mind Gipsy Girltől ; az elsőt a graditzi kir. ménes vette meg; a másik jelenleg Kund Béla ur faiszi ménesében mint apaló működik, a harmadik (Bajnok) pedig Blaskovies Miklós nézsai ménesében van. Ez utóbbinak csikai erős, testes, arányos termetű nagy állatok, mint ezt Bolygón láthatni. Carnival fiai és leányai nagy gyorsasággal, de többnyire kevés kitartással bírtak, s ezért az okszerű tenyésztő előtt nem igen kedveltek voltak. A verseny-pályán azonban meg-
