Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-06-26 / 26. szám

188 VADÁSZ- TE VERSENY-LAP. JUNIUS 19. 18L8. Országos lótenyésztés» Jutalom dijosztáeok határnapjai Junius 27. Krassó megye Szakul. » 28. Somogy m. fcsikóváeárlás) Kaposvár. > 29. Szabolcs megye : Nyíregyház. • » 30. Hajdú megye Debreczen. > 30. Csanád m. fíattonya. Julius 21. Hont meg ye Ipolyság. Augustus 4. Baranya » Baranyavár. » 5. Veszprém » Devecser. September 8. Vas » Kis-Czell. » 8. Nógrád » Szirák. » 15. Komárom » Komárom. 3 16. Bihar » Nagyvárad. » 20. Nyitra » Nyitva. » 21. Csongrád » Szentes. » 21. Zala » Csáktornya. » 27. Nógrád 3 Bal.-Gyarmat. October 3. Hunyad 3 Szászváros. November 4. Kolos 3 Teke. A lovak gyakori megvakulásának okairól. i. T. Feltűnő jelenség, hogy összes házi állataink közül egynél sera fordul elő a megvakulás oly gyakran, mint a lónál. Ezen kétségbevonhatlan tény okait kutatva, négy különböző irányban találhatjuk fel azokat : átörökösités, járvány, meghütés és kiilsö mechanikai behatás. E négy forrásból származik minden szembaj, s végkövetkezményeként a vakság is. Az első bárom okról ezúttal csak röviden ezóllván, főleg néhány külső káros befolyást kívánunk felsorolni, mely a lótartó gazdák és a kocsisok előítéletéből gondatlanságából vagy hanyagságból származik. Az átörökösités általános tapasztalat szerint semmiféle bajnál vagy betegségnél sem oly valószínű, hogy ne mondjuk : biztos, mint a lovak szembajainál. Természetes, hogy itt nem véletlen mechanikai sértésből származó szembajokról beszélünk, mert az például világos, hogy kicsapott és kifolyt szeinü szülőknél nem kell szembajos, vagy vak csikóktól tartanunk. Szabálytalan alakú vagy kicsiny szemet már igen gyakran szüleik után kapnak a csikók, s minden tapasztalt tenyésztő ' tudja, hogy vannak egész lótörzsek és családok melyeknél a szemek szabálytalansága nemzedékeken át megrögzött bajt képeznek. A havi vakság számtalan esetben átmegy az ivadékra, szintúgy a szürke és fekete hályog. — Sőt számtalan eset van arra is, hogy a szülök egyike nem is vak, csupán gyakran catarrhalis szem-gyuladásban szenvedett, s ennek következtében kissé homályos vagy foltos szemmel bir ; s azért az utána származó csikó mégis a vakságot örökli, akár mindjárt születésénél, akár pedig legtöbb esetben csak a hajlamot hozva magával, mely később idézi elő a megvakulást. Tenyésztőink nem helyeznek elegendő súlyt a szembajok megfigyelésére és kikerülésére, s igen gyakran használnak vak kanczát sőt bibás szemű csődört is a tenyésztésre. Ennek következményeként, látjuk azután némely vidéken a szembajoknak és vakságnak átörökítés általi ijesztő mérvben való terjedését. Felhívjuk e sajnos körülményre a megyei lótenyészbizottmányok és állatorvosok figyelmét. Világosítsák fel minél gyakrabban és minél szélesebb körben különösen a földmives tenyésztőket a szembajok átörökítéséről, óvják a hibás szemű apalovak használatától; mert bizony nagy szükség van a felvilágosításra ott, hol még a hibás szemű, vagy épen vak községi mén sem tartozik a ritkaságok közé. A járványos szembajoknak szintén nem egy esetét tapasztaltuk hazánkban. Szakavatott orvosi tollra kell annak megítélését biznunk, valljon ragályos vagy miasmatikus befolyásoktól származnake járványok, s ehhez képest mily óvszerek alkalmazandók ellenök. Annyi azonban bizonyos, hogy különösen az alföldön egész vidékeken uralkodik, némely évben járványosán is a lovak szembaja, a nélkül, hogy okát kideriteni lehetne, s azután ép oly gyorsan megszűnik a hogy keletkezett. Volt alkalmunk egy ily járványos szembajt egyik alföldi megyében megfigyelni, hol négy éven át kisebb nagyobb mérvben uralkodott, még pedig a méntartó gazda gondozott és jól tartott tenyészanyagjánál ép ugy mint a földmives nép elhanyagolt istállóiban. A járvány következményeként még ma is igen nagy számú vak lovat látni e megyében ; sőt megtörtént az is, hogy a megye egyik legnagyobb birtokosánál, a kitűnő angol telivérménes e járványos baj áldozata lett, mert a 14—15 angol telivér-kancza közül alig maradt olyan, melynek szemén a baj nyoma rész'eges, vagy teljes vakság alakjában meg ne maradt volna. Ily járványos szembajok az állategészségügyi rendőri közegek különös figyelmét igénylik, s igen kívánatos volna, ha a baj megfigyelésére s terjedésének meggátlására több gond fordíttatnék mint eddig. A lovak megvakulásának harmadik és leggyakoribb okát, a meghütés következtében előálló hurutos és csúzos szemgyulladások képezik. A meghütés számtalan okai közül csupán a léghuzamot és a hőmérséklet gyors változtatását emiitjük meg. Ha a gyors hajtás folytán megizzadt lovat kellő jártatás nélkül rögtön hámosan istállóba állítjuk, vagy a kihevült szemet hideg vizzel megmossuk : magunk idéztük elő a szem megbütését, melyből igen gyakran lobos állapot sőt megvakulás is származbatik. Oly istállóban, melynek ajtai vagy ablakai egymással szemben és alacsonyan vannak elhelyezve : léghuzam támad, mely egyéb súlyos bajokon kivül a hurutos vagy csúzos szembajokat is előidézheti, Nagy figyelmet és gondot kell tehát arra fordítanunk, hogy lovaink az istállóban légbuzamnak kitéve ne legyenek. Elérve végre a lótartó gazdák és kocsisok gondatlansága vagy előítélete folytán külső mechanikai káros behatásokból származó szembajokhoz, mindenek előtt az ostor és az ellenző czébzerütlen használatát kell felemlítenünk. A szem-ellenző alkalmazása mindig és okvetlenül árt a ló szemének. A ló szeme ugyanis nem oly alkotású mint az emberi szem, mely természetes állapotában egyenesen előre néz, hanem ferde szögben az orrcsonthoz oldalvást lévén elhelyezve, külső kényszer nélkül nagyobb természetes látkörét használva fekvése szerint jobbra s balra irányul. Az ellenző alkalmazása által a ló szeme folyton természetellenes nézésre kényszeríttetik, mely alkotásának meg nem felel. Ha már most — mit igen gyakran látunk — még laposan cs szűken a szemre van húzva az ellenző, akkor nemcsak a természetszerű szabad használat fokozott meggátlás által válik felette károssá a szemre, hanem az által is, hogy a szegény megkínzott ló szeme folytonosan fülledt gőzös levegő által van közvetlenül körülvéve. Igy azután a szem előbb utóbb megzavarodik, hurutos, homályos, folytos lesz, sőt igen gyakran egyedül az ellenző esztelen alkalmazásának köszöni teljes megvakulását. menyeknél viseletével legalább fövonásokban megismerkedtünk, ezen ismereteinket a fogásnál értékesíthetjük ; de hogy a fogásnál mindemellett még jobb eredményhez jussunk, czélszerü lesz azon eszközökről egyet-mást elmondani, melyek a horgászainál használtatni szoktak. Mikéut a lővadászatnál sokféle a lökészülék és a fegyver : ugy sokféle a horgász-eszköz is ; mint amannál sok a jó, sok a rosz, — ugy itt is. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fogás eredménye igen nagy részben az eszközök minőségétől fllgg ; hogy csak egészen jó, s a pedanteriáig tökéletes eszközökkel foghatni sok halat ; hogy tökéletlen, vagy csak egyes hibákkal bíró eszközök használata mellett néha egyáltalán semmire sem megyünk ; kell, hogy e pontot némikép méltányoljuk. Említsük először a horgászbotol — vagy veezszöt. (Die Ruthe—

Angelruthe). A jó botnak, kellő hosszúság mellett, erősnek és könnyűnek kell lenni ; emellett minden irányban egyenlően hajlékonynak, — de mégis bizonyos határig feszesnek — nagy mérvben ruganyosnak kell lenni. Pisztránghorgászathoz 3.5—4.5 meter hosszú bot elég ; 't— 1

X4 kilogrammnál súlyosabb nem lehet. — — Legtöbb botnak az a hibája, hogy az alsó része a csúcshoz képest nem arányosan súlyos ; tebát a súlypont nincs kellő helyen. A német, ilyen botot : »Kopfschwer«-nek nevez. Ily bot, daczára hogy ha absolut súlya kicsiny is, mégis hamar kifárasztja a kart, s vele a horgot helyesen dobni nem lehet ; a mi sarkalatos hiba. A súlypontnak körülbelül 1 — 1 x/

2 lábnyi távolban kell lenni azon ponttól a csúcs felé, hol az ember a botot rendesen tartani szokta. Legczélszerübb pedig a botot akként tartani, hogy azt ugy markoljuk meg, miszerint ujjaink a viz szine felé forditva, vagy kissé befelé nézzenek, s a botot egész alkarunkon végig fektetjük, abban támpontot nyerve, — a bot vége a könyökig érjen, vagy azontúl néhány ujjnyival kiálljon ; ily tartás mellett legkevésbé fárad el a kar. A botot mindig csak egy kézzel volna szabad tartani ; a bal kéz oly jártas legyen, mint a jobb. A ruganyosság, hajlékonyság s feszesség kellő mérvben legyen egyesülve, mert e tulajdonainak helyes aránya okozza, hogy azon erő, mely a műszert éri a hal kidobása alkalmával, egyenletesen oszolhasson el a horgon, zsinóron és boton. Nagyon feszes botnál minden erő csak a zsineget érné, túlságosan hajlékonynál csak a botot. Jó bottal, igen vékony zsineggel is nagy súlyt dobhatunk ki, aunélkül, hogy az eltörnék vagy a zsineg elszakadna; rosz botnál erős zsineg is könynyen elszakad. Nagyon ruganyos és túlhajlékony botnál, a hal rántását igen gyengén, meg igen későn érezzük, s az általunk eszközölt rántás is későn jut a botról a horogig. A botok alakja közül legczélszerübbek a több leginkább 4 részből álló összerakható botok. A botok tömörek s végükön réz szorítókkal erősíthetők egymásba. — Az üres, egymásba tolható, vagy csavarokkal összesíthető botok legczélszerütleuebbek ; gyengék, esetlenek, s nem tartósak. A pisztrángászathoz legjobb a mogyorófa-bot, melynek csúcsa (legvékonyabb részlete) úgynevezett lándzsafábál (Lanzenholz) — Lance Wood — készült. Itt mindjárt megemlitem, hogy legjobb mogyorófa botokat készít Mollner Károly Bécsben. Oly jó mogyoróbotok talán máshol sehol sem készítetnek, s e részben már Max von der Borne is jeles müvében »Handbuch der »

ADgel-fiacherei« igen oicsérőleg nyilatkozik Mollnerről. Kiknek bármi a halászat körébe vágó eszközre van szükségök, melegen ajánlhatom nevezett czéget. Mollner par excellence szakember, kizárólag halászeszközök készítésével foglalkozik, személyes tanulmány utján Angliában, jeles mesterré lett ; de külföldi idevágó czikkekbol is gazdag raktára van. Egész ezime ez : Kari Mollner, Fabrikant von Fischstöcken und Geräthen, in Wien. Praterstrasse nr. 40. Egyike a legsolidabb üzleteknek, melyekkel valaha dolgom volt.*) A Hikory-fa, mely Ejszakamerikában — Canadában — tenyész, kitűnő erőssége, szívóssága miatt ajánlatos; csak az a hátránya, hogy igen nehéz, talán csak a Lance-Wood nehezebb ennél, mely utóbbi azért is botcsucsoknak használtatik. *) Kimerítő teljes árjegyzéket képekkel magyarázva, bérmentve és ingyen szivesen küld bárkinek.