Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-06-26 / 26. szám

186 Y ADÁS « - ÉS VERSENY-LAP. J0NIU8 26. 1878. Lapunkra január 1 tői fogva mindig előfizet­hetni : egész évre 12 frt, félévre 6 írtjával. — Az előfizetések minélelöfcbi beküldését kérjük. A kiadó-hivatal. B.-Pert, barátok-tere, Athenaeum. ШР^ШьШйЫШ Verseny-naptár. Kassa September 7., 8. Debreczen September 13., 15. Kolozsvár September 20., 22. Sopron September 28., 29. Bécs oktober 6., 7. Nyitra oktober 13. Pardubitz oktober 17. Pest oktober 20., 22. I vezhetö futamaira a pesti Lovaregylet titkárságával I is lehet nevezni : alólirt ezennel tisztelettel figyel­mezteti e körülményre a nevezőket és vidéki col­légéit, ez utóbiakat azon hozzáadással : hogy a hozzá beérkezett nevezéseket a zár-óra után mind­járt leirva az okmányokkal együtt postán meg­küldi az illető titkárságnak. Egyúttal felkéri ez utóbbiakat, hogy viszont a nálok nevezetteket le­irva és aláírásukkal hitelesítve (de az okmányok nélkül) hozzá szintén rögtön beküldeni szívesked­jenek, hogy azokat kiegészítve a »Vadász és Versenylapc-ban, valamint a » Wochen-Renn-Ka­lender«-ben köztudomásra hozhassa. Hasonlóan felkéri vidéki collégéit, hogy a teher-határozásokat és kisbánat jelentéseket annak idején vele rögtön közölni szíveskedjenek. Budapesten junius 20. 1878. A pesti lovaregylet titkársága Sárkány J. Fer. Nevezési zárnapok. Julius. 20. Kolozsvár. (Programmja e lapok 26-ik Pesti lov. egy- számában) leti titkárság, 300 arany államdij nevezés, vagy Bartha 200 arany államdij — — Lajos Kolozsv. 400 arany államdij — — Augustus. 1. Pest. (Programmja e lapok 16-ik Lovaregyleti számában.) titkárság. 1880-iki Nemzeti dij nevezés. 1880-iki Hazafi dij 1880-iki St. Leger 1880-iki Vándorló ivadék­verseny — — H ( Y S t a l Q s* A magyarországi vidéki verseny-egyletek t. cz. titkárságához. Megfelelőleg a pesti Lovaregylet által kezde­ményezett, s a vidéki versenyegyletek által elfo­gadott ujjitáshoz: mely szerint a kassai, debre­czeni és kolozsvári versenyek hosszabb időközzel ne­Prágai versenyek. Igazgatóság : hg. Trauttmansdorff Károly (el­nök), gr. Thun Lipót Bohumil. — Pályabíró : hg. Oettiugen Wallerstein. — Mázsálok : hg. Windischgrätz A., gr. Thun László. — Pályafel­Ugyelök és az akadálypálya kitűzői : gr. Kinsky Zdenko, hg. Thurn Taxis Elek, br. Aerenthal Felix. — Indítók: Cavaliero Fer. és W. Stone. — Titkárok: Cavaliero Fer. és Kapin urak. I. Nap, vasárnap, junius 23. d. u. 2 óra. I. Első oszt. császárdij, 1000 db arany. 3 éves mének és kanczáknak. Táv. 2400 meter. Tét 200 frt, fele bánat; de csak 75 frt egy évvel a nevezési zárnap előtt jelentve. (51 aláirás.) Gr. Festetics Pál p, m. Wild Rover a. Buc­caneer a. Florican 53 kil. Grimshaw 1 Hg Trauttmansdorff p. m. Berlick 53 k. Metcalf 2 Br. Grovestin nev. hg. Hanau sga m. Outrig­ger 53 kil. Smart 3 Gr. Heuckel H. sga m. Sabinus 53 kil. Bushby 0 Nagybánat jelentetett 43, kisbánat 4 lóért. Négy ló indult, Wild Rover vezetett kezdettől végig s canterben nyert több hosszal. II. Welter-Stakes, 500 frt. 200 meter. Tét 100 frt, fele bánat. (6 aláirás.) Hg. Trauttmansdorff 4é. p. m. Chere Amie a. Liddington a. Fair Star 76 x/ 2 kil. (bez. 6 kil. kül.) Baltazzi Hector 1 Gr. Kinsky Oct. 4é. sga m. Lumpaci Vaga­bundus 72 kil. Gr. Kinsky Jenő 2 Gr. Henckel 3é. р. k. Hungaria (бЗ' /j kil.) vitt 72 kil. Gr. Kinsky Zdenko 0 Bánat jelentve 3 lóért. Lumpaci Vagabundus vezetett az egyenes pá­lyáig, itt Baltazzi kieresztette lovát s könnyen nyert két hoszszal. III. Egyleti handicap. íooo frt. Táv. 2800 m. Tét 100 frt, bánat 60 frt, de csak 30 frt, ha junius 18-ig bejelentetett. (5 aláirás.) Gr. Kinsky Oct. 3é. p. m. Cheops a. Cre­morne a. Queen of the Gleen 48 l/ a к. Prior 1 General Hope 3é. p. к. Mlle Buccaneer 49 х) 3 kil. Smart 2 Gr. Henckel H. 6é. p. m. Basswelt 62 х| г kil. Bushby О Bánat jelentve két lóért. Cheops több hoszszal könnyen nyert. ív. Észak- és délnémetországi dij. 1000 frt. 3éves lovaknak. Táv. 1800 meter. Tét 250 frt, bánat 125 frt. (14 aláirás.) Gr. Henckel Hugo sga k. Phoebe я. Giles I. a. Princess Alice 56 kil. Bushby 1 Gr. Kinsky Oct. sga m. Alexander der Grosse 57 x/ 2 kil. Prior 0 Bánat jelentetett 12 lóért. Kiegyeztek Phoebe és Alexander der Grosse ; utóbbi csak indult, mig amaz körüljárta a pályát. V. Egyleti akadályverseny. 1200 frt. 4800 meter. Teher 78 kil., 4é. 5 x/ 2 kil. kevesebb, jo­ckey-k 2 x/ 2 kil. több stb. Tét 150 frt, fele bá­nat. (5 aláirás.) Gr. Kinsky Zdenko 4é. p. m. 1 rince Grégoire a. Buccaneer a. Peeress (5 kil. kül., 5 x/ 2 kil. leeng.) vitt 77 x/ 2 kil. Tulajd. 1 Gr. Kinsky Oct. 5é. p. m. Heródes (5 kil. kül.) 73 kil. Phillips 0 Schawel J. ur nev.gr. Esterházy Mih. 6é. p. k. Queen Bess (5 k. kül.) 83 к. Baltazzi H. О Bánat jelentve 2 lóért. A három induló ló közül Prince Gregoire egye­dül ért a czélhoz s nyerte a dijat. Verseny-feltételek A kolozsvári lóversenyekre. 1878. September 20. és 22. I. Nap, péntek, September 20-án. I. Erdélyi dij. Aláirás utján. Minden Erdélyben elletett és felnevelt félvérló számára. Távolság 4824 meter. Teher 3 évesre 62 kil., 4é. 72'50 V á @ (B 2 Pisztráng-halászat Dohsinán. Irta : Sir John. (Folytatás.) A pisztráng természetének egyik fő jellemvo­nása а nagy óvatosság és félénkség. — Nem tu­dunk eléggé óvatosan közeledni, hogy észre ne vegyen ; a viz szinére vetett árnyékunkat már 14—20 lépés távolról észreveszi és villám­sebességgel szökik be rejthelyére s mereven húzódik meg ott ; hiába dobjuk be a legked­veltebb falatját hiába változtatjuk a csal-ét­ket ha egyezer megpillantott, vagy bármi mó­don cselt sejt, órákig nem kap a horogra ; rejt­helyéről csak hosszú idő múlva s óvatosan bújik elő s előbbi leshelyére áll. Csak ivarzás idején lesz bárgyú a pisztráng, — ilyenkor a veszély­lyel keveset törődik, néha kézzel is könnyen fog­ható a tiszta vizben. A pisztráng izomereje igen nagy ; már maga azon erös rántás, melyet érezünk midőn a csal­étket megragadja meglepő; — nagy példányok néha oly erővel húzzák a zsinórt, hogy azt hisz­szük fadarab, vagy tuskó akadt a horogra ; azon ellentállás, melyet e hal kifejt, midőn a viz­ből kidobjuk, meglepően nagy. De legfeltűnőbb bizonyítéka nagy izomerejének azon körülmény, hogy a legsebesebb rohamú árbati, hosszú ideig tud mozdulatlanul megállani, sőt azzal szemben a legnagyobb könnyűséggel fölfelé úszni ; igy me­redek zuhatagok, szakadó vízesések, leomló ivén fölfelé 2—3 ölnyire is bir hatolni; de mily magas szökéseket tesz a viz felett repkedő légy után. Láttam jókora pisztrángot, mely egy széles gát csendes zsombjában 3 láb magas s legalább másfél öles ugrásokban dobta magát a viz felé. Tsudi szerint a pisztráng ugrási képessége magasságban 5 láb, szélességben 12 láb. Bizton állíthatom, hogy szélesebb ugrásait akárhányszor láttam. A pisztráng husa, egyik legízletesebb Europa valamennyi halai közt ; a kevés, erös szálká­tól igen könnyen, s nagy darabokban válik le ; akár egész féloldala egy darabban vonható le a gerinezröl, melyen minden szálka visszama­rad. A hús szerfelett finom izomrostokból áll, porhanyó, legkevésbbé zsíros, a specialis halzsir iz épen nem sajátja, igen puha nedvdús s jellegző zamattal bir. — Nem csoda, ha az ember csak búsa miatt is zaklatja ; de az embernél nagyobb ellensége a vidra. Hogy mily kárt tehet egy ily állat egy pisztrángos revierben, azt a halászok igen jól tudják ; s ezt könnyű is elgondolni, ha föl­vesszük, hogy egy oly testsulyu állat, mint a vidra, naponkint legalább 3 — 4 font tápszert szükségei ; a vidra pedig csakis hallal táplálkozik ; de ha elgondoljuk mily szerfelett ragadozó ter» mészetü állat a vidra, hogy — mint a tigris — mulatságból, szenvedélyből vadász; hogy az imént fogott legszebb halat, melyet még enni is alig kezdett meg, ott hagyja a parton, ha a viz­ben egy másikat pillantott meg; ha ott, hol vidra tartózkodik a partokon igen sok, félig összerágott halat találunk, könnyen elképzelhetjük : mekkora mennyiségű pisztrángot pusztit el évenkint csak egy is. A vizicziczkány — Crossopus fodiens — kis állat, hihetlen nagy — Brehm szerint — х/г fontos halat is képes megölni, szintén ellensége a pisztrángnak. — A pisztráng továbbá a mennyiben saját fajbeliét, ha csak bir vele megeszi, — avagy megöli, midőn farkába erősen beharap, mert erre erősebb pisztráng is elvész — s a kisebbeket fejüknél fogva elnyeli, szintén jelenté­keny károkat tesz. De más ragadozó halfajok is, mind pusztítói a pisztrángnak, főleg a csukák. A madár-világból egyes folyami sasfajokon kivül fő­kép a vizi-rigó (Cynelus aquatieus), meg a jégma­dár (Alcedo ispida) e két szép, s kedves kis szárnyas tesz a pisztráng állományban jelenté­keny károkat ; e két kis madár mily bámulatos ügyességgel vadász, az meglepő. A pisztráng külérzékszervei közül a fül — mint a halaknál egyáltalán — igen durványosan van kifejlődve, s igy a hallás is a minimumon áll. Érzékszerveinek működési képességét Ronalds, Ran­dal Roberts, Dovy, Stottard és mások e czélra készült észleldéikben (observatorium) tanulmá­nyozták. A hallást a legtökéletlenebb fokon lé­vőnek állítják. Bizonyos, hogy egy a parton ki­lőtt fegyver durranására a pisztráng viselete nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom