Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-06-05 / 23. szám

JUNIUS 5. 1878. 167 barátunk saját szokott helyére ígért volt állítani, •ö maga egy erdövéddel más völgybe indulván. A ki e hegyformátiót látta, mégis Ítélheti, hogy itt csakugyan biztosra lehet fölállítani a lövészt. A begyoldal a csúcsig oly meredek, bogy azon zerge se jöhet le, kivéve, szemmel alig észrevehető, gyönge törmelékkel telt oly finom hasadékokon, melyeken ismét csakis az ő aczélpatája bir megfogózni. Ha nagyszerűen felszerelt színpadon akarnának zn-gevadászatot bemutatni, azt látványosabban be «cm rendezhetnék, mint a milyen az én állásom volt. Egy, előbb emiitettem, levezető sziklahasadékkal szemben, egy lefelé hajló szikla mögött néhány odagörditett nagy kő segítségével, valódi kis kunyhó volt rögtönözve, melyben ugyan nem igen kényelmesen állhatott az ember, mert hajolnia kellett, hogy felülről fedve legyen, de a melyben megülhettem háttal a szikla falnak, mert meg volt hagyva: szükségtelen megfordulnom, mig a kövek csörgését, kopogását nem hallom, mi a zer gék közeledését jelenti. Nem sok vártatra megdördült a hajtók pisztolylövése és perczekig tartó viszhangban zem gett végig, a Kárpátok szakadozott ormán. Pár perczczel reá kökopogást hallok s feltekintve a csúcs felé, látok leereszkedni, kényei meseu megszámlálható öt zergét, köztük egy gidát. Sokáig kellett várnom mig lehaladtak, megállva s neszelve, de engem fedett állásomban meg sem pillantva. Remegve s szivdohbantva emeltem föl a fegyvert, de bármennyire csal is a végtelenül tiszta levegő a távolság megmérése iránt, mégis láttam, bogy lötávolon meg kivül vannak. Vártam s egyikük egy pillanatra kiugrott egy kiálló sziklára, de neszemet vette és, mielőtt még a légygyei egy vonalba hozhattam volna, eltűnt s az ötös csa pat hanyathomlok rohant el mellettem, vagy 150 lépésnyire egy szikladarabokkal behintett törme lék téren ; ekkor tüzelek, de első golyómat hallom a sziklára csapni ; a másik csővel még szabatosabban czélzok, s bár a füst egy pillanatra eltakarja a kilátást, s rohanó zergék közül csak négyet látok elszáguldni s igy második lövésem czélt ért. A felhevülés e gyönyörű perczében is tisztán emlékeztem vezérünk minden szavára s igy nyugodtan helyemen maradva, vártam a következőket; mert a zergék, nem tudván a visszhang miatt az iránt tájékozódni, hogy a lövés honnan jött, csak tova vonulnak szokott utukon. Csakugyan alig hogy megtöltöttem a fegyvert, újra hull és kopog a kő s újra ereszkedik le három zerge ugyanazon ösvényen. Egy most is kiállt egy tőlem kissé távol álló szirtre, az is megneszelt, de mielőtt még tüzelhettem volna, ellenkező irányban vonult el egy általam előbb észre nem vett mélyuton vagy csatornán. De nem rosz helyre mentek, Ödön előtt vonulván el, ki egyet szerencsésen el is ejtett. Mielőtt az ö lövése szólt, fölöttem újra két zerge kísérletté meg a leereszkedést, de eldördülvén a lövés, megriadva visszaszökeltek fölfelé s többé arra zerge nem is jött. Szólt azouban a fegyver a merre házigazdánk elállott volt, s nem sokára előjött ő isi szintén egy derék bakot hozván zsákmányul. Ezzel vissza is indultunk és vig tanyát csaptunk, az előbb emiitettem luezfenyő csoportnál, melynél festőibb helyet még soha se láttam. Az óriás fenyők, a gyönyörű alakú mohos szikla, a csermely, vadásztársaságunk fesztelen állásokban, előttünk a három elejtett zerge, körülöttünk a szinte kevély hajtók, fölöttünk a derült ég — benuünk pedig azon semmihez nem fogható büszke érzelem, mely az akadályok — legyőzése után a sikerben gyönyörködik ; — oh mért oly rövidek a te fénysugaras dicső perczeid, Dianna istennő ! Kedves gazdánk e helyen kívánna kis kunyhót építtetni, s ha valahol van jogosultsága a sport ápolásának s szabad erre is áldozni : ugy ezt meg is kellene tétetni; mert a ki ide eljut, az nem közönséges vadász többé, hanem az istenasszony fölkentje! De e gyönyörű helytől is megkellett válnunk, hamarább mint óhajtottuk volna. Már a lejutás ezentúl versenyfutás volt. Még kedves házigazdánktól is, ki megbecsülhetetlen szívességgel látott el mindenkép, csak futtában búcsúzhattunk. Ló halálában rohaDtuuk az állomás felé, a városi élet előre vetette árnyait e gyönyörű vidékre s a gőzmozdonyok korában szült nervositás előfogott már; mert hiszen ha eltévesztjük ezt a vonatot, lejár a szabadság s harmadnap nem nyithatunk a hivatalos óra kongásakor — a bureauba. f © g y © 8 © k, Gr. Cziráky Béla kedden junius 4-én tartá esküvőjét itt Pesten Esterházy Marietta grófnővel déli 12 órakor. Egy rövid reggelizés után az uj házaspár Lovasberénybe utazott. * * * A fiatal Esterházy Mihály gróf (Esterházy Antal gróf fia) mint részvéttel halljuk, már hoszszabb idő óta betegen fekszik Cseklyészen. * » * A gmundeni versenyekre, melyek egy héttel a Baden-Badeni versenyeket megelőzőleg tartatnak : ez ideig 4000 frt van aláírva. * * * Május 29-én volt a gr. St. Julien és Baltazzi A. ur egy éveseinek árverése, az Alpina StudFarmban. A Cambuscan — Lay Sister, sga к. csikót s a Buccaueer-Flowet Girl p. m. csikót Baltazzi Ar. vette meg. A Cambuscan-Grand-Duchess sga k. és a Buccaneer-Anonyma p. k. ivadékok hg. Czetwertynski B. tulajdonába mentek. Gyürky Béla ur megvette a Bois-Roussel-Hope p. m. csikót és Mr. Joy a. Camhuscan-Camelia p. m. és Buccaneer-Fair Star p. m. ivadékokat. A hét db csikóért 24.650 frt folyt be; e szerint 3521

3/7 forint egy-egy csikónak átlagára. * * * Outrigger, Kincsemnek e váratlanul magas polezra jutott testvére, rövid 10 nap alatt kétszer cserélt birtokost. Először gr. Almásy Kálmán vette meg Majthényitől, s a 400 arany megnyerése után eladta a hanaui herczeguek mint halljuk 15,000 írtért, — mi ötszörbe több volna, mint az az ár melyet egy héttel előbb a me'nért fizetett. Ugyanez alkalomból helyreigazítjuk azon múltkori számunkban hozott állitólagos hirt, mintha gr. Almásy K. és br. Majthényi Izidor közt több lóra nézve szövetség létesült volna. A szövetség Hanau hg és br. Majthényi közt jött létre, s e szövetség számára vásároltatott vissza Outrigger ; ehhez jönnek még br. Majthényi többi lovai, u. m. a Purchase-mén, Amarantbus, Harry-Hall, Tingadee, s még egy pár éves csikó. Tehát egy uj verseny táisulat. Egy másik ujabb versenytársulat a mult cseklyészi árverésen keletkezett volna, és pedig Hohenlohe Rózsa herczegnő, gr. Esterházy Antal és Mr. Smartból. A lovak az el nem kelt tallósi lévesek lennének. * * * Gr. Zichy Béla megvette a következő lovakat, részint hogy apróbb versenyekben kihasználja, részint a jövő vadászidényre; és pedig: Povidalt, Neuvaint és Niczky-leányt. A bécsi Galamb-lövész clubb május 29-kén tartott versenye a következő eredménynyel folyt le : Az Eröffnungsschiessen-Ъвп 9-en lőttek, s a versenyt Schawel ur nyerte meg 9 galambot ejtve hiba nélkül. — Ezután jött egy Poule, mely br. Springer javára dőlt el. Ismét két Poule, melyek egyikében gr. Waldstein G., másikában gr, Trauttmansdorff lett győztes. Ezt követte két Double Rise, mindegyik Hauptmann által megnyerve. Végül a Clubdijat (200 frt, 7 galamb, 3 hiba kimaraszt) bg. Czetwertynski B. nyerte meg, 7 galambot ejtve'n hiba nélkül ; második lövész о dijban br. Mecklenburg Károly, 8 galamb közül egyet hibázva. A versenyekben résztvettek még : br. Biancbi, gr. Zichy Béla, br. Maltzahn, Leyen ur és gr. Kinsky Rudolf. * * * A „Der Sport" czimü folyóirat, mint a lótenyészte's érdekeit képviselő központi közlöny, 1878. május 25-én megjelent 21. számában következően nyilatkozik Kutizda Ferencz János, cs. k. udv. szállító, üditő nedvéről: »Csekély elismerés mellett, melyben nálunk Ausztria-Magyarországban minden hazai részesittetik — bár ez Kwizda úrról nem mondható, miután üditő nedve nagy és kicsiny előtt az azt megillető méltánylattal találkozott — kétszeres örömet érzünk, midőn látjuk, hogy egy osztráknak találmánya vagy készítménye külfüldön is mennyire becsültté és keresetté válik. Számos elismerő irat fekszik előttünk Franeziaországból, melyek a Kwizda-féle üditő nedv jelességét bizonyítják, s melyek közül csak a kiválóabbakat akarjuk megemlíteni. Különösen dicsérőleg nyilatkozik gróf Montigny, a franczia ménesek volt főigazgatója, з a saumuri lovassági intézet főlovászmestere, ki egyidőben a 3. huszár ezreduél hadseregünkben is szolgált, s igy a lóismeretben első rangú tekintélynek nevezhető. Sorai annyi dicséretet tartalmaznak, miszerint a többi elismerő irat gróf Damas, Beauregard Dávid, a chartesi herezeg, gróf Juigné és Cesai Scrépel nagy czégtől, anélkül, hogy értéküket csökkenteni akarnók, háttérbe szorulnak.« Eladó a »Vadász- és Versenylap« egyes évfolyama 1869, 1870, 1871, 1872 és 1876, 1877-ből 6 frtjával utánvét mellett. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer. HIRDETÉSEK. DULCZ ANTAL cs. kir. udvari nyereg- és szíjgyártó Il VD APESTEN, egyete

ixi-злteza 2_ sz. (takarékpénztári épület.)