Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-05-08 / 19. szám

130 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁJCS 1. 1878. chaneeja lenne a Nemzetire ; hogy roppant sebes ló az igaz, csak az a kérdés még, hogy egyszersmind kitartó-e hosszabb távolságra ; de miután a pálya fele utján elbukott, a reménylett próba meghiusult. Hét 3évee indult e versenyre az idén ; 6 mén és egy kancza ; a mének közül Blaskovics Ernő Bolygója a legszebb és legerőteljesb alkatú, ragyogó fekete szörü mén 16 marok magas, de nem látszik annyinak, mert igen mély, bókkal teltebb és eröteljesb mint volt Czigánylegény ; egyetlen jegy rajta, hogy hátulsó lába bokában félig fehér. .. Igen szép, arányos alkatú mén Baltazzi Aristid Franzija is, csillogó érczsárga szőrrel, de termetre kisebb Bolygónál, azonban aczélosan néz ki ; mindkét Jó, mint csődör igen szép, s talán csak gr. Henckel Sabinusa tökéletesb ; nagyságra nézve Sabinus és Franzi egyenlők. A trialabe gr. Ilenckel két nagy termetű lovát, Old Englandot és Oroszvárt küldte, az előbbi jó 16 marok magas megy pej ; nem oly mély mint Bolygó, azonban correctebh mint Oroszvár, mely hal elölábával kajsza, в melyről minden meglehetős futása mellett sem hirja senki hinni, h gy Derbycrack . . . Kár, hogy Old England mindjárt az első kanyarulatnál elcsúszott, s igy szintén kimaradt a forma adásból. Bolygó ugyanis mindjárt kezdetben oly tremendiosus sebességbe ragadta a mezőnyt, hogy a 7 ló, mind megannyi dübörgő locomotiv rohant, s az első éles kanyarulatnál a nehezen fordítható Old England ugy elvágta magát lovasával együtt, hogy 8 — 10 ölnyire gurultak ; alig 200 öllel odább Bolygóval is ugyanez történt. . . A gőzerővel rohanó mént Madden nem birváu fékezni, egy oszlopba ütődött vele, s a ló egész súlyával kézben fekvén, a mint Madden megingott, a ló is elveszté egyensúlyát s orra bukott, messze elgurulva mind a ketten. Szerencsére se a jockeyknek, sem a lovaknak nem lett baja. Mindenki azt hitte, hogy a versenyt, Bolygó kiestével Franzi fogja nyerni, s meglehetős volt a csalódás, midőn az utolsó kanyarulatnál látszott, hogy Oroszvár minden sebes tempót elfogad a vetélytárstól, söt hogy ez az egyenesre majd egyszerre fordulva be a Ilenckel lóval, a távoszlopig sem birja öt elhagyni. — Igaz, hogy Oroszvár a legmagasb conditióban volt e 3évesek közt, Franzi pedig most jővén Angliából, a lég és viz változás hatással lehettek reá. A Trial-Stakes ily fordulata folytán, gr. Sztáray Altonája, azután Wild Rower, Oroszvár és Franzi a legjobb nyilvános próbát tették arra, hogy a Nemzeti dij első pár helyére számithassanak. Az oroszvári dijban Tallós, mellékesen mondva egyike a legszebb 4éves méneknek most — ugyanazzal a superioritással futott vetélytársai ellen — mint tavai. A 200 aranyban kellemetlen meglepetés érte a Henckel istállót. Sabinus, melyről mint Nemzeti kedvenczröl beszéltek, s melyet ö Felsége a királynő azelőtt pár nappal Oroszváron lévén, a ménes megtekintésére — a legszebb mén lónak nyilvánított, s mely mult évi és idei győzelmei után a jobb 3évesek egyikének látszott— egy eröfeszitő verseny után Berlick által megveretett. — Ez újra halomba dönté az eddigi combinatiót : — A Henckel istálló ugyanis Sahinust határozottan jobbnak tartotta Oroszvárnál ; s ha most Sabinust megverték — ugy Altonának győzelme Oroszvár felett a bécsi Totalisateur versenyben — nem elég jónak tünt fel. . . A való azonban ott lesz, hogy az istálló személyzet maga is igen téved Oroszvár képessége felöl. Berlick győzelme különben — egy ügyes jockey fogás volt, mellyel Metealfnak másnap szintén sikerült a Handicapet megnyerni Aumônier ellen ; egy rögtöni roham volt ez az utolsó pillanatok! an, mellyel Berlick a jockey felhívására pár rendkívüli szökkenéssel éppen a czélpontnál vágá le ellenfeleit. . . . x X * A második napi két sikverseny nem sok mérkőzést mutatott. — A 300 aranyban a Pozsonyiaknak alkalmuk volt látni Kincsemet, s azon konyüséget, mellyel az elejétől végig vezetve — végre canterben nyert. Prince Giles the First — Heuckel egyik legszebb 4éves ménje — mely csak a 2-dik pénzért indult, meglehetősen ment a kancza után 5/, műdig, de azután kezdette megelégelni ; kivált midőn Bushby kísérletet tett — hogy a kanczát behúzza, mi persze tá- j volról sem sikerült. A h ndicap — igen szépen sikerült. A különböző кого ég alkatú 7 ló tehetsége a legszebb arányban Ltszott terhelve lenni, mert a 1

1 2 műdön végig mindenki megtartá helyét, s az utolsó küzdelem is együttes csoportban történt; egyedül Gondolat — képezett kivételt, mely a mint az iram gyorsulni kezdett az utolsó negyed műdön — lemaradt. A versenyt különben — egy erélyesb joekeyval — Aumônier nyerhette volna. Berlick ügyes räscbhel vágta le őt; Lg\anazon sebes roham ez, mellyel tavai — igaz hogy rendkívül könyü teher alatt — a prágai Criteriumot ragadá el Altonától, s melyet a pozsonyi első nap is oly ügyesen applicált Sabinus ellen ; e tehetségét anyjától — Lady Besstöl örökölte. * * * Hátra volna még valamit az mlovar és akadályversenylovakról szólni. Első naj) az Asszonyságok dija kicsibe mult hogy cl nem maradt. A propositió szerint 3 vetélykedönek kellett indulni, s a 9 aláiró közül csak kettő jelent meg a harang hívására. Az utolsó pillanatban a Directorium — a hölgyek beleegyezésével ellálott a feltételtől, s igy Rudi és Achilles hátán a két Baltazzi testvér lovagolt végig a pályán. Küzdelemnek nem volt helye e versenyben, mert gr. Esterházy saját nevelésű Canace ménje — tetszés szerint bánt el a csinos Henckel lóval. Az első napi akadályverseny, a 200 arany császárdij — tökéletesen meghiusult. Egy az, hogy Prince Gregoire csak azért startolt, hogy a propositiónak elég tétessék, s azután mindjárt felhagyott a versennyel ; más az, hogy Loriot, — egy különben legeszményihb alkatásu HunterSteeplechasser — minden ugrást megtagadott ; s az első 3 akadályon átvitele (szó ezerint értve) annyi időveszteségébe került lovasának s valódi tulajdonosának (mint véljük) — hogy minden esélyét veszté. Country Girlt ily körülmények közt — gr. Metternich Frigyes — tekintettel a kancza igy-ugy összefoltozott pedáljaira, szép csendesen hazalovagolta. — Baltazzi Hektor, ki ismerte Loriot ragadó természetét — ez ellen egy egész kinzó-apparatussal assecurálta Loriot kemény száját, de megjárta vele, mert a mén éppen nem akart ugrani ; s mindjárt az első sövénynél — kényszeríttetve, oly ügyetlenül tett egy ferde ugrást, hogy lovasával együtt elvágta magát ; az állvány előtti sövény és árok előtt — kétszer háromszor neki szoritva, sem ugrott át; végre is bele és át kellett vele lovagolnia Baltazzinak ; s mert a 3-dik akadálynál (a vizes ároknál) 4—5-szöri kísérlet után sem birt ugratni — a lépésben átgázolást és átmászást kezdé meg vele. Ezalatt Country Girl ügetésben elvégezte dolgát, s Baltazzi Hector most már egészen privát mulatságát (izzasztó volt !) űzte Loriot makacsságának kijátszásával. Fáradhatlan törekvésének még is sikerült annyi, hogy Country Girl után nagy időre — egyszer megkerülé Loriottal a pályát, söt utoljára egy pár sövényt is kegyes volt a mén átugrani. Másnap három akadályverseny volt. Az elsőt — a pozsonyi club dijáért, melyhez gr. Estei házy Antal ö méltósága egy igen értékes tiszteletdijatadott— ismét meghiúsultnak lehet mondani, azonban Hanreich igen kitüntette magát. Három ló indult : Edwin, Comfortabel és Légyott. Bizalom egyikhez se sok volt. Légyott sárlott; Edwinről kétkedtek hogy ugorni fog, Comfortabelröl pedig tudva volt hogy szeret kitörni. Az indulásból a három jockey közül egyik se akart a vezetésre vállalkozni, végre is Hanreich mutatta az utat, utána Edwin és Légyott ; s miután a tribün előtti három akadályt mindnyájan szépen ugorták — valaki azon megjegyzést tette : it is a right race, a right ridden cann allways see bee a jockeys. — Hanem a valóság csakhamar mást beezelt ; a harmadik akadálynál Comfortabel kitört, és Edwin követé a példáját; — Légyott azonban átugrott és elsietett ; csakhamar Corsernek is sikerült Edwint az átmenésre birni, — de Hanreichnek 3—4 szer kellett neki vinni Comfortablet mig átszekerezett ; a többi már messze volt, s talán mindenki felhagy a versennyel, csak gr. Esterházy Miklós növendéke — nem; — s jól számolt. Légyott már a legközelebbi akadálynál elakadt, s csak miután Edwint ugorni látta — ment át ö is ; — de a következő akadályok majd mindegyikénél ismételte a két ló e manővert — mindaddig, hogy Comfortabel ismét beérte őket. Legszebb volt az, midőn a két ló az irish-bankre ugyan felugrott valahogy — s azon a keskeny töltéaháton tánczolt ide oda, de leugrani vonakodott, mig Hanreich már messziről látva a situatiot, egész szívvel lujtá át Comfortablet; — ennek láttára a két makacskodó is lejött, s ugy látszott, hogy ismét versenyezni fognak, — de a legközelebbi akadályok előtt újra kezdődött a táncz ; ugy hogy végre Comfortabel cs ík magánosan canterezett be, nagy későre követtetve amazok által. Annál szebben volt lovagolva a Rciter-club akadályverseny, melyet Jékoy főhadnagy, Baltazzi Hektor, Vacano kapitány és Prévost főhadnagy — meglehetősen együtt lovagoltak egész az utolsó pillanatokig. — Lazzaroni, egy pompás Buccaneer fiu a Lancelin kanczából, mely ezelőtt két évvel a Freudenaui árverésen sokakat megbűvölt szép kinézésével, — de mely mint Flatracer semmit sem tudott mutatni, — (egyszer futott ha jól emlékszünk valahol) — most mint Steepler — Jékey vezetése alatt elejétől végig szép tempóban ment, s végül Abernein által szorítva — meglehetős speedet fejtett ki. The Vet eleinte kissé tul csapott a közönséges tempón, s az utolsó negyedmértfüldre nem volt elég puskapora. Salvioni consequent tartotta helyét, de nem lett veszélyes. A zár-versenyben, a pozsonyi akadályvcrsenyhen : Queen Bess, Prince Gregoire és Táborit indultak három kitünö lovassal : Baltazzi Hektor, gr. Metternich Fritz és Söllinger kapitánnyal. A futam szépen indult meg. Queen Bess vezetett, utánna Táborit, hátul Prince Gregoire. Mindjárt a 4-dik akadálynál azonban Táborit elbukott 1 Söllingerrel, s elszaladt ; elfogták ugyan a lovat, de mire Söllinger újra felült, azalatt a másik 1 kettő már egyszer megkerülte a pályát, s igy Söllinger nem is kisérté meg többé a küzdelmet, me1 lyet ezalattQueen Bess vezetett ; Prince Gregoire nyomában járt egész az utolsóelőtti akadályig, ; s innentől fogva keményen jött előre, de nem I fogbatá el többé a íendkivül ügyesen lovagolt ' Queen Besst. ; * 1 X * I Egészben véve a pozsonyi versenyek nem elégítettek ki az idén; de azért kár volna, mint a hogy szándékoznak Bécsben — e versenyhe, lyet beszüntetni. . . . Egy az hogy igen kedves kis hely, más az hogy a magyarországi és ausztriai istállók itt feleúton találkozhatnak ; azután minél több versenyhely, annál több alkalom ezek népszerűsítésére, — de egyúttal annál több chanceja is van a versenyló tulajdonosoknak, mert a különböző alkatú pályák minősége szerint — az egyik ló előbb nyerhet az egyiken, mint a másikon ; — s e bizonytalanság, a meg vagy nem jelenés egy más helyen az: mely, a kisebb istál, lóknak még concurrentiát enged. A pozsonyi versenyek. Intézők : hg. Esterházy Pál (elnök), hg. Trauttmannsdorff Károly, gr. Esterházy Miklós, gr. Széchenyi Kálmán, Baltazzi Aristid. — Bírák : gr. Hunyady Kálmán, br. Mundy Henrik. —A mázsánál : Neusiedler H. — PályafelUgyelö : gr. Kinsky Jenő és Mr. Martinengo. — Indító : Mr. Cavaliero. — Titkárok: Leidesdorf Károly és Mr. Cavaliero.