Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-04-10 / 15. szám

VADASZ- ES VERSENY-LAP A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAK-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 15. sz. Budapest, 1878. április 10. XXII. e'vfolyam. Lapunkra január 1 tol fogva mindig előfizethetni : egész évre 12 frt, félévre 6 frtjával. — Az előfizetések minélelöbhi beküldését kérjük. A kiadó-hivatal. B.-Pest., barátok-tere, Athenaeum. Lókivitelünk érdekéken. Maholnap két éve már annak, hogy országos lótenyésztésünk a kiviteli tilalorh nehéz súlya alatt görnyedez. Nagy mérvben megsinli e tilalmat minden egyes tenyésztő, ki eladó lovára a külföldi kereslet teljes kizárása folytán vagy egyáltalán nem talál vevőt, vagy ha talál is, oly árat kénytelen elfogadni, mely a felnevelési költséget alig fedezi. VásáraiukoD sok a ló, de kevés a vevő ; a lovak tenyésztésének cs nevelésének költségei a maximalás határig növekedtek, az eladó ló ára pedig a minimalis határig sülyedt ; ugy hogy a jelen viszonyok között bármely más földmivelési vagy állattenyésztési üzem háladatosabbnak mutatkozik, mint a kivileli tilalom által teljesen megbénított lótenyésztés. Ez nem maradhat tovább igy, ha országos lótenyésztésünket, közgazdaságunk ezen jelentékeny ágát, a végromlásnak kitenni nem akarjuk ! Hogy a háború kitörése alkalmával a lovak kivitele eltiltatott, azt nem lehet szándékunk kárhoztatni, mert a honvédelem érdeke háborús viszonyokkal szemben megelőzi a legfontosabb közgazdasági érdekeket; s igy természetesnek találtuk azt is, hogy mindaddig mig a keleti kérdés vésztterhes méhe akár békés »acouchement« akár ha kell »császárvágás« által fenyegető terhétől meg nem szabadul, monarchiánk épen a »császárvágás« eshetőségére való tekintetből fentartja a kiviteli tilalmat mindazon lovakra nézve, melyek a hadsereg szükségleteire minőségüknél fogna alkalmasak. Azt azonban még a jelen viszonyok között sem tudjuk belátni: miért ne lehess?n megadni a kiviteli engedélyt egész általánosságban azon lovakra nézve, melyek minőségüknél fogva vagy nem ütik meg hadseregünk igényeinek mértékét; vagy pedig magas értéküknél fogva még háború esetében sem vétetnek a hadsereg számára igénybe ? A hadsereg és honvédség szükséglete béke idejében évenkint 4—5000 ló; háború esetén pedig az összes hadosztályok mozgósítására kell 100 — 120,000 ló, mely összegből a lókisajátitási törvény értelmében Magyarországra összesen csak mintegy 70,000 ló esik; a többi 40—50 ezer lovat az ausztriai tartományok lévén kötelesek kiállítani. Van pedig Magyarországon összesen több mint két millió ló, mely számból bizonyára legalább is háromszorosan kitelik a hadi czélokra alkalmas oly lovak száma, melyeket mozgósítás alkalmával a hadsereg átlagosan 300 forinttal megvehet. Kérdjük már most : méltányos-e, igazságos-e ily viszonyok között továbbra is fentartani a kiviteli tilalmat azon lovakra nézve is, melyek háború esetében sem fognak a hadsereg számára megvétetni ; azért, mert vagy nem hadi czélokra valók, vagy pedig magasabb értéket képviselnek azon árnál, melyet a hadsereg lovakért adhat ? Nem képzelhető ugyanis, hogy mozgósítás esetében 4—5—6 száz forintos és még magasabb áru lovakat vegyen meg a hadsereg akkor, midőn átlagosan 300 forintért annyi alkalmas lovat vehet Magyarországon, a mennyit nem csak egy mozgósítás vesz igénybe, hanem a leghosszabb háború sem emészt meg. Tegyük fel például, hogy a hadsereg élelmezése érdekében szükségesnek látszanék, egy fenyegető háborúval szemben, a kenyér sütésre szükszéges liszt kivitelét megtiltani. Nem hisszük hogy még ez esetben is megtiltanák egyúttal a korpának vagy a thea czukorsiiteménynek kivitelét is; mert korpával nem lehet hadsereget élelmezni ; a czukorsütemény pedig drága élelmi szer. Epen igy vagyunk egyrészt az alkalmatlan, más részt а magas értékű lovakkal. Nincsen tehát semmi méltényos ok arra, hogy a kiviteli tilalom rögtön és általánosan meg ne szüntethessék ; egyrészt mindazon fényűzési lovakra nézve, melyeknek értéke a 300—350 forintot meghaladja, más részt pedig a katonai mértéket meg nem ütö lovakra nézve, s végre egyáltalán mindazon lovakra nézve is, melyek bármely irányban hadi czélokra nem alkalmasok. Miért ne lehessen például kivinni az angol telivérlovat ? Hiszen hét éves háború esetén sem kerülne arra a sor, hogy a hadsereg telivér lovak vásárlására szoruljon ! Rögtön ki lehetne tehát hirdetni azt, hogy minden oly ló, melyet az ország jelentékenyebb lóállománnyal biró vidékein működő bizottságok hadi czélokra alkalmasnak vagy szükségesnek nem jeleznek, szabadon kivihető az ország határain. Akkor azután megint jó áron adhatná el ily lovát a tenyésztő, mert a világkereskedelem pénzforrrásai ismét megnyílnának számára. A napi lapokban olvastuk is, hogy a kormány ily intézkedések életbeléptetésére készül. Egyik lap nem rég már azon városok névsorát is közölte, hol a külföldre szánt lovak bizottságilag megvizsgáltatnának, s esetleg kiviteli engedélyt nyerhetnének. Emiitették Budapestet, Kanizsát, Győrt, Sopront, Pozsonyt, Kassát, Debreczent, Temesvárt és Kolozsvárt mint a bizottságok székhelyeit. Ugy látszik azonban, hogy e hirek vagy koraiak voltak, vagy pedig alaptalanok; mert mindeddig nem láttunk egyebet mint azt, hogy a lótenyésztés emelésére alakult társaság Budapesten kapott kivételes engedélyt 200 darab fényűzési ló kivételére, mely engedély alapján néhány külföldi kereskedő csakugyan vett is itt Budapesten 150—160 darab exportra szánt lovat. E I 6' fi z e t é s. Egész évre . . , , 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeumépület intézendő. Szerkesztőségi iroda : Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap minden szerdán.