Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-03-21 / 12. szám

02 VADÁSZ- fes VERSENY-LAP. MÁRCZIOS 21. 187 7. ransnál mindenkor, — és a legnagyobb urikonyhákban kivételesen, de gyakran praktizáltatik. Telünk a maga idején nem volt ; a felhalmozott íáczánkészlet vagy megromlott vagy exportáltatott, és midőn a farsang eleje beköszöntött. drága és kevés volt a még megmaradt pecsenye. Fáczántenyészdékböl kevés került januárban piaezunkra. A nagy-károlyi uradalom vagy 500 darabot küldött, a kőrös-ladánj i vagy 200, és a pöstyényi vagy 70 darabot. Házalók és másodkezüek szinte csak 200—300 darabot szállítottak, és igy nagyon kevés volt a behozatal. A fáczán-szállitmányoknál is érezhető volt a bécsi piacz túlsúlya az élelmi vásáron ; FelsőMagyarország végleg elveszett a pesti vadaspiaezra nézve, mert Budapest roppant fogyasztási adója, magas vasúti fuvarja és mindent bénitó vadásztörvényével, kénytelen lemondani a concurrencziáról szemben Bécscsel, mely kisebb adót rótt a fáczánra, és oly kedvezményekkeláldatottmeg a vasutak által fuvar tekintetében, hogy például egy Szegeden Bécs számára feladott közönséges teherszállítmány, ha élelmi czikkből áll, 36 óra alatt czélját eléri, mig egy ilyen Pestre czimezett szegedi küldemény, ugyan az nap feladva, Szegedről idáig 4 napig utazik, de azért két annyit fizet, mint a Bécsnek szánt küldemény. Ez is paritás. Ép ugy mint a nyulaknál, ugy a fáczánoknál is alapos a panasz — azoknak nem gondos kezelését illetőleg a vadász személyzet által. Mert nem conservativ eljárás, lia a vadász t i z darab fáczánt nyakuknál fogva köt egy csomóba, és ezt » colli «-nak tekintve, igy ereszti a nagyvilágnak ; — de az sem czélszerü, lia a tanultabb jáger a fáczánokat ugy belezi ki, hogy begyüket fölhasítva kisded öklé- j vei bele nyul a fáczánba és ugy rántja ki azt, a mi benne van, — vagy ha a letollazott fáczánokat, a mig még melegek, rakaszba szorítja. A nagy-károlyi uradalom vadkezelése e tekintetben is példakép ajánlható minden más uradalomnak. Ott a fáczánszállitás számára oly czélszerü rakaszokat alkalmaznak, hogy azokat a helybeli vadaskereskedök, az export czéljára, mint legalkalmasabb szerkesztményt, biven utánozzák. Fogoly, magyar, nem volt található. Csekély küldemények jöttek Csehországból, de ott is kevés és drága volt. Túzok mindig kevesebb lesz, és a mi látható, oly sovány és törpe, hogy össze sem hasonlítható az eddig látott 20—30 fontos példányokkal. Császármadár, nyirfajd, hófajd szinte kevés volt. Februárban Hamburgból szállítottak piaezunkra valami császármadárféle fajdokat, melyek csak szürkés szinü tollazatúk által külömböznek a mi honi császármadarunktól. Aligha nem skótiai grouse-ok voltak, liusuk ízetlen és szálkás, áruk és értékük csekély. Erdei szalonka a dalmát és olasz partokon elmaradozottakból volt kapható, nem külömben hizlalt к amarázott fürj ; az előbbi sovány és ízetlen, az utóbbi csupa kölesháj volt. De mégis találkoztak oly különös emberek, kik egy fürjért januárban adtak egy-két forintot, és egy szalonka vázé r t 3 forintot ; és mindezt azért, mert a kalendárium januárt mutatott. Vad tengeri-nyul (lepus cuniculus) is debütirozott — és megbukott. О kemék külsejükre az összetévesztésig hasonlítanak közönséges nyulunkhoz, csak roppant fejük és fülük árulja el komisz voltukat. Átlagos sulyuk 5—6 font, — húsuk fehér, szálkás, édeskés ;.és igy izre nézve mezei nyulunkkal össze sem basonlitható. Áruk nagyobb a vad nyúlénál, mert bundájukban viselik tulajdonképeni értéküket, állítja a szerencsétlen tenyész, ki sem itt, sem Bécsben nem szedhette ki experimentumának fele költségét sem. Kár pedig, mert magyar »experimenteur« volt. A vándormadarakkal már vagy három éve azért nem vagyunk tisztában, mert eddig szokásos megjelenési idejüket nemcsak hogy be nem tartják, de megesik, hogy egészen ki is maradnak, mint például ez idén a fenyvesek. Ezen külömben nem uj jelenség, különféle magyarázatokra adott alkalmat, melyek közt az, liogy vizeink apadnak, mocsáraink kiszáradnak a legalaposabb okoknak tartattak. A legújabb búvárlatok a vándormadarak útjait is szemügyre vették, és ugy tapasztalták, hogy egy világrész, ország vagy vidék több-kevesebb víztükrei vagy vizvonalai, a vándorsereg útirányára semmi befolyással nincsenek, mert a vándormadársereg utvonalai századokon át változatlanul ugyanazok, és ama vándormadarak, melyek hazánkban átvonulásuk alatt láthatók, egy hatalmas seregvonalnak csak jobbrabalra eltérő, vagy eltévedt maradozói, mert hazánkon át nem is vezetett soha és nem is vezet egyetlen egy fővándorvonal sem. Egy svéd egyetemi tanár Palmer, e tekintetben nagy szolgálatot tett a vizsgáló természettannak, alapos tanulmányok nyomán kiadott »A madarak vándorutját vizsgáló és constatáló müve« által. Palmer szerint a hazánkhoz legközelebb eső két fővándorvonal a következő: 1) a délkeleti vonal,Kelet-Ázsiából Oroszország nyugat déli részein áthúzódva, és a Krimi félszigetek körül két ágra szakadva, kanczákat azonban megtartotta. A híres lovak közül a Gladiateurt, Mortemert, Trocaderót és Henryt adta el, meg egy nagyreményű kétéves csikót. M. Lefevre volt a fővevő. M. Lombard pedig a Mortemert, Henryt vásárolta meg és még több csikót. Ezek közül volt Reine, mely 1870ben megnyerte az »ezer guineá«-t és az »Oaks«ot, továbbá a »Flageolet«, mely a következő évben Cremornet cs Favoniust győzte le, elnyervén az ascoti serleget. Négyévi távollét után a franczia főúr kék-vörös színe ismét megjelent az angol mezőkön s második jelentkezését rögtön siker követte. Az 187 4. év vége felé Novateur Newmarketben megverte I.eolinust, minek folytán Peutétre-t a Cambridgeshirc-re felkarolták; de roszul végzett. Ez időtájban vette meg a gróf a Nougat-1, mely miatt némi botrány is történt Windsor-ban. E ló több versenyben vívott ki győzelmet s a franczia Derbyt is megnyeri vala, ha Salvator útját nem állja e diadalnak. A mult évben szerencséje újra emelkedett s ugy látszik, az idei campagne ban jó esélye nyílik. A tavalyi »ezer guinea«-ért elsőnek és másodiknak futott Camélia és Allumette ; amazzal az epsomi Oaks dicsőségét osztva meg. Ugyanakkor egy franczia csikó is részt vett, az Enguerrande. Ez is részt vett a »Grand prix«-ben, de lovarja nem volt elég ügyes, hogy »Kisbér«-t nyomon kisérje. Camembert és Braconnier kitüntették magokat szintén istállótársaik közül ; ezeken kivül a hároméves »Lina« nyújt szép reményeket jövőjéhez. A gróf azonban ama szerencsének örvend leginkább, hogy oly kétévesek birtokában van, mint Chamant és Vcmeuil, nem is em'itve Leopoldot, mely első fölhívásra nyert, továbbá Pivonnet-t, a szép St.-Christophe-ot és a pej Beaurepaire-t, ] mely már is hírre vergődött. E második Gladiateur még ez évben érvényre emelheti tehetségeit ; Chamant pedig követheti a West-Australian és Lord Lyon példáit. A mult évi valamennyi fiatal ló között kétségkívül őt illeti az első hely, levén a főkedvencz a Derbyben. Ez egy barna mén csikó Mortemertöl és Araucariából, mely Cameliától s ez ismét Ambrose-tól és a híres Pocahontas-tól vette eredetét. О nagyon hátra marad a többitől s jól megverték, mielőtt Lewesben nyert volna. Doneasterben Lady Golightly és Plunger vezették őt utjáii ; de a visszatorlás napja nem volt messze. Minden Ióismerő előtt feltűnt, mily erőre kapott e ló a Middle Park Plate-futam előtt, és azóta, hogy Pellegrinót és Plungert vezette, szembeötlően fokozódott esélye. Két héttel később a Dewburst-Plate-ban még inkább föltüntette kiváló tulajdonságait, ugy futva mint egy teljesen kifejlődött ló. Aránytalan suly lyal könnyebben verte mig Plungert, mint a kétéves Derbyben. Egyik párisi versenylap állítja, hogy tizenkét ezer fontot ígértek volna ama valószínű Derbynyerőe'rt. Külalakjára nézve Verneuil jóval felülmúlja híres társát ; nagyobb kétéves még soha sem jelent meg a mezőnyön. Két első kísérlete sikertelen volt, s ha nem lett volna is oly nagy mint egy tebervonó ló, még sem vált volna szégyenére oly lovak által győzetnie le, mint Jongleur és Lady Golightly. A mult október hóban az értékes Buckenham-dijat Newmarketbén könynyen nyerte Silvio ellen. Valóban különös, hogy ily nagy csikó nem lett beirva a klassikus háromévesek közé ; az egyetlen dij, a melyre elő van jegyezve: a »Grand Prix de Paris.« A Lagrange gróf lovait először Chantillyben idomították ; később átvitték Compiegne-be, majd Morlayeba (Chantilly mellett,) míg végre ménesének nagyobb részét átküldte Newmarketbe, Tom Jennings felügyelete alatt. 1874-ben megvált régi idomárjától s newmarketi telivérjeit Arnvllra bizta, ki kezdetben mindjárt jó eredményt mutatott Л'ста'с-kel, egy kigyógyított bénával, mely mint második futott Camballo ellen a »Two Thousand«-ért. A régi vonzalom a tulajdonos és a hajdani idomár közt fönmaradt, mert Tom Jennings tavaly a gróftól néhány csikót kapott idomitásra, melyek közt legkitűnőbbek Chamant és Verneuil. Mint halljuk, nem sokára az egész telepet Phantome Cottageba teszik át. E sorokat csak is mint »curriculum vitae«, egyszerű elbeszélést, vagyis inkább rniut a versenyek történetének egy szakát adják, melyben egy nemes ember pályája van följegyezve, kit mindenütt ismernek már, a hol csak a versenyek jegyzékeit olvassák. Az ő sikerei senkiéivel sem hasonlíthatók össze. Majdnem minden értékes versenyt megnyert már. A gróf nagyon jól meg tudja válogatni a versenylovakat s a tenyésztésben is tökéletes mester. E két tulajdonságának s roppant ménesének köszönhető, hogy oly gyakran és annyi válogatott szereplővel jelent meg a turfon. Gyakran voltak szövetségesei a versenyekben s a császárral volt szoros barátság folytán ama hír is keringett, hogy »confrère«-ek lettek volna. De ez a hamis hírek közé számítható állitás. Az angol gyep büszke lehet rá, hogy magához vonhatott ily tapasztalt férfiút mint Lagrange Frigyes gróf, ki előtt még sok diadal nyilhatik. a versenyek mezején.