Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-01-10 / 2. szám

A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 2. sz. Budapest, 1877. január 10. XXI. évfolyam. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „Vadász- és Verseny-lap" XXI-dik évfolyamára. Megjelen minden szerdán kettős ivrét nagyságú alakban Ara egész évre .... 12 frt. Félévre 6 frt. Az előfizetési pénzek Pesten, az Athenaeum-épületbe (barátok-tere 7. sz.) küldendők. Azon tisztelt előfizetőinknek, kik a mult évi folyamot beköttetni óhajtják, netán liiá nyzó számokkal szívesen szolgálunk, de kérjük ezt mentől előbb bejelenteni. Régibb évfolyamokból kaphatók még teljes évfolyamok : 1869., 1870., 1871., 1872., 75. és 76. 5 írtjával. jgMF Azon tisztelt törzsolvasóinknak, kikről mintegy tyanitjuk, hogy a »Vadász- és Verseny-lapot évró'l évre járatják — tovább is fogjuk küldeni lapunkat, ha újévre az előfizetés nem érkezett volna is be, kérjük azonban hogy jauuár 20-ig nyilatkozzanak ha nem akarják megtartani, mert azontúl előfizetőinknek tekintjük, s az előfizetési árt az év végén bekérjük. A „Vadász- és Verseny-lap" kiadó-hivatala. • === И l y> a t ® Il © s, A pesti Lovar-egylet f. évi január 14-ktn (vasárnap) tartja ez évi rendes közgyűlését, melyen az alapszabályoknak némi változtatása is kérdésbe jő. A gyűlés délután l órakor Elnök ö excja lakásán kezdődik. Budapest, jan. 3. 187 7. Elnöki megbízásból a titkárság. Újévi üdvözlet és még valami(Csetneky B. kedves barátomnak.) Nem tudom: szabad-e? De már én azért я. vem risicójára is bekopogtatok a »V. és V.-lap« t. szerkesztőségénél. I Agonizál az ó év. Régi szokásom az nekem, hogy midőn az emberi számítás ismét egy kerékfoggal előre bakkan : ébren várom, miként köszön be az uj esztendő, mely rendesen csak ugy megesni egy jobb jövő reményében, melyről Eötvösünk oly szépen mondja : »a magyar nem tud, nem akar lemondani, mert hiszen ugy is csak ez a remény mindene« — mint elődjei. Nem azért, baglyoskodom én, mintha talán, mint valaha a haruspexek az intestinákból —- az újév borult, vagy derült heköszönőjéből jóslatokat akarnék gyártani. Enyire — habár Diana feltétlen tisztelőinek majd mindegyike többé, kevésbbé az — superstitiosus nem vagyok. De látod t. barátom ez is egy szokás — és ennek az ember önkénytelen rabja. Mire használhatnám e rövid időközt az ó és uj között jobban, mint hogy szívből kivánjam, hogy e sokat hányatott lovagias nemzet végre kapjon annyi malum omen daczára egy valódi boldog évet — és, hogy minden atyámfiának — különösen pedig neked — szenvedő kedves barátom — in sancto Huberto : legszívélyesebb vadászüdvvel óhajtsak egy minden tekintetben élvezetes idényt (bocsásson meg ósdiságomnak Szarvas Gábor ur, de bizony én sehogy se birók az évad, vagy ivaddal megbarátkozni). Megtoldom e kívánságomat még valamivel a t. szerkesztő ur engedelmével lapja avagy ollója számára. Mult évi referádámat két Ígérettel végeztem. — Elseje volt egy vadászati pör közlése ; másodika : hogy nem Gömörböl — hol ezeu régiók korlátlan monnrehája t. barátom te vagy, — de másünnen reménylek a »tetrao urogallusról« némi reporttal szolgálhatni. Ami az elsőt illeti : pörömet lent és fent megnyertem. Rövid sujet-jc ez. Egy hires szomszéd kortes s egyszersmind orvvadász nagyon szerette vadászati Rinaldiniságát az én területemen is gyakorolni. Eveken által hasztalan vártam kedvező alkalomra vele elbáinhatni. De hiszen, hogy miként töiténhessék ez? arra egyrészről igen homályos útbaigazítást ad vadásztörvényünk —mert az ily sasszemii urakat megesipni vajmi nehéz; más oldalról n.ég kevesebb sikene nyújt kilátást azou tudat, miszerint nálunk a végrehajtásnál rendesen minden megakad. Sajncs, hogy e részben illik legjobban ugy törvénykezésünk, mint közigazgatásunkra az akadémikus czim, de csak az egyszeri köznemes magyarázata szerint, ki is midőn Il-ik Józsefet kisérte és egy elakadt szekér mellett küzködő sereg tótot láttak messziről, a császár azon kérdésére.« quid faciunt isti ? azt feleié: »faciunt académiám». 1875. oktoberében végre sikerült — miközben a törvény felelt álló urak felekezetéhez tartozó dominus a szomszéd határban szántott — bár beszámítás alá nem eshető vadorv-pajtását egy fekete vadászeb képében saját területemen maneseihez költöztetnem. A jó napra a fogadj Isten egy 80 frtos pör lett cum appertinentiis. Beszéltem pár vadász jogtudóssal. A kevéssé biztató válasz az volt : egyezzél ki, mert fizetsz mint a köles — vadászebet meglőni nem szabad. Megköszöntem, de nem követtem a jó tanácsot. Eh bien ! gondolám — aide toi, Dieu t'aidera, és felcsaptam prókátornak. VADÁSZÉS VERSENY-LAP. Szerkesztőségi iroda : I? esten Nemz. Casino II. em. hatvani nt Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap m I D d e n szerdán. Előfizetés. Egész évre .... 12 frt, Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeumépület intézendő.