Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-11-28 / 48. szám
N OVEMBER 14. 187 7. VADÁSZ- ÈS VERSENY-LAP. 353 stb. Nevelte gr. Nádasdy Ferenc/. — Ava jutányos. Szintén eladó Pandosz, gr. Károlyi nevelésű 18 éves mén, igen olcsón. A fóldmiveléeügyi minisztérium részéről, az álladalmi ménesekben levő törzsmének fedeztetési dijairól lapunkban közölt hirdetmény kapcsán, azon értesítést vettük, miszerint a belföldön tenyésztett teliver törzsmének u. m Kisbéren Kemény, Mezőhegyesen pedig Count Zdenko, Eredmény ée Tápió, minden belföldön elletett és nevelt telivérkanczát, tekintet nélkül annak versenyeredményeire, feleáron fognak fedezni. — E szerint tebát belföldön nevelt telivér kancza után Remény-nél 75 frt, Count Zdenkó-nál 75 frt, Eredmény-nél 7 5 frt és Tápió-nál 40 forint fedeztetési dij fizetendő. A kisbéri telivér ménekhez a, »Vadász- és Vers.-lap« 46. számában kimutatott ménesbeli kanczákon kívül, a jövő 1878-diki fedezési idényre még a következő magán birtokosok kanczói lettek bejelentve ; És pedig : A kladrubi udv. ménestől Effie .... Reconaissance Lónyay Menybért gr. Soubrette . Lamberg Fereticz gróftól Ameise Whim . . . Porosz kir. graditzi ménes Keglevicb István gr. Brunbilde Si mony i Lajos báró First Lady Biel br. által a meckleuburgi nbg rabensteinfeldi ménese részéről К a d a n 3 g a ü a Ф 03 1 — — i — 2 1 — És pedig : © © s sS о О с л © m a .n S в © Ьti I 3 PC a О ai О РЗ Esterházy Imre gróf Bajadere . 1 — — Nagy-Strelitzi ménestől 3 kancza Buccaneer vagy Cambusoanhez 3 — — — Esterházy Antal gr. Voltella . . . 1 — — — Lidy Bertha 1 — — — Tzaritza . — 1 — — Spanishfly — 1 — — Elgiva — 1 — — Miss Day — 1 — — Apponyi Antal gr. Boadicea . — 1 — — Huuyady Imre gróftól Bayonette 1 — — — Métallique — 1 — — Alberta — — 1 — Guznee — — 1 — Szápáry Iván gr. Deerdale . 1 — — — Blachflag . . . — 1 — Baltazzi Aristid The Jewel . . 1 — — — Clau-ette Angot . 1 — — Blaskovics Miklós Lady Florence 1 — — — Louisa 1 — — — Buccaneer-Dahlia — 1 — — Festetics Pál gróftól Princess Beatrice 1 — — — Csillag . . . — 1 — — Miss Ellis — — 1 — Henckel Hugó gróftól Sunset 1 — — Princess Alice . — 1 — — Esterházy Antal gróf által Hohenlohe herczegnétől Pepita — 1 — — Czetwertynsky hg . 1 — — — És pedig : 3 05 2 a aS J3 а cs О 50 Ф 3 а Grabowsky kanczák Alpine Studfarmtól Fair Star Anonyma • Lay Sister Grand Duchess Mariolaine Flower Girl . Songstress Amazonian Selina Gouache . Hope . . Camélia . Gr. Forgách Sándortól Fair Star . . 1 — — — Valetta ... 1 — — — Andromaque . 1 — — — La Colonne . . 1 — — — Theobalda . . — 1 — — La Charantonne — 1 — — Honesta . . . — 1 — — Lucretia . . . — l — — Blaskovics Ernő Giralda ... 1 — — — Queen of the Isles 1 — — — Louisa Bonne . 1 — — — Waternymph . — 1 — — Lady Patroness . — 1 — — Harmat . . . — 1 — — Gipsy Girl . — — — 1 Lenke ... — — — 1 Miután a bejelentett kanczák száma mind Buccaneer mind Cambuscannál messze túlhaladta azon számot, mit e mének elfogadhatnak, legelőször is mint külföldiek visszaút at itt attak : A porosz kir. graditzi ménes 3 kanczával. A meckleuburgi nhgi ménes 3 » W. Warriers N.-Strelitzi ménes 3 » Czetweitynski lig 1 » lölve ki, melyre mindenféle nyalánkságot s üditő, sziverősitő italokat raktak föl. Sam Burton nem sokat kérette magát s derekasan hozzá látott, különösen az italoknak. — Nos, Sam, — szólt Holt, a jokey poharával koczczintva, — hogy állanak a blithedowni lovak a »Two Thousand«-del ? — Várjunk még egy kissé Mr. Holt. Én még mit sem mondhatok önnek. Most ugyan még csak kísérleteket tartunk; de nem vagyok fölhatalmazva azok eredményéről beszélni. Hagyjuk tehát abba az egészet. Annyi bizonyos, hogy a melyiken ön lovagolni fog közelébb, az nyerni is fog, s nekem elég időm lesz erről magamat előre tájékozni. Egyébiránt ön két-három fonttal előnyben lesz a többi fölött, — ha ugyan újra ki nem tör a lova. — Kitör ? — kiáltott föl Sam, méltatlankodva. — Azt hiszi ön, hogy nem ép oly pontosan fogok-e én indulni, mint bárki más, ha a zászlót lecsapják ? — Hüm! Nem tudom, Sam. Emlékezzék csak a Middle Park Plate-ra ! — No bizony ! Azt hiszem, mindenkivel megtörténhetik ilyesmi valaha egyszer. Coriolanus egy kissé csökönyös állat. — Csökönyös ? Ejh, egy elsöosztályu horsman kezében nem lehet csökönyös egy ló sem. — Nos, majd tapasztalhatja, hogy megy az én alattam, ha közelébb lovagolni fogom. — Ejh, hiszen a versenyen a Lacedemoniant fogja ön lovagolnű Berkley ezt oly közönyösséggel mondta, mintha őt az egész mit sem érdekelné s látszólag egykedvűen dőlt hátra székébe. Burton Sam óvatosan tekintett szét a kávéházban. Egy gentleman ép akkor állott föl egy mellékasztaltól s elhagyta a kávéházat. — Nos, — azólt végre Burton, — nem akarom önt homályban tartani. A Lacedemoniannek egy ina megrándult a kísérleteknél. — E szerint a Coriolanust szemelték ki győzőül, — monda Holt közönyösen. — Azt nem tudom, — viszonzá Sam. — Soha sem lehet azt tudni, mit forgat Darlington az eszében. De ha Coriolanus nem fog győzni, a blithedowni többi ló nem viszi el a Two Thousandet. — Hát Hypocrite mit vétett? — Ez hovátovább csekélyebb állat lesz. Tegnapelőtt délután futott, ép oly roszul, mint Doncasterben. — Azt mondja meg nekem, Sam, hogy kísérleteiknek minő eredménye mutatkozott ? — Ön iránti bizalomból, Mr. Holt, megsúgom azt. De köztünk maradjon a szó. Lovagoltam Shooting Start és Coriolanus nagyon könnyen nyert ellenében ; Beggermann fél hoszszal érkezett be utánam, mig Hypocrite és Lady Disdain jókora távolságban maradtak hátra. — Hát Lacedemonian ? —- Gyönyörűen futott vagy kétszáz yardig, midőn egyszerre mígrándult az ina. Aligha kiépül a lába tökéletesen. — Beggermann felöl nem sokat tartok, — jegyzé meg Holt; — láttam hogy futott tavaly a »Champagne«-ban. — Ez most meglehetősen javult ; azonban legjobb a csapatban valamennyi közt a Coriolanus. — Tud-e ön valamit a sulyok felől ? — Semmi bizonyost. Darlington nem közlékeny ember. Annyit gyanítok, hogy Coriolanus elő nyös teherrel fog futni. — És ön azt hiszi, futni fog ez a Two Tousandért ? — Hja, e csikó egésséges és bámulatosan jó. Alkalmasint megnyeri a Tvo Thousandot, ha fut érte. Ugyan kérem nincs egy szivarja ? Holt készséggel nyujtá át szivartárczáját. — De aztán egy szót se szóljon, Mr. Holt, arról, a mit én önnek bizalmasan elmondtam. Még csak azt jegyzem meg, ha ön a Coriolanusra fogad, nem fog veszteséget szenvedni. — Követni fogom e tanácsát, Sam, s köszönettel tartozom érte. De épen csöngetnek az ebédhez. Én még egy kis seltzert és brandyt is iszom. Nem követi-e példámat? — Örömmel, •—- viszonzá a jockey s a két barát jóizüen hajtotta föl kedvelt italát. Holt szives vendéglátó volt s ebéd közben egyre kínálgatta Sainet. Ebéd után pedig a pipázó terembe vonultak. Dr. Slocombe, ki a városba i lőzvén, e fogadób i tért be, látta őket kedélyesen ebédelni és beszélgetni. — Mi lehet annak az oka — gondolá, — hogy Berkley Holt és a Luxmoore jockey-je oly barátságosan étkeznek s beszélgetnek együtt ? A doktor ur nem a legelőnyösebb oldaláról ismerte Holtot. Emlékezett arra is, hogyan tette boldogtalanná a szegény Dixon Lizziet. Hallott egyet-mást a Holt turfmanöverei felől is, és ugy sejté, hogy e bizalmas barátság a blithedowni jockeyvel, nem igen lesz előnyére a fekete-vörös csíknak, a Luxmoore szinének. Eltökélte magában dr. Slocombe, hogy holnap, ha hazatér, beszélni fog erről Calvertnek, a ménesmesternek ; mert hát az bizonyos, hogy Holtnak érdekében áll oda működni, hogy Luxmoore győzelmet ne arasson Epsomban, és hogy mindent elkövet, hogy unokaöcscse lovainak esélyeit tőle telhetőkép megrontsa. Mikor gyanúját Calverttel közölte, ez a fejét csóválta s ugy vélte, hogy Berkleytől minden kitelik, és hogy e körülményt jó lesz eleve tudatni Mr. Luxmoore-ral is. (Folytatása következik.)
