Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-01-24 / 4. szám

28 VADÁSZ- ÉS YERSENT-LAP. JANÜÁR 24. 1877. nagy sajnálatára orvosa a lovaglást eltiltotta — üdvözlé csabai kaste'lya előtt, — s vele ö felségeik pár kegyteljes szót váltottak. Jan. 13. Szombat. Kirándulás Gödre különvonaton. Jelenvoltak : Király és királyné ö felsége gr. Andrásy Gyula, gr. Festetics Pál, gr. Sztáray, Tisza Lajos stb. A vasút melletti nádasból kizavart róka egyenest a váczi hegyek felé vette irányát s azután a város felé visszafordulva mintegy 1

1/2 óráig tartó s egy pár félbeszakítással megakasztott jó vadászatot adott, végre azonban a város közelébeni szőllőhegyekben szimatot vesztett utána a falka. — A Gödön visszamaradt különvonatot távirat utján kellett felhívni Váczra, melyen aztán az egész vadásztársaság, körülbelül 4 órakor délután Pestre érkezett. Lehmann Károly Henrik, Hamburg Steinthorwall 4. az alább megnevezett versenyekre következő fogadásokat ajánl és pedig: Nemzeti dijra : 1 Kincsem 10 New York 4 Csalogány 15 Mary Lass 5 Voltella-mén 15 Hamburg 8 Canace-mén 15 Critérium 8 Julliet-mén 15 Prince Gregor 8 Independent 15 Passe-Partout 8 Légyott 15 Pearlfeather-mén 10 Ganga 15 Little Luder 10 Szegény-legény 15 Lazzaroni 10 Landgraf 20 Gardenia 10 Camillo 20 Crafton-Lass-mén Osztrák Derby-re : 2 Kincsem 15 Prince Gregor 6 Voltella-mén 15 Pearlfeath er-mén 8 Blücher 20 Bimbó 8 Afrikaner 20 Canace-mén 8 Julliet-mén 20 Lazzaroni 8 Szegény-legény 20 Fairstar-mén 10 Fanny Day 20 New York 10 Légyott 20 Hamburg 12 Edwin 20 Critérium 12 Camillo 20 Gin-Sling 12 Landgraf 20 Grand-Duchess-mén 12 Veecko-jedno 20 Little Luder 15 Ganga 20 Schnelläufer 15 Independent 20 Crafton-Lass-mén Epsom Derby-re : 5 Chamant 20 Acteon 6 Plunger 20 Midlothian 6 Pellegrino 20 Chevron 10 Lady Golightly 20 Hadrian 12 Rob Roy 20 Monk 12 Marier 20 Sidonia 12 Warren Hastings 20 Silvio 15 Thunderstone 20 11 Gladiatore 15 Rover 20 Shillelagh Eszaknémet Derby-re : 6 Blücher 20 Independent 8 Voltella-mén 20 Hymua 8 Braconnier 20 Landgraf 8 Paul Rock 20 Camillo 8 Szegény-legény 20 Pssse-Partout 8 Pirat 20 Vsecko-jedno 12 Zützen 20 Hamburg 12 Allspice-mén 20 Ganga 12 Edwin 20 Prince Gregor 15 Légyott 20 Little Luder 20 Hildebrand 20 New York 20 Seni 20 Gin Sling 20 Schnellläufer 20 Lazzaroni 20 Handicapper 20 Grand Duchess-me'n 20 Critérium 25 Fackelträger Minden más, fentebb meg nem nevezett lovakra megegyezés szerint. Szabályok a sík-, akadály- és gát-versenyekhez. A magyar-osztrák birodalmi verseny-gyepeken. A pesti és bécsi Lovai-egyletek megállapodása és vidéki versenyegyletek hozzájárulásával érvényes 1876. sept. 1-töl kezdve. Kiadja a pesti Lovaregylet. (Folytatás.) 57. czikk. Eladás árverés utján. Oly versenynél, melyben feltétel, hogy a nyertes ló árverés utján eladassék, a bejelentett áron felüli összeg a versenypénztárba foly (a helyi határozatok érvényben tartása mellett), s olyan is vehet részt az árverésben, kinek lova nem futott. Az ily versenyben futott többi lovak is követelhetök az 56. §. értelmében. 58. czikk. Eladóversenyben vett lovak kötelezettségei. Ha valamely ló eladóversenyben követeltetik, illetve mint ilyen verseny nyertese árverés utján megvétetik, akkor ez mindig az illető ló kötelezettségeinek egészben vagy részben való átvétele nélkül történik ; ez átvétel csak az eladóval létrejött magán-egyesség által történhetik ; de ez utóbbi nem köteles erre ráállni. A kötelezettségeknek a vevő általi átvétele a 33. §. értelmében bejelentendő. 59. czikk. Kötelékek (Bandagen) s más ilyenek egy eladóverseny után követelendő vagy árverés alá kerülő lóról kiváDatra eltávolitandók. 60. czikk. Követelni csak egy lovat szabad mindenkinek ; azonban árverés esetén az 56. §-ban kimondott jog értelmében mindenki még a nyertes lóra is árverezhet. Ha két vagy több egyenlően jogositott egyén követeli ugyanazon lovat, a sors határoz. Tcliertöbblet és telierkönnyebbség. 61. czikk. Nyeremény számítás teher szabásoknál. Ha egy verseny feltételei között áll, hogy oly lovak, melyek egy év lefolyása alatt bizonyos számú dijat nyertek, külön terhet kapnak, vagy pedig hogy oly lovak, melyek egy év óta versenyt nem nyertek, teherkönnyebbségben részesülnek : ezen esetekben mindig az illető év január 1-től számíttatik az év, lia csak a feltételekben külön időszámítás nem említtetik. sugarait. Az emelkedő ár számtalan halat hajtott a partok fele', kápráztatva ezüstben csillogó pikkelyeikkel az emberi szemet. Láttunk itt-ott czápát egy csoport repülő-hal közé vágni ugy, hogy mindnyájan felszálltak, mig fejünk fölött fel- és leszálló sirályok hallatták szomorú hangjukat. Wilton-Wead partjai mellett kényelmesen elhaladva Scull Creek felé indulánk azon reményben, hogy a hallal találkozni fogunk ; de a viz egészen csöndes és tükörsima volt. A sik tenger felöl se látszott semmi ; de annyit észrevettünk, hogy a tengerár már nagyon előre haladt, s a parti vízállás magassága miatt aligha lehet már halásznunk. A türelmetlenség jelei mutatkoztak minden arezon, s épen haza felé irányzandók voltunk hajóinkat, midőn valaki elkiáltja magát, »jobbra nézz !« Az egész társaság rögtön talpon volt. Hollah ! itt vannak: egy, kettő, három, csak pár száz ölnyire tőlünk vigan ugrálva s egymásközt játszva a vizben. Hol »a szigony« hol a »puska !« hangzék mindenfelől egyszerre. »Uraim legyenek csöndesen« szóltam én, s szigonyomat kézhez kapva s a szigonykötelet rendbe szedve a hajó elejére siettem. »Uraim én már jártas vagyok az effélékben, azért álljanak csak kissé félre, hogy szabad dobásom legyen ; s ti fiúk, jól evezzetek.« — Egy pár erőteljes lökéssel a halak közt valánk, egy zátony fölötti 3—4 ölnyi mély vizben. Testükből semmi sem látszván ki a vizböl, kivéve a néha-néha föl-föltünő s napon csillogó uszó-száinyaikat, a szigonyt nem lehetett utánuk dobni, ezenkívül mozdulataik oly gyorsak és rendetlenek voltak, hogy a hajót igen nehéz volt utánok irányozni. Végre alkalom nyilt a szigonyt clröpithctni, s a kisebbik hal megsebesíttetvén, kereket oldott, követve másik társától, mig a harmadik elszánva látszék lenni, velünk szembe szállani, s minden tekintetbeni ügyességét kitüntetni; most a helyett hogy, mint rendszerint szokása, rövid időközökben, s néhány rőfnyi távolságban tünt volna fel, inkább 30—40 ölnyi ugrásokat tett, de nem egyenesen, hanem körformában, különczködő szeszélyes módon. Végre a viz egészen lecsendesedvén, hajónk orra előtt egyszerre heves örvény támad ; mindenki visszafojtá lélekzetét, mit jelentsen ez? én azonban jól értettem, mert eldobott szigonyom nyele egy pillanatig rezegve állott a vizszinen, s a következő perezben már nyílsebesen úszott elöív. »Habet« kiáltott a kötélhez kapó s minket latinságával gyakran loszanló nyelvmesterfele ismerősünk, hogy csak ugy viszhangoztak tőle a partok. Az ördöghal hátára fordulva úszott, s a szigony széles hasába három lábnyira furodott be. A szigony köteléből 30 ölnyit ereszték el, de a hal 10 —15 öl után a mélységbe szállt, minden afféle kísérletünknek, hogy a felszínre huzzuk, erősen ellenszegülvén. Végre engedett s sok húzás után a felszínre jött, de a napvilág s levegőtől uj erőt nyerve a lehető legnagyobb gyorsasággal tovább úszott. Nyelvmesterünk, ki elég ügyetlen volt a szigony kötelét oly hanyagul tartani, hogy az lábai körül tekerődzék, criticus helyzetbe jött, mert a hal gyors úszása következtében biztos kilátása volt lábaival kellemetlen s fájdalmas súrlódásba jönni. Egy pár ugrás a bárka közepe felé megmenté öt nem irgylcndő helyzetéből ; a kötél végre inogni kezde, s a tengeri szörny főlszinre jött s felénk tekintett, szarvait a legnagyobb kimerültségtől ide oda lóbázván. Még egy kísérletet tett a megszökésre, de későn, mert lándzsáink készen valának az öldöklő munka befejezésére, mely után sikerünk fölötti kölcsönös szerencsekivánatok közt vigan a parti homokra húzatott. Nagy érdeklődéssel szemléltük vadunkat, melynek szél ssége 15 láb volt, szemei erősen kidudorodvák, szarvai meglehetős nagyok, és lélekzőszervei igen sajátszerű szerkezetűek. Mint minden nagyságot, ugy őt, is számtalan élősdi vette körül, de azon különbséggel, hogy ezek még halála után sem akarák elhagyni. A gáncshal, ez alattomos követőjp, annyira üldözé, hogy partra szállításakor néhányat kezünkkel foghattunk el. Kíváncsiságunkat kielégítvén, s két ismerősünket bárkába szállítva, elvontattuk a halat Bay Pointés Bcaufortba hogy barátaink is megláthassák. Ezek után vadász-szereink kijavításához fogtunk, szigony kötelünk összebonyolódott, a sarló módra elgörbült szigonyt a szomszéd kovácsmester állitá helyre ; foglalkozásaink közben újra ördöghalcsapatot pillantánk meg a csatornában. A kísértés erős volt, s nem állhatunk ellent, tehát »előre fogjunk ismét hozzá« volt a jelszó. A második bárka kezdé meg a vadászatot, sebesen a vadak után törve s csakhamar közéjük kerülve. Egy óriás nagyságú hal szigonyoztatott meg, nyilsebességgel maga után húzván a hajót. En hajómmal más csapat közé vágván, alig öt perez multával szintén eldobám szigonyomat, s az eltalált hal ugyanazon irányba vitt, melyet az előbbeni bárka követett. Helyzetünk nagy mérvben érdekes és izgalmas volt ; a szél lecsöndesedett ugyan, de a növekvőben levő tengerár az első bárkát az öböl felé vitte, s jól láttuk mint eröködnek ellene. Minket a bal ugyanazon irányban, de igen nehézkesen vitt, s a szigonykötélnek alig felét használá fel. De egyszerre derékszögbe fordul : »kötelet neki, sok kötelet« ; milly dühösen halad, bizonyosan a vérszagot érzett czápák vannak nyomában, s ugy fut elölök mint prairickban a sebzett