Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-07-18 / 29. szám

VADASZ- ÉS VEKSEST-LAP. JULIUS 18. 1877. kgr., 4é. 60 kgr., 5é. 64 kgr, 6é- és id. 66 kgr. : kanczára 1

1 г kgrmmal kevesebb. 2000 frt érték,i versenynek (a tét beszámításával) nyertesére 1 1 2 kgr. ; 5000 írtnál nagyobb értékű versenv nyertesére 2

1/» kgrmal több. Tét 100 frt. bánat 50 frt; a második ló tételét menti. E feltételek 3 évre kötelezők, ez idő elteltével vagy njra megerősítendők vagy ujabb bárom évre módositandók. IV. Nagy Handicap. 1000 frt e. d. Táv. 3600 meter. Fnthat minden ló. Tét 100 frt, bánat 50, de csak 20 frt, ha október 1-éig bejelentve. A terhek September 20-kán tétetnek közzé. E nap után 1500 frtos verseny nyerője 2

'/J kgr-, két vagy több ily verseny nyerője 4 kgrmal többet viaz. A második ló a tételek és bánatok egyharmadát kapja. V. Mezei gazdák versenye. Egyszer körül ; futhatnak a mezei gazdák félvér lovai. Telivérek kizáratnak. Nevezés a verseny előtt egy órával. MÁSODIK NAP. Kedden, október 9-én déli 12 órakor. I. Kladrubi dij. 2000 frt. Futhatnak 2 és 3 éves, a magyar-osztrák monarchiában ellett és nevelt, vagy ellesi évükben behozott mének és к inczák. Távolság 1200 méter (

3/« angol mfld.) Teher 2é. 50 kgr., 3é. 62 kgr., kanczára l'/

2 kilóval kevesebb. A magyar-osztrák monarchiában ellett mén vagy kancza ivadékára 2

1» kil., mindkettő ivadékára 4 kilóval kevesebb. Oly lóra, mely 2000 frt, vagy nagyobb értékű versenyt nyert 2 '/

2 kilogr. külön. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Tét 200 frt, bánat 100 frt. II. Kancza-dij. 500 drb 10 frankos arany, ebből 473 arany államdij, a többi pótlék az egylettől. Minden kancza számara, mely magyarosztrák birodalombeli állampolgár jóhiszemű tulajdona. Távolság 2400 meter. Teher 3é. 58 kgr., 4é. 65 kgr; 5é. e's id. 67 kgr. Belföldi mén vagy kancza ivadéka 2 '/• kil., mindkettő ivadéka 4 kiloval kevesebb. Egy 5000 frt értékű verseny nyerője 3

1/

г kgr., két vagy több, vagy egy nagyobb értékű verseny nyerője 5 kgrmmal több, de nem halmozva. Angol- és Francziaországban nevelt lóra 6 kilogrammal többet. Tét 200 frt, bánat 100 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. III. Import-dij 2000 frt. Egyelőre három évre felajánlva az ö felsége a király által a magyarországi telivér-teuyésztés emelésére legkegyelmesebben adományozott pénzalapból. Tartandó az őszi versenyekkor. Futhat az emiitett pénzalapból vett kanczák bármely 3 éves ivadéka. Távolság 2800 méter. Teher 53 kilogr., kancza és herélt l'/

2 kilogr. kevesebbet. Tét 200 frt, bánat 100 frt, de csak 50 frt, lia a verseny előtt 1 évvel lett bejelentve; a második ló 500 frtot kap; a harmadik ló tételét menti. (Bezárva 187 7-re 10 nevezéssel.) IV. Akadály-verseny. 1000 frt. e. d. Futhat minden belföldi és német ló. Távolság körülbelül 6400 méter. Teher 75 klgr., 4é. 5 kilgr., olyan lé mely akadályversenyben még nem indult, 4 kiloval kevesebbet visz. 1000 frtos verseny nyerője 3'/

2 kiloval, két ily. vagy egy 2000 frtos verseny nyertese 7 kiloval többet visz. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok egyharmadát nyeri. V. Eladó verseny. 400 frt. Távolság 2000 méter. Futhat mindjn ló. Teher 3é. 53 kilogr., 4é. 63 kilogr., 5é. 65'/, kilogr., 6é. és idősb 67

1/, kilogr., ménre 1 '/

2 kilóval több. A nyertes eladó 1200 frtért minden 200 írtért, melylyel olcsóbb a ló 2 '/a kilogramm teherkönnyebbségben részesül. Tét 50 frt, fuss vagy fizess. Nevezés a versenyt megelőző este éjfélig. Nevezés mindenütt szept. 1. (kivéve a St.-Lcger-, El idó-verseny és Import dij.) A tcherhatározások szeptember 20-án tétetnek közzé. Kisbánat-jelcntés zárideje oktober 1. Megjegyzés. 1. Valamennyi nevezés a lónak kora, neme, szine és származása, valamint az illető futamban azt megillető teherrel ( poenalitásokat is beleértve), ugy szintén a versenyre vonatkozó mindennemű kérdezősködés Sárkány Ján. czimzéssel (nemzeti Casino II emelet) bérmentve intézendő. 2. A nevezések csak Írásban, vagy táviratilag fogadtatnak el. 3. Minden nyereményből 5 százalék levonatik. 4. Minden aranyban kitett dij, tét és bánat aranyokkal fizetendő. 5. A pesti Lovar-Egylet 10 éícs tagja minden a versenypályán idomítás végett megjelenő lótól 5 frt gyeppénzt s minden pályázó lótól annyiszor, a hányszor indul 5 frt induláspénzt fizet,— a ki nem tagja az egyletnek 10 frt gyep-, és 10 forint induláspénzt fizet. 6. Teheregységül a kilogramm szolgál. A távolságnál pedig a méter. 7. Hogy a teherfelemelés egy és ugyanazon fokozat szerint meghatározható legyen, a magyar királyi 10 frankos arany értéke 4 frt, az oszt. es. к. arany értéke 5 frt, 100 német birod. mark 50 frt, — 100 frank 40 forint, az angol souvereign 10 frt. 8. Terherhatározok (Handicapper) Gr. Szapáry Iván és Beniczky Gábor. 9. Valamenyi tét s bánatpénzek|a versenyek előtti estéig a titkárságnál befizetendök, ellenkező esetben oly lovak, a melyekért a tételek az emiitett ideig be nem fizettettek a pályázatra nem eresztetnek. Budapesten, 1877. január 24-én. A választmány megbízásából : A titkárság. dég azt mondá, »hogy tudni akarja, mivel lő,« ha pedig azt a fegyverárusra bizza, soha sem tudja mivel lő. A puskaporral való bánás és égő dohánya veszélyét soha sem lehetett véle elhitetni. — Hasonló volt egy bizonyos öreg squire-hez, kit sohasem lehetett kapaczitálni, attól, ho_

ry milyen veszedelmes, a mikor félig kiszítt égő szivarját, ha valami vad jött lövésébe, ama zsebbe dugni, a melyikben puskaportartója van. Szerencséjére, sem Oliver Luxmoore, sem a Squircnek nem történt semmi baja. De azért nem lehet re'rjok hivatkozni, hogy előttök nem történt volna baleset. Harold ama szobájában, a kandalló fölött a »l'.o us« arczképe függött. E méncsikónak több év előtt a Derbyt kellett volna megnyernie. Hogy mért nem sikerült az: senki sem tudja. Némelyek kijátszást, csalást véltek a dologban rejleni ; mások meg azt tárták, hogy ép akkor, nem volt a csikó jól hangolva. Ki tudja, mi lehetett oka kudarczának ! — Tessék leülni, Layton ur, — kezdé Hatold ; — ime itt vannak a szivarok: parancsoljon! — Köszönöm, fiam, köszönöm. Annyit mondhatok , hogy »Partegas« szivarjaim ellen nem lehet kifogás ; de azt is be kell ismernem, hogy az ön »Cabanos«-ai sem maradnak jóságra mögötte. — Ugy hiszem, Mr. Layton, ön gyanítja, mi czélból akarok önnel értekezni. Az öreg ur köhécselt, а mint szájából egy nagy füstfelhöt bocsátott ki s igy válaszolt : — Lehetséges, lehetséges ! Mert hát én is ellátok oly távolságra mint a szomszédaim. — Ugy vettem észre, hogy ön és Grácia már meglehetősen megértették egymást. — Nos, hát akarja-e ön e leányát hozzám nőül adni ? En öt őszintén, szívből szeretem s azt is tudhatja ön, hogy módomban áll gondját viselni. — Nincs a világon ember, a kit vönnek jobban óhajtanék, mint önt, — viszonzá Mr. Layton, fölkelve helyéről, hogy az ifjúval s/.ivélyesen kezet szorítson. — Nem azéit, mert ön gazdag ember, noha tudom méltányolni a pénz becsét, mint bárki más; de én önt tökéletes, jóravaló embprnek tartom s meg vagyok győződve, hogy leányomat boldoggá teszi. De különben is, ön némi igényt is tarthat kezére, inert ha ön nincs, akkor őt őrükre elvesztjük vala, — tevé utána az öreg ur elérzékenyülve. — Köszönöm, — szólt Luxmoore elfogult bangón, a mint az oda Dyujtott kezet megszoritá. — Önök mindnyájan többre b-csiilik érdereimet, mint kellene, ama balesetnél De most már, ugy hiszem, közölhetnök a világgal eljegyzésünket. — Semmi ellenvetésem nincs e tekintetben, — viszonzá az öreg ur derült arczczal. — Mirevaló volna továbbra a titkolódzás ? ! — E szerint még csak az az észrevételem van, hogy bárminő hozományi szerződést készítenek ügyvédeink, én föltétlenül, kész szivvel belé egyezem abba. Közöljük tehát azt ügyvédeinkkel; a mi önt ki-jlégiti, az ellen nekem sem lesz kifogásom. — Arról szó sincs, hogy egyet ne értsünk. — szólt az öreg. — Leányom nem fog üres xé/.zel önhöz jönni, Luxmoore. En szerencsés valék iparkodásom után; s miután vagyonomat magam szereztem : jogomban is áll, azzal rendelkezni. Dick fiamnak is oly szép jövedelmet hagyok hátra, hogy kényelmesen megélhet belőle; de azért mindenik leányomnak tisztességes hozománya lesz. — Azon csak Grácia örülhet legjobban, — szólt Luxmoore nevetve. — Majd jó lesz az neki gombostű-pénznek. Most pedig beszélni akarok vele vagy tiz perczig — s aztán mehetünk foglyászni. — Ha a könnyű, kedélyes szívnek a jó lövésre befolyása van, akkor mi ma számtalan foglyot lövünk. — Valóban. Egyébiránt azon sem csodálkoznám, ha a túlságos elérzékenyültség miatt hibázni fognánk. Tehát menjünk lie s tiz perez múlva induljunk. — L' gyen ! — szólt az öreg megindulva. — Öu, Mr. Luxmoore ép a legjobb karban van a bátorságra nézve, — veté oda az öreg mosolylyal. — De jó hogy eszembe jut ! Ön természetesen le fog a turfról mondani végkép, nemde? — Dehogy ! Hiszen tudhatja ön, hogy nem lehet abbi hagynom, — viszonzá Harold könynyedén. — Nos, ha nem is azonnal, de később, azt hiszem, abba hagyhatja önt azt. — Nem hiszem. Ne feledje, hogy kötelezve vagyok arra. — No de, kedves barátom, azt csak nem állíthatja, mikép а versenyekkel annyira össze van házasodva, hogy el nem válhat. — De sőt nagyon is össze vagyok azzal házositva, — szólt Harold ; — ép ugy, mint a mint kedves leányával nem sokára egybekelek. — No én nem vagyok nehézkes ember, Mr. Luxmoore; de megvallom már annyi nyomort láttáin keletkezni a turf-azenvedélyböl, hogy nagyon meggondolnám magamat, mig leányaim valamelyikét oly emberhez adnám, a ki e szenvedélyt nagyban űzi. — De én nem tehetek róla: Hiszen tudja ön, hogy én a ménest örökségképen kaptam, föltételhez kötve. — Mind megjárja az efféle kedvtelés, inig az ember nőtelen, — folytatá Mr. Layton, — de azt is átláthatja ön, hogy mily üdvös lenne a versenyekről ugy szép lassacskán visszavonulni. — E)h! Hát nem ismeri ön különcz nagybátyámnak a végrendeletét? — szólt Harold. — Soha sem hallottam e felől. — Nos, ugy elmondom. Liddingtont oly föltétel mellett hagyta rám a nagybátyám, hogy a ménes föntartására évenkint 6000 fontot költsék, mig csak egy Derbyt nem nyertem. Csak akkor szűnik meg e kötelezettségem. Ellenkező esetbeD, ha t. i. a végrendelet ama pontjának ellensze-