Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-05-23 / 21. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. I. dij tiszteletdíj Vilmos föherczegtől 100 forint értékben. II. és III. egyleti tiszteletdijok. nem tudom ; jelenlétemben, egy partiét gr. Es- j sal lesi a Derby nagyjelentőségű küzdelmének A Cseklyési 1 évesek árverése. 1877. évi május 22. 'Г ekintetes szerkesztő ur ! — На az idei májusnak epithetont kellene adnom, ugy »didergő« előnévvel tisztelném meg, ugy látszik azonban, hogy a Vadász- és Verseny kedvelők előtt, még az idő is fejet hajt, mert mai napra a hévmérö 6 fokkal feljebb szálva, örömében a nap gyönyörűen mosolygott a megjelent 75 uri vendég, vagy is inkább bájos vendégnők arczába ; tudom, hogy a tekintetes ur szeretné, ha éo most ezeket megnevezném, de már csak azért sem teszem, hogy máskor ily alkalomra legyen szives szekere rúdját Cseklész felé fordítani.*) A kert szokott helyiségén villás reggeli, — melyet Oláh bandája fűszerezett, és Palugyay ismert ellátása tett megelégedetté — végeztével 2 órakor délután kezdődött az árverés következő rendben : 1. Pej kancza Tzaritcza anya és Cambuscan apa lé. csikója 2200 frt vevő Sebawel J. ur. 2. Pej csődör Cuckoo anya, és Laueret apa lé. csikója 1800 frt vevő Osborne. 3. Pej csödör Voltella anya, és Buccaneer apa lé. csikója 9500 frt vevő Reewes. 4. Sárga kancza Spanisch Ply anya, és Cambuscan apa lé. csikója 3300 frt vevő gróf Nádasdy. 5. v. Pej kancza V. anya, és Ostreger apa 2é. csikója 1100 frt vevő gr. Kinszky Octávián. Az összes 5 db telivér csikó összes ára 17900 frt. 6. Pej csödör Hanni anya, és Nortcuntryman apa lé. csikója 1000 frt vevő gr. Dorsay. • 7. Sárga csödör Katti anya, és V. apa lé. •csikója 700 frt vevő Rolionczy. 8. Szürke csödör Bojlui anya, lé. csikója 850 frt vevő Hohenlohe bgnö. 9. 2 darab Ponny 600 frt vevője Smart. Összesen 21950 frt. Az árverés végeztével kezdődött a galamb lövészet, de ennek eredményét elfoglaltságom miatt *) Mulasztbatlan körülmények e napon Bécsben tartottak bennünket. Szerk. terházy Ferencz nyert meg, letét mennyiség, és ezüstből gyönyörűen alakzott szarvassal. — Idő közönként az urak futási versenye és Cavaliero leleményessége által zsákba bujtatott futás verseny, inely a legnagyobb derültséget idézte elő ; — 8 órakor teritett asztal mellett táncz egész 3 óráig, a mikor is a vendégek elbúcsúznak, én pedig a tekintetes urnák jó reggelt, magamnak ]iedig jó éjt kívánva, maradok. veget . . . ugyanezen órákban Magyarországon is tartatott lóverseny. A »verseny-naptár« nem tud róla, de sőt az egyetlen magyar sport-közlöny sem hozta előre hirét. Én, mint a véletlen kedvezéséből oda jutott, erős interpellatiot terjesztettem e miatt az »Anonymus verseny« intézői elé, de a válaszszal meg kelle elégednem. Biz ott a kalászok tengerében — és most háromnégy rakonczátlan folyó hullámaiban is uszó Csergeö Géza. 1 alföldön megfeledkeztek rólunk; hanem erős igéIgen köszönj « к a szives megemlékezést s na-1 retet nyertem, hogy a jövőre a magyar sportélet gyon sajnáljuk, hogy jelen nem lehettünk. Szerk. egyetlen kö

z,

önye ke

l,

ö figy

elemben fog réeaeMénes- és; g yep újdonságok Elnevezések. Baltazzi Sándor ur 3é. p. m. a. Buccaneer a. Voltella »Talló*« nevet kapott. Gr. Apponyi Antal 3é. s. m. a. Cambuscan a. Grand Duchess »

Erbprinz« nevet kapott. Gr. Esterházy Miklós 3é. p. m. a. Stanley a. Canace »Rudi« nevet kapott. # * * Kisbánat-jelentések a bécsi májusi versenyekre. Második nap, csütörtök, május 24-én. IV. Freudenaui Handicap. 1500 frt 2800 meter (20 nevezés.) Konotoppa, Cacolet, Rátör, Bilbao, Fridolin. VI. Kis akadályverseny. íooo frt, 4800 meter. (20 nevezés.) Gastgeber, Dieppe, Country Girl, Goldstar, Virago, Karmazyn, Santiago, Camomile

, Eulenspiegel, Bátor, Whim. Harmadik nap, vasárnap május 27. V. Nagy akadályverseny. 3000 frt. 6400 meter (15 nevezés.) Gastgeber, Dieppe, Country Girl, Eulenspiegel, Bátor. Lóversenyek Békés-Csabán. — Május 21. d. u. 3 órakor. — Ugyanazon órákban, midőn a világ minden valamire való sportsmanje a bécsi Freudenau esélyeit követi lázas izgatottsággal, s szivdobogássütni. A békésmegyei gazdasági egylet — egyike különben az ország legtevékenyebb egyleteinek, mely ünnepelt elnöke Beliczey István főispán ur ur öMga vezetése és lelkes közreműködése mellett a társas élet elevenitésében is jelentékeny szerepet játszik, — Pünkösd hétfőjén Békés-Csabán lóversenyt rendezett, felújítva ezzel a provinczialis lótenyésztésre nézve oly fontos helyi versenyek két év óta megszakadt cyclusát. A földművelési ministerium 600 ftot engedélyezvén békésmegyei tenyésztők jutalmazására, a mezőgazdák versenyeinek dijai is ezen adományból fedeztettek. A programm, mely ugy alakjára, mint feltételeire nézve sokban különbözött a modern nagy versenyek programmjaitól »Öt futásx-t jelzett, melyek közül négy a gazdasági lovak, egy pedig vadász lovak számára, urlovasok által lovagolva állt nyitva. Hatodikul a békés-csabai agar ász-egylet tagjai rögtönöztek egy futamot a megyei hölgyek által felajánlott két csinos tiszteletdijért. Az alföldi vasút N.-Várad felé menő vonala mentén terülő, szikes erekkel tarkázott versenytér felette tarka képet mutatott. Állványok és a jury páholy felette kezdetleges kinézése eltűnt a rajtok helyet foglalt diszes női és férfi társaság mögött. Sövény ugyan nincs a téren, de sövény publikum volt annyi, mint a Rákoson csak ritkán. A csabai tót atyafiak s a környékbeli falvak lakossága rendkívüli érdeklődést tanúsított, főleg a kigyósi-ak, kik jó formán falustól jöttek ki a térre, melynek legtöbb győzelmét földieik aratták. Ámde térjünk át az elég érdekes nap részleteire. nem akarok arról többé hallani. Az már rég elmúlt s fölszólitom önt, hogy erről többé egy szóval se emlékezzék. — Dc ha Liddingtonban még mindig emlegetik azt az eseményt! — viszonzá Larchcr szárazan. — A mit Liddingtonban tesznek, arról sem öntől, sem mástól nem akarok hallani. Majd minden ember életében történnek olyasmik, melyek sem magyarázgatást, sem tréfát nem tűrnek. Jegyezze meg ön ezt magának a jövőre nézve. Mr. Larcher hiúz szeme a boszu kifejezésével pihent kis ideig Holton. Ugy hogy ha ez esetleg újra nem mereng a kandalló parázsán, oly antagonizmust vesz vala észre, mely okvetlenül gondolkozóba ejti öt. Roszakaratu, ellenségei pillantás volt ez, mely vészt jósolt amaz egyetértés ellen, melynek főntartását Berkley nagyon obajtotta. — Jó, tehát eszemben fogom ezt tartani, — viszonzá Larcher komolyan. Azért kívántam önnel találkozni, hogy bővebb felvilágosítást, magyarázatot nyerhessek, mint amennyit eddig adott. Föladatul tűzte ön elém, hogy figyelemmel kisérjem a Luxmoore Harold lépteit és tetteit Liddingtonbau. Világosítson föl tehát most engem arról, minő uton-módon kivánja ezt? — Határozottan két esetben. Hiszen ön a végrendelet pontjait ismeri, nemde ? ( — Természetesen ; pénzt is előlegeztem rá, ha nem is sokat ; de hát az ellenkező eset lehetőségével is számot kell vetnünk. Holt fölkelt a székről s liátát a kandallónak fordítván, erős hangon nyomatékkal mondá : — Közös érdekünkben áll, hogy Luxmoore j Harold Derbyt ne nyerhessen. Mr Larcher helybénhagyólag intett fejével. — De még az is közös érdekünkben áll, hogy meg ne nősüljön. Az ügyvéd újra intett fejével. — És harmadszor, ha valamely véletlen eset egy boldogabb, ragyogóbb világba szólítaná el, a nélkül, hogy ama föntebb elősorolt két pontot elérte volna, akkor rám boldog, szép jövő vár. A két czinkostárs keményen nézett egymás szemébe, mint oly egyének, kik valamely bünmerényen törik a fejüket. Holt megjegyzése nem fejezte ugyan ki tisztán a bűnös terv szándékát; de az a hang, a melyet használt, azonnal meggyőzhette társát arról, hogy nem csinálna magának lelkiismereti furdalást belőle, bármily uton juthatna a liddingtoni birtokhoz. Mr. Larcher nem szólt egy ideig, banem magában hunyorgó szemmel tervezett már is különféle mérgezési kísérleteket ló és ember ellen. Végre azt a kérdést intézte Holthoz : — Nemde ön jól ismeri Luxmoore Haroldot ? — Nem biz én. Mint suhanezot ismertem ugyan ; de most oly fönhéjázó körökben forog, melyekkel nem vagyok iemeretségben. Pár izben már iparkodtam közelébe jutni, de siker nélkül. Persze, mert a közeledés hidegen lett viszszautasitva, nemde? — szólt Larcher nevetve. Luxmoore Harold gőgös ficzkó, — szólt bosznsan Berkley. — De jól is teszi, ha vigyáz magára, mert ha alkalmam nyilik rajta boszut állani, ez alkalmat nem fogom elszalasztani. — Arról meg vagyok győződve, — gondold magában Mrs. Larcher, — hogy e derék barátom mindent elkövet ily alkalom megszerzésére. Csakhogy Luxmoore Harold czélszerü módot basznál ; jó távolban tartja Holt urat magától. Aztán igy szólt : — Talán nem lenne rosz, ha rokonában barátságos érzelmet kelthetne maga iránt. — Lehet, hogy az előnyömre válnék ; de hát az sem itt, sem ott nem történhetik ; mert azok a vademberek, kiknek a körében él, ellenséges indulattal viseltetnek irántam, mihelyt közeledem feléjök. Berkleynek igaza volt. De hát mikép is lehetett volna vele valaki tisztességes ember benső baráti viszonyban ? — Nos, tehát föladatom, arra ügyelni, hogy Luxmoore ur menyasszonyt ne kaphasson és Derbyt ne nyerjen. A mi az elsőt illeti, azt meggátolni nein könnyű dolog lesz, oly egyénnél, kinek oly nagy jövedelme van, a mi pedig a másikat illeti, abba aligha 1езг szükséges beavatkoznunk ; de ha igen : lesz arra elég alkalmunk, ha kissé körültekintők vagyunk. Egyébiránt most már tisztába jöttünk s én azonnal indulok. — Ugy hiszem, nincs több közölni valónk egymással, — viszonzá Holt. Jusson eszébe önnek azonban az, hogy a kiket isten szeret, azok fiatal korukban szoktak elhalni. Imádkozzék ön is, hogy Luxmoore Harold, ugyanily kegyben részesüljön. (Folyt, köv.)