Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-04-18 / 16. szám

ÁPRILIS 18. 1S77. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. 121 melyek még nem nyertek akadályversenyt 500 frt értékben. Urlovarok színekben. Tiszteletdíj és 200 frt az elsőnek, tiszteletdíj és a tétek a 2-ik ló­nak. Tét 10 frt f. v. f. Négy lónak kell indulni, kü­lönben nincs verseny. Teher 75 kik, 4é. 5 kik keve­sebbet, telivérek 3 kik többet visznek. Táv. 3200 me­ter. Indítványozó ifj. gr. Kinsky R. (4 nevezés.) Gr. Auersperg K. 5é. р. k. I.ary Fary a. Provider a. Mrs. Trimmer 78 kilogramm Gr. Metternich F. 1 Sényi főhdn. 6é. p. h. Verulam 78 kik Jagodich fhdn. 2 Herl th Rich, főhdn. nev. Herlth Ant. főbdn. id. s. к. Corvette 7 8 kik Herlih Rich, főhdn. О Gr. Cavriani hadn. 7é. s. b. Cziczi 78 kik tulajdonos 0 Lary Fary vezetett. Cziczi már az első sö­vénynél kitört. Corvette a 3-iknál ugyanazt tette. Lary Fary és Verulam felváltva vezetvén, érdekes match-ot futottak haza, s az első biztosan nyert tapasztalt lovasa alatt. M ï v a 111 q> A pesti m. kir. pénzügyigazgatóságtól. A pesti lovaregyleti tekintetes titkárságnak.*) Budapesten. Folyó évi mártius 22-én kelt azon becses kér­désére : vájjon a lóversenyeknél államdijakban nyert aranyok mily értékben számíttassanak ? ... a tekintetes titkárságnak szives tudomására adatik, bogy a törvényesített bélyeg- és illeték-szabályok 98. §.-ban foglalt rendelet értelmében, a kérdé­ses aranyok azon értékben veendők fel, melyben a közpénztárakuál elfogadtatnak. Minthogy az arany és ezüst pénzek a közpénz­táraknál — a tözsJe szerinti árkelet tekintetbe vétele nélkül, és pedig egy db. es. kir. arany 4 frt 80 kr., 1 db 20 frankos arany 8 frt 10 kr. és 1 db. tiz frankos 4 frt 05 krnyi értékben fo­gadtatnak el, ebből következik, hogy az aranyok felvételéről szóló nyugták a második bélyegfokozat szerint azon összeg után lesznek megbélyegzmdők, mely a nyert államdij és 1 db. aranyértéke sok­szorozatának megfelel ; р. o. ha az államdij 200 db. -10 frankos arany, akkor a nyugta 200X405 = 810 frt o. é. után 3 frt 75 kr. bélyeggel ellátandó és a bélyegjegyek a nyugta szövegének (nem a czimnek) első sorával keresztül írandók. Budapest, 1877. mártius 28. Zimányi. A pesti tavaszi lóversenyek (május 6., 8., 10.) három napjára páholyok és jelvények (plaques) a lovaregyleti titkárságnál, a Casino-épületben kö­vetkező árakon kaphatók : Földszinti páholy á 15 frt 45 frt Emeleti páholy á 10 frt 30 » Jelvény a gyepre 3 napra 15 » Hintójegy apálya belsejébe egy napra*) 10 » Egyéb jegyek Rózsavö'gyi és társa mükereske­désében kaphatók és pedig : Első emeleti páholy naponként 10 frt Támlás-szék naponkint 3 » I. oszt. zártszék naponkint 2 » II. oszt. zártszék naponkint 1 » Minden a versenytérre bemenő kocsi számára jegy váltandó, és pedig két lovas fogatért 1 fo­rintos, egy lovas fogatért 50 kros jegy. A titkárság. zetés mellett nyilvános árverés utján eladatni : *) Ajánljuk mindazon verseny-titkárságok fi­gyelmébe, kiknek magyar államdijak kifizetésekor a nyugta bélyegilletékét levonni kell. — A pesti tit­kárság. lyjén©?- és Br. Wenckheim Béla ő exja egy uj mént szer­zett fási ménese számára ; ez egy Nordstern-féle ügető fajbeli mén, Comet (Nordstern 3), apja volt Nordstern az eredeti norfolki ügető fajból, mely ismét Wildfire-tól és egy Fire-a-way kanczából származott ; anyja egy kisbéri ménesbeli anya­kancza Black Bess, melynek apja Kmg Dan, ere­deti irlandi mén volt. Comet 1863-ban elletett, 3 éves korában 15 marok 2 hüv. és 2 vonalt mért sötétpej, homlokán kis folttal, jobb hátsó lába csildben, a balfelőli belől a bokán kese. Kisbéren neveltetett s 1866-tól fogva gr. Lamberg Ferencz ikrényi pusztáján Győr mellett fedezett. * * * Telivér csikók árverezése A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint /. é. május hó 11-én déli 1 órakor a kisbéri m. kir. állad, ménesben következő egy éves angol telivér lovak fognak azonnali készpénz fi­*) Hintójegyek a verseny előtti napig a titkárságnál, azután csak a helyszínén, a pénztárnál válthatók, s bir­tokuk nem jogositja fel a n e m-l ova r egyleti ta­got, hogy a pályára léphessen. Atitkárság. N Ol öá A csikó N Ol öá neme szine apja anyja 1 kancza Pej Bois Roussel Fantail 2 mén » » » Gratitude 3 mén sárga » » Java 4 mén pej Buccaneer Peeres 5 kancza » » Lancelin 6 kancza » » Firefly 7 ikancza » » Pearlfeather 8 mén sárga Cambuscan Crafton Lass 9 mén Pej » Honey Bee 10 kancza sárga » Theresa 11 ^kancza » » Mildred 12 kancza » » Verbena 13 kancza » Ostreger Crisis 14 kancza pej » Silkstone 15 mén » Kettledrum Impératrice Ezen árverés czélja a telivérnek a monarchiá­ban való terjesztése lévén, vételre csak oly ma­gyar vagy osztrák honpolgárok bocsittatnak, 'kik állandóan a magyar-osztrák monarchiában laknak, s magukat arra kötelezik : hogy a megvett ló SOha külföldinek vagy külföldre el nem adatik ; ha­nem verseny pályájának bevégezte után is, min­dig a monarchia területén fog tartatni. Minden egyes csikónak kikiáltási ára becsérté­ke alapján bizottságilag meg fog határoztatni, s ezen áron alul egy csikó sem adatik el. A megvett csikók ingyentartás mellett még nyolez napig a ménesben maradhatnak, ezen idő alatt azonban minden eshetőség a vevőt terheli. A Budapestről utazó urak számára egy külön vonat fog indulni, mely a rendes dij lefizetése mellett Kisbérre az árverésre, s onnan az árverés befejezése után Bécsbe fogja szállítani az oda utazni kivánó árverezőket. Kisbérről vissza Buda­pestre a délután 3 óra 56 perczkor, vagy éjjel 12 óra 57 perczkor induló rendes vonatok hasz­nálhatók. A külön vonat indulási órája annak idejében közhírré fog tétetni. Az árverést a földmivelésügyi m. kir. ministe­rium biztosínak felügyelete mellett Cavaliero Fe­rencz ur lesz szives vezetni. Budapest, 187 7. április bó 7-én. A földmiv.-, ipar- és keresk.-ügyi m. kir. ministeriumtól. tok, hogy nem a magamfajta emberek közé tar­tozik, s nagyon valószínű, hogy rövid idő múlva kegyed is ugy fog felöle Ítélni, mint én. — Ha azt akarja ön mondani, hogy »mauvais sujet«-nek tartják, azt én is tudom, — válaszolt Mrs. Richeton. — Azt egyátalában nem akarom mondani, — szólt Jim. — De hadd öntsek egy kis bort a poharába. Az igaz, liogy nem akarta őt Jim mauvais sujet-nek tartani egész határozottan, de noha nem ismerte a fiatal embert, megvetöleg beszélt róla. A derék Laceby Jim nem volt ugyan tulszigoru, de oly egyének iránt, mint Berkley Holt, nagyon szigorú és határozott volt. Semmiféle körülmények közt nem ohajtotta ő az ily emberek ismeretsé­gét; azonban ez alkalommal ki nem kerülhette őt, s tűrnie kellett bemutatását a házi ur és csa­ládja végett, minthogy szintén vendég volt nálok. Richeton asszony azonnal észre vette, hogy La­ceby a társalgást más térre óhajtja vezetni. Mindjárt sejté a szép özvegy, hogy a Holt iránti ellenszenvnek különös oka lehet ; de nem képzel­hette el, mi lehet az. Nem érthette meg szom­szédját tökéletesen, minthogy maga az özvegy sem itélt oly szigorúan ama hibás, vagy könnyel­mű fiatal emberek fölött, kikkel egyszer-máskor megismerkedett, s ama véleményben volt, hogy ily turfita, mint Laceby Jim is, sokkal elnézőbb oly egyén iránt, mint Berkley Holt. Sokan voltak, kik szívesen tűrték ez embert, miután oly igen meg tudta magát kedveltetni, kü­lönösen a női körökben. Mrs. Riebeton nem tudta, hogy Laceby oly szi­gorú a becsület szabályainak megőrzésében, s mind a mellett, hogy fesztelenség s tartozkodás nélkül társalogtak ez alkalommal is, azt teljes­séggel rosszalta, hogy némelyek oly kifejezések­kel éltek, melyek tulcsapongtak az illem ha­tárain. Nem lehet eléggé sajnálni, hogy mai napság a társadalmi illemben hanyatlás észlelhető. Nem rég olvastuk egyik leghiresebb beszélyirónktól ama megjegyzést is, miszerint ma már egész divattá vált: fogadni, játszani — de nem fizetni! Am vigasztaljuk magunkat azzal, hogy még nem vesztek ki az oly jellemű férfiak mint La­ceby Jim, kik eléggé jellemesek arra, hogy ha egyszer fizetni már nem képesek, a fogadást abba hagyják. Mrs. Liyson most megbillentvén fejét, jelt adott a nőknek a fölkelésre, kik legott elhagy­ták az ebédlőt. A férfiak ellenben maradtak s a finom italok élvezése közben megeredt az átaláuos beszélgetés, melyben Berkley Holté a főszerep. Majd fölhozták a fekete kávét is. Még egy jó­izü kacagás Holtnak utolsó adomájára s a férfiak is lassankint fölállanak és a társalgó terembe vonulnak. Mikor a lépcsőköu lefelé haladtak, Berkley Holt közeledett Jimhez s egész bizalmasan meg­szólitá, mondván : — Ugy hiszem, ön nagyon jó ismerős egyik rokonommal ? — Luxmoore Haroldot, ha ugyan ezt véli ön, ismerem, — válaszolt Jim ; de oly hidegen, hogy bárkit is visszariasztott volna attól, hogy még va­lamit kérdezzen. — Ezt értettem. Nemde ön látogatóban volt most nála ? — Liddingtonból jöttem ide. — Ugy ! Remélem jó sportja volt. Legalább az Olivér idejében igen jó vadászatok voltak ott. — Most sem lehet ellenkező miatt panasz­kodni, — jegyzé meg Jim, folytonos hideg­séggel. — Ugy hiszem, mi már találkoztunk valahol, — folytatá Jim. — Hadd lássam csak, hol is találkoztunk. Talán Ascoton, Doncasterben ; bizo­nyos vagyok benne hogy valamelyik versenyen láttuk egymást. — Akárhol lehetett az, annyi bizonyos hogy a »korláton kivül«*) lehetett az, Mrs. Holt; én legalább igy képzelem ; válaszolt Jim higgadtan, szemét a kérdező sködőre szögezve. Berkley Holt legott kereket oldott Jim mellől és sietett a nagy terembe, haragtól kipirult ar­czal s oly elhatározással, hogy a legelőször kí­nálkozó alkalomkor magát megboszulja a sértésért Lacebey Jimen. Eigyelmeztetni öt, hogy nem szabad a fogadási korlátokon »belől« jelentkeznie csalásai miatt, oly megsértés volt, melyet Berkley Holt aligha fog egyhamar elfeledni, ha az adósságait oly könnye­dén elszokta is feledni. *) Értsd : a fogadási korlátokon kivül. Szerk. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom