Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-04-18 / 16. szám

118 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ÁPRILIS 18. 1877. style« elég volna a »kék-szalag« elnyerésére, akkoi okvetlenül Blair Athol e remek alkotású fi it kellene nyertesnek tartanunk. Rob Roynak apja Blair Athol, anyja Columba, Chavlestoutól. Columba 1860-ban elletett Sir Joseph Htwleyuál, és sem a verseny pályán, sem ivadékai által nem igen tüntette ki magát. Később Blenkiron, majd Mr. Combe birtokába ment át Blair Athole csikójával együtt 400 guinea alacsony árért. Rob Roy egy édes testvéréért, Mr. Bobért Peck 400 guineát adott lèves korában. Ez Bonny Blue Flag név alatt 5-ször futott mint kétéves s egyszer sem nyert. Mint 3éves 8-szor futott s háromszor nyert, mindannyiszor rosz társaságban s rövid távolságra. Eünyit származásáról és rokonairól, s bár testvérének futása nem mérvadó tehetségére nézve, mégis kitartósságára (stayer) némi világosságot vet. Ehhez járul még, hogy ba nem is kifejlődött sípoló (roarer), mint azt többen állítják, de »neszt« csin 11 hosszabb futam után, ez pedig Derby-kedvenezre nézve balvégzetes tulajdonság. A mi eddig mutatott formáját illeti : tavaly kétszer futott csak, s mind kétszer nyert. Az ascoti Biennial-Stakesben félhosszal nyert Chevron ellen, de az utóbbi akkor már teljesen kifejlődött »roarer« volt. Másodszor а »New Stakes«-ban futott ugyancsak Ascotban, s ezt a poenalitás daczára 3 hoszszal nyerte meg. Eddigi formája tehát szintén nem jogosít azon feltevésre, hogy a Derbyben oly jeles lovakból álló mezőnyben, mint az idei, etedménynyel mehessen. Morier édes testvére General Peelnek, t. i. apja Young M lbourne, anyja egy Orlando kancza Brown Bi'sstől. Anyja 21 éves volt midőn Móriért ellette, melyért Mr. Peck 850 guineát adott lèves korában. Két éves korában szerfelett kövér volt, s nem is hozatott ki eddig. Mostan 16 marok és I hüvelyk magas pej csikó, csillaggal, és fehér folttal csüdjein. Egészben nem oly csikó mint Actaeon, de magasabb, hosszabb mozgással is bir. Hosszasága különösen rendkivüli Derbykedveneznek, talán kissé túlságos is, lábai kitűnők. Egészen sik pályán hosszú galopja veszedelmes lehet, s a Two Thousaùdre, melyre valószínűleg indulni fog, nagyobbb chance-jai vannak mint sem a Derby-futamban. Actaeon-nak apja King of Forest, anvj i Virtue, Stockwelltől. Családfajában oly neveket találunk mint: Touchstone, Birdcatcher, Lanercost és Gladiator, azaz a legnemesebb racing-like vérből ered. Actaeon Dewhurst Lodge-ban neveltetett Mr. Thomas Geenël ; mint egyéves Robert Peck kezébe került 1400 guinaáért, de tőle nemsokára átvette a Westminsteri hg. Kétéves korában nem futott; egy bélfe'reg bija miatt ugyanis erről lekésett. Most azonban ef észen helyreállt, s nagyban készíttetik a Tow Thousandra, melyre nevezve van, s melyben talán kijön. Actaeon sárga mén, testén azonban láthatók egyes szürkés szőrcsomók. Magassági 15 marok 2 hüv., és tetőtől talpig oly tetszetős alakú ló, a milyent ritkán láthatni. Minden re'sze'ben tökéletesen arányos alkotású, s ugy az istálóban, mint futás közben rendkívül szép ló. Ecje kicsiny, de valamint nyaka is, szép alkotású, vállapjai kivételesen hoszuak, hátulja és ágyékjai is igen erősek. Előkarjai, csáukjai és térdei szintén szabályos alkotásuak. Mozdulatai is könnyedek, azonkivül i>en kezes. A kik látták Blair Atholt, Langton Woldban, azt állítják, hogy azóta nem létezett ló, mely külső formában és mozdulataiban, hozzá hasonlóbb lett volna (kivévén, hogy nem olyan izmos). Hogy nyomába fog-e lépni e kiváló lónak, azt a jövő fogja megmutatni. I.ady Golightly, a tavalyi idény legjobb kétéves kanczája, az angol turf egyik legnépszerűbb férfiának lord Falmouthnak tulajdona, s az ír csodának, Harkaway-nak unokaleánya. Apja King Tom, anyja Lady Coventry, Thormaubytól. Lady Golightly hatalmas fejlödésü s arányos alkotáiu kancza, s a mellett a lehető l'gjobban formált lábakon áll. Actiója csudálatosan hosszú, alacsony és könnyed, s cz képesititte arra, hogy kétéves korában 3596 font tekintélyes díjösszeget szerezzen gazdájának. Warren Hastings megverte ugy au egy fél hosszal a July Stakesben, de még ugyanabban a meetingben játszva megnyerte a »StetchworthStakest Orleans és Shillelagh ellen. Ezután a kancza legyőzhetlennek látszott, ugyanis egymásután négy versenyt nyert, a többi közt a »Cliauipagne-Stakest« Doncasterben, hol Shillelagh és Chamant előtt a szó szoros értelmében elszaladt; s ha a new-marketi őszi versenyre nem hozták volna ki, most kétségkivül ő volna a fökedvencz az idei nagy dijakra. A »Middle Park Plateban« ugyanis már feltűnt Chamant csillaga. Azonban e vereség is dicsőségére szolgálhat a kanczának, mert ugyanolyan terhet vitt a versenyben, mint a franczia mén; 8 stone 13 fontot, teliát tulajdonképen 3 fontot adott ennek, t. i. a teherengedést mely mint kanczát illette, azonkivül ugyanily módon Pellegrinonak 9 fon'ot, Plungernek és a többi aca-t, ki tiz fonttal kevesebbet vitt, King Clovis a helyet nem kapottak között volt. E futamokból ítélve tehát egyedül Pellegrino az, a ki a Derby dicsőségét elvitathatná a franczia lótól, eltekintve a »dark« lovaktól. lellegrino-nak apja The Palmer, anyja Lady Audley, Macaronitól ; elletett és neveltetett Mr. Cookson-nái. Egyéves korában Mr. Peck vette meg 1600 guineáért, saját számlájára, de a Westminster hg. кёзоЬЬ átvette tőle. Pellegrino pej mén 15 m. 3

1/« h. magas, erős csontozattal, mély testtel és rövid lábakkal. Feje nem valami szép alkotású, de jól van felillesztve izmos és szép nyakára ; vállai erősek, mélyek és jó al ikuak, hátulsó része erőteljes, szintúgy ágyékjai is. Hátulsó lábai jó alakúak és izmosak, elölábai pedig igen tiszták és szépek. Pellegrino a Middle Park Plate-ben való futása óta, hol 2-ik lett Chamant után, sokat javult és most egyike a legizmosabb telivéreknek, melyet látni lehet. Miután pedig mint kétéves igen el volt maradva a fejlődésben s mégis helyre tudott futni a Middle-Parkban : valószinü hogy a hat font teher különbség s az egy fej, mely öt Chamant-tól elválasztotta, kisebbedni fog még a Derby nehéz futamában. Plunger (Baltazzi Hektor tulajdona), a. Adventurer a. Lina, Stockwelltől, származására nézvé sokban hasonlít Petrarchhoz, mert mig ez New minster egy fiától és egy Orlando-kanczából való, addig Plunger apja szintén Newminster egy fia, de Orlando nem nagyapja, hanem dédapja. — Plunger pej mén, teljes 16 marok magas, elegendő hosszúsággal, csontozattal és izomzattal. Feje, nyaka és vállai szépek, hátulsórésze és ágyékai erősek, hátulsólábai, csánkjai feltűnően izmosak. Csánkjai szélesek, tiszták, lábai pedig kitűnőek. Az egyetlen hiba, melyet egy lóismerö rajta találhatna, az : miszerint elsőlábai nem elég egyenesek, hogy hegyről lefelé eredménynyel jöhetne. E tekintetben messze mögötte áll Pellegrinonak, melynél cz a rész is oly tökéletes mint a többi. Mindent összevéve : Plunger nem elég jó, hogy a Derbyt megnyerje, ha Chamant is benne lesz, sőt Pellegrino is előtte leend minden valószínűség szerint, akármilyen helyre fussanak különben а Derbyben. A mi tavalyi formáját illeti, 3-ik volt a Middle Parkban Chamant és Pellegrino után, de 2 fontot adván ez utóbbinak, s csak egy fejjel veretvén meg általa, tavalyi formájuk egyenlőnek mondható. Rob Roy. Ha a külső szépség, a »bloodlike т i\ я g i a. Kénytelen megnyerni a DerbytIrta : Hawley Smart. (Folytatás.) HI. A Laxby-i Layion-család. Laceby Jim »suis generis« életet folytatott. Mint számtalan hozzá hasonló gentleman, karácsony táján fölhagyván a rókavadászattal, a fáczán-lövöldözésre adta fejét, hogy barátain ik karácsonyi vaddal kedveskedhessék. Mai napság ilyesmi kényelmesebben megy, mint az e gentlemau-ek őseinél történt. Most inár kényelmes vaspályákon, s lábmelegitővel barangolhatják be a legzordonabb időben is az országot, hogy vadászati kedvteléseiknek eleget tegyenek. Laceby Jim, mint egy troubadour érkezett Laxtonbe, összegyűjtve az egész táj regényes eseményeit. Legalább ily tudattal várta őt а család és az ott összeseregeit vendégsereg. Laxton szép falusi kastély volt, újkori izlés szerint épitve. A külpompára nem sokat adtak ugyan épitői, de annál többet a belső kényelemre. Semmi történelmi hire nem volt ; még csak kisértések sem barangoltak folyosóin ; de hát nem csoda, mikor ezelőtt husz évvel a kastély helyén erdőség vagy legelő terülhetett, mignem Layton Rikhard, egy gazdag city-kereskedő, megvásárolván a birtokot, első gondja volt erre egy kényelmes lakot építtetni. Minthogy a Laxton-kastély ura ősi czitnerre, képgyűjteményre stb. nem hivatkozhatott, annál nagyobb dicsőséggel hivatkozhatott kitűnő boraira, melyeknek megválasztásában valódi szakértelemmel bírt. A mellett a legkényelmesebb dohányzó szobával dicsekedhetett s a legszebb társalgó-terme, billiard-szobája állt a vendégek rendelkezésére. Szóval itt minden képzelhető kényelem föltalálható volt. Az öreg Layton Rikhard a legderekabb háziurak egyike volt és soha sem untatta vendégeit azzal, mint legtöbbnyire azok, kik szerencsés üzleti vállalatok folytán az ugor'kafára fölkapnak — hogy mennyibe került ez és ez az értékes tárgy, mely kastélyának diszét képezi. Ha Dick Laytonra, az egyetlen fiúra azt lehetett mondani, hogy szelid, jó fiu, anyjáról meg bátran lehett nyilvánítani, hogy szerénységgel párosult jelleme bámulatra méltó ; mert hát képes volt megtagadni, hogy lcáuyai igéző szépséggel birnak, pedig a két leány közt sokaknak bajos leendett a választás ; egyik szebb volt a másiknál. Anna sötétgesztenyeszin hajával s világos barna szemével ; mig buga Gráczia, aranysárga hajával s bájoló zöldbe játszó szemeivel igézett. A derék Jim nagyon türelmes férfiú volt, ha а szükség ugy kívánta. Barátai átalában SZÍVÓS, kitartó embernek tartották, ki megtudott barátkozni a jóval, de eltűrte a roszat is, mint minden hozzá hasonló egyéniség. A Laxton-kastélyt Jim oly kitűnőnek tartotta, hol minden évben legalább egyszer ki kell szállania az embernek, hogy a jövő év előjogát föutartbassa ott magának. — Ilyen háztól nem szabad elmaradni, — gondolá Jim, — hi már fiatalabb barátaink házánál mulattunk. Laxton is e'pugy Bloomshire ben feküdt, mint Liddington, — noha e grófságnak a túlsó részén — mindazáltal Luxmoore Harold soha sem találkozott még a Layton családdal ; melyet pedig a környék birtokos családjai gyakran meglátogattak ; különösen a vidám kedélyüek. Nem is csoda, mikor az öreg Layton kitűnő franczia szakácsot tartott, s még a mellett jó vadászatok is estek uála. A ki csak egyszer is meghált a laxtoni kastélyban, mindig emlékezetében fog maradni, mily tökéletes volt ott minden és mily szives vendéglátásban részesült. Laylon Rikhardnak nem került nagy fáradságába, házához vendégeket édesgetni ; pedig dicsekedve elmondhatta, hogy e vendégek mindnyájan az előkelőek osztályához tartoznak. Hja ! a kasztok büszkesége kissé már alább szállott. Vaspálya és távsodrony hatalmas egyenlitők, s egy-egy újkori embernek sokkal könnyebb most a társadalmi életben elörehatolni, mint ezelőtt csak ötven évvel is. Kiváltképen ha sportkedvelő s az ehhez megkívántató tulajdonokkal bir. Layton Rikhard nagyon szerette a falka után tett jó »run«-t, s nolia sem valami kitűnő lovas, sem jó lövő nem volt, részt vett mindig egész örömmel a sport élveiben, s azzal sem sokat törődött, ha a Derby-n tiz-husz fontot elvesztett. A mint Jim, ebéd előtt, az étterembe lépett,