Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-12-27 / 52. szám

Ост . 11. 1876. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. •345 Northcountryman 1. 5 Countrygirl (Cuckoo) 10564 The Duke 6 Prince Paris (Abbess) 8368 id. Frou-Frou (Purchase) 10 8378 Daniel O'Rourke 4 Liverpool (Leopoldine) 4881 6 Danae (Kate Tulloch) 395 A Constantin (Constance) 300 5576 Charmer 3 Karmazyn (Jewel) 2520 3 Klucznik (Niczego félv.) 2710 5230 Challenge 3 Rococo*) (Frolic) 3402 3 Aunt Sally (Aunt Hannah) 1304 4706 Virgilius 3 Baby (Bisbille) 1400 4 Brennus (Flighty) 1000 5 Goldmamsel (Golden Pippin) 750 3 Táborit (Flimsey) 720 6 Polmoodie (félv.) 200 3 Eruption (Aetna) 62 4132 Prime Minister 6 Camomile (Gentian) 4055 Grimston 2 Blücher (Fragola) 367 5 Compromise 4 Barbara Ubrik (Lobelia) 227 2 6 Princess Caroline (Renaiss.) 625 4 Scbmock (Miss Partridge) 100 2 Pfeil**) (Leah) 100 5 Fledermaus (félv.) 75 3 Cosmopolit (Zelinda) 50 3222 Saunterer 3 Reichsadler (Rose Cheri) 2675 4 Immigrant (Chaperon) 225 2900 Lord Lyon 3 Lionne (Bayonette) 2625 Daniel 3 Torreádor (Joyeuse) 1920 3 Queen Meg (Chicken Hazard) 687 2607 *) Challenge vagy Compromise. **) Compromise vagy Challenge. Breadalbane 3 Eberhard (Beatrice) 2600 The Marquis id. Curiosity (Slut) 2287 Pace 4 Fleurette (Fiamin «) 2210 Lecturer 5 Novelle (Gaiety) 1750 Cotsnold 3 Othello (Emma) 1400 Master Bagot 6 Frolic (Farey-k.) 1400 Diophantus 4 Queen Bess (Miss Eleanor) 485 3 Peeler (Peeress) 675 3 Diophantus-Switch-k 187 1327 Newcastle 3 First Trial (Fal-lal) 1287 Liddington 2 Liddington-Fair-Star-k 1140 Labin 2 Fida (Flimsey) 900 Little Harry id. Pull Devil (Daisy) 885 Knight Of St.Patrick 6 LeinsterLiley(Lyra)845 Stentor 6 La Marjolaine (Mercedes) 801 Zlotolity 4 Ganimed (Perla) 300 id. Zmrok (Viktoria) 230 5 Project (Czajka) 90 4 Loreley (Zawierzucha) 80 700 Bois Roussel 5 Vértes (Canace) 675 Thormanby 5 Dryad (Andromaque) 632 Tirailleur 5 Hindoo-k 615 Oakball 5 Oles (Pani Piperkovska) 580 Hengist 3 Countess (Queen Mab) 575 Exchequer id. Vándor (Merry Bird) 550 Solon id. Lady Spencer (Toggery) 545 Mercury 4 Neudau (Diana) 537 Rama 4 Frou-Frou (Witch) 440 3 Lilla Veneda (Przckazana) 75 515 Chevalier d'Industrie 6 Goldstar(G.Pippin)403 Nicolas 6 Talabor (félv.) 350 Peon 6 Hohenau (Lay Sister) 304 Salamander 3 Elena (Last Trial) 300 Laneret 2 Hilda (Hero) 300 M. D. id. Little Ellen (Wee Nell) 260 Cathedral 6 Cement (Lady Ravensworth) 250 Sprigh of Shillelagh id. Volta (Voltellá) 205 Blinkhoolie 2 Estrella (Princess Beatrice) 191 The Sadler id. Marathon (félv.) 165 Brown Bread 5 Starlight (Tarlet) 160 Aquila id. Seraphin (Surprice) 137 Osmond id. Gipsy (Amalia) 110 Mameluke 5 Dieppe (Sequidille) 75 Provider 4 Lary Fary (Mrs Trimmer) 47 Connynijham id. Coquette (Coquette) 20 Bievre 5 Bertha (Bisbille) 15 Ismeretlen származásúak : id. Revers (előbb Caradoc) 1500 id. Louisa Lee 1340 id. Monarch 1005 id. The Wren 592 id, Huntsman 's Sister 92 id. Emma 70 id. Hindoo-h. 65 id. Hajós 50 id. Grouse 30 A nyeremények főösszege 471,19 7 Válasz G. Z. és G. В. barátaimnak. Vaja, deczember 23. 1876. En »Visszapillantás a vajai agár versenyre« czimü czikemben Préda agaramat jobbnak tartot­tam Kisasszonynál ; ez pusztán egyéni vélemény volt, a mennyiben a két agár együtt soha nem futván, a különbség csak a köztük tartandott próba után lett volna biztosan megállapítható ; mely iránt emiitett soraimban, élénk óhajomat fejeztem ki ; de fájdalom ! a nemesis meg nem engedé e vágyam teljesültét ! miután nevezett kedvenez agaram, néhány heti sántaság folytán egyik lá­bára megpókosodott, s igy mint futó agár, többé nem számit ; ily körülmények közt, természetesen, az általatok ajánlott s általam szintén óhajtva várt, igen érdekes verseny, legnagyobb sajnálko­zásomra, létre nem jöhet. Z. J. December. 31. Sopron. Polgárok dija 800 arany 1877-re (43. sz.) nevezés 31. Bécs. Ivadék-verseny 1880-ra 1000 frt kan­czák bejelentése 31. Prága Észak- és délnémetországi díj 1000 frt 1878. nevezés Pest és Sopron alkalmasint felcserélik őszi verseny­napjaik sorrendjét. A pesti Lovaregylet f. hó 21 -kén seit is el kelle türnünk, ki szüntelen panaszkodék, hogy kalitkánk nem a legjobb illatokat terjeszti. Végre kivirult a tavasz, s minden nyomoru­ságunk s a nagynéni mérgelödése daczára rákezd­tünk szerény dalainkra, mig szárnyainkban külö­nös inger támadt a tova röpülésre, mi fogságunk keserveit nem csekély mértékben tetézé. Egy reggelen a szolgáló, kinek hanyag gond­viselésére valánk bizva, megfeledkezék börtönünk ajtaját betenni, mihez még azon szerencsés vélet­len is járult, hogy a kertre nyiló ablak nyitva maradt. Nőm legelőször dugta ki fejét az ajtón: a meg­szökést azonban korainak tartá, mert a szolgáló csak az etető tálacskával távozék, tehát bizo­nyosan vissza keilend jönnie. Én azonban elki­áltva magam »előre« -—- kilöktem a nyilason, s egy ugrással a terem közepén valánk. Nincs roszabb, mint fényezett padlón járni, mert legcsekélyebb támpontot sem nyújt az emel­kedésre, kölönösen ha a szárnyak 9 hónapig tét­lenségre voltak kárhoztatva. Mindezek daczára társnőm szerencsésen kimene­kült az ablakon, mig én minden erőmből igyekvém példáját követni, s egy pillanat, csak egy rövid pillanat, s mentve vagyok ... de im, hirtelen ólomsulyú kéz nehezedik reám, s durva erőszak­kal megszorítva, visszalódit a kalitba. »Veszett állat«, mordult rám kellemetlen hang­jával a nagynéni. Alig hogy elzárt fogházamba, azonnal föllár­mázta az egész cselédséget, társnőm előkeritésére ; de minden fáradsága sikertelen maradt. Még tul sem valék életem tavaszán s mégis annyi viszontagságot éltem át; de a sors ez utolsó csapása legjobban sújtott. Elvesztém életkedvemet, lelkületem elkomorult, mint Hamleté, s ezenfelül elvesztém étvágyamat is, mi még tetézte kedvet­lenségemet; szóval nagyon nyomorult valék. IX Egy napon a szomszédságból látogatóba jött valami ur, kiről azt beszélték, egyike len­ne azon szép tehetségű embereknek, kik gyönyö­rűen hangzó versekben szokták érzelmeiket kife­jezni, melyek szabályszerűen elszavalva, önkénte­len azon gondolatra keltenek : nfíly különös világ lenne az, hogy ha eszméink és érzelmeink kife­jezésére ily nyelvezettel kellene élnünk. Talán nem is kell mondanom, hogy ez uri ember költő volt. — »Mi baja e fogolynak ?« kérdé a nagynénit. — »Beteg két napja, mióta társa elrepült.« — »Mindent tudok,« válaszolt az ur. »Ez régi történet, mely mindig uj marad« stb. . . . »Mi költök már a teremtés óta foglalkozunk ez ügygyei. Adja nekem e madarat, majd észre téritem.« — »Igen szívesen, már csak a rosz szaga vé­gett is ; de mit fog Julcsa szólni ?« vélekedék a szentgellérthegyi söprünyél lovarnő. — »Én e napokban összejövök vele, és men­tegetni fogom önt.« — „No hát, isten neki, vigye magával e d . . . t ; jobb szeretem, ba önnél múlik ki, mint nálam." Még ugyanaz nap átvittek uj zsarnokom igen szerény szállására. Többször hallám, hogy irók, s különösen költők, kiket még . . . könyvkiadó is roszul honorál, nem lakhatnak oly pompás nya­ralókban, mint börsiánerek, s más eféle, a szük korlátok közt mozgó, közönséges emberek együ­gyüségére vadászó, s a mellett mint gépkerék józanon maradó emberek. Kalitkám sem volt egyéb, gyalulatlan fából készült tyúkólnál. Mind a mellett helyzetem nagyon megjavult. Friss viz, kitűnő tápszer, szép zöldség, lég és napsugárnak nem valék hiányában. — Juliskánál se lehetett volna jobb dolgom, de mihaszna, érzem, csak a halál menthet meg szenvedéseimtől. De hajh ! mi hang ez ? ez ő ! . . . inkább halál, mint párom nélkül bármi jó életet élni.... V é s z o. Itt foglyunk történetének egyszerűen vége sza­kad. A gyöngéd szivü s meleg érzelmű költő, megértve a beteg mad / baját, szabadon ereszté, s a szegény fogoly ismét összekerült párjával. A rákövetkező nyáron egy egész fogoly család vágott be néha néha a költő kertjébe ; a vezér­kakas ismerősnek látszott ott. Az egyszerű jó cselekedetnek gazdag gyümölcse lett. A gondviselés hihetőleg megóvandja őket a pa­raszt vadászok szőrhurkaitól és rosz lövéseitől, mert ugy látszik, hogy vadászati törvényeink nem képesek őket oktalan vadpusztitásukban megakadályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom