Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-02-02 / 5. szám

34 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 2. 187 6. Gyepéi* 4 efc ti, A magyarországi Összes verseny-egyletek programmjai — hála az égnek, az idén már mind készek, s igy a pesti Lovar-egylet febr. 1-ére be is terjeszthcté veteményezését az államdijak felöl földmiiv.-üg3'i miniszter ő őméltóságának — általánosan helyeselvén a vidéki egyletek itt-ott felmerülő kivánatait. Miután Kassa és Debreezen programmjait — lapunk igen tiszt, olvasói legalább egy részének legkedvesebb tanulmányozásul már mai számunkban közölhetjük, röviden csak annyit jegyezünk meg, hogy változás csak a debreczeni programban van, hol az eddig 5 részre osztott államdijakat elönyösbn-k látszott 4-re összevonni, annál inkább, ine.t a 3évesek 150 aranyából 50 elesvén, a felmaradt /00 arany igen kicsiny dij lett volna, s igy az a 2évesek dijához esatoltatot', mely ily formán 200 aranyra nőtte ki magát az idén. Kolozsvár az újonnan nyert 50 aranynyal az Erdélyben ellett lovak dijját szaporitá, s programja, — melyet alkalmilag közlünk — egyébben nem is változik a tavalitól. Ami még összeegyeztetésre vár, az a vidéki gyepek versenynapjai. Miután a prágai nagyversenyek az idén legutolsók lesznek ó'szszel, kívánatos volna, hogy a Campagne Magyarországon korábban végződjék ; s Kassa, Debreezen és Koloszvár után az istállóknak legyen egy kis pihenésök, mielőtt nyugatfelé nyomulnak. — E czélból Kassa és Debreezen jóval előbbre (sept. 8, 1" és sept. 16, 17-re) helyezték versenynapjaikat, csak Kolozsvár — hihetőleg nem értesülvén e tervezetről — maradt igen hátra (okt. 6 és 8-ra kitűzött napjaival) Debreezen után, ugy hogy a Kolozsvárt meglátogatni akaróknak Debrec/enbol lovaikkal együtt vagy hazatérni, és ujabban leutazni, vagy Kolozsvár látogatásáról leniondaniok kellene. Ily körülmények közt a pesti lovaregylet szükségesnek tartá a kolozsvári lovaregylet figyelmét e körülményre felhivni, s megkérdezni, nem tartaná-e czélszerüuek versenyeit egy korábbi időre, péld. egyhétre a debreczeniek után (tehát körülbelül sept. 24-re) helyezni. Miután azonban Soprouy, e combinatioba szintén nem találólag, sept. 22 és 24-re tűzte ki versenyeit, a pesti és bécsi lovai-egyletek ott is szives figyelembe vételre ajánlják a változtatás szükségességét, s igy a sopronyi versenyek valószínűleg októberbe helyeztetnek át. Alább közöljük az igért verseny-programmokat. VeirseEty=>1Mtétete&. A pesti őszi lóversenyek sorozata 1876. október 15- és 17-kén. Első nap Vasárnap okt. 15. d. u. 2 órakor. 1. Kétévesek versenye 400 drb 10 fre arany. Ebból 300 ar. állam- és 100 arany egyleti dij. Futhat minden két éves ló. Távolság 948 méter (500 öl) Teher 52'/г kilogr. (105 font), mén 1 kilogr. (2 font), franczia vagy angol ló 5 kilogr. (10 fonttal) több. Egyszeri nyertes 2'Ja kilogr. (5 fonttal), két vagy többszöri nyertes 4 kilogr. (8 fonttal) több. Tét 100 frt. bánat 50 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. 2. St. Leger. 2000 frt. Lovar-Egyleti díj. Minden belföldi 3 éves ló számára. Tartandó az Őszi versenyekkor. Távolság 2800 méter (l

3 4 rnfld;. Teher : mén 53 kilogr. (106 font), kaueza és herélt 1 kilogr. (2 fonttal) kevesebb. Tét : 200 frt bánat 100 frt, a versenyt megelőző év august, l-ig jelentve csak 50 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezés 1878-ra 1876. august. 1. (1876-ra bezárva 49, 1877-re 54 nevezéssel. 3. Ritter díj. 265 cs. arany. A monarchiában elletett és nevelt lovak számára, heréltek kizárásával. Távolság: 2800 méter (l

3/

4 mfld). Teher: 3é. 51'/

3 kilogr. (103 font), 4é. 60 kilogr. (120 font), 5é. 64 kilogr. (128 font), 6é. és id. 66 kilogr. (132 font) ; kanczára l'

/з kilogr, (3 fonttal) kevesebb. 2000 forint értékű versenynek (a tét beszámításával) nyertesére D/, kilogr. (3 fonttal), 5000 forintnál nagyobb értékű verseny nyertesére 2

1/

2 kilogr. (5 fonttal) több. Tét 100 frt, bánat 50 frt ; a második ló tételét menti. E feltételek 3 évre kötelezők, ez idő elteltével vagy újra megerősítendők, vagy ujabb három évre módositandók. 4. Nagy Handicap. 1200 frt e. d. Táv. 3600 méter (27, mfld). Futhat minden ló. Tét 100 frt, bánat 50, de csak 20 frt, ha octóber l-ig bejelentve. A terhek September 20-án tétetnek közzé. E nap után 1500 frtos verHO i V • t 8 Ii ® 8. A »Dunántuli lóverseny-egylet« (Sopronban) f. évi február hó 6-án, vasárnap d. u. 3 órakor, mélt. gr. Széchenyi Kálmán elnök ur lakásán III-adik rendes évi közgyűlését tartja, melyre a Egylet t. cz. tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Előadandó tárgyak: 1. A vers-egylet működése 1875-ben. 2. Az 1875. évi zár-számadás bemutatása. 3. Az 1876-ra szóló költségelőirányzata. 4. 1875. évi gyepkönyv kiadása. 5. Netaláni inditványok. .Sopron, 1876. jan. 22. A »Dunántúli lóvers.-egyl.« titkársága Hanny Károly, ny. alezredes. тлчШ&ьтшшх. Verseny-naptár. Sop. ony, (tavaszi) april 9. Bécs, (tavaszelői) april 17, 23. Pozsony, april 27, 28, 30 Pest, (májusi) máj. 7, 9, 11. Bécs, (májusi) máj. 21, 25, 28. Soprony, (őszi) Kassa, sept. 8, 10. Debreezen sept. 16, 17. Kolozsvár, Pest, (őszi) okt. 15, 17. TÁRCSA Az én sportom Indiában. — CZETWERTVNSKI BoKIS IIEKCZEGTÖL. II. Kéthavi tigrisvadászat Közép-Indiában. ( Mortuccából Indorébe. — Halkar küldöttségei. — Táborhelyünk. — Jelszavunk. — A 13-as szám. — Az első tigris. — Utána a másik. — »

Lookout! — Tigris az elefánt csípején. — A közös pipa. — Operette a jungle-ok között. — Hassah Sing. — Ismét tigris. — Örves medve. Továbbutazás Mugurda és Badrikheri felé. — Patrani. — Az emberevő. — A nőstény tigris. — Mit jelez a páva ? — A »bara Sahib« látogatása. — Uj nevem. — Hindostáni nyelvkisérlet, — 137 foknyi meleg. — Találkozás ben javákkal. — Les a folyam mellett. (Folytatás.) S/iali Zada Sahib persa nyelveu annyit jelent, mint királyfi, s miután én tigrist vadászni mentem, a Bohadoor melléknevet is örököltem ; ez pedig annyi, mint hős, vitéz. Nos, azt hiszem, enynyivel csak meg lehet elégedni! Most tehát fogadnom kellelt e derék uri embert, kiégni látszott а kíváncsiságtól, szinről szinre szemlélhetni a Shah-Zada Sabib Bohadoort, s vele társaloghatni is. Kissé már beszéltem nyelvüket, s már mindent megértettem, miután tanulmányoztam is azt egy ideig. Szerencsémre a társalgás folyvást ugyanegy Ihcmáról folyt, s gondolám, hogy a rajah valószínűleg még aznap elutazik, a legjobb véleményt táplálván az én hindostáni nyelvbeli jártasságom felől, melyet tulajdonképen nem érdemeltem vala. Másnap (24-én) visszaadva a rajahnak a látogatást, a dabi

ее-i uton vágtattunk el, 10 inéitföldnyire a helységtől. Dabree halmok alján, nagy sikon terül, teljesen kitéve az égető nap sugárainak. Itt hire-hamva sem volt ugyan a tigiisnek, azonban legközelebbi kirándulásunk központjául szolgálhatott az. Elképzelhető, mily kevéssé kellemes 137 foknyi melegben táborozni, minden sport nélkül, érezve a rettenetes hőséget egész lényünkben. Emócziókra és sportra van ott az embernek szüksége, hogy elviselhesse az égalj nyomasztó hevét s kikerülhesse az ártalmas kórokat. Csalhatlan bizonyítéka ez állitásomnak az, hogy Közép-Indiában azok az emberek, kik a junglc-ok királyának üldözésével : tigrisvadászattal foglalkoztak, s a meleg évszakban éveken át e sportra adták magokat, soha semmiféle komolyabb betegség nem jeleukezett nálok, míg ellenben amaz ezredekből, melyek a meleg évszakot henyélve tölték, habár hasonló kényelemben részesülve , mint a sport emberei, számos áldozatot ragadt ki a halál, kiváltképen az angol katonák közül. A dabreei uton számos benjarával találkoztunk, kik egész szarvasmarha-gulyát hajtottak. A benjarák Indiának valódi ezigáuyai, kiktől erednek azok, kik Európa sikjait összebarangolják. Ezek is ép ugy megtarták független életmódjókat, mint a mieink, ép ugy megőrizték szokásaikat és nyelvüket, és én meg vagyok győződve, hogy ezek szintúgy megértenék az orosz, mint a magyarországi ezigányok beszédét. — Batthyányi a ki több szót tud a magyarországi ezigányok nyelvéből, — váltott is neháuy szót а benjarákkal. 25 én reggel nem csekély örömünkre elhagyhattuk vesztegállomásunkat. Málháinkat, mint szokás szerint, még este előre küldtük s miután egy szép folyam partján számos alkalmas jungle-részt valánk meghajtandók, a hajtók számára is meglehetős mennyiségű élelmi szert szállítottunk magunkkal. Azt a tiz mértföldnyi távközt, mely köztünk e's a folyam közt volt, csikhamar betöltöttük, s a legelragadóbb helyre jutottunk a minőt csak képzelni lehet a jungle-okbau. De a vadásznak nem az a hivatása Indi ikon, hogy mindig a természet szépségeit csodálja s azok fölött hosszasan elmerengjen. Az Indiákon lakók háromnegyedrésze ép auynyira ismeri a vidékeket, -mint azok, a kik még soha Parist vagy Londont oda nem hagyták ; ők inkább csak az angol városokban töltik napjaikat s kirándulásaik alkalmával csak is a vasúti állomásokra szorítkoznak. De ugyan hogy is lehetne ez máskép ? Esős időben a kirándulások czéltalanok s minden közlekedés meg vau szakadva még a falvak közt is. A meleg évszakban pedig mikép tenné ki magát az ember a napszurásnak, a láznak, kolerának, mely bajoktól a városiak annyira félnek ! Maga a bájos természet nem nyújt nekiek elegendő varázst, hogy magokat annyi képzelt veszélynek kitegyék. Erős, önálló lélekre van szüksége annak, ki a vadonok éles párázatát belehelni akarja s kemény szivre annak, ki a váratlan emotiók it kellő hidegvérrel fogadja s válán lőfegyverrel baraugolva föltalálhassa élvezetét akkor, midőn a világból úgyszólván ki van zárva. Nem túloztam, midőn a helyet, a hova érkeztünk, bámulatosnak állítottam. Utunk köves jungle-on vezetett át, hol а tenyészetet részint az égető nap heve forrázta le, részint a tűz tette tönkre. Ujabb vegetácziónak még semmi nyoma sem látszott, s az egész vidék rendkívül zord és mélahús képot öltött