Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876
1876-10-25 / 43. szám
276 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. O CT . 1 1. 1876. rer csikó, anyja Lina) a Prendergast Stakesben győzött könnyen Palm Flower e's Lady Goligbtly ellen, mely már a Middle Park Plateben fökedvencz volt. — Baltazzi urnák még több lova is nyert e versenyek alatt ; igy р. o. egy 2 éves csikaja Midlothian (a. Rataplan vagy Strathconan, a. Lufra) egy 2éves eladó-versenyben lett első 13 vetélytárs ellen ; tulajdonosa visszavásárolta a csikót 650 sovereignért; — a 4éves Hazeldeaitnal (egy fekete kancza, a. Cathedral, a. Nuthuste) az őszi handicapot, egy kurta »Spritzert« nyert Hamilton hg hírneves Wild Tommyje, — Strathavon, Ecossais, Brechloader s más jó lovak ellen ; igaz, hogy mindannyitól, még a fiatalabb lovaktól is egy jó stonet kapott. — A newmarketi kancza-díjban a 4 első ló franczia vo't, gr. Lagrange nyerte ezt Lina, Augusta, Basquine és Jonquille-l. Ménes- és gyep.n|4lojn§ágojk Birtokváltozás. Gr. Bcrnstorff-Gyldensteen megvette Aczél Péter úrtól ennek 1 éves pej mén csikaját, a. Buccaneer a. All-my-Eye Tim Wifflertől. Bernstorff ur Double Zeroval (a hamburgi Derby és baden-badeni dijak nyerőjével) oly jó vásárt csinált nálunk, hogy nem csoda miszerint újra szerencsét próbál. Polko kapitány megvette Vilmos főhg. részére a kisbéri m. k. állami ménestől az 1 éves telivér kanezát, melynek ap. Palesti-o a. Mildred. Erohner J. ur megvette a kisbéri m. kir. államménesből az 1 éves kanezát, a. Ostreger a. Merrygo-Round. Thun Osw. gr. megvette Rohan Lajos herczegtől Miss Trimmer fek. kanezát, ap. Surplice a. Agnes Wickefield. Gr. Esterházy Miklós megvette Frohner János úrtól Princess Caroline 5e. р. к. ap. Compromise a. Renaissance. Söllinger főhadn. megvette br. Springer Gusztávtól ennek 3é. p. k. Clairette a. Ostreger a. Donna del Lago. Fedezések. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a kisbéri, bábolnai, mezöhegyeri és fogarasi m. kir. álladalmi ménesekben létező törzsmének után fizetendő fedező dijak, valamint a kisbéri törzsmének alá bocsátandó idegen kanczák számának meghatározása az 187 7-ik évi fedeztetési idényre nézve következőleg lőn megállapítva : I. A kisbéri ménesben. Buccaneer (angol telivér) fedezési dij belföldi számára 400 frt, külföldi számára 500 frt, fedezhet 20 idegen kanezát. Cambuscan (angol telivér) fedezési dij belföldi számára 400 frt, külföldi számára 500 frt, fedezhet 20 idegen kanezát. ' Ostreger (aDgol telivér), fedezési dij 200 frt, fedezhet idegen kanezát 16. j Diopliantus (angol telivér) fedezési dij 100 frt, fedezhet 16 drb idegen kanezát. j Count Zdenko fedezési dija belföldön nevelt kancza után 80 frt, külföldről behozott után 150 frt; fedezhet 16 db idegen kanezát. Game Cock belföldön nevelt kancza után 80 frt ; külföldről behozott után 150 frt, fedezhet 16 db idegen kanezát. Palestro (angol telivér) fedezési dij 40 frt. Furioso (angol félvér) :> » 40 — Macbeth » » » » 40 — Sutherland » » » » 30 — il. A bábolnai ménesben. Amurad Bajraktar (arab telivér) fedezési dij 50 frt Mehmet Ali » » » » 50 — Jussuf » » » » 50 — Schiarak » » » » 50 — Dervisek » » » » 50 — Rabdan » » » » 50 — Schagia V. (arab félvér) fedezési dij 30 frt Schagia VII. » » » » 30 — Abugress » » » » 20 — Siglavy ;» » » » 20 — 60 frt 60 — 50 frt 30 — fedezési dij 25 frt. III. A mezó'hegyesi ménesben. Eredmény (előbb Kisbér) angol telivér ap. Ostreger a. Cri sis, fedezesi dij 150 frt. Tápio ang. telv. fedezési dij 80 frt Exact » » Macbeth » » Highflyer (norfolki) fedezési dij Punch » » » Furioso XII. North Star Nonius XII. Nonius XIV. Gidran XXXIV. Gidran XXXV. Mehemet Gidran a többi mezöhegy esi tövzsmén fedezési dija 20 frt. IV. A fogarasi ménesben. Keapolitano Caldás fedezési dij 25 frt Favory I. » » 25 — Majestoso » » 25 — Siglavy Alea » » 15 — Favory II. » » 15 — A fedeztetés iránti bejelentések a kisbéri ménekre nézve mulhatlanul f. 187 6. nov. 15-ig nyújtandók be az illető ménesparancsnokhoz, minthogy a fentebbi határnapon tul a meghatározott, s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. A bábolnai, mezöhegyesi és fogarasi ménesben létező ménekre nézve a bejelentések a legközelebbi fedeztetési idény beálltáig bármikor történhetnek az illető ménes parancsnokánál. A kanczák elhelyezése a ménesekben dij nélkül eszközöltetik, — a szükségeit takarmány és egyéb tápszerek a legközelebbi piacz árai szerint fieztendők. A fedeztetési dijon kivül miuden kanczáért a legénység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kívánja kanczája mellett hagyni, ugy annak ápolása szabadságolt méneskarbeli katonára bizatik, ki ezen szolgálatáért minden kancza után havonkint 4 frtot kap. Ha valamely ménre több kancza lenne beje lentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kan napi események körül forgott, s főkép azok érdemeit vitatgatták, a kik a vadászaton elöl jártak. — Bezzeg jól ment ám az a delnő a legyes szürke telivéren, — jegyzé meg Davis, hátrafordulva kissé nyergében, meggyőződni akarván a felöl, követi-e a falka. Ezáltal kikerülte azonban Tom zavart tekintetét s pirult arezát. — Hejh, hogy vágtatott az föl a szántóföldön ! Hát még mikor a pázsitos helyre értünk, ép ugy repült ő mint a madár ! A fennevezett Davis a regényes éveken már túl volt, s mint mondani szokta, jobban szereti »csekély kényelmeit«, mint egy angyalt női alakban. Az emlegetett »kényelmek« egy szeszfőzőből és egy korcsmából állottak, melyek nagyon sok okot szolgáltattak egyenetlenségre, ő és Davis asszonyság között. Tom egy csuklás-szerü sóhajban engedett érzelmének szabad folyást s bevallotta Davisnak, hogy midőn ö ama hölgyet a Bradford majorság körül vágtatni látta, már meg volt bűvölve általa. — Vájjon ki lehet az a nő Mr. Freere, — tűnődött Davis. — Velünk még soha sem volt ő künn. Itt a társalgás egyszerre megszakadt. Tom lova megbotlott. Erre azt ajánlotta, bogy huzza meg a kantárszárat és keressenek »árpalevet«, a mi annyit tett, hogy ugy maguknak, mint lovaiknak felüdítéséről gondoskodjanak. Es ez nem volt valami nehéz dolog, mert ép egy korcsma közelében voltak. Elragadtásuk tárgya : a nő már ott volt s leszállott, ügyelve, hogy a liszt és viz rendesen legyen összekeverve, midőn is Tom, némi zavarral ajánlotta szolgálatát, mert bát a korcsmában — a vén durva háziasszonyon kivül — senki sem volt honn ; azaz, hogy tulajdonképen leánya otthon lett volna, de ez nagyon is czifra volt, s ezt nem lehetett arra felszólítani, hogy etesse és itassa meg az állatokat. — Köszönöm, — monda szivélyesen a delnő Tómnak ; — lovászom még nem érkezett ide és igy igénybe veszem ajánlatát. Legyen szives először is a lisztet egy kevés hideg vízzel fölkeverni, aztán ereszszen közé meleg vizet is. Bocsánatot kérek, hogy utasításokat adok. Tom majd kiugrott a bőréből örömében, hogy szolgálhatott a bájos nőnek. Aztán megkérte Tomot, adjon neki egy széket. Persze, Tom azt hitte leül; de hajh, a hölgyecske fölpattanva arra, s onnan a lóra, tova nyargalt. Tom Davis felé fordult s egyre bámult és szint változtatott arcza. Tom valóban szerelmes volt s előre tervezte, minő tűzhelyet fog ő szervezni. — О teljesen ízlésem szerint való nő, — szólt lelkesülten, midőn egy fanyarképü lovász oda érkezett, kérdezve : nem láttak-e egy delnöt szürke lovon erre lovagolni. Tom készséggel jelölte meg az utat, de elébb a barátságtalan képű lovászt meg akarta kínálni sörrel vagy valami jobbal, hanem ez bizony meg sem állva, tovább vágtatott. Tom haza menve sokat merengett, ábrándozott. Eltörte a pipáját, fölhagyott a dohányzással, vett thea-szelenczét, üveg ezukortartót, anyját fölkérte, huzza be kanapéját kék bársonynyal s megtelepedett mint valamely tekintélyes embsr. — Nem láttam többé azt a nőt — beszélte Tom — mig az árpát el nem verettük. Vásárunkon voltam, s egyszerre kit látok ! a fanyarképü lovászt egy sárga hintón ülve, melynek ajtajain koronák diszlettek. A hintóba két tizenhét markos, aranyos szerszámú pej ló volt fogva — és beut ült a delnő, mintegy hároméves bársonyruhás fiucskával. Köszöntem a bakon ülő lovásznak, de ez észre sem látszott venni engem sem a delnő, holott nem távol álltak meg tőlem A hajporos szolga oda kiáltott a boltosnak, hogy a mylady fiának hozzon játékszereket a kocsihoz. Tehát fia is van ! — gondolám. Ez kissé lebütött s fölhagytam a további epedéssel. Tom épen nem volt olyan költői természet, hogy fölakaszsza magát, de még csak mérget sem ivott. Talált ö magának elég szórakozást a gyepen s egész szenvedélylyel űzte a ló-csereberét. — A közelebbi cadbury-i vásáron, — mondá Tom Davis-nek, — Írországi lovakkal próbálok szerencsét. — Azt okosabban is teszi ön, mint másodrendű lóval nyargalni valamelyik grófné után. Majd elmegyek a vásárra én is önnel és segítségére leszek. — Jól van : tehát a jövő kedden ! Volt a vásáron elég idomitatlan urasági csikó, de Tom soha sem ment tovább a szomlélésnél. Végre haza felé ballagott, mert csak egy kis mértföldnyire lakott a vásártérről. Lejtnek menve, egy czigány tanyára bukkant, hol a morék a nyereségen osztoztak s »árverés utján« egyik a másikra akart sózni egy félvér vagy talán telivér szürke kanezát. Térde meg volt törve, lábszára kisebesedett, patái rongyokba burkolva. Szóval egy csontváz volt e ló. No e gebe szemébe ötlött Tómnak s megvette 10 fonton. Alkudozás alatt egy, csupán prémes sapkát és czizmát viselt meztelen czigány suhauez jártatta a lovat. Tom haza vezette a lovat, ama bitbeu hogy ö abból még paripát fog teremteni. Hogy mi lett aztán a szürkéből és Tómból, azt, lehet, máskor majd elbeszéljük.
