Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876
1876-08-23 / 34. szám
212 VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. J U LIUS 19 . 1876. nettől eltérés azonnal megijeszti és elugrasztja a vadat. Ha mindemellett is sikerülne a vadat lőtávolságra megközelitni, mégis a hevesebb mozgás következtében gyorsabban dobogó szív és léhlzés miatt hiányozni fog a kellő nyugalom és ezzel együtt a lövés biztossága is. Hogy eredménynyel cserkészhessen valaki, ahhoz a vadászterület fekvésének tökéletes ismerete a legjobb ajánlat. Az ennek ismeretével biró vadász gyorsan fog áthaladni némely területeken ; ellenben ovatosan lépdel, többször megáll s figyelmesen neszez és kandikál oly helyeken, hol tapasztalatai szerint a vadat gyanitnia lehet. Égeifa döntések, cserjével benőtt vágások, és sűrűségek közt fekvő kis füvesek leginkább oly helyek, hol az öregebb őzbak tartózkodni szeret; mig a fiatalabb nemzedék és a suták jobban szeretik a tágas, világos mezőkön és hajtásokon legelést. Ha ily nyílásokhoz közelit a vadász, álljon meg csendesen egy ideig, tekintse át figyelmesen a tért és az azt szegélyzö sűrűség széleit, és csak azután haladjon át rajta (körüljárni még jobb), ha meggyőződött, hogy közelében vad nem tartózkodik. Lépés közt a szemeknek mindig előre messze be kell járni a vidéket, s hol távolabbra esik kilátás, látcsővel kell azt átvizsgálni. Egyátalában ugy kell magát viselnie, hogy ö hamarabb pillantsa meg a vadat, mint ez őtet. Ha útközben oly vadat látnánk, mely nem lőhető, s ha idő s körülmények nem engednék, hogy vigyázva és szél alatt kikerüljük ; akkor oly irányból iparkodjunk legalább egyenest és felemelt fővel feléje menni, hogy megugrásával a közelében netán gyanított vadat el ne ijeszsze. Ha az útközben talált vadat őz-tehénnek ismerjük fel, akkor egy kevés ideig várni és vigyázni kell, mert aligha közelében nincs a bak ; csakhogy ez a tehénnek engedi rendesen a kilépést, maga pedig hoszabb ideig mozdulatlanul és kémkedve ácsorog, mielőtt a tisztáson átkelne. Azt mondtam előbb, liogy az útban álló és nem lőni való vad elijesztésénél emelt fővel közeledjünk. Ennek az a czélja, hogy az öz rigyetését megakadályozzuk. Az őz ugyanis csak akkor rigyet, ha ijedése előtt az embert, mint mint ilyet, föl nem ismerte. — Ha özbakot közelitettünk meg, s az vagy lötávolon túl rigyet vagy a sűrűségben — rövid böffentésekben — hallatja magát, akkor az bizonyosan nem ismerte fel a vadászt, hanem csak valami gyanús előtte. Ez esetben lövésre készen, fokozott figyelmetességgel és kissé leborgasztott fővel álljunk meg mozdulatlanul ; mert a kíváncsiság igen gyakran ösztönzi a bakot, hogy e gyanús tárgyat közelebbről megtekintse, melyhez kakas módra magasan szedett léptekkel (több izben kopogtatva a földön) és nagy vigyázattal közelit. Ismétlem, hogy kissé lehorgasztott fővel, vagy mélyen legyűrt karimájú, s a szemeket beárnyaló kalappal állva kell maradni ; mert a vad, mint azt több izben magamon tapasztaltam, ha a vadász megfelelően van öltözve, mozdulatlanul állva marad és szemeit nem láttatja — gyakran egészen közelébe lépeget. Iparkodni kell csak, hogy lábait és törzsalját legalább szemmel kisérhessük a kalap alól, s ekkor egy hirtelen кapóra-lövéssél néha el is ejthetjük. De mint már mondám, nem ajánlhatom eléggé, hogy szemeinket a vaddal ne láttassuk, mert e két mozgó világ az, mely azt legelőször elijeszti. Gyakran haladtak el mellettem őzek 4—5 lépésnyire egész bizalommal, ba legyűrt kalapszegélylyel — bár igen hiányosan fedezve — s mozdulatlanul állottam, nagy figyelemmel kandikálva lábszáraik mozgását. (Folyt, köv.) Déltájban, midőn mi uszó pálmafedelünk alatt 35°-nyi hőségben hüseltünk, e szörnyetegek a parton vagy a zátonyokon elterülve és sütkérezve szunyadtak. Mihelyt az indiánok egyet közülük megláttak, azonnal a » Jacaré ! Jacaré« kiáltás vert fel bennünket félálmunkból, — ekkor behúztuk az evezőket s karabélyainkat megtöltve, a víz sodra által hajtatva lassan a mitsem sejtő szörnyek felé közeledtünk. Lőtávolságra érve mindegyikünk egyet-egyet vett czélba, s majd vigan dörögtek a fegyverek, ezer meg ezer vizi madarat és papagályt vervén fel szomszédunkban. Az olyanok, melyeket nem talált a golyó a szembe vagy előlábuk megett, eltűntek a vizben, ezt dühökben fehér tajtékká csapdosván ; sok közülők azonban ott maradt kiterül vo a homokon; ezeket azután kis lélekvesztőkön felkerestük s elhoztuk bőrét, vagy néhány bosszú fogát diadaljelül. Ily módon vagy 40 krokodilt ejtettünk el, — magától érthetöleg karabélylyal, mert a közönséges puskagolyó vagy göbecs nem tett volna semmi kárt bennök. Még igy sem történt bajok, ba a golyó esetleg hátukat vagy fej-pánczélukat érte. Ezután beeveztünk a San Franciscon, egész a tengerbe való torkolatáig, Pernambuco és Espirito Santa tartományok között, majd a tengeren gőzbajóval Rióba vissza. Előbb azonban megtekintettük a nagyszerű Paul Alfons vízesést, mely magasságra ugyan nem, de vizbőségre és változatosságra bátran kiállja a versenyt a hires Niagara vízeséssel. Azonban ennek vagy épen a ritka érdekű utazásnak kimerítő leirása igen eltéritne az elébem tűzött czéltól ; e kis vázlatban csak brasiliai v ad ászataimat akartam tőlem telhetőleg vázolni. Vegye?. Br. Simonyi L. ő exc. lemondása. A mitől régóta tartottunk, megtörtént. A hivatalos lap tegnapi számában О cs. kir. felsége következő legmagasabb kéziratát hozza : Kedves báró Simonyi ! Midőn önnek földmivelés-, ipar- éskereskedelmi magyar miniszteri állásáról való lemondását liü és buzgó szolgálatainak elismerése mellett elfogadom, egyúttal fölhívom önt, hogy e tárcza ügyeit másnemű elhatározásomig ideiglenesen még tovább is vezesse. — Kelt Laxenburgban, 1876. évi aug. hó 10-én. Ferencz József s. k. Tisza Kálmán s. k. Br. Simonyi L. ő ex:, rég hirlelt visszalépésének megvalósulásáról bizonyára őszinte sajnálkozással értesül mindenki, de különösen az iparos, földbirtokos és a lótenyésztő, tehát a termelök majd minden osztálya. Oly ember volt ő, ki magas állása sokféle igényeinek tapintatosan megfelelni tudott, s ki iránt egész minisztersége alatt, s még az utóbbi napokban is — a szegedi kiállítás alkalmával — az ország osztatlan tetszése nyilvánult. Országos lótenyésztésünk sokat köszönhet neki, mindenesetre az ö szilárdságának, hogy azon helyes irányban megmaradhat ot t, melynek eredményei szemmel láthatók, s hogy méntelepeink és méneseink, a versenydijakkal együtt, a buget-lcszállitások teljes áldozatai nem lettek. Szinte nem hihetjük, hogy az ország nélkülözhessen ily férfiút a közügyek vezényletében ; s ba csakugyan megtörténik is a kormánykörökből megválása — de a parlamentbem ugy hisszük jövőre is egyik leglelkesebb védőjét találandja benne a lótenyésztés, s mindaz, mi ennek corollariumát képezi. * * * Kozma Ferencz miniszteri tanácsos, ki pár heti fürdőzés után friss egészségben tért vissza, a napokban elutazik a ménesekbe, hogy az őszi árverésekre kimustrálandó anyagot osztályozza. A földmivelés ügyi miniszter sajnos megválása után — megnyugvásul fog szolgálni a lótenyésztés valódi barátainak, hogy Kozma ur, mint már egy évtized óta, ugy ezután is változatlan befolyását megtartandja ez ügyekre. A jövő rókavadászatokra már nagyban készülnek Megyeren. Súrolják, tisztogatják a szobákat és ebólakat. A südő-rókák vadászata az idén, mint értesültünk, sept, közepe felé kezdődik ; a rendes vadászatok pedig — ha időjárás és talaj kedvező lesz, már október elején. Habberfield falkár, ki már 4 hét óta időz Angliában hogy egy csapat kopót szerezzen, csak e hónap végére váratik vissza, mert az ebek megszerzése az idén több nehézséggel jár, mint bármikor. Egy uj ostorost a napokban várnak Tatára ; a 2-dik ostoros helyét ismét Hanreich tölti be. — Szarvasok a lainzi vadaskertből mindennap váratnak, ezenkivül reménysége van a falkanagynak, hogy a tatai uradalom erdeiben is sikerülend egypár szarvast befogni. — Halljuk, hogy egy nyulfalka is szereztetnék, hogy az üres napokat kitöltse, s kétes időjárás esetében szórakozást nyújtson. Erre nézve nemsokára ugy hiszszük, hogy teljesen határozott hirt hozhatunk. Különben róka lehet bőven az idén, miután a Pest környékén születetteken kivül küldött még : gr. Csekonits Endre 61 darabot, a gödöllői uradalom 15 darab, br. Radvánszky Béla 6 db, Vojnics Jakab ur is vagy 6 drbot, melyek a dunakeszi, csomádi, fótbi, paskálmalmi, versenytéri, kispesti és kossutfalusi nádasok körül eresztettek ki. — A jövő elszállásolásról is kezdenek gondoskodni. Br. Orczy Elek és Baltazzi A. urak már kifogadták az Ebner-féle kerti házat; br. Orczy lovai a néhai Szápáry-féle istállóban fognak állni ; br. Uchtritz és Baltazzi lovai a studfarmi kis-istállókban. Sportmaneink egy része Bayreuthban időzött a mult betekben. Ott volt gr. Esterházy Miklós, gr. Festetich Pál mint a pesti zennemükedvelő egylet pártfogója, gr. Pcjachevich Gábor, ifj. gr. Festetich Tasziló s többen az Apponyiak és Pálffyak közül. — Br. Wenckheim Béla és gr. Szapáry Ant. ő excljáik a napokban jöttek vissza Francziaországból ; gr. Károlyi György Ostendeben, ifj. gr. Almásy Kálmán és neje Dieppeben időznek. Tátrafüred, aug. 24. gróf Andrássy Gyula közös külügyér ma családja látogatására ide megérkezett. Lakása a Kigiben, irodája a Tengerszem épületben van. Beküldetett. Alólirottak tisztelettel értesitik mélyen tisztelt vevőiket, hogy Titscll Gyula társuk e hó végén Londonba és Párisba utazik a legújabb és legkiválóbb férfi divatezikkek és egyéb tárgyak bevásárlása végett. Egyszersmind készeknek nyilatkoznak, Londonból és Párisból szükséglendő — szakmájukba nem vágó — czikkek megszerzésére is, ha ilyen rendeletek f. hó 29-kéig beküldetnek. Mély tisztelettel Baliczky Sándor utódai, Budapest, vácziutcza 16. Ajánlkozás, Yojnitzky József, ki mint istállómester és lovagló hosszabb ideig szolgált több nagy uraságnál s mind a csikóknak hátaslovakká és kocsiba tanitása, mind vadászlovak és kopófalkák trainirozása és vezetésében tanúsított ügyességéről, ugy szintén hiv, becsületes, józan és szorgalmas viseletéről kitűnő bizonyitványokkal, bir e minőségben felajánlja szolgálatát f. é. Oktober 1-től fogva. Levelek neve alatt Girincsre, u. p. TiszaLutz intézendök. E lapok szerkesztője f. hó 20-án megérkezett Pestre. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában.
