Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876
1876-07-05 / 27. szám
176 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JULIUS 5. 187 6. lében az özek leginkább megfordulni szoktak. — Mennyiségre nézve elégséges, ba minden 50 holdnyi erdörészre egy nyalatót rendezünk be. Az én erdeimben következőleg rendeztem be azokat, és igen hasznosaknak mutatkoztak. Végy négy résznyi, finoman átszitált agyagot, mely folyók iszapjából rakodott le ; keverj ebbe egy részlet sót, gyúrd össze és tölts ki vele 3 láb hosszú vályueskát, melyet faragatlan fából vájhatsz ki. Ezt a keveréket öntözd meg még jól sósvizzel, a mennyit beiszik, s hinted be ibolya-gyökérporral (pulvis radicis Iridis florentinae). En calmus-gyökérrel is szoktam ezt tenni, különösen télen és jó haszonnal. Az agyag megválasztására nagy gondot kell fordítni, és a homoktól teljesen meg kell tisztázni. Ezenkívül télen át héjas-fákat is kell döntetni számukra, különösen rezgő-nyárfát (Populus treroula L. = Espe), melynek héját és rügycit az öz igen szereti. A ki nem oly szerencsés, hogy igen terjedelmes vagy jól zárt vadasterülettel bir, annak gondoskodni kell, hogy az özek számára bent ez erdőben jó sok legelő legyen, és igy ne adjon nekik okot,hogy erdőből kimenve, a közeli vetéseket keressék fel. Ebbeli fáradtságát bőven visszatéríti az, bogy egyrészt nem kell majd annyi kártérítést fizetnie ; másrészt az, hogy vadállománya jobban megállandósodik. Ennek még tökéletesebbé tételére a következőket ajánlom : A faültetvények közei', az erdők közti üres téreket, az utak széleit vasgereblyékkel jól fel kell hasogatni, azután fűmaggal, veres- és fehér lóhermaggal beszórni. Némely helyeken egy-egy folt burgonyát is kell ültetni, mert ezt, kivált rekkenő nyáron igen szereti az őz felkeresni ; — kell még ültetni apró cserjéseket is : nyul-rekettyével (Pfriemenkraut), málna és áfoDya bokrokkal, mert ezek bogyóit is igen kedveli az öz. A rekettyét különösen szereti télen az öz, melynek utolsó évi hajtásait lerágja egész tövig, mi azonban mit sem tesz, mert az újra és még dúsabban kihajt a jövő tavaszszal. A források, patakok tisztán tartására is kell ügyelni, a hol a viz tócsává összegyűlne, levezetni. Néhol azonban nem árt apró tavacskáikat csinálni, már a hol tudniillik a tabjképzödés azt megkönnyíti. * * Sr A mi az őzek téli etetését illeti, erre nézve korán öszszel utánna kell nézni, hogy a széna-rácsok jó állapotban legyenek. E sze'na-rácsok 2 1/» láb magasan álljanak a földtől, s 6 láb magasságban alkalmazott tető fedje azokat. Azért kell azokat már korán ősszel felállitni, hogy a vad megszokja látásukat. A tél közeledtével e rácsok felé 3 — 4 irányban rezgő-nyárfa ágakat kell letüzködni a földbe, egymástól 200 lépésnyi távolságban. Az őz — mint emiitettük, szereti ezt s legelése közben egész a széna-rácsig nyomulván, i megösmerkedik ezzzel ; majd jó szárított lóherét tetetünk a rácsokba, valamint kicsépiletlen zabot is, apró kévében, melyet megkedvelvén jó korán a vad, midőn a hó leesik, örömmel láthatjuk, hogy az özek nagy csapatokban egészen közel tanyáznak az etetők körül, s ha nem háborgatjuk őket erósen — tavasz nyilta előtt el sem hagyják. Mert az őz — daczára, hogy igen félénk — csakhamar megszokja a takarmányhordó embert, ugy hogy gyakran fel sem kel, vagy néha csapatban követi nyomait alig 100 lépésnyiről és vágyakodva szimatolja a takarmány kellemes illatát. A széna-rácsok felállítására legjobbak az oly helyek, melyek közelében az özek forgása szokott lenni ; és pedig a hideg északi és nyugati szelek ellen védett domboldalakban, patakhoz vagy forráshoz közel. Miután az özek ilyen évszakban egész családonként együtt szoktak lenni, — azt pedig tapasztaltam, hogy etetöhelyeken a gyengébbeket mindig kiszorítják és elverik a rácstól az öreg bakok — azért minden állomáson két kisebb, egymástól 50—60 lépésnyire levő széna-rácsot állittatok fel. A ki nagyon szereti vadját, az meg fogja tenni azt is, liogy változatosság kedvéért berkenye bogyót (gemeine Eberesche, Vogelbeerbaum) egész ágakban tüzködtet fel az ily e'etö-helyeken. Az öz nagyon kedveli a berkenye bogyót, és én sokszor láttam, hogy midőn a napi takarmány adagot elfogyasztották, az eszterhéjba magasan feltűzött bogyóágak elérése végett egészen felágaskodtak. E bogyó igen egészséges, úgyszintén a bikkfa-mag és a makk is, melyeket az öz szintén igen szívesen elfogad, sőt keresi télen át. Ujabb időben — éppen gyümölcsfa iskoláimat nyesetvén, megkísértettem az igy lemetszett fiatal ágokat elejbök adatni, s ugy tapasztaltam, hogy héját nagyon gyorsan lerágták. Mentől több és jobb téli táplálékot nyújt a vadász özeinek, annál kevésbé panaszkodhatik mint erdész, hogy ültetvényeit lerágnák. — Midőn én özvadjaimnak a fentebbiekben vázolt mód szerint különfélékkel ellátását utasításul adtam erdészeimnek, — pedig még akkor csak csekély özállományom volt, — s láttam minő savanyu arczczal hallgatnak rám, — tartottam tőle, liogy ez »uj ideák« ellen alattomosan működni fognak, valamint hogy szomszédaim magok is sokat élczeskedtek és szapultak hátam mögött az »óvási kísérletek« miatt. Megmásithatlan akarattal azonban kierőszakoltam, hogy utasításaim pontosan teljesíttessenek, s ennek hasznossága a legrövidebb idő alatt fényesen bebizonyult. Csekély özállományom, daczára a kemény teleknek, s daczára, hogy szomszédaimnál ugyancsak szegényes volt, igen hamar felszaporodott, s a szó teljes értelmében állandó vadat képezett. Mert hát az őz elszaporodásának legjobb előmozdítója a téli bő etetés és változatosság nyáron át. Az őzvad ugyanis gyenge, »kényes« természetű, könnyen betegszik. Ennek azonban legjobb gyógyszerét a tapasztalt vadász a természet nagy könyvében, az erdőben találja meg ; csak gondoskodjék, hogy vadaskertjében ne hiányozzék a körisfa *) a különféle fűzfák, a hamvas égerfa, a málna- és áfonya bokrok, melyek levelei és gyümölcsei a legjobb »recipe«-t szolgáltatják e betegségek ellen. — Annyira kedvezett e részben őzeim egészsége, bogy mióta özállományom 150-re szaporodott, ezelőtt tiz évvel, a kemény és hóban túlságos telek daczára : csak 4 öreg üsző, 11 meddő üsző és fiatal bak hullott el. (Folyt, köv.) Ч/1 г ü g p © r* t. Pesti evezős-egyleteink buzgóan gyakorolják magokat, mihez az essözésektöl mérsékelt levegő igen alkalmas. — A távevezés Dunaföldvárig aug. 6-kára van kitűzve. Hogy a közönség szemtanuja lehessen ez érdekes erőfeszítésnek, egy vagy két gőzös fogja azt kisérni. Dunaföldváron társasebéd és tánczmulatság fog tartatatni. Egy részvétjegy 5 frt, családjegy 2 személyre 7 frt. A szegedi evezös-egylet a egvette a pesti »Egyetértés-egylettől a Dunán jól ismert Janka verseny csolnakot. Az »Egyetértés«, melynek most 1 1 versenycsolnakja van, alelnök Szckrényesy Kornél ur szívességéből legújabban egy szép 3 evezős, outriggeres versenycsolnakot hozatott Angliából, mely 800 frtba került. * * * Emsben, a Lalin folyón is nagy regattát tartottak mult vasárnap a németorsázági egyletek. A német császár, ki ott fürdőn időz, végig nézte az egészet, s egy szép tiszteletdijat is adott (ezüst Neptun-szobrot), melyet a kölni evezős egylet nyert el. — Az asszonságok diját a rotterdami evező-elub vitte el. A bonni és kölni evező-egyletek mindegyike két dijat vitt haza. A hamburgi és frankfurti evezőegyletek azonban vereséggel mentek haza, ezeket a rotterdami és kölni egyletok győzték le. A mult héten a frankfurti evező-egylet és a londoni rowing-club közt versenyevezés volt a Themsén, mely a frankfurtiak vereségével végződött. Közelebb többet erről. * * * Julius 8-án Hamburgban az Alster-baseinben lesz vitorlás és evezős regatta, melyre a cambridgeiek egy 6 evezőssel fognak átjönni, melyben az idei »nagy-evezö-verseny két tagja is részt veend. * Kétféle körisfát különböztetünk meg : Fraxinus excelsiort és Fraxinus ornust ; az előbbinek levelei igen jó birkafakarmanyt is adnak; s nyilván ezt véli az értekező. Szerk. Y e % y e s. Lapunk főszerkesztője a napokban eltávozik a fővárosból négy-öt hétre, s ez idő alatt körutazást tesz a felső-magyarországi megyékben. Hivatalos és magán levelezések mint eddig a lovar-egyleti és szerkesztőségi irodába, Nemzeti-Casino, 2-ik emelet intézendők. Az előbbiek el ott fognak intéztetni, az utóbbiak pedig a szerkesztő mindenkori tartózkodási helyére elküldetni. * * * A szerb-török háború ugy tetszik lótenyésztőinket és tálajdonosainkat is részvétébe húzza. Egy részről erősen vásárolnak Pesten, Szegeden és Temesvárott lovakat a widdini hadparancsnokságnak, (mint itteni lókereskedök beszélik) leginkább tüzérségnek való lovakat ; más részről a honvédelmi ministerium elrendelte volna az összeirt katonaköteles lovak mentől előbbi előállítását, 8 e végre egy bizottmányt is nevezett ki, mely Kereszturon tartaná vizsgálatát. * * * A »Lótenyésztés emelésére alakult társulat azon tervezete,« mely sorsjátékkal összekötött lóvásárokra vonatkozik, pár nap előtt a m. k. pénzügyminisztérium jóváhagyását is kinyerte. * * * Zerge-vadász. Mint a »Tiroler Boten« birlapnak Glarusból írják, Münsterben nem rég halálozott el ottani lakos Nicolaus Lechtaler, más néven Klaus, 50 éves korában, ki életében mintegy 1600 zergét lőtt! * * * Steyermark számára, az ottani tartománygyülés egy uj vadóvási törvényjavaslatot készített, mely az óvási időszakokra nézve különféle javításokat tartalmaz, s melyet ö Felsége pár héttel ezelőtt Isehlben (1876. jun. 8.) szentesitett is. — Most már — mondja a »Jugdzeitung« — csak Karinthiánnk nincs még vadóvási törvénye. * * A párisi Grand Prix alkalmával nagy zavart okozott a fogadók között Kisbér nemzetisége. Ugyanis legtöbbnyire a franczia lovakat veszik az angolok ellen és viszont — vagy pedig a franczia avagy angol lovakat a mezőny ellen. A Salon des Courses bizottsága oly formán oldotta meg az ebből származó zavarokat, hogy mindazon fogadások, melyek az előbb mondott módon köttettek, semmiseknek nyilváníttatnak, mert a győztes magyar ló. Ellenben, kik a franczia vagy angol lovakra fogadtak a mezőny ellen, mindannyian elvesztik a fogadást és fizetnek. A kik az angol lovakra fogadtak volt a mezőny ellen, nagy erőlködéseket tettek, hogy Kisbért angol nemzetiségű lónak declaráltassák, de természetesen hiába. * * * Bois Roussel a jövő fedezési idényre br. Wesselényi Béla zsibói ménesébe megy. Mezei birtokokat eladásra ég bérbeadásra ajánl és e nemben ujabb megbízásokat elfogad Budapesten, váczi körút 54. szám II. emelet, 14-ik ajtó. Tanárky Gyula. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer. Nyomatott az Athenaeum r. táre. nyomdájában.